Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-26 / 171. szám, csütörtök
6 Agrárvilág és gazdaság ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 26. gazdasági hírmorzsák Marhahúshegyek nőnek az EU-ban Brüsszel. Az Európai Unió marhahúsfeleslegei két év alatt több mint megháromszorozódhatnak a szivacsos agyvelőgyulladásos (BSE) járvány nyomán felerősödő fogyasztói aggodalmak miatt, így 2003-ban a tényleges kereslet mintegy 730 ezer tonnával maradhat el az EU-beli vágóhidak termelésétől. Az idei többlet mintegy 210 ezer tonnás lehet. A fogyasztás a német- és spanyolországi BSE-esetek bejelentése óta 10%-kal gyengült. A kereslet május végéig 30%-kal esett, azután viszont emelkedni kezdett. Ám a fogyasztás és az ártrend is hamarosan újra negatív előjelre válthat, hiszen már Görögországban is felbukkant a BSE. Az EU a világ második legnagyobb marha- és boíjúhústermelője az USA után, az idei összkínálatát 6,8 millió tonna körül vátják. (VG) Még nem adták el a Stroj papot Pozsony. Az Új Szó július 23-i számában a Svédből holland kézbe kerültek című írásban tévesen jelent meg a Strojpap nevű leányvállalat eladását érintő információ. A Strojpap Rt. igazgatótanácsának elnöke megerősítette, hogy a Renhold&Mahla nemzetközi vállalat és az AssiDomán Rt. közötti tárgyalások eredménytelenül zárultak, az eladás nem jött létre. Jelenleg már más külföldi érdeklődőkkel tárgyalnak, (ú) Oroszországi olajstop London. Már második napja szünetel az orosz Lukoil olajexportja a Transznyeft olajvezetékein keresztül egy bírósági tilalom miatt. A határozatot a Lukoil egyik részvényese által a társaság ellen kezdeményezett jogi eljárás miatt hozták meg. Áz exporttilalom súlyosan érinti az orosz olajszállítások volumenét, mivel a Lukoü napi 600 ezer hordó olajat szállított külföldre. Jelenleg a Lukoü szállítmányai nem érkeznek meg Novorosszijszk, Ogyessza és Tua- pe kikötőibe. (MTI) Megvennék a Szlovák Biztosítót Pozsony. A privatizálás előtt álló Szlovák Biztosító iránt a lengyel Powszechny Zaklad Ubezpieczen (PZU) biztosító is érdeklődik, amely a holland székhelyű Eure- koval karöltve szállna be a versenybe. A 78% erejéig állami kézben levő biztosítót olyan jelentős pénzintézetek is megvásárolnák, mint az AUianz, az Aegon és az Axa. Ezzel párhuzamosan a Szlovák Biztosító tulajdonában lévő Istrobanka is magánkézbe kerül, amely iránt eddig 10-en érdeklődnek. (TASR, ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 26-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,790 Magvar forint (100) 17,379 Angol font 69,465 Német márka 21,878 Cseh korona 1,263 Olasz líra (1000) 22,099 Francia frank 6,523 Osztrák schilling 3,110 Japán jen (100) 39,276 Spanyol peseta (100) 25,717 Kanadai dollár 31,764 Sváici frank 28,408 Lengyel zloty 11,632 USA-dollár 48,847 Nem használ a gabonának a csapadékos időjárás Akadozik az aratás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Tőketerebes/Rimaszom- bat. A cukorrépának, kukoricának és a burgonyának használt, ellenben a gabonának ártott az elmúlt napokban lehullott csapadékmennyiség. A szlovákiai termelők eddig mindössze a gabona 22,1 százalékát aratták le. A Dunaszerdahelyi, Ga- lántai, Komáromi, Lévai és Érsekújvári járásban már befejeződött a repce betakarítása, akadozik viszont a búzatermés begyűjtése. A csapadékos időjárás leparancsolta az aratókat a Tőketerebesi járás gabonaföldjeiről. A 19 700 hektáros területen termesztett búzának eddig csupán a 14 százalékát sikerült begyűjteni. Vannak parcellák, ahol már hullanak a búzaszemek a kalászokból és fennáll a gombásodás veszélye is. A Rimaszombati járásban még nem mérték fel, hogy müyen károkat okozott a pénteki jégeső. Az esőzések nagyban csökkentették a hektárhozamot. A járásban elsőként július 26-án a szentkirályi határban láttak hozzá az aratáshoz, azóta a csapadékos időjárás miatt többször rövidebb-hosszabb kényszerszünet következett. A régióban összesen 29 345 hektáron vetettek sűrűn vetett gabonafélét, és eddig mindössze a terület 9%-áról takarították be a terményt, az átlagos hektárhozam megközelíti a 3,9 tonnát. Az esőzések miatt sajnos nem sikerült betakarítani a repce 47%-át. (ú, kát, tt) Az Európai Unió a határ menti régiók támogatásáról Olajozott integrálódás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság akciótervet fogadott el, amely azt célozza, hogy az Európai Unió határ menti régiói és a tagjelöltek velük érintkező régiói az Unió bővítésének folyamatában minél zökkenőmentesebben illeszkedjenek egymáshoz. Az akcióterv 245 millió eu- rót irányoz elő erre, amiből 50 milliót fordítanak a következő években a tagjelöltek határ menti régióinak támogatására. A teljes összegből 130 mülió eurót különböző uniós források átcsoportosításával teremtenek elő, 115 milliót új forrásokból. A bővítésnek különös jelentősége van a 23 uniós határ menti régió életére: növeli növekedési, gazdasági lehetőségeiket. Ennek keretében elsősorban az úthálózatot, a kis- és közepes vállalkozások tájékoztatását kívánják fejleszteni, valamint ösztönözni a szomszédos tagjelölti térségekkel a fiatalok találkozóit. Michel Barnier, a tervet előterjesztő másik biztos rámutatott, hogy az unió határ menti térségei adottságaikban igen eltérőek egymástól, ezért az akcióterv is sokféle intézkedésre nyújt lehetőséget. A terv célja, hogy a tagok határ menti régiói a lehető legsimábban és harmonikusan integrálódjanak szomszédaikhoz, amelyek ma még a határ túloldalán vannak, s ezzel mindannyian a lehető legjobban kiaknázzák a bővítés kínálta lehetőségeket. A legnagyobb keret, 150 millió euró kifejezetten a határ menti régiók úthálózatának fejlesztését szolgálja a transzeurópai úthálózat fejlesztési forrásainak kereteiből 2003-tól. Hazai piacon eladhatatlanok, ám külföldön óriási a kereslet az ökológiailag tiszta módon előállított élelmiszerek iránt Mindennapi kenyér tönkölyből Kasza alá érett a biobúza Levél község határában (A szerző felvétele) A szlovákiai agrártermelők jelenleg csak nehezen veszik, vehetik fel a versenyt a lényegesen gazdagabb és nagyobb mértékben támogatott nyugat-európai társaikkal. Ugyanakkor van egy-két olyan terület az ágazaton belül, amelyben a magyar, a cseh, a szlovák, stb. földművesek lépéselőnyben vannak, és egy-két évig még lehetnek is nyugati társaikkal szemben. GÁGYOR ALlZ E területek közé tartozik a biotermesztés is, amelyet az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban jelenleg ugyan kis területen folytatnak, ám az agráriumban az elmúlt évtizedben nálunk végbement változások miatt sokkal könnyebben be lehet indítani, fel lehet fejleszteni, mint azokban a jóléti államokban, ahol az őstermelők anyagi okoknál fogva nem voltak kényszerítve a kevesebb vegyszer és növényvédő szer felhasználására. Ösztönzőleg hathat az ökológiai gazdálkodókra az is, hogy Nyugat-Európában óriási az érdeklődés a garantált minőségű biotermékek iránt, s az utóbbi években kirobbant dioxin, kergekór, valamint a száj- és körömfájás körüli botrányok tovább fokozták a környezetbarát körülmények között kitermelt bioélelmiszerek iránti keresletet. Németországban állítólag nagyon jól vélekednek a szlovákiai biotermesztés színvonaláról, a bioparcellák minőségéről, a termények minőségi ellenőrzéséről. Úgy hírlik, épp Németországban sugallták a két magyar gabonanemesítő- nek, Dr. Kalmár Gergelynek és Dr. Kajdi Ferencnek, hogy a már Nyugat-Európában is jó hírnévnek örvendő ÖKO-10 tönkölybúza termesztésében fogjanak össze a környező országok biotermesztőivel. „Ez már igen” - jegyezte meg fennhangon Matus Péter, az oroszvári szövetkezet fóagronómusa Kalmár Gergely ama kijelentésére, hogy a tönkölybúza termesztésével hektáronként 40-60 ezer forintos profitot lehet - legalábbis Magyarországon - elérni. Az oroszváriak 500 hektáron foglalkoztak biotermesztéssel, s eddig nem sok hasznuk származott belőle. Sót, már azon is gondolkodtak, teljesen felhagynak vele, ha nem találnak valamüyen gazdaságosan termelhető és jól értékesíthető növényt. A ökológiaüag tiszta módon előállított termények hozamai ugyanis általában alacsonyabbak a „hagyományos” termények hozamánál, a belőlük készített termékek pedig drágák, sőt, majdhogynem eladhatatlanok a hazai piacon. A tönköly, vagy ősbúza, nálunk sem teljesen ismeretlen, ugyanakkor nagyobb érdeklődésnek inkább Csehországban örvend. Az ÖKO-10-re keresztelt fajtát Kalmár Gergely nemesítő és Kajdi Ferenc, a Nyugatmagyarországi Egyetem Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomásának vezetője állította elő 10 éves nemesítőmunka eredményeként. Magyarországon 1995-ben, az EU- ban az idén januárban regisztrálták, de úgy hírlik, a vüágszabadalom előkészületei is jó úton haladnak. A tönköly hívei már-már szuperlatí- vuszokban vélekednek az ÖKO-10- ről: Ellenálló a betegségek és kártevők ellen, nem igényel különösebb talajelőkészítést, tápanyagutánpótlást, ellenkezőleg nem szereti az agyonművelt földet, előáüítási költségei a hagyományos búza költségeinek 55-60%-ára tehetők. A tönkölybúza mélyre hatoló gyökereinek köszönhetően szárazságtűrő, megterem a homokos, sziklás talajokon, hektáronként 2-7 tonna takarítható be belőle. Szeptember végétől decemberig vethető, vetőmagigénye hektáronként 90-120 kg (a hagyományos búza esetében 260- 300 kg/ha). A tönkölybúza kiválóan bokrosodik - egy mag akár 120(1) kalászt is hozhat, igaz, ezt az eredményt a nemesítők laboratóriumi körülmények között érték el. Szántóföldi körülmények között a 15-50 kalász számít megszokottnak. Szak- hatósági mérések igazolják, hogy a tönkölybúza fehéijenövényként minden beltartalmi paraméterében megverte ä hagyományos búzát, sót még a szóját is - 18-20%-os fehérjetartalma a hússal egyenértékű, de annál könnyebben emészthető. Nem véletlen, hogy a magyarországi bioterület egyharmadán tönkölyt termesztenek. Á magyar kajakosok és súlyemelők a sydneyi olimpia alatt is tesztelték az Öko-10-ből készült, magas tápértékű és energia- tartalmú készítmények. A sportolók szerint ezek nagymértékben hozzájárultak a felkészülés sikeréhez. Az újrafelfedezett tönkölybúzának természetesen voltak, és ma is vannak ellenségei. Közéjük tartoznak a növényvédő szerek és a műtrágyák gyártói, mert készítményeik az OKO-10-hez nem alkalmazhatók. Nem fogadták kitörő örömmel a szelekciós módszerrel előállított búzafajtát azok a nemesítők sem, akik a géntechnikában látják a jövőt. De az őrlési engedély beszerzése sem ment könnyen, mert a pecsétoszto- gatók szerint tönkölyből nem lehet kenyeret sütni. Többletenergiát igényel ugyanis, hogy a búzát erős pelyvalevelei miatt a feldolgozás előtt hántolni kell. Kajdi Ferenc nem szívesen beszél a múltbéli megpróbáltatásaikról. A nemesítők korábbi sajtónyilatkozataikban viszont találtam utalásokat „a láthatatlan gabonamaffiára”, amely megpróbálta megakadályozni a tönkölybúza magyarországi elterjedését. Az 1998-as állami elismerés után azonban megváltozott a helyzet, s mára az összes jogi akadály elhárult - újságolták a nemesítők, akiknek mára sikerült kialakítaniuk a tönkölybúza termesztésének, feldolgozásának és az értékesítésének teljes rendszerét. Az idén Magyarországon már csaknem 10 ezer hektárról takarítottak be tönkölybú♦ Szlovákiában ma 58 ezer hektáron folyik környezetkímélő gazdálkodás, ez a mezőgazdasági terület 2,5%-át jelenti; ♦ Egy átlagos ökológiai gazdaság 671 hektáros, ennek 64%-át rétek és legelők alkotják; ♦ A biogazdaságokon előállított élelmiszerek 98%-át az Európai Unióban értékesítik; ♦ Az agrártárca szándékai szerint nálunk 2002-től vezetik be a környezetkímélő mezőgazdaságra irányuló programot, a- mely összhangban van a hatályos uniós normákkal; ♦ A tiszta tápanyagra átszámított műtrágya-felhasználás Szlovákiában 40-50 kilogramm hektáronként, a vegyszereké 1,3-1,6 kg. zát, ez azonban csak egytizede annak, amire külföldön kereslet van. A magyar tönkölybúzafajta és a belőle készített termékek hamarosan megjelenhetnek a hazai piacon is. Czuczor Diana, a Eko 10 Kft. szlovákjai képviselője szerint az engedélyezés folyamatban van. Hasonlóan derűlátó Dr. Juliana Schlosserová, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet környezetkímélő mezőgazdasággal foglalkozó osztályának igazgatója is. Úgy tűnik, már semmi nem áÜ útjában annak, hogy a romániai, szerbiai, ausztriai biotermelők mellett ősztől a hazai bioparcellákon is megjelenhessen a magyar nemesítésű tönkölybúza. Eddig komáromi, dunaszerdahelyi, nagykürtösi és myjavai termelők jelezték érdeklődésüket. Magyar részről vállalják a vetőmagellátást, a szaktanácsadást, valamint a terményátvételt. Thenkel, dinkel, tönköly A tönkölybúza keletkezéséről még ma is sok vita van. Plinius szerint a tönkölybúzát a picenumiak fedezték fel. Mások azt állítják, a legrégibb tönkölymaradványokat a Nflus-völgyéből ásták ki, amelyek a Kr. e. negyedik évezredből származnak. Á legvalószínűbb nézet szerint a faj az Alpok vidékén keletkezett. Az alemannok felkarolták a termesztését' s vándorlásaik során mindenhová magukkal vitték. A faj így jutott el a Pireneusokba, Asztúriába, a Bánátba és Erdélybe is. Az ősi jellegű tönkölyt régebben csak Európa néhány országában ismerték, újabban azonban Nyugat-Ázsia több pontjáról is előkerült. Ez a búzafaj a nagy keleti vándorlásban nem vett részt. Termesztési területei között említik Délnyugat-Németországot, kisebb mértékben termesztették Luxemburgban és Belgiumban, Nyugat-Tirolban, Svájcban, Erdélyben, Bánátban, Spanyolországban (Asztúriában), az USA-ban és Iránban. A tönkölyt II. Ulászló egyik 1498-as törvényében „vulgo thenkel” néven említették. Egyes feltevések szerint a Dunán folyó kereskedelem útján jutott el hozzánk, erre utal Relkovic Néda „Buda város jogkönyve” című munkájára való hivatkozás, ami szerint már 1410 előtt is termesztették a „dinkelt”. (G. O. - MN) Már a szőlőt is módosítják - néhány éven belül az összes élelmiszer előállítható lesz biotechnológiai eljárásokkal A borászat és a géntechnológia viharos közeledése ÖSSZEFOGLALÓ Amerikai kutatók a kórokozókkal szemben ellenálló, génkezelt szőlőtőkék kifejlesztésén dolgoznak. Az európai gazdák és borkereskedők azzal fenyegetőznek, hogy génkezelt bort nem vásárolnak az USA- tól. Szakértők szerint néhány éven belül az összes élelmiszer előállítható lesz biotechnológiai eljárásokkal. Kaliforniában rejtélyes, Pierce kór néven ismertté vált betegség pusztítja a szőlőtőkéket. Az elkeseredett szőlőgazdákat egy floridai egyetem kutatói májusban jó hírrel örvendeztették meg: bejelentették, hogy ha a szőlőtőkében egy bizonyos selyemhernyógént építenek be, a növény ellenállóvá válik a betegséggel szemben. A felfedezés vegyes fogadtatásra talált a borszakmában. Még az érintett gazdák is félelmüket fejezték ki, hogy az eljárás megváltoztathatja a bor bukéját. A termelők úgy vélik, hogy a bor imázsán sokat rontana a géntechnológia alkalmazása. Az iparág kereskedelmi és lobbi szervezetei júniusi találkozójukon azonban arra az álláspontra jutottak, hogy támogatják a génkutatásokat a borászatban, ám az új technológia addig nem alkalmazható a borkészítés során, amíg nem bizonyul teljesen biztonságosnak. A tudósok kevesebbet törődnek a bor mítoszával, sokkal inkább a vegyészet oldaláról közelítik meg a problémát. Géntechnológiával számos kórokozó legyőzhető lenne, egyes élesztők fokozhatnák a bor forrási folyamatát, vagy kivonhatnák azokat a melléktermékeket a nedűből, amely a másnaposságot okozza. Franciaország a vüág bortermelésének 20%-át adja, így nem csoda, hogy a leghevesebb reakciókat ott váltott ki az ügy. A burgundiai szőlőtermelők 10 éves moratóriumot hirdettek a génkezelt szőlőtőkékre és élesztőgombákra, és tiltakozó akciójukba igyekeznek a többi európai ország gazdáit is bevonni. A Greenpeace által a brit kiskereskedők körében készített felmérés szerint, a boltosok 80%-a elzárkózik a génkezelt borok forgalmazásától. Hasonló véleményen van a brit szupermarketlánc, a Tesco is. Az amerikai gazdák az eredményt nem hagyhatják figyelmen kívül, hiszen a kaliforniai borok 30%-át Nagy-Britanniába exportálják. Egy francia pezsgőgyár 1999-ben már próbálkozott génkezelt bor piacra dobásával, ám a konkurencia és a vásárlók nyomására beszüntették a gyártást. Valószínűleg a problémával, hogy melyik palack bort is válasszam: a génkezeltet vagy a tisztán természetes eljárással készültet, még jó néhány évig nem kell szembesülnünk. A floridai egyetem felfedezésének tesztelése legkorábban 5-10 éven belül fejeződhet be. (A Figyelő alapján)
