Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-05 / 154. szám, péntek
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 6. TANÁCSADÓ Az adótúlfizetésről K.M.: Március 30-án adtam be az adóbevallásomat, mert az örökölt földekből is származott jövedelmem (bérleti díj). Nekem az jött ki, hogy annak ellenére, hogy adóelőleget csak a fizetésemből vontak le és a földjeim utáni jövedelmet adóelőleg levonása nélkül fizették ki, még én követelhetnék valamit az államtól. Majd ötszáz koronával több adóelőleget vontak le, mint amennyit köteles lennék fizetni. Visszafizeti nekem az állam ezt az összeget? FEKETE MARIAN Az állam nagyon szereti, ha pénzt kap - különösebb felszólítás, kérvényezés nélkül. Az állam erre a törvényhozás útján kötelezi is az állampolgárait, illetve mindekit, akit a joghatósága alá tud vonni. Az államtól viszont pénzt kapni, sót visszakapni is csak kérvényezéssel lehet. Éppen ezért az adók és illetékek kezeléséről szóló 511/1992. Tt. számú törvény 63. §-ának negyedik bekezdése szerint Ön kérelmezheti ennek az adótúlfizetésnek a visszatérítését. A túlfizetést az említett rendelkezés szerint akkor térítik vissza, ha meghaladja az ötven koronát. A visszatérítés határideje egy hónap. Ezzel kapcsolatban még azt is meg kell jegyezni, hogy az adóvisszatérítés iránti kérelem illetékmentes, úgyhogy a kérvényében csak annyit kell megfogalmaznia, ez a túlfizetés mikor keletkezett. Ajánlatos lenne az adóvisszatérítés iránti kérvényéhez csatolni a jövedelmi adóbevallás előteijesztéséről szóló igazolást is, amelyen nyilván szerepel a túlfizetés összege. Ajánlatos lenne egyúttal adóellenőrzést is kérnie, hogy az adóhivatal valóban csak annyit fizessen vissza Önnek, mint amennyit vissza kellene fizetnie, mert ha többet fizetne vissza, megtörténhet, hogy ez a többletet később, akár több év elteltével is szankciókkal együtt fogják Öntől követelni. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Júniusi infláció Szlovákiában Pozsony. Júniusban váratlanul felgyorsult az infláció, olyannyira, hogy az meghaladja a Szlovák Nemzeti Bank év végi célszámát is. A maginfláció (ez nem tartalmazza a központilag szabályozott árakat) 12 havi csúcsra emelkedett a múlt hónapban; 0,3%-os volt májushoz képest és 5,4%-os tavalyjúniushoz viszonyítva. A teljes infláció 8,0%-os volt 2000júniusához képest. Júniusban főleg az oktatás és az élelmiszerek drágultak, (úl) munkanélküliség, átlagosan 6,3%-os, és az elemzők szerint ez az érték marad még legalább két évig, további csökkenésre nem lehet számítani. (MTI) Nyereséges a cseh agrárszektor Bizalomvesztés az unióban Brüsszel. Az euróövezetben júniusban tovább csökkent mind a fogyasztók, mind a vállalkozók bizalma a gazdasági helyzet iránt. A kétféle felmérést összesítő index júniusban 101,1 pontra csökkent a májusi 101,8 pontról és az áprilisi 102,2 pontról. Az összesítő index júniusban hatodik hónapja csökkent egyvégté- ben. A fogyasztói bizalom elsősorban Németországban és Hollandiában csökkent, 3 ponttal, illetve 5 ponttal. Az ipari bizalmi mutató Franciaországban 4 ponttal mínusz 5-re esett, Németországban pedig 2 ponttal mínusz 14-re csökkent. (MTI) OECD-jóslat a munkanélküliségről Párizs. A világgazdasági lassulás miatt a munkanélküliség régóta tartó, folyamatos csökkenése az idén megáll az OECD- övezet átlagában - áll a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzésében. Az OECD jóslata szerint az idén és jövőre is átlagosan 6,3%-os lesz a munka- nélküliség a szervezethez tartozó országpkban, azzal, hogy az Egyesült Államokban és Japánban növekedni, az EU-ban csökkenni fog az állástalanság aránya. Az OECD-övezetben 1990 óta tavaly volt a legkisebb a Prága. Csehországban tavaly nyereséges volt a mezőgazdasági vállalkozások minden formája. A legjobb eredményt a mezőgazdasági kereskedelmi vállalatok érték el: 1999-ben 1,123 milliárd koronás veszteséggel zárták az évet, tavaly viszont 1,883 milliárd koronás nyereséget könyveltek el. A minisztérium szerint Csehországban 2000-ben 2107 mezőgazdasági kereskedelmi vállalat működött. A mezőgazdasági szövetkezetek a tavalyi évet 1,342 milliárd koronás nyereséggel zárták, az 1999-es 768 millió koronás veszteség után. A szövetkezetek száma fokozatosan csökken. Az egyszemélyes, illetve családi mezőgazdasági vállalkozások tavalyi nyeresége 177 millió korona volt. A korábbi évben ezek is veszteségesek voltak. (MTI) Szlovénia befizető lehet Ljubljana. Janez Dmovsek szlovén miniszterelnök szerint nem lehetetlen, hogy országa a közös költségvetés nettó befizetójeként lép be az EU-ba, de ő szeretné elkerülni ezt az eshetőséget. Ennek fényében még képtelenebbnek tartotta, hogy a kétmilliós lakosságú Szlovénia nem épp fenyegető munkaerejének EU-be- vándorlására is hétévi haladékot állapítsanak meg. Ha nettó befizetőként kezdünk az EU-ban, elég nehéz elképzelni, hogy közben korlátozások vonatkozzanak ránk - mondta a kormányfő. Dmovsek azt is elutasította, hogy a csatlakozással megvárják a többi tagjelöltet, ahelyett, hogy a legfelkészültebb hat országot, közöttük Szlovéniát, már 2004- ben fölvennék az EU-ba. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 6-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,025 Magvar forint (100) 17,398 Angol font 69,856 Német márka 21,487 Cseh korona 1,245 Olasz líra (1000) 21,704 Francia frank 6,407 Osztrák schilling 3,054 Japán ien (100) 39,803 Spanyol peseta (100) 25,258 Kanadai dollár 32,956 Svájci frank 27,638 Lengyel zloty 12,437 USA-dollár 49,716 A vásárlóerőt tekintve az OECD 30 tagországa közül éppen Szlovákiában a legdrágább az internetezés Világháló csak gazdagoknak Az Európai Unióban rövidesen még a legeldugottabb helyeken és a szociálisan rászorulók számára is biztosítani kell a telefon- és faxvonalhoz, valamint az internethez való hozzáférést (Archív felvétel) Pozsony. A kormány minden alkalmat kihasznál, hogy hangsúlyozza, számára menynyire fontos az internet minél szélesebb körben való elterjesztése, jelentős fejlődésre e téren azonban a Szlovák Távközlési Vállalat monopolhelyzetének megszűnése előtt nem számíthatunk. Ez utóbbi ugyanis, a nyugati országokkal ellentében, évről évre nö- veü az internetezés árát. ÚJSZáÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában az áremelkedés miatt - a lakosság fizetését tekintve - a világ legfejlettebb államait tömörítő OECD 30 tagországa közül a legdrágább az internetezés. Ezek után egyáltalán nem csoda, ha az internetezők számát tekintve mára India, Thaiföld és a Fülöp-szigetek mögött kullogunk. A ma már német tulajdonban lévő távközlési vállalatunk a hónap elejétől ennek ellenére még tovább növelte az internetezés árait. Jelentősen nőttek az ISDN-vonalon kapcsolódók kiadásai is. Az sem jár jól azonban, aki spórolni szeretne és csak rövid időre kapcsolódik az internetre, hiszen a vállalat már a kapcsolatért is felszámláz bizonyos összeget. így már akkor is leterheljük a számlánkat, ha még semmit sem húztunk le az internetről, csak felvettük a kapcsolatot, ami a jelenlegi technikai viszonyok között bármikor megszakadhat. Egy tipikus, kétperces kapcsolat például 4,50 koronánkba kerül, ami 80 százalékkal magasabb, mint eddig. A távközlésiek nagy valószínűséggel nincsenek megelégedve gazdasági mutatóikkal. Ezen az árak növelésével szeretnének javítani, amihez már hozzászokhattunk. Újításuk ezúttal csupán annyi, hogy az áremeléseket árcsökkentésként próbálják eladni. Állításuk szerint a hazai internetezés ára összehasonlítható a környező országok áraival. Számításaikból kihagyják azonban a hazai fizetéseket. Ha ezeket is figyelembe vennék, akkor ők is csak arra a következtetésre juthatnának, hogy az OECD tagországai közül SzlovákiáSzlovákiában csak a háztartások 2-3%-ának van internetkapcsolata. ban a legmagasabbak az árak. Csehországban például délután öt és hat óra között 15,60 cseh koronáért szörfözhetnek az interneten, nálunk ez 31,50 szlovák korona. A távközlési vállalat az áremeléseket állandóan „a fejlett vüághoz való idomulással” magyarázza, a valóságban azonban épp az általános európai fejlődés ellen irányulunk. Szlovákiában emiatt csak a háztartások 2-3 százalékának van internetkapcsolata és a növekedés nem túl magas. Az elmúlt egy évben ugyanakkor csaknem 71%-kal nőtt az internethozzáféréssel rendelkezők száma az Európai Unióban. Lassan az erőviszonyok is kezdenek átalakulni, hiszen a hagyományosan gyengén teljesítő mediterrán országok hátránya a korábban megszokott 30-40 százalékpontról mára 20-25 pontra csökkent. Sűrűsödött ugyanakkor az élmezőny is, ahová tavaly felzárkózott Hollandia, Ausztria és Írország, megtörve a skandináv államok hegemóniáját. A minap nyilvánosságra hozott felmérés szerint az internethozzáférési lista első három helyezettje Svédország, Hollandia, illetve Dánia lett 62,7, 59,9, illetve 58,9%-kal. A tavaly még ezüstérmes Finnország 58,7 %-a már csak a negyedik helyhez elegendő. Az éllovas trióba betörő Hollandia növekedési üteme egyébként elérte a 40%-ot, míg az első hatba felzárkózó Ausztria és Írország 64, illetve 82%-kal növelte netezőinek népes táborát. A legnagyobb ütemű fejlődést ugyanakkor az eddig gyengén teljesítő mediterrán országok mutatták, Portugáliában például egy év alatt 270%-kal nőtt az intemethozzáfé- rési lehetőség. Nem kell azonban Spanyolországnak és Franáaor- szágnak sem szégyenkeznie, a 135, illetve 93%-os növekedés ugyancsak igen jelentős. A nagy vesztesnek egyébként az a Görögország számít, ahol az elmúlt egy évben mindössze 4 százalékkal emelkedett a vüághálós hozzáféréssel rendelkezők száma, s melynek 12,9%- os értékét ma már Magyarország is meghaladja a maga 16%-ával. És hogy mindez minek köszönhető? Az Unió tagállamaiban tavaly a márciustól szeptemberig tartó időszakban 23 százalékkal csökkent az internetezés ára. Egyes országokban, így Dámában, Belgiumban, Portugáliában ez az áresés elérte a 40%- ot. Szlovákia lemaradása ugyanakkor az elkövetkező években tovább nőhet, hiszen az EU újabbnál újabb tervekkel lép elő az internet minél szélesebb körű elteijesztése érdekében. Az uniós távközlési miniszterek nemrég olyan javaslatot terjesztettek elő, amely lehetővé tenné a kormányok számára, hogy kötelezzék a távközlési vállalatokat univerzális szolgáltatás kiépítésére. Ez azt jelentené, hogy még a legeldugottabb helyeken és a szociálisan rászorulók számára is biztosítaniuk kellene a telefon- és faxvonalhoz, valamint az e-mailhez és internethez való hozzáférést, akkor is, ha az nem kifizetődő számukra. Cserébe a vállalatok kompenzációt kérhetnének. Ezzel szeretnék elérni, hogy a társadalom ne szakadhasson ketté olyanokra, akik hozzáférnek az internethez, és akik nem. Szlovákia lakosságának nagy része egyelőre, és bizonyára még egy jó ideig, ez utóbbi csoportba tartozik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint egybillió dollárnyi vagyont privatizáltak Mára megtört a magánosítás lendülete MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Az elmúlt két évtizedben a privatizáció sok országban a reform kulcseleme volt. Az elmúlt tíz év alatt közel egybillió dollár értékben ment át állami tulajdon magánkézbe - állítja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése. A privatizációk célja általában az volt, hogy csökkentsék a költségvetési hiányokat, mozgósítsák a magán- befektetéseket, javítsák a vállalatok hatékonyságát és liberalizálják a piacot. A 90-es évek második felében a privatizáció különösen felgyorsult az EU-országok többségében, hogy teljesíthessék a valutaunió feltételeit. Ám tízévnyi növekedés után a privatizációs bevételek 100 müliárd dollárra csökkentek tavaly: ez majdnem egyharmaddal kevesebb, mint 1999-ben. A visszaesés nagyrészt az OECD-országok- ban következett be. Ezekben az országokban zajlott még így is a privatizációknak több mint a fele tavaly. Az összesítés szerint az OECD-országokban a privatizációk értéke 1990-ben 24,72 müliárd dollár volt. Az érték - az 1992-es visszaeséstől eltekintve - évről évre növekedett, és 1999-ben érte el eddigi csúcsát 104,78 müliárd dollárral. Tavaly 65 milliárd dollárért magánosítottak állami tulajdont az OECD-országokban. Eközben az egész világon az 1990-es 33,22 milliárd dollárról 1997-ben 153,27 milliárd dolláros csúcsra értek a privatizációs értékek, majd 1999- ben 141,88 milliárd dollárra, tavaly pedig 100,06 müliárd dollárra csökkentek. Az EU-országokban a privatizációk értéke 15,56 milliárd dollár volt 1990-ben, és az összeg majdnem minden évben számottevően nőtt, és 1997-ben 67,53 milliárd dolláros csúcsot ért el. A következő két évben évente 60 mü- liárd dollár körül maradt a magánosítás értéke, tavaly pedig 46,76 müliárd dollárra csökkent. Az elemzők a csökkenést részint a privatizálható vagyon fogyásával, részint a romló tőkepiaci körülményekkel magyarázták. Tavaly az OECD-övezetben még a távközlés volt a privatizációk főszereplője értékben, az övezeten kívül pedig szállítás és az energiaipar volt a főszereplő. Az OECD-övezetben a küencvenes években a nyilvános kibocsátás volt a magánosítás fő módszere, tavaly azonban ez a módszer már háttérbe szorult a közvetlen pályázatokkal szemben, a kezdődő tőkepiaci bizonytalanság miatt. Az OECD szerint nem valószínű, hogy a privatizációk az idén visszalendülnének a 90-es évek szintjére. A becslés szerint a privatizációk nagyobb része most az OECD-övezeten kívül várható. További visszatekintésként az elemzők emlékeztettek, hogy az elmúlt tíz év alatt az OECD-országokban több mint 650 milliárd dollár származott a privatizációkból, és ennek 60%-a az EU-országok- ban folyt be az államkasszákba. A kilencvenes években az OECD-övezetben az összes privatizációs bevétel az összesített GDP 3%-át tette ki: Magyarországon a tíz év összes privatizációs bevétele meghaladta a tízévnyi GDP 25 százalékát, Lengyelországban az összesített GDP 15 százalékát, Csehországban pedig 12 százalékát érte el a privatizációs bevétel tíz év alatt. Olaszország legnagyobb pénzintézete, az IntesaBci szerdán 550 millió euróért megvette az Általános Hitelbankot A bankkonszolidáció ára 124 milliárd korona volt SIDÓ H. ZOLTÁN Pozsony. „A kormány sikeres bankkonszolidációjának eredményeként a Szlovák Takarékpénztár januári privatizálását követően örömmel jelenthetjük be, hogy Szlovákia másodüt legnagyobb barátja, az Általános Hitelbank (VÚB) is magánkézbe kerüld’ - közölte szerdán Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter, miután olasz partnerével, Lino Benassival, az IntesaBci vezérigazgatójával aláírta a VÚB 94,47 százalékának privatizálásáról szóló adásvételi szerződést. A pénzintézet többségi részvénycsomagjáért 550 millió eurót fizet (a vételár 10%-át azonnal) a Banca Commerciale Italiana és az Intesa fúziójából nemrégiben létrejött legnagyobb olasz pénzintézet, a IntesaBci. Ez azt jelenti, hogy a VÚB 100 százaléka 582 millió eurót ér, a bank egy részvénye pedig 1935 koronát. Ä szerződés értelmében az olasz privatizáló- nak 5 évig meg keü tartania a VÚB részvényeinek legalább 50%-át. Schmögnerová külön kiemelte a magánosítási folyamat példaértékű gyorsaságát és sikerét: a VÚB privatizációjáról szóló információs memorandumot február 12-én tették közzé, március 19-ig megérkeztek a nem kötelező érvényű ajánlatok, a bank átvüágítása április 2. és május 18. között zajlott, a kötelező érvényű ajánlatok június 13-ig futottak be, végül a Dzurinda-kormány június 27-i ülésén elfogadta, hogy a francia Société Générale és az IntesaBci versenyfutásából az utóbbi került ki győztesen. A szlovák pénzügyminiszter közölte: a három nagybank (IRB, Szlovák Takarék- pénztár és a VÚB) konszolidálására a kormány közvedenül 18,9 milliárd koronát fordított, a kétes hitelek átcsoportosítását és az egyéb járulékos költségeket is figyelembe véve a hazai bankkonszolidáció együttesen 123,9 müliárd koronát emésztett fel. Az iménti összegnek a bankprivatizációk révén mintegy 53%-a térült meg, ugyanis a Československá obchodná banka (ČSOB) szlovák kézben lévő 24%-át 15,7 müliárd, a takarékpénztár 87%-át 18,4 milliárd és a VÚB 94,47 százalékát pedig 21,2 milliárd koronáért adták el. A bank eladásán jelen volt Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke is, aki lapunk kérdésére úgy nyüatkozott: mint az IntesaBci kelet- és közép-európai divíziójának vezetője valószínűleg helyet foglal majd a VÚB felügyelő tanácsában. A szerződés aláírásakor megkérdeztük Róbert Mervát, a privatizációs minisztérium szóvivőjét az IRB magánosításával kapcsolatban; a szóvivő kijelentette, a magyar OTP-vei folytatódnak a tárgyalások, e héten azonban még nem várható döntés. Az olasz bankpiac 16,9%-át birtokló IntesaBci aktívuma 2001 márciusában 343 milliárd euró volt, alkalmazottainak száma 74 ezer fő, fiókjainak száma 4300, 13 mülió ügyféllel rendelkezik, térségünkben jelen van Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban és szerdától pedig Szlovákiában.
