Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-07 / 155. szám, szombat

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 7. VENDÉGKOMMENTÁR Hídrobbantók BARAK LÁSZLÓ Képzeljük el, hogy Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő valamikor ez év szeptemberében, a párkányi Mária Valéria híd befejezésének kü­szöbén leül tárgyalni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, majd szemrebbenés nélkül közli vele: „Ha a hídnak nem Juro Jánošík lesz a neve, a szlovák kormány képviseletében nem járulhatok hozzá ren­deltetésszerű használatához...” Ekkora butaság elkövetése egy civili­zált miniszterelnök részéről teljesen kizárt. Hiszen egy felelős politi­kusnak, „egyebek között”, elsősorban abból kell kiindulnia, hogy dön­téseinek milyen következményei lehetnek az általa fémjelzett ország­ra nézve, miként profitálhat belőlük a nép. Ha egy épülőfélben levő hidat lezárnak, abból a folyó mindkét oldalán csak káruk származhat az embereknek... Nem kell túlságosan megerőltetni fantáziánkat ah­hoz, hogy egyértelmű párhuzamot vonjunk a „közigazgatási refom- ról” szerdán megejtett pozsonyi parlamenti szavazás és a „Jánošík híd” fikciója között. Dzurinda azzal, hogy pártjának képviselőcsoport­ja saját, számtalanszor kinyilvánított akaratával szembe helyezkedve, az ellenzék uszályában a kormányjavaslat ellen szavazott, feketén-fe- héren Mečiarék, a Migaš-féle kommunisták és a habzó szájú, stupid nacionalisták szajhájává züllött. Ez annál is inkább szomorú tény, mi­vel kétségkívül jobb sorsra érdemes politikusként indult, amikor egy ugyancsak jobb sorsra érdemes ország kormányrúdjához juttatták őt Szlovákia már sokadíziglen orruknál fogva vezetett választói. Szélhá- moskodni persze a politikában is lehet. A következmények azonban előbb-utóbb elkerülhetetlenek. Ha már szóba került jelzőként a szaj­ha kifejezés, kupleráji hasonlatnál maradva leszögezhetjük, hogy a szerdai nép- és nem utolsósorban kisebbségellenes döntéssel a Ma­gyar Koalíció Pártját mint kormányalkotó tényezőt kitessékelték a ku­pi folyosójára. Mondván: „Ti, fiúk, a kulcslyukon keresztül nézzétek a műsort..Ha csupán ennyi történt volna, elég köpni egyet! Ám a Dzurinda-féle paktum a legkevésbé szól csupán az altáji élvezetekről. Dzurinda már akármire képes, hogy a folyamatban levő privatizációs projektumok befejezéséig a kormányrúdnál maradjon. Ha az MKP, a kereszténydemokraták és a Demokrata Párt cserbenhagyásán kívül ezért további „áldozatot” kell hoznia, legyen az akár a Mária Valéria híd felrobbantása, habozás nélkül megteszi azt is... JEGYZET lyaudvari klozett szagára és áll­apotára. De ne példálózzunk finnyás nyugati turistákkal, in­duljunk ki saját magunkból. Cá­foljon meg, aki tud, de szerintem Kelet-Európa leggyomorforga- tóbb illemhelye a besztercebá­nyai autóbusz-pályaudvaron funkcionál. Egy idős házaspár vállalkozásáról van szó, az öre­gek ott élnek, tán alszanak is az apró „ingatlanban”, és ha a szük­ség arra terel, pechemre szinte mindig ebédet főznek, kis lábas­ból táplálkoznak, vagy lábat áz­tatnak az ötkoronás belépő kéz­hezvételekor. Mit mondjak, a do­log szép, mint az ételillat és az ürülékszag véletlen találkozása az előszobában, hogy a francia szürrealistákat is idekeveijük. Persze ma már a legtöbb étte­rem, cég és nyilvános hely ad magára, berregnek a kézszárítók, folyik a folyékony szappan, lágy zene szól. Ám még mindig akad hely, ahol odalakatolják a piszkos törölközőt a tartóhoz, a vécés né­ni szigorúan kicentizi a papírt, előtte jól össze is fogdossa. Pedig megérdemelném a simogató gondoskodást, hiszen négy koro­na alatt ma már sehol sem tu­dom elintézni a dolgomat, hiába magyarázom, hogy csak egy kis dolgom van odabent, nem csiná­lok nagy felfordulást... Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztóségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7704200, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Áz igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201. fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Nemcovej 32, 055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Jfr\ A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, Auciiia^wu32 ellenőrzés eredménye a www.sme.skhonlapon található, of GKukfcons E-mafl: redakcia@ujszo.com Csak ezt érdemiem? JUHÁSZ KATALIN Mi jelentette az első meg­könnyebbülést a polgároknak 1989 decemberében az osztrák határ átlépését követően? Ez csak egy ötschillinges kérdés, persze, hogy a benzinkutak vé­céi. „Amilyen az ország, olyanok a klotyói” - régi mondás, igaz mondás. Ki ne emlékezne arra, hogyan nyomta a folyékony szappant üdítős flakonba az idős pedagógus, hogyan tekerte le az igazgató úr a korlátlan mennyi­ségű, puha vécépapírt. Mindez tegnap jutott eszembe, amikor majdnem belefúltam egy kassai toalettbe. Nem akarom rontani az egyébként hangulatos presszó hírnevét, csak azt jegyezném meg, hogy három koronát kértek ezért az élményért, ilyen fokú szemtelenséggel pedig ma már nálunk sem gyakran szembesül­nek a vendégek, akik egyébként becsületesen fogyasztanak is, nem csupán dolgukat végezni pofádankodnak be. Holland is­merősöm, aki nyolc évvel ezelőtt átutazott Pozsonyon, semmi másra nem emlékszik, csak a pá­Chilei folklór szlovák államfővel és külügyminiszterrel (TASR-felvétel) TALLÓZÓ N Á ROD N Á OB RO DA Robert Fico, a Smer vezetője nyi­latkozott a napilapnak. A beszél­getés során elhangzott, a Smer tá­mogatottsága az utóbbi időben 20 százalék körül stabilizálódott, a sajtó állandó támadásai ellenére ez kitűnőnek mondható. A párt­nak van füozófiája - új arcokat akar a szlovákiai politikában -, ez csak idővel mutatkozik meg. Robert Fico a továbbiakban megje­gyezte, nem fél attól, hogy pártja esedeg nem tud érvényesülni, bár jelenleg az ellenzék és a kormány- koalíció is elutasítja. A Smer elnö­kének véleménye szerint nincs semmi összefüggés hallgatása s a Szlovák Hajózási és Kikötővállalat botrányba fulladt privatizálása kö­zött; ismeretes, a vállalat iránt ér­deklődő Penta Group társaság nemrég egymillió koronát ajándé­kozott a Smernek. Robert Fico azonban hangsúlyozta, a Penta Group nem a Smer szponzora, ha­nem a párt által a holokauszt áldo­zatainak megsegítésére létreho­zott alapítványé. A pártelnök ta­gadta, hogy politikai tőkét akart volna kovácsolni abból, hogy bea­vatkozott egy romák által meggyil­kolt fiú ügyébe. HÉTVÉG(R)E Nekem nem nyolc egy tucat Két hét nagy idő. Ennyi telt el a nyelvi charta elfogadá­sa óta, az akkori örömtüzek kialudtak. Szerdán úgy hagyta jóvá a parlament a területi és közigazgatási re­formot, ahogy azt leglidér­cesebb álmunkban sem gondoltuk volna. MOLNÁR NORBERT Minden hétfőn kezdődött: hona­tyáink bólintottak az új munka­törvénykönyvre, pontosabban nem mindegyik. Már akkor gya­nús volt, hogy a baloldal megsza­vazta Vojtech Tkáč (HZDS) mó­dosító javaslatait, aztán együtt voksoltak a munkatörvénykönyv­re. Rögtön ezután suttogni kezd­ték, hogy Mečiarék és Migašék már a közigazgatási reformról is megegyeztek, amit az utóbbiak bőszen tagadtak, előbbiek vi­szont magabiztosan megerősítet­tek. Igazából mindenki sejtette, hogy a gátlástalan SDL azzal pak- tál le, akivel éppen lehet. De menjünk szépen sorjában: mi­vel az MKP érzékelte a baljós előjeleket, összehívta Országos Tanácsát, de kissé csalódottan fo­gadta mindenki, hogy nem szüle­tett olyan határozat, amely na­gyon konkrét lépéseket helyezett volna kilátásba, ha a parlament a nyolcas megyerendszert fogadja el. Másnap a képviselők először elfogadták a nyolcast (SDĽ- HZDS-SNS-fél SOP), majd a ki­mondottan önkormányzat-ellen­es rendelkezéseket, végül az egész kvázireformot (SDĽ-HZDS -SNS-SOP-SDKÚ), vagyis me­gerősítették az oly sokat bírált mečiari elrendezést. Bosszantó, ami szerdán a parla­mentben történt. És talán nem is a nyolc megye a legfájóbb, ha­nem a Cuper-féle elvetett, majd Mi ez, ha nem centralizált decentrali­záció? mégiscsak elfogadott módosítá­sok. A kétfordulós megyefőnök- választás során esély sincs arra, hogy magyar nemzetiségű kapa­rintsa meg a tisztséget. A régiók nem köthetnek szerződést külföl­di régióval, a kormány bármikor érvénytelenítheti a megyék dön­téseit és még sorolhatnám. Mi ez, ha nem centralizált decentralizá­ció? Vagyis fából vaskarika, és Dzurinda ezt üdvözölte. Akadnak azonban, akik abban bíznak, talán a köztársasági el­nök nem írja alá a törvényt, ép­pen az önkormányzat-ellenes cik­kek miatt, hátha nem feledte még el az államfő, hogy egyszer ő is volt polgármester. Nem tudom, mennyi erre az esély, mert Rudolf Schuster Dél-Amerikából azt üzente, örül a reformnak, bár ki­csit sokallja a megyék számát. Az MKP-nak ezekután mindenkép­pen ki kell lépnie ebből a szövet­ségből. Nem egész három felemás év van mögötte, amely hasznos volt, de a szívatást is csak egy ideig viselheti el az ember. Legalább több ideje marad a felkészülésre. De mi marad a jelenlegi koalíció­ból? Bárhogy számolgatom, ha egyetlen ellenzéki szavazatra sem számít a jelenlegi hatalom, 75-76 szavazata lesz a parla­mentben. Ez akár elég is lehet ar­ra, hogy a választási időszak va­lahogy elvegetáljon, feltéve, ha komoly erőket fordít képviselői fegyelmezettségére. Mivel Ivan Lexa valahol máshol tengeti mandátumát, a 75 voks is elég Dzurindáéknak. A kérdés csak az, mire, ha Migašék vérszemet kap­nak, és bármit megszavaznak az ellenzék nemzeti részével. A májam akkor örülne a legjob­Mindenesetre furcsa lesz majd leírni, hogy az ellenzéki MKP. ban, ha előrehozott választásokat tartanának Szlovákiában, és az SDĽ alulról szagolná a küszöböt. Ezt érdemelnék. Persze a májam­ról van szó, nem az eszemről, mármint ami az előrehozott vá­lasztásokat illeti. Mindenesetre furcsa lesz majd le­írni, hogy az ellenzéki MKP, amely minden bizonnyal ebben a szerepben is konstruktív lesz. Futottak még: a köztársasági el­nök Dél-Amerikába, Dzurinda ke­letre, Orbán pedig ide akart, de nem fogadták. HETI GAZDA(G)SAG Kinek jut pénz a Bősön termelt áramból? TUBA LAJOS Az euró árfolyama a hét közepére áttörte a 42 koronás határt, és megkezdődtek a találgatások, va- jon.a jegybank mikor kezdi vásár­lásokkal befolyásolni az árfolyam alakulását. A legtöbb nyilatkozó pénzpiaci szakember ezt a beavat­kozást 41,50 koronás árfolyamnál (ez volt a tavaly májusi szint) va­lószínűsítette. Ilyen nagy javulást azonban egyelőre nem vártak. Szerintük ugyanis pénteken a spe­kulánsok kiveszik a hasznukat, így az árfolyam újra 42 korona fölé kúszik. Ez tegnap valóban be is következett, csak éppen az okok A bankszféra kon­szolidációja 124 milliárd koronába került. között új jelent meg: éspedig a közigazgatási reform parlamenti elfogadása miatt szétzilálódó kor­mánykoalíció jelentette politikai kockázat. A héten véglegesen révbe ért az Általános Hitelbank, mert aláírták az eladásáról szóló szerződést. Brigita Schmögnerová pénzügy- miniszter ebből az alkalomból lel­kesen hangsúlyozta, hogy a bankszféra konszolidációja 124 milliárd koronába került, de ebből a bankok eladásakor 57 milliárd korona visszatérült. Elfelejtette hozzátenni, hogy ennek túlnyomó részét másra használták fel, így ezt a számlát az elkövetkező évek során a közösből kell állni. Abban is csak részben volt igaza, hogy már csak a Beruházási és Fejlesz­tési Bankot kell eladni, és az állam megszabadul a rossz pénzintéze­tek jelentette ballaszttól. A lista tartalmazza még az állami több­ségű Postabankot, amellyel kap­csolatban a jövőben szintén tanúi lehetünk érdekes fejleményeknek. A keddi kormányülésen került is­mét terítékre a bősi vízlépcső, amelyről tudjuk, hogy a Szlovák Villamos Művek legalább öt éve nem fizet a megtermelt áramért, ezért a létesítmény befejezésre né­hány éve felvett külföldi hiteleket az államnak kell törlesztenie. Az új modell szerint a vízlépcsőt egy külön cég működtetné, és a villa­mos művek ennek adná az áram ellenértékének egy részét (utolsó információink alapján 60 százalé­kát). így volna pénz a törlesztésre, sőt a befejezésre is, amelynek költségét hivatalosan 3,5 milliárd koronára becsülik. A kormány- döntésről kiadott anyag nem szól arról, hogy ebben szerepelnek-e a vízlépcső menti községeknek ígért, de a mai napig meg nem va­Novemberben le­választják róla a nagy távfűtőműveket. lósított beruházások, így ezt eset­leg ajánljuk az MKP-s politikusok és minisztériumi funkcionáriusok figyelmébe. A Szlovák Villamos Művek beje­lentette, hogy a hazai bankok rá­bólintottak a vállalat felosztásába és egy részének privatizálásra va­ló előkészítésébe. A külföldi ban­kok beleegyezését a hónap köze­pére várják. Erre azért van szük­ség, mert a villamos műveknek hatalmas hitelállománya van, és a szerződések szerint csak akkor változtathat a vagyonán, ha abba a hitelezők is beleegyeznek. A ter­vezett privatizációja pedig komoly átalakítással jár: az elképzelések szerint novemberben leválasztják róla a nagy távfűtőműveket (az önkormányzatoké lesznek), vala­mint a gerinchálózatot (állami tu­lajdonban marad). A megmaradó cég részvényeinek 49 százalékát ezután privatizálják. A társadalombiztosítási reform valóban mindenkit érint, és hosszú előkészítési idő után fel­gyorsulnak az események. Peter Magvaši szociális ügyi miniszter szerint az erről szóló törvényter­vezetet a jövő héten ágazatközi egyeztetésre bocsátják, a kormány pedig szeptemberben foglalkozik vele. Az egyik legjobban várt kér­désben, a nyugdíjkorhatár emelé­sével kapcsolatban három válto­zat kerül a kormány elé. Kettő a nők és a férfiak korhatárának kie­gyenlítését tartalmazza, a harma­dik pedig emelné a férfiakét. A nyugdíjrendszer mai helyzetét is­merve, igazat kell adnunk a mi­niszternek, hogy a mai állapot tarthatatlan. Peter Magvaši vi­szont arra is utalt, hogy a téma po­litikai érzékenysége miatt a parla­menti megtárgyalás során súlyos ellentétek merülhetnek fel, ez pe­dig nem igazán ad okot optimiz­musra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents