Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-31 / 175. szám, kedd
Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 31. Csak akkor kaphatnak hitelt a mezőgazdasági termelők, ha a közraktárban elhelyezett terményük megfelel a szigorú minőségi követelményeknek, szabványoknak Áthidaló hitel az Állami Piacszabályozási Alaptól Az Alap hozzájárul azon termények raktározási költségeihez, amelyekre raktározási záloglevelet állítottak ki. Kivételes esetekben arra a terményre is nyújthat hitelt, amelyet nem közraktárban helyeztek el. (Archívum) Az Állami Piacszabályozási Alap (ŠFTR) beavatkozik a 2001-ben betakarított termés értékesítésének folyamatába, mégpedig oly módon, hogy visszatérítendő kölcsönt nyújt az őstermelőknek a közraktárakban elhelyezett terményükre. ÖSSZEFOGLALÓ A szerződő felek - vagyis az Állami Piacszabályozási Alap és az őstermelők - szerződésben rögzítik a kölcsönnyújtás tényét; a szerződés tartalmazza egyebek között a raktározás helyét és a raktározott termény mennyiségét. Az aláírt szerződés, a raktározási záloglevél megfelelő részének, az átvételi elismervény, valamint a termény minőségét igazoló bizonylat felmutatása alapján az Alap kifizeti az őstermelőnek a közraktárban elhelyezett, 2001-es terményre felvehető visszatérítendő kölcsönt. A kölcsönt csak akkor kaphatja meg az őstermelő, ha beraktározott terménye megfelel az előírt minőségi követelményeknek, amelyek a következők:- Az élelmiszer-ipari búza esetében az STN 46 1100-2-es szabvány, B minőségi osztály; ♦ nedvességtartalom: 14%; ♦ térfogatsúly: min. 760 g/1; ♦ a szárazanyagban lévő nitrogén- tartalmú anyagok aránya: min. 11,5%; ♦ SDS-teszt: min. 45 ml ♦ az őrlemény esési száma: min. 220 s ♦ hozzákevert anyagok összesen: max. 5%; ♦ szennyeződés (a 2.2. alapján): max. 0,5%.- A sörárpa esetében az STN 46 1100-5.- A rozs esetében az STN 461100-4.- A takarmánybúza esetében az STN 46 1200-2.- A takarmányárpa esetében az STN 46 1200-3.- A takarmánykukorica esetében az STN 46 1200-6.-A repcemag esetében az STN 46 2300-2.- A napraforgómag esetében az STN 46 2300-6.- A takarmányborsó esetében az STN 46 1300-5. Az Alap ugyancsak hozzájárul azon termények raktározási költségeihez, amelyekre raktározási záloglevelet állítottak ki. A támogatás nagysága a következő:- beraktározás 85,70 korona/ton- na;- kiraktározás 85,70 korona/tonna;- raktározás (3 hónapig - 100%) 29.90 korona/t/hónap, gabonafélék;- raktározás (3 hónapig - 100%) 30,30 korona/t/hónap, hüvelyesek;- raktározás (3 hónapig - 100%) 41,50 korona/t/hónap, olajnövények;- raktározás (3-6 hónap - 70%) 20.90 korona/t/hónap, gabonafélék;- raktározás (3-6 hónap - 70%) 21,20 korona/t/hónap, hüvelyesek;- raktározás (3-6 hónap - 70%) 29,00 korona/t/hónap, olajnövények;- raktározás (6-9 hónap - 50%) 14.90 korona/t/hónap, gabonafélék;- raktározás (6-9 hónap - 50%) 15,10 korona/t/hónap, hüvelyesek;- raktározás (6-9 hónap - 50%) 20,70 korona/t/hónap, olajnövények;- raktározás (9—12 hónap - 0%) 0 korona/t/hónap. A termény letétbe helyezője Írásban kérheti az állami támogatást. A kérvényhez csatolnia kell a raktározási illeték kifizetését tanúsító bizonylatot. A visszatérítendő kölcsönről szóló szerződést a kalászosok, a takarmányborsó és a repce esetében 2001. október 31-éig, a kukorica és a napraforgó esetében 2001. december 31-éig lehet megkötni. A raktározási záloglevelet a raktározás maximális időtartamára, 12 hónapra állítják ki. Az őstermelő, mint az első átruházó, a záloglevelet a termény eladásáig fizetheti ki. Amennyiben az Állami Piacszabályozási Alap kölcsönt nyújt az őstermelőnek a közraktárban elhelyezett terményére, joga van a záloglevélen feltüntetett összeghez (zálogkövetelés) és a kamatokhoz. A záloglevél tulajdonosaként a 144/1998-as számú törvény értelmében kérheti a termény eladását, vagy piaci áron való átvételét. Amennyiben a zálogkövetelését határidőn belül nem kapja meg, az Alap, mint záloghitelező, eladhatja a terményt vagy gyarapíthatja vele tartalékait. Kivételes, gazdaságilag indokolt esetekben az Alap arra a 2001-ben betakarított terményre is nyújthat visszatérítendő hitelt, amelyet nem közraktárban helyeztek el. Ebben az esetben azonban körültekintően megvizsgálja az adott raktár technikai és üzemeltetési feltételeit. További feltétel, hogy a raktározó és az alap szerződéses viszonyban legyen egymással. Az ŠFTR az alábbi összegekben állapította meg a kölcsön nagyságát: Termény A kölcsön nagysága (korona/tonna) „B" élelmiszeripari búza 3 750 rozs 3 750 sörárpa 3 750 takarmánybúza 3 000 takarmányárpa 3 000 takarmánykukorica később határozzák meg repcemag 5 000 napraforgómag 5 300 takarmányborsó 3 800 A víz- és csatornahálózat fejlesztésére, valamint a víztisztítók kiépítésére az agrártárca számításai szerint 2010-ig legalább 200 milliárd koronát kellene fordítani A vízgazdálkodási beruházások közvetlen és közvetett haszna ÖSSZEÁLLÍTÁS Nemrégiben ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját Selmecbányán a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat. Az ünnepségen Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter azt mondta: nem véletlen, hogy a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat központja éppen Selmecbánya lett. „A környék víztározói még a 18. században épültek, ami azt mutatja, hogy az emberek megpróbálták hozzáigazítani életüket a vízhez. A fejlődés, mint olyan, beleértve a kultúra és művészetek fejlődését is, a mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodás fellendüléséhez kötődik. A vízerőművek megépítéséhez széles körű építészeti, statikai, ipari, mezőgazdasági és természetesen vízgazdálkodási ismeretekre volt szükség. Büszkének kell lenni azokra, akik munkájukkal hozzájárultak a vízforrások ésszerű kihasználásához. Köszönettel kell adózni az ősöknek, akik munkája nélkül ma nem lenne vízlépcsőrendszer a Vágón, nem épült volna meg az árvái víztározó, nem lenne olyan vízerőművünk, mint a bősi” - mondta Koncoš. Az utóbbi tíz év nem kedvezett a vízerőművek építésének. A bősi erőmű, a málineci és a turcseki víztároló befejezésén kívül semmilyen új építkezés nem kezdődött. Ám sokáig nem élhetünk az ősök munkájából, ezért az agrártárca vezetőjét örömmel tölti el az a tény, hogy a parlament elfogadta a víz- gazdálkodás fejlesztési tervét. Igaz, hogy e dokumentum 2005-ig mindössze egy - a slatinkai - vízerőmű kiépítésével számol, de felvázolja a fejlődés irányvonalát. Az elmúlt években tapasztalható stagnálás több területen is igen jelentős lemaradásokat okozott. A víz- és csatornahálózat fejlesztésére, különböző víztisztítók kiépítésére 2010-ig 200 milliárd koronát kellene fordítani. „A kormány ugyan jóváhagyott 18,5 milliárd korona költségvetési ld- adást árvízvédelmi célokra, a tervezetek megvalósítása akadozik. Ha az árvízkárok enyhítésére nem veszünk fel hitelt a CEB-től, nagyon nehezen birkóztunk volna meg az árvizek okozta károkkal. Az árvíz- védelmet azonban nem lehet hitelekkel megoldani. Olyan beruházásokra van szükség, amelyek nem hoznak közvetlen hasznot. Szlovákiában átlagosan 50 centiméterrel kell megemelni a gátakat, ami nem jelent közvetlen gazdasági hasznot; a haszon az értékek megőrzésében, sót, gyakran az emberéletek megmentésében rejlik. Ezért az államnak haladéktalanul meg kell találnia azokat a forrásokat, amelyekből a gátépítéseket finanszírozhatja.” A vízgazdálkodási vállalat üzemei 30 ezer kilométer hosszú folyószakaszt gondoznak, de még további 20 ezer kilométernyi patak, kisebb folyó, vízgyűjtő terület vár gondozásra. Itt még jelentős tartalékok vannak, véli a miniszter, főleg ami az erdei gyors folyású patakokat illeti. Erre a problémára is megoldást kell kínálnia az új vízügyi törvénynek, amelyről már kilenc-tíz éve beszélnek, és amelynek elkészítésén a környezetvédelmi, és a földművelésügyi tárca szakemberei dolgoznak. „A mi feladatunk, hogy sikerrel összefogjuk ezt a munkát, hogy megteremtsük a három forrás, a víz, a talaj és az erdő központosított védelmének feltételeit. Ez logikus igény, hiszen az egyik terület szakembereinek döntése szükségszerűen befolyásolja más területek történéseit. Az erdőgazdasági vagy mezőgazdasági szakembereknek a táj kihasználásáról hozott döntése jelentősen befolyásolja a vizek gazdasági felhasználását. Ezért is fontos, hogy a politikusok megértsék, mindenképpen szükség van ezen források koordinált irányítására.” A szakminisztérium elképzelései szerint a megújítható erőforrásokból készült üzemanyagok piaci részaránya Szlovákiában már 2005-ben elérhetné az 5 százalékot .motorbenzin biogázolaj izobutén sETBE-észterí benzinetanol gazolin diészter gazolin ETBE-benzin j;/ fermentáció metanol diészter desztüádó hidrolízis etanol extraktáció glicerin szerves hulladék szerves hulladék így készül a bioüzemanyag (Forrás: Agrárni noviny) Kormányrendelet az alternatív üzemanyagok értékesítéséről ÖSSZEFOGLALÓ A földművelésügyi minisztérium vezetése a napokban tárgyalt a MERŐ és bioetanol előállításáról és üzemanyagként való hasznosításáról. Ez a program a gazdasági és földművelésügyi minisztérium közös tanulmányára épül, amelyet a két tárca tavaly terjesztett a kormány elé. A program olyan törvényi rendelkezéseket javasol, amelyek az Európai Unió előírásaival összhangban lehetővé teszik a megújítható erőforrásokból készült üzemanyagok értékesítését. A tervek szerint piaci részarányuk 2005-ben elérné az 5 százalékot. Az EU-országokban az a gyakorlat, hogy a megújítható erőforrásokból származó üzemanyagokra nem vetnek ki fogyasztói adót, bár az EU nem fogadott el erre vonatkozóan kötelező érvényű rendeletet. A tagállamok önállóan döntenek a kérdésben. A földművelésügyi minisztérium a dokumentum előkészítése során többször tárgyalt a pénzügyminisztériummal, azzal a céllal, hogy a problémát az ásványi olajok fogyasztói adójáról szóló törvény rendezze. A 239/2001-es számú törvény értelmében a megújítható erőforrásból származó üzemanyagokat nem terheli fogyasztói adó. A törvény lehetővé teszi a hagyományos, kőolajból készült üzemanyagokkal történő keverésüket, ám az üyen keveréket teljes mértékű fogyasztói adó terheli. Áz agrártárca azt javasolja, hogy az állam támogassa a repce és a gabonafélék termesztését, mégpedig abból az összegből, amely a megújítható erőforrásokból készült üzemanyagok fogyasztói adójából származik. A program végrehajtása pozitívan hatna a foglalkoztatásra, valamint hazánk külkereskedelmi mérlegére, és nem utolsósorban a mezőgazda- sági termelés stabilizálására. Ellenkező esetben a szlovákiai piac meg- nyüik a külföldi gyártók előtt. Tekintettel arra, hogy a pénzügyminisztérium nem egyezett bele abba, hogy a probléma az ásványi olajok fogyasztói adójáról szóló törvényen belül rendeződjön, az agrártárca kormányrendelettel kívánja megoldani azt. A kormányrendelet a javaslat szerint 2002. január elsejével lépne hatályba, elsősorban azért, mivel megkezdődött egy új, üzemanyagszesz előállítására alkalmas szeszfőzde építése. A rendelet szabályozná a megújítható erőforrásból származó üzemanyag kötelező keverésének kérdését is. A földművelésügyi és gazdasági minisztérium kormány elé terjesztett közös anyagában két kutatási-fejlesztési tervezet kiírása is szerepel. Áz egyik az étkezési olajak üzemanyaggá történő átalakításának lehetőségeit vizsgálná, a másik az etanolelőállí- tás lehetőségit fából és szalmából. Az oldal a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült
