Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-08 / 182. szám, szerda
Kitekintő - Hirdetés ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 8. Amerika, London, Párizs, Öresund talán nem is olyan soká majd így emlegetik - ehhez csupán építeni kellett egy tizenhat kilométeres hidat, hétezer év után A skandináviai Mária Valéria óriáshíd (Öresundsbro Konsortiet) Pár hónapja történt, hogy Hanna Saellström Dániába utazott - életében harmadszor. Ezúttal azonban „örökre”: a svéd egyetemista úgy döntött, barátjával együtt Koppenhágában telepszik le. Mindketten úgy gondolják, a dán főváros az Öresund-régió szíve, ráadásul alig tizenhat kilométer autóútra van a délsvédországi Malmőtől. SZŐCS LÁSZLÓ Most már. Azelőtt ugyanis, hogy két éve átadták a dániai Sjaellandot („Tengerfölded’) a dél-svédországi Skanéval összekötő Öresund hidat - amelyen egy éve lehet autópályán és vasúton közlekedni utoljára a bronzkori ember kelhetett át száraz lábbal a terepen. A közelmúltig pedig a háromnegyed órát vánszorgó komp volt az egyetlen ésszerű átkelési lehetőség. Csodát tud művelni egy ilyen átkelő: ez az elmúlt egy év tanulsága svédek és dánok számára egyaránt. Mária Valéria skandináv léptékben: sokkal hosszabb, sokkal többe került (kétmilliárd dollárba), és sokkal kevésbé hirdetik róla azt, mint dunai társáról, hogy a svéd/dán tankok ezen áthaladva fogják megszállni az országot. (Pedig: Dánia csak azóta kicsi, hogy sorra elvesztette skandináviai koronabirtokait, mint ahogy minden háborúját is. Skane is dán fennhatóság alatt volt - egészen a XVII. század közepéig.) Invázióról legfeljebb a szomszédba ádátogatók vonatkozásában lehet beszélni: az üzemeltetés első egy évében nyolcmillióan keltek át vasúton - ez a vártnál több -, míg ötmillióan autóval, ami viszont kevesebb. (A hidat felépítő és működtető állami vállalat, az Öresundsbro Konsortiet precíz statisztikája azt is feljegyzi, hogy a 365 nap alatt balesetet szenvedett: egy fő.) Az utazók elképesztő számában benne foglaltatnak persze a napi ingázók is - számos vállalkozás települt át a másik oldalra logisztikai okokból, vállalva a két adó- és Útrendszer különbségéből adódó bonyodalmakat -, de felmérések kiderítették: Skane 1,1 milliós népességének 83 százaléka, míg Nagy- Koppenhága 1,8 milliós lakosságának 58 százaléka kelt át a túlpartra. Pedig a hídpénz észak-európai mércével is borsos: egy személyautó oda-vissza 460 dán koronáért (2600 koronáért) járhatja meg az utat. Hiába, a konzorciumnak is vissza kell fizetnie valamiből a felvett milliárdos hiteleket, amelyekre a két állam kormánygaranciát vállalt. Az útdíj csökkentését egyelőre nem is tervezik. Mi vonzhatott egy csapásra több millió embert a szomszédba? A svédeket a felmérés szerint leginkább - egynegyed arányban - a délnyugati szomszéd alacsonyabb árai: tízből több mint nyolcán vettek például valamilyen szeszes italt. A szupermarketből kifelé jövet persze sokan a Tivoliban, Koppenhága „Luxemburg kertjében” is eltöltöttek egy estét, vagy pillantást vetettek az Andersen meséjéből ismert Kis hableány vízparti szobrára. A dánok közel egyharmada svéd vendéglőbe, diszkóba, sportrendezvényre indult, vagy éppen körülnézni a kis egyetemi város, Lund székesegyházában és Malmöhus várában. Szociológusok azt mondják: ezek az első, tapogatódzó lépések. Előbb jön a fogyasztás, vagy ahogy Jam Schauby, az Öresundsbro Konsortiet elemzője fogalmaz: „a régió integrációjához a gyomron át vezet az út”. Később az addig idegen „közelkülföld” egyre ismerősebb lesz, az átruccanok később barátokat szereznek, esetleg egyetemre is odaát iratkoznak be, végül sokan családot is a túlparton alapítanak. Ez azonban a becslések szerint évtizedekig is eltart majd: egyelőre mind a dánoknak, mind a svédeknek csak két százaléka jár át tanulni, s előbbiek tizenhárom, utóbbiak hat százaléka a barátokat és a családot meglátogatni. A svéd egyetemista, Hanna Saellström, a jelek szerint első fecskeként sietett előre. Panaszkönyv A kapcsolatokat egy trivialitás is akadályozza: skandináv és skandináv között nagy lehet a különbség. A közvélemény-kutatók „panaszkönyvében” például a hídon átkelt svédek a legnagyobb arányban (közel 30 százalékban) arra panaszkodtak: nem értik a dán nyelvet. - Elharapjuk a szavak végét - értelmezte ezt kérdésünkre egy dán, aki egyébként maga sem tősgyökeres: csak itt, Sjaellandban mondja például az ablakot az angol „window”- ra hajazó kifejezéssel, amúgy szüleitől a dán-német határhoz közeli Nord Slesvigben a német „Fenster”- re emlékeztető szót tanulta. S hiába az „egységes Európa” (1995 óta Svédország is tagja az Európai Uniónak), a praktikus nehézségek nem szűntek meg a nyelvi korlátoknál. Az ádátogató svédek több mint egyötödének gondot okozott, hogy a dán oldalon hitelkártyával fizessen, és százból tizenketten arra sem jöttek rá könnyen, hogyan fizethetnek a koppenhágai parkolásért. A pénzváltás csak pár százaléknak jelentett nehézséget (azaz: nem találtak váltóhelyet), de - euró ide vagy oda - Öresund bankjainak még sokáig nem kell feladniuk ezt a tevékenységet. A német márka, a francia frank vagy éppen az olasz líra jövő tavasszal kikerül a forgalomból, hogy átadja helyét az egységes pénznek, de a tizenötök mindkét skandináv tagországa kívül maradt a monetáris unión. Marad tehát a korona - svéd és dán bankjegyeken egyaránt. Míg dánok és svédek próbálgatják egymást, s biflázzák az úti szótárból a szomszéd fura nyelvén megfogalmazott típusmondatokat („Jó napot/estét kívánok. Svéd/dán vagyok. Hol találom a parkolóauto- matát/a mellékhelyiséget?”), a vállalatok fényévnyire a polgár előtt járnak, s már rég a másik oldalra települtek, ha a logisztika úgy kívánta. Vagy éppen Óresundhoz közelebb: az ismert német Bayer gyógyszergyártó skandináviai vezérképviselete például Stockholmból Koppenhágába, a Daimler Chrysler autógyáré Malmőbe. Legfeljebb ingáznak ezentúl a régió 170 ezer (!) vállalatának dolgozói. Ezt az alacsony munkanélküliség is mutatja: Skanéban 3,7, Nagy-Koppenhágá- ban 4,4 százalék. Rohamléptekben halad előre eközben a térség idegenforgalma is: a híd megépülése óta az európai átlagot kétszeresen meghaladó, tíz- százalékos növekedést könyvelhetett el. Olyan beruházások nőttek ki a földből - s működnek immár egyre nagyobb kihasználtsággal - mint a koppenhágai repülőtér, a Kastrup melletti új Hilton hotel, amely csak egyetlen (igaz, nem éppen utolsó) eleme a Koppenhá- ga-Malmö régióban összeírható hetven minőségi szállodából és konferenciaközpontból álló hálózatnak. Már most 32 ezer embert foglalkoztatnak a XXI. század egyik vezető gazdasági ágazatában, amely évi hétmillió szállodai ágy kihasználtsággal büszkélkedhet. A Ferring nemzetközi gyógyszer- gyártó cég pedig gondolt egy merészet: az átalakuló régión belül is egy vadonatúj vidékre költözött. Itt, Amager szigetén, Koppenhága belvárosától alig néhány percre alakítják ki Örestad negyedet, ahol húszA tengeri óriás ezer új lakosnak nyolcezer lakás épül egy ötezerszer-hatszáz méteres földcsíkon. A gyógyszergyártásban és a biotechnológiában egyébként Öresund - Nagy-London és a Párizs környéki Ile-de-France régió után - már most európai harmadik. Nemcsak az óriás cégek vannak jelen, hanem az iparág kis- és középvállalkozásai is gombamód szaporodnak. „Medicina-völgy” - így hívják magukat a kaliforniai számítástechnikai szuperövezet, a Szilícium-völgy mintájára. A dán-svéd térség álma, hogy Észak-Európa vezető, s a földkerekség egyik kiemelkedő régiója legyen a minőségi, környezetkímélő iparágakban és a turizmusban. Amerika, London, Párizs, Öresund - talán nem is olyan soká. Csak kellett építeni hozzá tizenhat kilométer hidat, hétezer év után. Koppenhága-Malmö, 2001. augusztus Vegyen egészet, fizessen részletekben! Használja ki 3000 koronán felül egyes termékek előnyös részletre való vásárlását. A helyszínen csak az ár 10%-át fizeti ki, a fennmaradó összeget tíz havi részletben, amely az áru értékének 10%-át teszi ki, törlesztheti. Nitra Az ajánlat csak a nyitrai hipermarketben és áruházban érvényes 2001. Vili. 8-tól 21-ig. VK-489
