Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-07 / 155. szám, szombat
6 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 7. 3 ezer schillinget adnának az osztrákok a repce tonnájáért Most még hatékonyan védekezhetünk a szőlőnket egyre nagyobb mértékben veszélyeztető atkák ellen Drágább lesz a sertéshús GÁGYOR ALÍZ Erős fertőzésveszélyt jósolnak Az atkák elleni védekezés szempontjából fontosabb a permetezés időpontja, mint az, hogy milyen hatóanyagú szert alkalmazunk (A szerző archívumából) Pozsony. Három-négy nap múlva a dél-szlovákiai mezőgazdasági üzemekben megkezdődik a búza betakarítása. Az agronómusok óvatosak a termésbecslést illetően. A szaktárca előzetes adatai szerint az idén 447 ezer hektárról megközelítőleg 1,9 millió tonna búza kerülhetne a magtárakba. A repce és a őszi árpa betakarítása már javában folyik. Az első eredmények főleg a repcemag esetében nem éppen biztatóak - kifejezetten csalódottak például a gombaiak és a dercsikaiak, de többet vártak a repcétől az oroszvári termelők is. A földművelésügyi minisztérium adatai szerint idén 105 ezer hektárról 2,2-2,4 tonnás hozamokkal számolva megközelítőleg 250 ezer tonna repcemagot gyűjtenek be. A hazai feldolgozók tehát nem szorulnak importra. Feltéve, ha a földművesek a feldolgozókkal kötött szerződések ellenére nem adják el a termést másnak. Lapunk úgy tudja, hogy a nyugat-európai alacsonyabb repcetermés miatt Dél-Szlovákiában osztrák felvásárlók 3 ezer schillinget kínálnak a repce tonnájáért. A legnagyobb hazai repcemag-feldolgozó, a pozsonyi Palma Tumys 141 ezer tonna felvásárlására kötött szerződést, a tavaly augusztusban meghirdetett ár alapján megközelítőleg 7 300 koronát fizet az alapanyag tonnájáért. 73 ezer torma repcemagot vásárolnának a bio- naftagyártók is, ám anyagi lehetőségeik ezt aligha teszik majd lehetővé - a terméktanács becslése szerint az igényelt mennyiség felét vásárolják majd fel. A gazdasági tárca egyelőre felfüggesztette az új Hamarosan lekerülhet az étrendről a gazdag nyugati országok kedvenc, ámde méregdrága csemegéje, a kaviár. Szibéria és Kína egyes folyóiban, a Volgában, illetve a Kaszpi- és a Fekete-tengerben őshonos tokhalfélék ugyanis, amelyek a valódi kaviárt adják, az elmúlt évtizedek kíméletlen kizsákmányolása, az orvhalászat, a vízminőség romlása miatt mára a teljes kipusztulás szélére kerültek. S bár a nemzetközi természetvédelmi szervezetek, mint a Természet- védelmi Világalap (WWF), vagy az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) mindent megtesznek védelmében, az ikrájában rejlő profit nagy valószínűséggel véglegesen megpecsételi a tokhal sorsát. A tokhalfélék (a családba tíz különböző faj tartozik) ikrája ugyanis évszázadok óta szolgál a gazdagok és kiváltságosok kedvelt eledeleként. Ritkasága miatt a valódi kaviár (amit nem szabad összetéveszteni az olcsó, kisszemű, boltokban kapható halikrával) kilójának ára a nyugati országokban ma 1000-5000 dollár között mozog, ami óriási profitlehetőségeket rejt magában. A Kaszpi-tenger iráni halászai például még csak 10 dollár körüli áron értékesítik ugyanezt a kilót, de még Teherán piacain sem haladja az meg az 50-100 dolláros árat. A lehalászott kaviár túlnyomó többségét egyébként még így is helyben eszik meg, s csak egy töredék jut az exportpiacokra. exportlicencek kiadását a repcére. Minden bizonnyal drágulni fog a sertéshús Szlovákiában. Az év második felében előreláthatólag 16 ezer tonna sertéshús hiányzik majd a hazai piacról, amit behozatalból kell pótolni. A húsfeldolgozók ezért 10 ezer tonna sertéshús vámmentes behozatalának engedélyezését indítványozták. (A sertéshúst egyébként 30 százalékos vám terhel.) Hivatalos statisztikai adatok szerint a múlt év elején még 1,539 millió darab sertést tartottak Szlovákiában, számuk mára 1,478 millióra csökkent. A kedveződen trend a takarmánykeverékek árának 40 százalékos drágulása miatt következett be. (Ma 1 kg sertéshús előállítási költségei 50 koronára rúgnak.) A hazai sertés- hústermelés mintegy 30 százalékát a nagyhizlaldák állítják elő. Több mezőgazdasági üzem tavaly az állomány csökkentésével próbált enyhíteni a takarmánygabona-hiányon. így tettek a hősiek is, akiknek ma üres a sertéshizlaldájuk. A Gazda Kft. igazgatója, Kovács Gyula ugyanakkor optimista a jövőt illetően, arra alapoz, hogy van 400 sertésanyájuk. A dél-szlovákiai agráriumot súlyos pénztelenség jellemzi. A termelők csak méregdrágán jutnak hitelekhez. Tudunk olyan korábban kiemelkedőnek számító csallóközi üzemről, amely ma botjas üszőket ad el, hogy meg tudja vásárolni az aratásra szükséges üzemanyagot. Mások terménnyel akarnak fizetni a gázolajért. Félő azonban, hogy lesznek olyan termelők is, akik a csődeljárás vagy a végrehajtás elkerülése érdekében a piaci értékénél olcsóbban adják el gabonájukat. Mindennek tükrében ugyanakkor nem véletlen, hogy a nagy kaviárexportáló országok, mint Oroszország, Irán, Kazahsztán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán nemzetközi szerződésekkel, az állam kereskedelmi monopóliumával, szigorú törvényekkel, s akár a fegyveres erők bevetésével is a kaviár feletti ellenőrzés megtartására törekednek. Ugyanez az érdek áll egyébként Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán közelmúlti bejelentése mögött, miszerint az év végéig a már meglévő készleteket leszámítva teljesen felfüggesztik a kaviárexportot. A megállapodáshoz Türkmenisztán is csadako- zik, s Irán is egyetértését fejezte ki. A lépéshez egyébként az ENSZ veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó konvenciója (CITES) adja a jogi alapot. Nem elég azonban az állami akarat, a tokhalat a nagyfokú orvhalászat és a környezetszennyezés is fenyegeti. A hal (amit egyébként húsáért is halásznak) és a kaviár feketekereskedelme Oroszországban például a maffia kezében van, az illegális üzlet értéke eléri a dollártízmilliókat. A Volga-deltá- ban pedig csak idén ötezer, egyenként 80-100 horoggal felszerelt illegális horgászzsinórt és kétezer hálót szedtek fel a hatóságok. így aztán nem is véleden, hogy a vüág kaviártermelésének 60%-át adó Kaszpi-tengerben tavaly már csak 550 tonna tokhalat halásztak le az 1970-ben regisztrált 20 ezer tonnával szemben. (MH) Az utóbbi években a szőlő- termesztésben is egyre nagyobb gondot jelent az atkák elleni védekezés. A tavalyi időjárás és a hosz- szabb, szárazabb tavasz igen kedvezett az atkák elszaporodásának. CSEKES ZOLTÁN A múlt év végén - a nagyüzemi és kistermelői körzetekben egyaránt - olyan nagyszámú atka vonult telelőre, hogy az már most erős fertőzési veszélyt jelent. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi növényvédelmi állomásán végzett vizsgálataink is megerősítették, hogy az atkák jól teleltek át, a természetes téli pusztulásuk nem érte el a sokéves átlagot. Ezért ajánlatos mindenütt nagy figyelmet fordítani a szakszerű védekezésre. Fokozottan érvényes ez azokra az üzemekre, ahol már tavaly erős fertőzést észleltek. Csak így akadályozható meg időben az atkák óriási kártétele. Sok helyen a gyümölcstermesztésben alkalmazott elvek, főleg időpontok alapján permeteznek, vagy olyan későn ismerik fel a kártételt, amikor az eredményes védekezés már úgyszólván lehetetlen. Ez az atkák elszaporodásának másik oka. Az atkák jelenlétére akkor gyanakodhatunk, ha a szőlő fakadásakor a rügyek gyengén fejlődnek, a levelek világosak, sárgulnak, esedeg halványzöldek. A mikroszkopikus nagyságú állatkákra jellemzőek a szöyedékszerű képződmények és a sűrű szívásnyomok. A legsúlyosabb atkakártétel a korai időszakban létrejövő erős fertőzés után következik be. A hajtás vagy vitorla nem tud egészségesen fejlődni, a fürtök is kisebbek lesznek. A két legveszélyesebb atkafajta, amelynek a kártétele jelentős, a pirosgyümölcs takácsatka (Panonychus ulmi) és a kétfoltos takácsatka (Tetrany- chus telarius). A pirosgyümölcs takácsatka áprilisban tömegesen kelő lárvái, majd imágói főleg a vegetáció első felében okoznak érzékeny veszteségeket. Később a kár a nagyobb lombozat miatt nem igen látható. A magasművelésű kordonos szőlők különösen jó lehetőséget adnak a kártevő megtelepedésére. Az atkák elszaporodásában szerepet játszik még az, hogy a nagyüzemekben is a permetezéseket csak a gombabetegségek elleni védekezéskor kezdik meg. A megtámadott hajtások így törpenövésűvé válnak, a levelek széle fekete- dik, a levéllemez kanalasodik és kisebb marad. Későbbiekben u- gyan a szőlővesszők fejlődésnek indulnak és a kártétel nyomai elmosódnak, ám erős fertőzés esetén a szőlő fejlődése leáll. A kétfoltos takácsatka szokatían mérvű elszaporodásához minden bizonnyal hozzájárult a rendkívüli meleg ősz és tavasz, az átlagosnál melegebb május, június. A kártevő elszaporodását fokozza az a Ha az atkák megtámadják a szőlőt, a növény lombja megsárgul. tény is, hogy a megváltozott tulajdonjogi és művelési mód végett a szépen ápolt, füvesített sorközök helyett nagyon elszaporodtak az olyan gyomok, amelyek a kétfoltos takácsatka gazdanövényeinek számítanak. Itt elsősorban a porcsin keserűfűre (Polygonum avi- culare) és az aprószulákra (Con- vovulus arvensis) gondolok. A kétfoltos atka különösen az utóbbit kedveli. Az erősen fertőzött táblák szulákjain olyan levelet is találtunk, amelyeken 800-1000 darab atka volt. A gyomokon előforduló ilyen hatalmas egyedszám esetén már sem a vegyszeres gyomirtás, sem pedig a köztes gyomok gépi zúzása nem elegendő, mert ilyenkor a takácsatkák - újabb tápanyagot keresve - a szőlőleveleket lepik el. Ha az atkák megtámadják a szőlőt, a növény lombja egységesen sárgul. Egy-egy levélen a főér, valamint a mellékerek mentén a levél színe felé kissé hólyagosán kidomborodó sárga mezők képződnek. Fonáki részükön, szövedékek között találhatjuk a jellegzetesen kétfoltos nőstényeket, valamint a jóval kisebb hímeket, a nimfákat, a kevésbé feltűnő foltokat viselő lárvákat és az apró tojásokat egyszerre. A kétfoltos takácsatka terjedése jól észrevehető még a babon, málnán, fekete ribiszkén, akácon is. Sajnos, az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a szőlőatka az utolsó évekeben már állandóan jelen van a szőlőinkben. Ma még ugyan nem mondhatjuk jelentős kártevőnek, az atka akkor jelent nagy veszedelmet, ha túlságosan elszaporodik és tavasszal a fakadáskor a szőlő növekedése a hideg vagy más körülmények okán lelassul, így megáll a hajtások növekedése. Ott, ahol év közben a lisztharmat ellen kéntartalmú permetszereket használnak - mint például a Kumulus WG (0,6%), Sulika 80 WP (0,3%), Thiovt (0,6%) -, továbbá szőlőmoly ellen mélyhatású rovarölő szerrel védekeznek, ott ezek a vegyszerek egyúttal az atkák nyári nemzedékét is gyérítik. Ettől azonban az atkák még mindig veszélyesen nagy egyedszámban vonulhatnak telelőre, márpedig éppen a túlélésben megerősödött egyedek ellenállóbak a további permetszerekkel szemben. Az idén feltétlenül jobban oda kell figyelnünk az atkákra, nehogy még jobban elszaporodjanak. A kora tavaszi lemosó permetezések általában már nem megfelelő hatásúak, főleg a levélatka (Colo- merus vitis) ellen, amely már az előző nyár végén behúzódott a rügyekbe. (Erről az atkafajról már egy korábbi cikkben írtam.) A vegetáció második felében felszaporodó és már telelőre vonuló atkák ellen viszont használjunk speciális atkaölő szereket: Apollo 50 SC (0,04%), Omite 30 EW (0,2%), A szőlőatka az utóbbi évekeben már nálunk is állandóan jelen van. Sanmite 20 WP, Talstar, Mitac 20 HF (0,2%), Nissorun 10 WP (0,0,7%). Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a kezelés időpontjának sokkal nagyobb a jelentősége, mint a készítmény hatóanyagának. A többször ismételt késői kezelés ugyanis még a legjobb hatóanyag esetén sem ad olyan jó eredményt, mint amikor egyéb készítményekkel egyszer-kétszer, de megfelelő időben védekezünk. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa ■ VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 7-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,226 Magyar forint (100) 17,158 Angol font 70,447 Német márka 21,590 Cseh korona 1,245 Olasz líra (1000) 21.808 Francia frank 6,437 Osztrák schilling 3,069 Japán ien (100) 39,989 Spanyol peseta (100) 25.378 Kanadai dollár 33,229 Svájci frank 27,720 Lengyel zloty 12,261 USA-dollár 50.296 ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony július 5-en Komárom július 5-én Rimaszombat június 28-án Zseliz július 5-én Losonc július 5-én Kassa július 6-án sárgarépa 16 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 15 Sk/csomó 14 Sk/csomó 10-15 Sk/csomó 16 Sk/csomó petrezselyem 16-18 Sk/csomó 10-12 Sk/csomó 15 Sk/csomó 15 Sk/csomó 15 Sk/csomó 14 Sk/csomó újburgonya 18-26 Sk/kg 15 Sk/kg 22 Sk/kg 10-18 Sk/kg 14 Sk/kg 14 Sk/kg karfiol 15-25 Sk/fej S 10-25 Sk/fej 30 Sk/fej 12-20 Sk/fej 15-24 Sk/fej 15-28 Sk/fej % paprika 40-60 Sk/kg 30 Sk/kg 45 Sk/kg 25-40 Sk/kg 60-70 Sk/kg 36 Sk/kg karalábé 5-6 Sk/db 3-5 Sk/db 8 Sk/db 7-8 Sk/db 10 Sk/db 10 Sk/db zeller 8-10 Sk/db 3-5 Sk/db X 8 Sk/db 10 Sk/db X káposzta 15 Sk/fej 5-8 Sk/fej 16 Sk/fej 15 Sk/fej 12-18 Sk/kg 14 Sk/kg ’ fejes saláta 10-12 Sk/fej 5-6 Sk/fej X X 8 Sk/fej X retek 8-10 Sk/csomó X 12 Sk/csomó 5 Sk/csomó HHHIHBHMÍ 7 Sk/csomó hagyma 16-20 Sk/kg 15 Sk/kg X 10-15 Sk/kg 15-16 Sk/kg 14 Sk/kg paradicsom 3040 Sk/kg 28-30 Sk/kg 38 Sk/kg 20-30 Sk/kg 34-35 Sk/kg 2030 Sk/kg meggy 50 Sk/kg 30-38 Sk/kg X X 20 Sk/kg X X 24 Sk/kg 25 Sk/kg 19-20 Sk/kg X mák 100 Sk/kg 120 Sk/kg X 75 Sk/kg X 100 Sk/kg kel 20 Sk/fej 8-12 SK/fej 16 SK/fej 10-18 Sk/fej 10-20 Sk/fej 19 Sk/kg alma 28-40 Sk/kg 20-28 Sk/kg 30 Sk/kg X 3445 Sk/kg 26 Sk/kg zöldborsó 22-35 Sk/kg 38 Sk/kg PP 25 Sk/kg 3040 Sk/kg 26 Sk/kg fokhagyma 6570 Sk/kg 3-4 Sk/db 40 Sk/kg 10 SK/csomó 6089 Sk/kg 60 Sk/kg uborka 18-24 Sk/kg 14-18 Sk/kg 25 Sk/kg 18-22 Sk/kg 16-22 Sk/kg 16-20 Sk/kg tojás 2,50 Sk/db 2,30-2,50-Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 1,80 Sk/db 2,0O2,3OSk/db ribizli 50 Sk/kg HBHRi llfil s. mu g- , £ X dl X X Hamarosan véglegesen eltűnhet az asztalról a kaviár Veszélyeztetett halak ÖSSZEFOGLALÓ kékfoltos takácsatkák
