Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-01 / 176. szám, szerda
Kultúra ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 1. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 30. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 1991- ben. E héten az 500-500 koronát Czuczor Julianna érsekújvári, Kovács Sándor barsendrédi és Pölyhös Erika zsélyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! MOZI POZSONY HVIEZDA: Pearl Harbor (amerikai) 17, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: Szívörvény (amerikai) 21.15 MLADOSŤ: Taxi 2 (francia) 15.45, 17.30, 20 MÚZEUM: Tic-tac (svéd) 19 OBZOR: Szeretném, ha szeretnél (amerikai) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) 18.30, 20.30 Szeret, nem szeret (szlovák) 18 Pasik és csajok (amerikai) 18.45 Mielőtt leszáll az éj (amerikai) 20.30 Radírfej (amerikai) 20.30 Kerti ünnepség (szlovák) 20 KASSA DRUŽBA: Evolúció (amerikai) 17.45, 20 TATRA: Csokoládé (amerikai) 17.45, 20 CAPITOL: Taxi 2 (francia) 18, 20 ÚSMEV: Pearl Harbor (amerikai) 17.30, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Kevin and Perry Go Large (angol) 18 AMFITEÁTRUM: Evolúció (amerikai) 21.30 GALÁNTA- KERTMOZI: Ellenség a kapuknál (amerikai) 21 PAT - AMFITEÁTRUM: Pokémon: egységben az erő (amerikai) 21 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Ellenség a kapuknál (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: A csábítás elmélete (amerikai) 18, 20 Érzéki csalódás (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 Evolúció (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Hannibal (amerikai) 20 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 A leskelődő (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A múmia visszatér (amerikai) 14, 17.30, 20 Nincs több suli (amerikai) 14.30 Az ördögűző - rendezői változat (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 A pók hálójában (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Reszkess, Amerika! (francia) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Shrek (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Vad kanok (amerikai) 13.30, 15.30 Megjelent az Irodalmi Szemle ötödik száma Tükör és minta ISMERTETŐ Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke az ezredforduló irodalmi stratégiájáról ír a Tükör és minta című esszéjében. Ebben egyebek között megállapítja: „Az irodalom - különösen a magyar irodalom - ... sohasem egyszerűen a gondolat és a szó művészete, hanem intézmény is: a nemzet szellemi létének intézménye. Kivált nehéz korszakokban, midőn balszerencsés történelmi fordulatok... sodorják válságba és veszedelembe a magyarságot és a történelmileg létrehozott nemzeti intézményeket”. Fried István esszéjében Márai Sándor véleményével foglalkozik a kisebbségi irodalomról. Az alkalmi jellegű publicisztikai meg- nyüvánulások sorából elsősorban azokat a sorokat emeli ki, melyekben Márai a felvidéki író hivatását kettősnek minősíti: „Meg kell menteni az idegen hatások elől a magyarságot s ugyanakkor hozzá kell nevelni a magyar lelket - Európa szellemének új feladataihoz”. Fried szerint Márai a „kisebbségi-nemzetről” szólva soha nem látott kizáró tényezőket az európai szellemmel. A folyóirat bemutatja a ma már Budapesten élő vajdasági írót, Gion Nándort. Egy elbeszélés erejéig az olvasók ízelítőt kapnak az író mostani tevékenységéből. A Tallózó közli Monostori Imre terjedelmes tanulmányát a Németh László-recepció történetéről, s Umberto Eco értekezését az irodalom néhány funkciójáról. Olvashatják az olvasók Dénes György, Lászlóffy Aladár verseit és Mezey Katalin novelláját is. A folyóiratot a Madách-Posonium Kiadónál megjelent Szabó Gyula Breviárium című kiadvány anyagával illusztrálták. (dz) Internetes vetélkedő középiskolásoknak az olvasás évében Utazás a könyv körül MTI-HÍR Budapest. Utazás a könyv körül címmel internetes vetélkedőt hirdet az Olvasás Éve Programiroda; a szellemi megmérettetésen a csapatoknak Jules Verne A dunai hajós című regényével kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk. Az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott vetélkedőre négy középiskolás diákból és egy felnőtt kísérőből álló csapatok jelentkezését várják augusztus 7-ig. A kérdések előre meghatározott időpontokban a www.olvasaseve.hu internetes honlapon jelennek meg, és a válaszokat ugyanide várják. A feladatok megoldásához a csapatok bármilyen személyi, valamint tárgyi segítséget igénybe vehetnek. A legjobban szereplő három csapat augusztus 24-26. között egy dunai utazáson a valóságban is átélheti Borús Demeter kalandjait. Karlovy Vary ebben az évben „futószalagon” szálb'totta a nagy neveket. Ott volt Nastassja Kinski, Julian Sands, Ben Kingsley. Kulisszatitkok a Vasárnapban. Kilencvenöt évvel ezelőtt született Manga János, az egyik legkiemelkedőbb magyar néprajzkutató A palócság kiváló tudósa Manga János, a kiváló magyar folklorista, néphagyományunk és népművészetünk szakavatott kutatója 95 éve született a Hont megyei Pereszlényben. CSÁKY KÁROLY Manga kezdő tanítóként publikálta első írásait az Ipolyságon kiadott A Hét című lapban. Kezdetben főleg helyi (pereszlényi, ipolyfödémesi, ipolyszécsénkei) mondákat dolgozott fel, régi palóc szokásokat írt le. Később az ógyallai iskola pedagógusa lett, s tanítói munkájával párhuzamosan néprajzkutatást is folytatott. Hogy e kétféle tevékenység mennyire kiegészítette egymást, arra fény derül egyik dolgozatából is: „... nagyon sokszor a gyerekektől jegyeztem fel sok olyan értékes dallamot vagy szöveget, amelyet az öregek már vagy elfelejtettek, vagy pillanatnyilag nem jutott eszükbe. Az elmúlt iskolaév vége felé kísérletet tettem arra vonatkozólag, hogy a gyerekek milyen mértékben veszik át az öregek mitológiai gondolatvilágát. Ötven gyermekkel fogalmazást írattam arról, hogy »Miről mesélnek a nagyszüleink?«. Az eredmény meglepő volt. A fogalmazásokban megkaptam Ógyalla és környéke mitológiai kereszt- metszetét.” (Manga János: Mitológiai dolgozatok. Magyar írás. 1937/8. 616-621.1.) A harmincas években Manga János már a szlovenszkói magyar szellemi élet sokoldalú munkása lett. Szerkesztette a pozsonyi magyar rádió iskolaműsorát és népzenei adásait. írásai, néprajzi tanulmányai egyre gyakrabban jelentek meg a Magyar írás, a Tátra című folyóiratokban és más lapokban. Bartók irányításával népzenét is a Felvidéken, a Nyitra vidéki magyar falvakban kezdett gyűjteni. Doktori értekezésének témáját szintén innen merítette, szakdolgozatát e tájegység magyarságának néprajzáról írta. Tanulmánya a Néprajzi Füzetek 9. köteteként Ünnepi szokások a Nyitra megyei Menyhén címmel 1942-ben jelent meg Budapesten. Egy másik tájegységen, az Ipoly vidékén végzett gyűjtéseit később az Ünnepek, szokások az Ipoly mentén című monográfiájában hasznosította. Manga a világháború után Magyarországon maradt. Csaknem egy évtizedig igazgatta a Palóc Múzeumot. 1949-ben kapott kinevezést Balassagyarmatra, s az év végén már megrendezte az első nagy kiállítást, amely a kendertermesz- tést és Nógrád viseletét mutatta be történelmi szemlélettel. Az ötvenes évek elejére befejezte a tárgyi gyűjtést Nógrád községeiben. Később témagyűjtéssel foglalkozott. Az adatközlőket mindig otthonukban kereste fel. Gyakran tartott előadásokat is a falvakban a népművészetről. Ó volt az első, aki a falut nem mint „egységes képet” fogadta el, hanem társadalmi rétegekre bontotta. Születésének 90. évében a Palóc Múzeumban nagyszabású konferenciát rendeztek tiszteletére. Ezen a mai utód, Kapros Márta értékelte Manga múzeumbeli etno- gráfusi tevékenységét. Külön kiemelte, hogy a tárgygyarapítás mellett fényképek sorozatain örökítette meg a gazdasági tevékenységek s az egyes mesterségek munkafolyamatait. Adatgyűjtései során a téma tartalmi összefüggései, a viselet funkciója érdekelte jobban. A paraszti kultúrát mindig mozgásban, változásaiban vizsgálta, a jelenségeket társadalmi, történelmi kontextusba helyezte. Manga a már említetteken kívül olyan fontos alapmonográfiákkal gazdagította a magyar néprajztudományt, mint a Palócföld, a Magyar népdalok, népi hangszerek, valamint a Magyar pásztorfaragások című könyvekkel. Manga János egyik elindítója volt az 1968-ban elkezdett palóckutatásnak. Pályatársa, Bakó Ferenc írta róla, hogy „nem a palóc kultúra teljes egészét kívánta megismerni, hanem kisebb tájakra összpontosította figyelmét. Több helyen kifejtette, hogy a palóc sajátosságokat a néprajzüag homogén, kisebb falucsoportok kutatása révén lehetne megtalálni”. Ugyancsak Bakó Ferenc hangsúlyozza folklórtudósunkról az alábbiakat: „Manga János példája arra tanít, hogy egy Manga János volt az első, aki a falut társadalmi rétegekre bontotta. népcsoportot, annak társadalmi szövevényeit, kultúrájának teljes terjedelmét az tudja csak igazán feltárni, megérteni, aki a származás, a rokoni és baráti kapcsolatok sok-sok szálával fűződik oda: aki szereti, megbecsüli és magáénak is vallja szülőföldjét, annak lakosságát.” (Egykori pályatársam, Manga János. In: Nógrád Megyei Múzeumok évkönyve. Salgótarján, 1998.) Manga kutatási eredményei tiszteletet érdemelnek, hisz a néprajz valamennyi területén úttörőmunkát végzett. Munkásságát a népzene-, népművészet és népszokáskutatás egyaránt számontartja. A fáradhatatlan gyűjtő a népdalt sem vonatkoztatta el az embertől, a társadalmi környezettől, a vallások és interetnikus kapcsolatok vizsgálatától. (Tátrai Zsuzsanna: Manga János, a szokáskutató. Salgótarján, 1998.) Manga a magyar és a szlovák népi kultúra kölcsönhatásának, az interetnikus kapcsolatok kutatásának is igazi képviselője lett. A Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Kutató Szakosztályának elnökeként monografikus művet készített Vanyarcról, a magyarországi szlovákok egyik településéről. Mint Gyivicsán Anna írja: Manga Manga János (Archív felvétel) „elsőként próbálta felvázolni a hazai szlovák kultúra táji tagolódását, mégpedig olyképpen, hogy az egymástól földrajzilag is viszonylag távol eső egyes nyelvszigetek, kisebb tájak hagyományos kultúrájának egy-egy legjellegzetesebb, csak rá jellemző elemét, legelterjedtebb műfaját, szokását próbálta meghatározni”. A palócság tudósának munkásságát talán Paládi-Kovács Attila foglalta össze a legtalálóbban. „Manga János egész élete folyamán azzal a klasszikus néprajzi szemlélettel dolgozott, amit Viski Károly és Kodály Zoltán műveiben, felfogásában követendőnek talált, s amivel kortársainak többsége is végezte kutatásait. Lokális és regionális keretezésű munkáiban sem a provincionalizmus, hanem a távoli összefüggéseket is szem előtt tartó alaposság, módszeresség jellemezte, a minél teljesebb dokumentálás profizmusa.” (Manga János, a palócság tudósa. NMMÉ. Salgótarján, 1998. 222.1.) Dömötör Tekla szerint Manga nemcsak jelentős kutató-tudós volt, hanem a „magyar nép művészetének meg- győződéses terjesztője is, rádióelőadásaiból egy egész nép tanulta meg szeretni saját élő népdalkincsét”. (Ethnographia, 1977/4.) Manga János 1977-ben élete teljében, váratlanul hunyt el Budapesten. Végakaratában szakkönyvtárának és adatfelvételeinek egy részét a budapesti folklór tanszékre hagyta. Erről mondta Voight Vilmos az alábbiakat: „Mind a gyűjtött anyag, mind a feldolgozások mennyiségben és minőségben századunk magyar folklorisztikájának egyik legjelentősebb életműve ez, méltó a legnagyobbakéhoz és példája lehet a mai kutatóknak, sőt az ifjúság számára is.” Szülőházát 1992-ben emléktáblával jelölték meg (Archív felvétel) Kiállítások, zenés, táncos műsorok, irodalmi estek szerepelnek a VI. Kárpát-medencei Napok programjában Régiók közötti kulturális párbeszéd A rendezvénysorozat színhelye a Magyar Kultúra Alpítvány székháza (Illusztrációs felvétel AJÁNLÓ Budapest. Ma kezdődnek és augusztus negyedikéig tartanak a Kárpát-medencei Napok. A Magyar Kultúra Alapítvány azzal a céllal indította a rendezvénysorozatot hat esztendővel ezelőtt, hogy lehetőséget biztosítson az anyaországban és a határokon túl élő magyarságnak a találkozásra, a párbeszédre, az egyes régiók kultúrájának bemutatására. Ezúttal is gazdag program várja azokat, akik a négy nap folyamán ellátogatnak a Magyar Kultúra Alapítvány Szentháromság tér 6. szám alatti székházába. Az állandó és is- médődő programok között szerepel képzőművészed kiállítás és vásár, határon túli képzőművészek tárlata, könyv-, fotó- és karikatúrakiállítás. A Millenniumi tékában a magyar államiság ezeréves fennállása alkalmából a határon túl megjelent kiadványok - könyvek, lapok, folyóiratok, plakátok, kazetták stb. - tekinthetők meg. A ma 15 órakor kezdődő ünnepélyes megnyitó után Farsangtól Szentivánig címmel népszokásokat, dalokat, táncokat és viseleteket mutatnak be magyarországi és határon túli folklórcsoportok, színpadra lép a Zoboraljai Hagyomány- őrzők Egyesülete is. Az Irodalmi kávéházban könyvbemutató és -vásár lesz, a közönség a szerzőkkel, szerkesztőkkel, kiadókkal találkozhat. A dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó gondozásában megjelent A Bibliotheca Hungarica (csehszlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája (1918-2000) című kiadványt a szerkesztő, Végh László mutatja be. Holnap egyebek mellett az Identitás Klub kerek- asztal-beszélgetése szerepel a programban: politikusok és közéleti személyiségek folytatnak eszmecserét a kisebbségek megmaradásának esélyeiről a globalizálódó Európában, valamint arról, hogy mit várnak a harmadik évezredtől. Szlovákiából Bárdos Gyula és Végh László lesz a rendezvény vendége. Este Magyar ének címmel magyar szerzők vallásos ihletésű műveiből hangzik el válogatás határon túli szólisták, csoportok, így többek között a felvidéki Kicsi Hang Duó előadásában. Pénteken folytatódik az Identitás Klub kerekasztal-be- szélgetése, este nyolckor pedig zenés irodalmi est kezdődik, Hazádnak rendületlenül... címmel, amelyben huszadik századi határon túli magyar alkotók hazafias műveivel ismerkedhet meg a közönség. A Felvidéken élő írók, költők műveit az Arcok ének- együttes szólaltatja meg. Kárpátmedencei táncest a címe a zárónap színes gálaműsorának, amelyben a határon túli magyar táncdialektusok dalait és táncait adja elő a Bendő népzenei együttes, a kárpátaljai Pál Lajos és együttese, az erdélyi Matyi István, a Vajdaságból érkező Lukács Imre, a Petrencés Együttes és kupuszinai, gombosi, szentmihá- lyi, székelykevei táncosok, énekesek, a drávaszögi Csárdás ifjúsági tánccsoport és az Újbezdáni Ifjúsági Táncegyüttes, valamint a Muravidék képviseletében a csen- tei Petőfi Sándor Művelődési Egyesület táncosai, (me)
