Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-28 / 173. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 28. Dokumentum rozott feltételek mellett magyar és nem magyar nemzetiségű személyek kaphatnak saját kérelmükre. (2) A Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság) a) arcképes „Magyar igazolvány” kiállítását kérheti a jelen törvény hatálya alá tartozó magyar nemzetiségű személy, b) arcképes „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállítását kérheti az a) pontban meghatározott személlyel együtt élő nem magyar nemzetiségű házastárs, továbbá a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek, amennyiben megfelel az 1. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott követelményeknek és a 20. §-ban meghatározott ajánló szervezet az ajánlást kiadta, továbbá akivel szemben az illetékes magyar hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat, illetőleg kiutasítást nem rendelt el a vonatkozó külön törvényben meghatározott okok miatt, illetőleg vele szemben Magyarországon szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás nincs folyamatban. (3) A „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásának a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az is feltétele, hogy az a magyar nemzetiségű személy, akivel fennálló családi kapcsolat a hozzátartozót feljogosítja az igazolvány kiállításának kérelmezésére, már rendelkezzen „Magyar igazolvány”-nyal vagy arra egyébként jogosult legyen. A „Magyar igazolvány” visszavonása esetén a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-! is vissza kell vonni. 20. § (1) Az elbíráló hatóság a „Magyar igazolvány”^ akkor állítja ki, ha a kérelmező személy olyan ajánlással rendelkezik, amelyet a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek képviseletében az adott államban eljáró, a Magyar Köztársaság Kormánya által ajánló szervezetként elfogadott szervezet állított ki, továbbá amely a) tanúsítja a kérelmező magyar nemzetiségét az általa (kiskorú kérelmező esetén törvényes képviselője által) tett nyilatkozata alapján, b) tanúsítja aláírásának hitelességét, valamint c) tartalmazza ca) az ügyfél kérelmét, arcképét és lakcímét; eb) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat (21.§); cc) az ajánló szervezet nevét, hivatalos bélyegző-lenyomatát, a nevében eljáró személy nevét és aláírását; cd) az ajánlás kiállításának helyét, idejét. (2) A „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállításához szükséges ajánlás az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak helyett a kérelmezőnek az e törvény hatálya alá tartozó magyar nemzetiségű személlyel fennálló családi kapcsolatát tanúsítja. (3) A Magyar Köztársaság Kormánya azt a szomszédos államok valamelyikében élő magyar nemzeti közösség képviseletében az adott államban eljáró szervezetet fogadja el ajánló szervezetként, amely képes a) képviselni az adott államban élő magyar nemzeti közösség egészét; b) gondoskodni az ajánlások iránti kérelmek fogadásának és elbírálásának szervezeti és személyi feltételeiről. 21. § (1) Az igazolvány érvényességi ideje a) kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napjáig; b) a 18.-60. életév közötti személy esetén öt év; c) a 60. év feletti személy esetén határidő nélküli. (2) Amennyiben az igazolvány érvényességi ideje lejár, a 19-20.íjokban meghatározott eljárást - kérelemre - ismételten le kell folytatni. (3) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha :-S »«*-1 ÍV*:* * 9 V> 'r ■ X SfißSöS« > gr* , a, t J » lut»«»-4" *h. a) az ajánló szervezet az ajánlását visszavonta azért, mert az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az ajánlás igénylése során; b) annak tulajdonosa bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott; c) annak tulajdonosa magyar állampolgárságot szerzett; d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként elismerte; e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították, vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el; f) tulajdonosával szemben Magyarországon büntető eljárás van folyamatban, illetőleg g) az igazolványt jogosulatlanul használták fel, vagy meghamisították; h) a hozzátartozói igazolvány használatára jogosító családi kapcsolat megszűnt; i) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri. (4) Az igazolvány visszavonását elrendelő jogerős határozatról az ajánló szervezetet is értesíteni kell. (5) Az igazolvány tartalmazza a jogosult a) családi és utónevét (nőknél a leánykori családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is; b) születési helyének a szomszédos államban hivatalosan használt és magyar megnevezését; c) születési idejét, nemét; d) anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is; e) arcképét, állampolgárságát, hontalanságát; f) sajátkezű aláírását, továbbá g) az igazolvány kiadásának és érvényességének idejét, valamint az okmányszámot. (6) A kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt bejegyzéseket és igazolásokat az igazolvány melléklete tartalmazza. (7) Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények folyósításának ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv) nyilvántartást vezet az igazolványok adatairól és az igazolvány mellékletének okmányazonosítójáról, az igazolvány tulajdonosának külföldi lakóhelyéről, az igazolványra jogosító családi kapcsolatról, illetőleg a tartózkodásra jogosító engedélye számáról és érvényességi idejéről, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott adatokról. Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásig, illetőleg érvényességi idejének lejártáig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból adat továbbítható statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal részére, valamint a jogosultság ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, továbbá a büntetőügyben eljáró bíróság, a bűnüldöző szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetőleg az idegenrendészeti hatóság részére. (8) Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat: a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból arról, hogy a kérelmező idegenrendészeti eljárás alatt áll-e, továbbá a kiutasításról, illetőleg a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, valamint a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély adatairól; b) az állampolgársági ügyben eljáró szervtől a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében; c) a központi menekültügyi nyilvántartásból a menekültkénti, vagy menedékeskénti elismerésről; d) a bűnügyi nyilvántartásból a folyamatban lévő büntető eljárásról. 22. § (1) Az elbíráló hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. Az államigazgatási eljárás költségeit az állam viseli. (2) A kérelmező az elbíráló hatóságnak az igazolvány kiállításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés nyomán meghozott jogerős közigazgatási határozatával szemben a bírósághoz fordulhat. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, eljárására a Pp. rendelkezései az irányadók. (3) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól, valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról külön jogszabály rendelkezik. A kedvezmények igénybevétele a Magyar Köztársaság területén 23. § (1) A határon túli magyar személy a 4. §-ban, a 7. § (1) bekezdésében, a 8. §-ban, a 10. §-ban, a 11. § (2) bekezdésében, a 12. §- ban foglalt kedvezményeket - az azokban meghatározott feltételek mellett - igazolványának (19. §) bemutatása mellett, Magyarországon való jogszerű tartózkodása esetén, alanyi jogon veheti igénybe. (2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények igénybevételéhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés biztosítja. A Magyar Köztársaságban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje 24. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet) által pályázat útján igényelhető támogatások elbírálására és folyósítására a Kormány közhasznú szervezetet (szervezeteket) hoz létre. (2) A közhasznú szervezet tevékenységének célját, az általa elbírálandó pályázatok körét, döntés- hozatalra feljogosított vezető szervét - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseinek figyelem- bevételével - a létesítő okirata tartalmazza. (3) Az e törvény alapján igényelhető támogatás iránti - nyilvánosan meghirdetett - pályázatot az annak tárgyköre szerint illetékes közhasznú szervezethez lehet benyújtani. (4) A pályázathoz csatolni kell az abban meghirdetett, a közhasznú szervezet által igényelt adatokat és dokumentumokat. (5) Kedvező döntés esetén a kérelmező és a közhasznú szervezet polgári jogi szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás teljesítésének feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét. (6) A közhasznú szervezet (szervezetek) számára a tevékenységükhöz szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés évenkénti bontásban külön előirányzat-csoportban biztosítja. A szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje 25. § (1) Az e törvényben foglalt támogatások iránti kérelmet (pályázatot) az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet) az állandó lakóhelye (telephelye) szerinti szomszédos államban e célból létrehozott, jogszerűen működő, nem nyereségérdekeit szervezethez (a továbbiakban: külföldi közhasznú szervezet) nyújthatja be. (2) A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi közhasznú szervezet között megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges- okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. alátámasztott- adatok körét. (3) A Magyarországon működő közhasznú szervezet a pályázatot a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi közhasznú szervezet véleménye alapján elbírálja. (4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet polgári jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek. E szerződés tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva a fel- használás célját és az arról való elszámolás rendjét. A támogatások központi nyilvántartása 26. § (1) A támogatási rendszer egészének koordinálása céljából a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és az azok elbírálása céljából létrehozott közhasznú szervezetek ezzel kapcsolatos döntéseiről központi nyilvántartást kell létrehozni. (2) A nyilvántartást kezelő központi közigazgatási szervet a Kormány jelöli ki. (3) A nyilvántartást kezelő szerv a következő adatokat kezeli: a) a támogatás iránti pályázat benyújtójának neve, állandó lakóhelye (telephelye), igazolványának száma, b) az igényelt támogatás fajtája, c) az odaítélt támogatás összege. (4) A (3) bekezdésben foglalt adatokat a kezelő szerv a támogatás odaítélésétől számított 10 évig kezelheti. (5) A nyilvántartásból adatot vehetnek át a támogatások elbírálása céljából Magyarországon és a szomszédos államokban létrehozott közhasznú szervezetek, továbbá a támogatások anyagi fedezetének biztosítása érdekében érintett magyar központi közigazgatási szervek. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. § (1) Ez a törvény 2002. január 1- jén lép hatályba. (2) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása időpontjától e törvény rendelkezéseit a csatlakozási szerződéssel és az Európai Közösségek jogával összhangban kell alkalmazni. 28. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a) az igazolvány kiállítására, visz- szavonására, illetőleg nyilvántartására jogosult központi közigazgatási szerv, valamint annak felettes szerve kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról, továbbá az igazolvány kiadásának, cseréjének, visszavonásának és nyilvántartásának eljárási szabályairól szóló előírásokat; b) az e törvény hatálya alá tartozó személyek utazási kedvezményeinek részletes szabályait; c) az e törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott személyek részére biztosítandó diákkedvezményekkel és azok igénybevételével kapcsolatos részletes szabályokat. (2) A Kormány gondoskodik az e törvény által kérelmezhető támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezettek) létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítő okiratának megfelelő módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról. 29. § (1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben - az oktatási kedvezményekre vonatkozóan az oktatási miniszterrel egyetértésben - határozza meg az igazolvány tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat. (2) A gazdasági miniszter a) a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg a határon túli magyarok munkavállalásának engedélyezéséhez szükséges nyilvántartás és eljárás szabályait, továbbá az e feladatok ellátásáért felelős közigazgatási szervezetet, b) felhatalmazást kap arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó munkavállalókra, vagy azok meghatározott körére az e törvény 15. §-ában meghatározott időtartamnál hosszabb időre szóló munka- vállalási engedély kiadásának feltételeit - a hivatásos sportolókat érintő kérdésekben az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza. (3) A külügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény 20. §-ában meghatározott ajánlást a 19. §-ban megjelölt elbíráló hatóság eljárása során rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, továbbá a 20. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásának akadályozott- sága esetén az ügyek folyamatos intézésének biztosítása érdekében nyilatkozatával pótolja. (4) A nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben határozza meg a határon túli magyarokat a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igény- bevétele során megillető kedvezmények részletes szabályait. (5) Az oktatási miniszter - a külügyminiszter egyetértésével - rendeletben határozza meg a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére, továbbá az e törvény 9., 11., és 12. §-aiban, a 13. § (1) bekezdésében, és 14. §-ában foglalt kedvezményekre vonatkozó részletes szabályokat, ide értve az egyes támogatások mértékét is.