Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-28 / 173. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 28. Dokumentum rozott feltételek mellett magyar és nem magyar nemzetiségű sze­mélyek kaphatnak saját kérel­mükre. (2) A Magyar Köztársaság Kormá­nya által erre kijelölt magyar köz­ponti közigazgatási szervtől (a to­vábbiakban: elbíráló hatóság) a) arcképes „Magyar igazolvány” kiállítását kérheti a jelen törvény hatálya alá tartozó magyar nem­zetiségű személy, b) arcképes „Magyar hozzátarto­zói igazolvány” kiállítását kérheti az a) pontban meghatározott sze­méllyel együtt élő nem magyar nemzetiségű házastárs, továbbá a közös háztartásukban nevelt kis­korú gyermek, amennyiben megfelel az 1. § (1) bekezdés a)-b) pontjában megha­tározott követelményeknek és a 20. §-ban meghatározott ajánló szervezet az ajánlást kiadta, to­vábbá akivel szemben az illetékes magyar hatóság beutazási és tar­tózkodási tilalmat, illetőleg kiuta­sítást nem rendelt el a vonatkozó külön törvényben meghatározott okok miatt, illetőleg vele szem­ben Magyarországon szándékos bűncselekmény miatt büntetőel­járás nincs folyamatban. (3) A „Magyar hozzátartozói iga­zolvány” kiadásának a (2) bekez­désben foglaltakon túlmenően az is feltétele, hogy az a magyar nemzetiségű személy, akivel fennálló családi kapcsolat a hoz­zátartozót feljogosítja az igazol­vány kiállításának kérelmezésére, már rendelkezzen „Magyar igazolvány”-nyal vagy arra egyéb­ként jogosult legyen. A „Magyar igazolvány” visszavonása esetén a „Magyar hozzátartozói igazol­vány”-! is vissza kell vonni. 20. § (1) Az elbíráló hatóság a „Magyar igazolvány”^ akkor állítja ki, ha a kérelmező személy olyan ajánlás­sal rendelkezik, amelyet a szom­szédos államokban élő magyar nemzeti közösségek képviseleté­ben az adott államban eljáró, a Magyar Köztársaság Kormánya által ajánló szervezetként elfoga­dott szervezet állított ki, továbbá amely a) tanúsítja a kérelmező magyar nemzetiségét az általa (kiskorú kérelmező esetén törvényes kép­viselője által) tett nyilatkozata alapján, b) tanúsítja aláírásának hitelessé­gét, valamint c) tartalmazza ca) az ügyfél kérelmét, arcképét és lakcímét; eb) az igazolványban feltüntetés­re kerülő személyes adatokat (21.§); cc) az ajánló szervezet nevét, hi­vatalos bélyegző-lenyomatát, a nevében eljáró személy nevét és aláírását; cd) az ajánlás kiállításának he­lyét, idejét. (2) A „Magyar hozzátartozói iga­zolvány” kiállításához szükséges ajánlás az (1) bekezdés a) pontjá­ban foglaltak helyett a kérelme­zőnek az e törvény hatálya alá tartozó magyar nemzetiségű sze­méllyel fennálló családi kapcsola­tát tanúsítja. (3) A Magyar Köztársaság Kormá­nya azt a szomszédos államok va­lamelyikében élő magyar nemzeti közösség képviseletében az adott államban eljáró szervezetet fo­gadja el ajánló szervezetként, amely képes a) képviselni az adott államban élő magyar nemzeti közösség egé­szét; b) gondoskodni az ajánlások irán­ti kérelmek fogadásának és elbí­rálásának szervezeti és személyi feltételeiről. 21. § (1) Az igazolvány érvényességi ideje a) kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napjáig; b) a 18.-60. életév közötti sze­mély esetén öt év; c) a 60. év feletti személy esetén határidő nélküli. (2) Amennyiben az igazolvány ér­vényességi ideje lejár, a 19-20.íj­okban meghatározott eljárást - kérelemre - ismételten le kell folytatni. (3) Az elbíráló hatóság az igazol­ványt visszavonja, ha :-S »«*-1 ÍV*:* * 9 V> 'r ■ X SfißSöS« > gr* , a­, t J » lut»«»-4" *h. a) az ajánló szervezet az ajánlását visszavonta azért, mert az igazol­vány tulajdonosa valótlan adato­kat közölt az ajánlás igénylése so­rán; b) annak tulajdonosa bevándorlá­si vagy letelepedési engedélyt ka­pott; c) annak tulajdonosa magyar ál­lampolgárságot szerzett; d) annak tulajdonosát a mene­kültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként elismerte; e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasí­tották, vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el; f) tulajdonosával szemben Ma­gyarországon büntető eljárás van folyamatban, illetőleg g) az igazolványt jogosulatlanul használták fel, vagy meghamisí­tották; h) a hozzátartozói igazolvány használatára jogosító családi kap­csolat megszűnt; i) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri. (4) Az igazolvány visszavonását elrendelő jogerős határozatról az ajánló szervezetet is értesíteni kell. (5) Az igazolvány tartalmazza a jogosult a) családi és utónevét (nőknél a leánykori családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, ma­gyar nemzetiségű személy esetén magyarul is; b) születési helyének a szomszé­dos államban hivatalosan hasz­nált és magyar megnevezését; c) születési idejét, nemét; d) anyja nevét a lakóhelye szerin­ti szomszédos államban hivatalo­san (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemze­tiségű személy esetén magyarul is; e) arcképét, állampolgárságát, hontalanságát; f) sajátkezű aláírását, továbbá g) az igazolvány kiadásának és ér­vényességének idejét, valamint az okmányszámot. (6) A kedvezmények és támogatá­sok igénybevételéhez előírt be­jegyzéseket és igazolásokat az igazolvány melléklete tartalmaz­za. (7) Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmé­nyek folyósításának ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv) nyilvántartást vezet az igazolványok adatairól és az igazolvány mellékletének ok­mányazonosítójáról, az igazol­vány tulajdonosának külföldi la­kóhelyéről, az igazolványra jogo­sító családi kapcsolatról, illetőleg a tartózkodásra jogosító engedé­lye számáról és érvényességi ide­jéről, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott adatokról. Az adatkezelő szerv a nyilvántartás­ban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásig, illetőleg érvényes­ségi idejének lejártáig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatok­ból adat továbbítható statisztikai célra a Központi Statisztikai Hiva­tal részére, valamint a jogosult­ság ellenőrzésére és a visszaélé­sek megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támo­gatásokat nyilvántartó szerv, to­vábbá a büntetőügyben eljáró bí­róság, a bűnüldöző szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok, il­letőleg az idegenrendészeti ható­ság részére. (8) Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a vissza­vonási ok fennállásának vizsgála­tához a következő szervektől igé­nyelhet adatokat: a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból arról, hogy a ké­relmező idegenrendészeti eljárás alatt áll-e, továbbá a kiutasításról, illetőleg a beutazási és tartózko­dási tilalom fennállásáról, vala­mint a magyarországi tartózko­dásra jogosító engedély adatairól; b) az állampolgársági ügyben el­járó szervtől a magyar állampol­gárság megszerzése tekintetében; c) a központi menekültügyi nyil­vántartásból a menekültkénti, vagy menedékeskénti elismerésről; d) a bűnügyi nyilvántartásból a fo­lyamatban lévő büntető eljárásról. 22. § (1) Az elbíráló hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általá­nos szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. Az államigazgatási el­járás költségeit az állam viseli. (2) A kérelmező az elbíráló ható­ságnak az igazolvány kiállításá­val, illetőleg visszavonásával kap­csolatos első fokú határozata el­len benyújtott fellebbezés nyo­mán meghozott jogerős közigaz­gatási határozatával szemben a bírósághoz fordulhat. A bíróság a közigazgatási határozatot meg­változtathatja, eljárására a Pp. rendelkezései az irányadók. (3) Az elbíráló hatóság eljárásá­nak részletes szabályairól, vala­mint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, to­vábbá az igazolvány adattartal­máról és formájáról külön jogsza­bály rendelkezik. A kedvezmények igénybevétele a Magyar Köztársaság területén 23. § (1) A határon túli magyar sze­mély a 4. §-ban, a 7. § (1) bekez­désében, a 8. §-ban, a 10. §-ban, a 11. § (2) bekezdésében, a 12. §- ban foglalt kedvezményeket - az azokban meghatározott feltételek mellett - igazolványának (19. §) bemutatása mellett, Magyaror­szágon való jogszerű tartózkodá­sa esetén, alanyi jogon veheti igénybe. (2) Az (1) bekezdés szerinti ked­vezményeket nyújtó állami fenn­tartású szervezetek és intézmé­nyek, valamint az utazási kedvez­ményeket nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmé­nyek igénybevételéhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés biztosítja. A Magyar Köztársaságban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje 24. § (1) Az e törvény hatálya alá tarto­zó személy (szervezet) által pá­lyázat útján igényelhető támoga­tások elbírálására és folyósítására a Kormány közhasznú szervezetet (szervezeteket) hoz létre. (2) A közhasznú szervezet tevé­kenységének célját, az általa elbí­rálandó pályázatok körét, döntés- hozatalra feljogosított vezető szervét - a közhasznú szerveze­tekről szóló 1997. évi CLVI. tör­vény rendelkezéseinek figyelem- bevételével - a létesítő okirata tartalmazza. (3) Az e törvény alapján igényel­hető támogatás iránti - nyilváno­san meghirdetett - pályázatot az annak tárgyköre szerint illetékes közhasznú szervezethez lehet be­nyújtani. (4) A pályázathoz csatolni kell az abban meghirdetett, a közhasznú szervezet által igényelt adatokat és dokumentumokat. (5) Kedvező döntés esetén a ké­relmező és a közhasznú szervezet polgári jogi szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás teljesíté­sének feltételeit és összegét, meg­határozva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét. (6) A közhasznú szervezet (szer­vezetek) számára a tevékenysé­gükhöz szükséges pénzügyi fede­zetet a központi költségvetés évenkénti bontásban külön elői­rányzat-csoportban biztosítja. A szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje 25. § (1) Az e törvényben foglalt támo­gatások iránti kérelmet (pályáza­tot) az e törvény hatálya alá tarto­zó személy (szervezet) az állandó lakóhelye (telephelye) szerinti szomszédos államban e célból lét­rehozott, jogszerűen működő, nem nyereségérdekeit szervezet­hez (a továbbiakban: külföldi köz­hasznú szervezet) nyújthatja be. (2) A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyaror­szágon létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi közhasznú szervezet között megkötött polgá­ri jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges- okirattal, nyilatkozattal, tervdo­kumentációval stb. alátámasztott- adatok körét. (3) A Magyarországon működő közhasznú szervezet a pályázatot a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi közhasznú szervezet véleménye alapján elbí­rálja. (4) Az elnyert támogatást a ma­gyar közhasznú szervezet polgári jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek. E szerződés tartal­mazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva a fel- használás célját és az arról való elszámolás rendjét. A támogatások központi nyilvántartása 26. § (1) A támogatási rendszer egé­szének koordinálása céljából a tá­mogatás iránt benyújtott pályáza­tokról és az azok elbírálása céljá­ból létrehozott közhasznú szerve­zetek ezzel kapcsolatos döntései­ről központi nyilvántartást kell létrehozni. (2) A nyilvántartást kezelő köz­ponti közigazgatási szervet a Kor­mány jelöli ki. (3) A nyilvántartást kezelő szerv a következő adatokat kezeli: a) a támogatás iránti pályázat be­nyújtójának neve, állandó lakóhe­lye (telephelye), igazolványának száma, b) az igényelt támogatás fajtája, c) az odaítélt támogatás összege. (4) A (3) bekezdésben foglalt adatokat a kezelő szerv a támoga­tás odaítélésétől számított 10 évig kezelheti. (5) A nyilvántartásból adatot ve­hetnek át a támogatások elbírálá­sa céljából Magyarországon és a szomszédos államokban létreho­zott közhasznú szervezetek, to­vábbá a támogatások anyagi fede­zetének biztosítása érdekében érintett magyar központi közigaz­gatási szervek. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. § (1) Ez a törvény 2002. január 1- jén lép hatályba. (2) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatla­kozása időpontjától e törvény rendelkezéseit a csatlakozási szerződéssel és az Európai Közös­ségek jogával összhangban kell alkalmazni. 28. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabá­lyozza a) az igazolvány kiállítására, visz- szavonására, illetőleg nyilvántar­tására jogosult központi közigaz­gatási szerv, valamint annak fe­lettes szerve kijelöléséről, hatás­körének meghatározásáról, to­vábbá az igazolvány kiadásának, cseréjének, visszavonásának és nyilvántartásának eljárási szabá­lyairól szóló előírásokat; b) az e törvény hatálya alá tarto­zó személyek utazási kedvezmé­nyeinek részletes szabályait; c) az e törvény 10. § (1) bekezdé­sében meghatározott személyek részére biztosítandó diákkedvez­ményekkel és azok igénybevételé­vel kapcsolatos részletes szabá­lyokat. (2) A Kormány gondoskodik az e törvény által kérelmezhető támo­gatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szer­vezettek) létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő köz­hasznú szervezetek tevékenysé­gének összehangolásáról, azok lé­tesítő okiratának megfelelő mó­dosításáról, továbbá ennek kere­tében a támogatások átcsoporto­sításáról. 29. § (1) A belügyminiszter a külügy­miniszterrel együttes rendeletben - az oktatási kedvezményekre vo­natkozóan az oktatási miniszter­rel egyetértésben - határozza meg az igazolvány tartalmi és for­mai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat. (2) A gazdasági miniszter a) a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg a hatá­ron túli magyarok munkavállalá­sának engedélyezéséhez szüksé­ges nyilvántartás és eljárás szabá­lyait, továbbá az e feladatok ellátá­sáért felelős közigazgatási szerve­zetet, b) felhatalmazást kap arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó munkavállalókra, vagy azok meg­határozott körére az e törvény 15. §-ában meghatározott időtartam­nál hosszabb időre szóló munka- vállalási engedély kiadásának fel­tételeit - a hivatásos sportolókat érintő kérdésekben az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza. (3) A külügyminiszter felhatal­mazást kap arra, hogy az e tör­vény 20. §-ában meghatározott ajánlást a 19. §-ban megjelölt el­bíráló hatóság eljárása során rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, továbbá a 20. § (1) be­kezdésében meghatározott eljá­rás lefolytatásának akadályozott- sága esetén az ügyek folyamatos intézésének biztosítása érdeké­ben nyilatkozatával pótolja. (4) A nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben határozza meg a határon túli magyarokat a muzeális és közművelődési intéz­mények szolgáltatásainak igény- bevétele során megillető kedvez­mények részletes szabályait. (5) Az oktatási miniszter - a kül­ügyminiszter egyetértésével - ren­deletben határozza meg a határon túli magyar pedagógusok tovább­képzésére, továbbá az e törvény 9., 11., és 12. §-aiban, a 13. § (1) be­kezdésében, és 14. §-ában foglalt kedvezményekre vonatkozó részle­tes szabályokat, ide értve az egyes támogatások mértékét is.

Next

/
Thumbnails
Contents