Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-27 / 172. szám, péntek
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 27. TANÁCSADÓ A ház visszaszerzéséről D.M. 1982-ben kinéztünk a feleségemmel egy házat, melyet, mivel betegek vagyunk, a lányunk nevére írattunk (az adásvételi szerződést ő írta alá, nem mi), azzal a szóbeli megállapodással, hogy a házban életünk végéig benne lakhatunk. Lányunkkal időközben nagyon megromlott a kapcsolatunk, melynek okáról csak sejtéseink vannak. Hosszú idő után felkeresett bennünket, hogy közölje, eladja a házat, minket pedig nyugdíjasotthonba küld. Lehetséges-e, hogy a ház a mi nevünkre kerüljön? BERNÁTH SZILVIA Mivel Önök elvileg bizonyítani tudnák, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat a lányuk helyett Önök fizették ki, aki így indokolatlanul gazdagodott, az így kifizetésre került ösz- szeg elvileg perelhető lenne. Ha azonban a bíróság meg is ítélné Önöknek az összeget, a lányuk feltehetőleg önszántából nem fizetne, végrehajtási eljárás esetén, mivel más adósságai is vannak, a végrehajtó valószínűleg egyéb vagyon hiányában elvenné tőle a házat. Ha tehát a pénzhez Önök hozzá is jutnának, a házat semmiképp sem tudnák visszaszerezni. A perköltségeket viszont előre kellene kifizetni, és eléggé kérdéses, hogy mikor és egyáltalán viszont lámák-e még valaha a pénzüket. Az ügy tehát eléggé kétesélyes. Az Önök példájából okulva is tanácsos lenne, ha az emberek végre megjegyeznék, hogy fontos dolgokban ne kössenek szóbeli megállapodást senkivel, még a saját gyerekükkel, testvérükkel sem, mert soha nem lehet tudni, merre változnak a dolgok. Mindent papírra kell verni, mert bármi megtörténhet. Ha papírra vernek valamit, soha ne újanak alá olyasmit, amit nem olvastak el, vagy amit nem értettek meg. A fontos szerződéseket lehetőleg jogásszal írassák, mert sokkal többe kerül a pereskedés, mint egy pontos irat elkészíttetése. így egy csomó felesleges idegességtől és pénzkiadástól kímélnék meg magukat az emberek és a bíróságoknak is jóval kevesebb ügy jutna. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Halasztás a Devín bankának Pozsony. A jegybank döntése értelmében a Devín banka augusztus 31-ig növelheti alaptőkéjét. A banknak eredetileg e hónap végéig kellet volna végrehajtania a tőkeemelést, ám a pénzintézet keddi rendkívüli közgyűlésén a határidő meghosszabbításáról döntött. (SITA) Milliárdok a vasútnak Pozsony. Az állam 14,6 milliárd koronával tartozik a Szlovák Va- sutaknak a személyforgalomban elkönyvelt vesztesége miatt. A vasút vezetése már átadta az illetékes tárcáknak a Ernst & Young könyvvizsgáló felmérését. A pénzügyi tárcának meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy az említett összeget kifizessék. Tervek szerint az idei évtől évente 2 milliárd koronát térítenének a vasútnak. (SITA) Miért késnek a vonatok? Pozsony. Az idei év első felében a vonatok késéséhez elsősorban a pályaszakaszok felújítása járult hozzá. A vasút szerint minden második megkésett vonatra emiatt kellett várniuk az utasoknak. Több mint 12%-ban a megrongálódott pályaszakasz, 8%- ban mozdonymeghibásodás miatt késet a vonat. (SITA) Kevesebb külföldi turista Pozsony. Szlovákia idegenforgalomból származó bevételei az idei év első öt hónapjában elérték a 7,8 milliárd koronát, míg a szlovák turisták 5,2 milliárd koronát hagytak külföldön. A jegybank felmérése szerint idegenforgalmi többletünk az előző évhez képest 3%-kal, 2,6 milliárd koronára csökkent. Ugyanekkor mintegy 8%-kal kevesebb külföldi turista látogatott hozzánk, (s) Megszületett a cseh költségvetés Prága. A cseh kormány tegnap * elfogadta a jövő évi állami költségvetés keretszámait. A cseh költségvetés eszerint jövőre 690,5 milliárd koronás bevételek és 744,4 milliárd koronás kiadások mellett, 53,9 milliárdos hiánnyal számol. A jövő évi kiadások 60 milliárd koronával lesznek magasabbak, mint az ideiek voltak. (ČTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 27-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,990 Magyar forint (100) 17,363 Angol font 69,908 Német márka 21,980 Cseh korona 1,269 Olasz líra (1000) 22,202 Francia frank 6,554 Osztrák schilling 3,124 Japán ien (100) 39,488 Spanyol peseta (100) 25,838 Kanadai dollár 31,772 Svájci frank 28,457 Lengyel zloty 11,658 USA-dollár 48,863 Eddig 23 külföldi és hazai cég jelezte vásárlási szándékát Harc a biztosítóért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Biztosító privatizációjának információs memorandumát hétfőig 23 külföldi és hazai befektető vette át - nyilatkozta Viliam Vaškovič pénzügyi államtitkár. Köztük van a német Allianz, az izraeli Trust Banking International Holding, a szlovák Kooperativa is. Átvette a memorandumot a lengyel Powszechny Zaklad Ubezpieczen biztosító és külföldi partnere az Eu- reko is. A biztosító kánt érdeklődik továbbá az olasz La Fondiaria és a francia AXA is. A privatizációs bizottság szeptember 6-án választja ki közülük azokat, akik aztán szeptember 10-től vizsgálatot végezhetnek a Szlovák Biztosítónál, a győztes nevét pedig várhatóan már decemberben megismerhetjük. Az állam a 78,5 százalékos tulajdon- részt kívánja privatizálni, (ú) A közbeszerzési törvény ősztől a közpénzekből hirdetett kisebb megrendelésekre is vonatkozik Milliárdokat takarítottak meg Pozsony. Négymilliárd koronás megtakarítást eredményezett tavaly a közkiadásokból az új közbeszerzési törvény alkalmazása. A kormány június közepén jóváhagyta a törvény újabb módosítását, amelytől az illetékesek a kiadások újabb tízszázalékos csökkenését várják. TUBA LAJOS A közbeszerzés olyan eljárás, amely keretében a közpénzekből (állami vagy önkormányzati források) történő megrendeléseket szigorú szabályok alapján bonyolítják le, miközben aki úgy érzi, hogy a pályázat során hátrányos megkülönböztetés érte, megfelelő reklamációs eszközökkel rendelkezik. Az 1999 óta érvényes új közbeszerzési törvény értelmében az eljárást áruk és szolgáltatások megrendelése esetén 500 ezer korona, munkák esetén pedig 1 millió korona felett kell alkalmazni. A törvény betartását felügyelő Köz- beszerzési Hivatal elemzése szerint tavaly a meghirdetett pályázatok eredményeként összesen 4 145 üyen szerződést kötöttek 53,5 milliárd korona értékben. A különféle közintézmények költségvetésében erre a célra 57,6 milliárd korona szerepelt, így a hivatal szerint üy módon 4 milliárd koronát sikerült megtakarítani. Ezen belül leginkább, 8,5 százalékkal, az önkormányzatok és intézményeik csökkentették kiadásaikat. Az új törvény alkalmazása a legkevesebb megtakarítást az egészségbiztosítóknak és a közszolgálati intézményeknek hozta, ezek mindössze 1,5 százalékot nyertek „az ügyön”. A továbblépés szempontjából fontos adat, hogy nálunk a közbeszerzések keretében elköltött pénz tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát tette ki, míg az uniós országokban ez 15 százalék volt. A közbeszerzési törvény összesen négy pályáztatási formát engedéAz előzetes bejelentés nélküli módszert elsősorban az úgynevezett természetes monopóliumok, Így például a Szlovák Villamosművek alkalmazták. Az új közbeszerzési törvény a közpénzek felhasználásával kapcsolatos korrupció csökkentésének egyik legfontosabb eszközévé vált. (Archívum) lyez. A leginkább egyértelmű a nyilvános verseny, a legkevésbé átte- kinthetőnek pedig az ún. előzetes bejelentés nélküli tárgyalást tartják (ebben az esetben csak a pályázat eredményét kötelesek közzétenni, és a magát sértve érző érdeklődő erre reagálhat). Tavaly az érintettek szinte kizárólag ezt a két módszert alkalmazták: a pályázatok 45,8 száA közbeszerzési törvény négy pályáztatási formát engedélyez. zaléka az előző, 47,2 százaléka pedig az utóbbi módszer alapján folyt le. Érdekes tapasztalat az is, hogy az előzetes bejelentés nélküli módszert elsősorban az ún. természetes monopóliumok alkalmazták. Ismert, hogy az elmúlt két évben elsősorban a Szlovák Vülamosmű- vek reagált nagyon érzékenyen arra a felvetésre, hogy a cég sokmilliárdnyi megrendelésére is vonatkozik a közbeszerzési törvény, és a kérdés eldöntését egészen bírósági ügyig vitte. Az új közbeszerzési törvény kétéves működése alapján megállapíthatjuk, hogy a közpénzek fel- használásával kapcsolatos korrupció csökkentésének egyik legfontosabb eszközévé vált. Ezért érdemes figyelemmel kísérni a törvény további „finomítását”, hiszen a kormány júniusban jóváhagyta és a parlament elé terjesztette újabb módosítását. A változtatás lényege, hogy a jelenlegi alsó határnál kisebb megrendelések esetében - áruk és szolgáltatások esetében 250 és 500 ezer korona, munkák esetében pedig 500 ezer és 1 millió korona közt - is alkalmazni kellene a közbeszerzési törvényt. Erre az esetre viszont egyszerűbb szabályok vonatkoznának, hiszen eredetileg az alsó határt éppen a közbeszerzési eljárás költségei miatt kellett viszonylag magasan megállapítani. Ez azonban azzal is járt, hogy az érintettek a megrendeléseiket igyekeztek kisebb tételekben intézni, hogy így kivonják magukat a törvény hatálya alól. A módosítás értelmében a kisebb megrendeléseket korlátozott versenypályázat, ületve felhívás alapján lefolytatott tárgyalás alapján is el lehet majd intézni. A pályázatot azonban legalább három vállalkozónak el kell küldeni, a felhívást pedig meg lehet jelentetni a hivatalos hirdetőtáblán vagy az interneten. A felhívásra azok is jelentkezhetnek, akiket a pályázat meghirdetője előzetesen nem értesített. A törvénymódosítás foglalkozik a 250 ezer, illetve az 500 ezer koronánál kisebb megrendelésekkel is. Ezek esetében a legegyszerűbb módszer, azaz a közzététel nélküli tárgyalás is alkalmazható. Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyettes szerint az új szabályozás várhatóan már idén ősszel életbe lép. A törvénymódosítástól a közbeszerzésre fordított kiadások újabb 7-10 százalékos megtakarítását váija. Ha a frekvenciatanács jóváhagyja Martin Lengyel elképzelését, szeptembertől már sugározhat az új tévétársaság Rajtra kész a TA3 szlovák hírtelevízió ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Martin Lengyel szeptemberben induló TA3 hírtelevízióját az adóparadicsomi szakértő, Simon Denton vezette brit Millenium Electronics Limited befektetési alap fogja finanszírozni. A Millenium Electronicsot 1996- ban alapították, amikor Denton Gibraltárról Londonba költözött. Denton azonban jelenleg is az adóparadicsomi tanácsadással foglalkozó Sovereign group londoni és gibraltári kirendeltségének a vezetője. Szerinte a Millenium Electronics a TA3-at finanszírozva olyan vállalkozásba fogott, amelyhez a többi befektetőnek nem fűlt a foga, mivel nem láttak esélyt arra, hogy egy üyen televízió Szlovákiában nyereséges vállalkozás lenne. Denton ennek ellenére optimista, és reméli, hogy a hírtelevízió sikeres lesz. A Millenium Electronicsnak az elkövetkező időszakban 3 millió dollárt, vagyis mintegy 150 mülió koronát kellene a televízióba fektetnie. A TA3-nak pedig az elkövetkező két-három évben kell bebizonyítania, hogy a befektetés jó üzlet, hiszen a Millenium Electronics azt követően nyereséggel szeretne megválni a hírtelevíziótól. Denton szerint a médiaiparban ismert, stratégiai befektetőnek szeretnék továbbadni részesedésüket. A Lengyelék által tavaly szeptemberben benyújtott projektum azonban 346,5 millió koronás befektetéssel számolt. Hogy a fennmaradó összeget honnan teremtik elő, arra Lengyelék nem válaszolnak, elmondták azonban, hogy a brit alap az egyedüli befektetőjük. A TA3 eredeti befektetője, a Han- co cég korábban 280 millió koronás indulótőkét és évente további 180 milliót ajánlott. A licenc megszerzése után azonban visz- szalépett szándékától, Lengyelék így új befektetőt voltak kénytelenek keresni. Ezt mára a Millenium Electronicsban ugyan megtalálták, az új befektető belépését azonban még a tévétanácsnak is jóvá kell hagynia. Ez a cégtől további alapanyagokat kér döntése meghozatalához, amely augusztus 20-ra várható. A tévétanács akár negatív döntést is hozhat, a tévé beindításának előkészületei ennek ellenére már teljes ütemben folynak. Martin Lengyel szerint 50 szerkesztőt, 40 technikai és 10 adminisztratív munkaerőt alkalmaznak. A kísérleti adás már augusztusban megkezdődik, a kábeltévés hálózatokon szeptemberben jelennek meg. Naponta reggel héttől éjfélig, 17 órán keresztül közvetítik majd a híreket. A hírblokkok félóránként fognak ismétlődni, amit állandóan új hírekkel próbálnak meg felfrissíteni. Célcsoportjuk az aktív, dolgozó lakosság. Egy átlagos TA3 néző, Lengyel szerint, középiskolai vagy főiskolai végzettségű férfi, aki Szlovákia nagy- és közép- nagyságú városaiban él, és bevételei meghaladják a hazai átlagot. Lengyel a jövőben 10 százalékos nézettséget szeretne elérni, vagyis minden harmadik kábeltévés kapcsolattal rendelkező nézőhöz szeretnének eljutni, (mi) A végső döntést a Legfelsőbb Bíróság hozza meg Azonos átutalási díj a bel- és a külföldi tranzakciók után Fizet ügyfeleinek a UPC? Brüsszeli korlátozás ÚJ SZÓ-ÖSSZEF9GLALÓ Pozsony. A UPC kábeltévé-szolgáltató elhamarkodottan és a Távközlési Hivatal rendeletéivel ellentétben döntött az áremelésekről, ami miatt a hivatal több mint 25 millió koronás büntetést szabott ki számára. Ez az összeg megfelel a hivatal által megengedett és a UPC által valójában foganatosított áremelések közti különbségnek. A büntetés kifizetése mellett azonban a UPC-nek az árakat is összhangba kell hoznia a hivatal által kiadott rendeletekkel. Február elsejétől a vállalat 6,7, augusztus elsejétől 8,7 százalékkal emelhette volna árait. Ezzel szemben a bővített programcsomagban például 40%-kal emelték áraikat. A társaságnak 15 nappal, a július 24- ei hatályú döntést követően kellene kifizetnie a büntetést. A UPC azonban a Legfelsőbb Bírósághoz kíván fordulni az ügyben, ami jelentős mértékben késleltetheti a büntetés kifizetését. Roman Vavro, a Távközlési Hivatal szóvivője szerint a UPC- nek Pozsonyban, Dunaszerdahe- lyen, Besztercebányán, Trencsén- ben és Zsolnán kellene módosítania az árait. A döntés szerint az itt élő ügyfeleknek vissza kellene kapniuk azt a pénzösszeget, amit a megengedett áremeléseken felül fizettek be. A végső döntést azonban nagy valószínűséggel csak a Legfelsőbb Bíróság hozza majd meg. (ú) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A belföldivel azonos átutalási díjat kötelező felszámítani a határon átnyúló euróátu- talásoknál az EU-n belül - tartalmazza az Európai Bizottság direktívatervezete. Ezt az előírást a kártyás fizetéseknél és a pénzkiadó automatáknál 2002. január 1-jén, a bankátutalásoknál és a csekkeknél egy év múlva kell életbe léptetni. Az Európai Bizottság korábbi felmérése szerint egy 100 eurós pénzátutalás átlagos díja 17,63 euró, ám egyes bankok akár 30 euró feletti díj felszámításától sem riadnak visz- sza. A rendkívül magas díjak csökkentésére irányuló nyomás eredményeként több ezer bank a múlt hónapban, már önkéntes vállalást tett, amelynek értelmében 3 euróbán szabja meg a határon túli átutalások maximális összegét. A bankok azzal védik nagy díjaikat, hogy a kis értékű átutalásoknak nincs közös euróövezeti fizetési rendszere, ez korlátozza az automatikus eljárások alkalmazását, a forgalom kicsi, nem érvényesül a nagyság hoza- déka, ezért a nemzetközi átutalások drágábbak. A pénzintézetek ellenzik, hogy a bizottság szabja meg a nemzetközi átutalások díját, mondván, hogy a hatósági ár sohasem oldott meg semmit.
