Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-25 / 170. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 25. Riport hirdetés Először az Úr üzent Noénak postagalambbal; az amerikai vadnyugat meghódításakor a galamb életet mentett; ma valódi hobbinak számít a postagalamb-tenyésztés A mobil zavaija a galambokat Gyűrűk nélkül a verseny megvalósíthatatlan (A szerző felvétele) „Negyven nap múlva kinyitotta Noé a bárka ablakát, amelyet csi­nált, és kiengedett egy hollót. Az újra meg újra kirepült, meg visz- szatért, amíg föl nem száradt a víz a föld színéről. Kiengedett egy galambot is, hogy lássa: vajon le- apadt-e a víz a föld színéről. De a galamb nem talált helyet a lábá­nak, hogy leszállhasson, ezért visszatért hozzá a bárkába, mert víz borította az egész föld színét. Ő pedig kinyújtotta a kezét, meg­fogta és bevette magához a bár­kába. Várakozott még újabb hét napig, és ismét kiengedte a ga­lambot a bárkából. Estére meg­jött hozzá a galamb, és ekkor már egy leszakított olajfalevél volt a csőrében. Ebből tudta meg Noé, hogy a víz leapadt a föld­ről.” (1 Mózes 8,6-11.) DUSZA ISTVÁN Szombat kora délelőtt van. Nem messze a csallóközaranyosi temp­lomtól valamifajta látszatos unott- ságot színlelő férficsapat várakozik. Ki-ki álldogál, mások az alacsony lá­dákon ülnek, van olyan is, aki fel s alá járkál. A ládákban postagalamb­ok mocorognak. A látszólagos nyu­galom ellenére feszültség lappang a meg-megfeneklő beszélgetés szavai között. A férfiak és a madarak kap­csolata a várakozás idejét múlató beszélgetés nélkül is kideríthető lenne. Aggódásuk szinte a levegőt is megtölti feszültséggel.- Olyan ez, mint a sportfogadás - jegyzi meg valamelyikük. - Senki sem tudja, visszatér-e a galambja, s ha visszajön, helyezett lesz-e. A ládákban alig hallhatóan neszez- nek a galambok. Valamit biztosan megéreznek a versenyből. Ha most még nem is, az aligha lehetséges, hogy a teherautó távolodásával ne éreznék meg, hogy távol kerülnek az otthonaiktól. Már maga az a tény, hogy befogták, s a reggeli repülés helyett a ládákban kötöttek ki, el- tölthette őket ösztönös izgalommal. Aztán egy teljes éjszakán és napon át utaztatják őket Nyugat-Csehor- szágba, ahol az előzetes óraegyezte­tés szerint kiröptetik valamennyit. Aztán nekivágnak a hazafelé vezető úrnak. Ami igaz, az igaz, nincs kije­lölt út. Évekig eltart a legtöbbször magántitokként kezelt tenyésztés­beli kiválasztásuk. Hegedűs Csaba, a csallóközaranyosi galambászklub elnöke: - Verseny­szerűen 1992-től tenyésztek galam­bokat. Bár ez nem hosszú idő, de a vonzalom már gyerekkoromtól élt bennem. Először úgy találkoztam vele, mint mindenki, aki véledenül odatéved, amikor kosaraznak a ga­lambászok. A titok vonzott. Mindaz, ami a postagalamb lényében az em­ber számára tapasztalható ugyan, de örökre megfejthetetlen marad. Nekem ez az adrenalinszintemet megemelő sport. Elviszik a galam­bokat, s utána órákon át vátjuk, hogy melyikünké érkezik meg leg­először. Ha holnap reggel ötkor ki­engedik a galambokat, délután há­rom felé megérkeznek a leggyorsab­bak. Ez persze sok mindentől függ. Nem mindegy, milyen a szél iránya, széllel szemben vagy a szelet ki­használva repül-e a galamb. Ha szembeszélben repül, eleve lassab­ban érkezik meg. Pontosan ki lehet számolni az út és az idő arányosából a sebességet. Legutóbb például az első galambom 1600 métert tett meg egy perc alatt. Könnyű megál­lapítani, hogy egy óra alatt az akko­ri ellenszélben majdnem száz kilo­méter per óra ádagsebességet ért el. Ami lehet ennél több is és kevesebb is. Ha figyelembe vesszük, hogy a röptetés helye kb. 500 küométerre van ide, akkor ma igencsak rossz, talán zivataros időre is számítunk. Az időjárás a galambászok réme. Volt már eset, hogy a kiröptetett ga­lambok húsz százaléka is odave­szett. Ha egy-egy versenynapon a becsült időpont után néhány órával a galambok nem érkeznek meg, ak­kor nagy baj történt útközben. He­gedűs Csabának egy nem olyan régi versenyből még ma is érkeznek ha­za galambjai. Abban igencsak meg­tizedelődött a versenyeztetett állo­mánya. Olyan is volt már, hogy megfogták valamelyiket, de hetek­kel később kitépett szárnnyal is ha­zavergődött. A galambászok vetélytársai egy­másnak, mégis érezni közöttük szo­lidaritást. Már maga a tény, hogy legalább hétnek kell összefognia egy verseny lebonyolításához, sejtet némi összetartozást. Jaksa Mihály nagykeszi galambte- nyésztó: - Ami másnak a horgászat, a vadászat vagy más sport, az ne­künk a postagalambtenyésztés. Iga­zi hobbi, mert gazdasági hasznot alig hajt. Nem tagadom, vannak kollégák, akik megpróbálnak pén­zért tenyészteni postagalambokat, de ahhoz igencsak nagy eredmé­nyeket kell felmutatni. Mészáros István Csallóközaranyo- sról: - Van akinek a lóverseny izgal­mai és nyereményei jelentenek sportélményt. Ez gyorsabb mint a lóverseny, de a tenyésztés ideje a postagalambok életkorához képest ugyanolyan. Más tekintetben ez a galambászat királynője. Ha ma már nem is használják a galambokat üzenetek továbbítására, valójában a galambtenyésztés más ágazataihoz képest ez a legszervezettebb. Egy- egy kiállításon szerepelnek ugyan postagalambok, de az igazi értékei­ket a versenyben mutatják meg. A postagalambok a latinul Co- lumbidae-nek nevezett magevő ma­dártörzshöz tartoznak, s őseiknek a Columbia livia latin nevű szirti ga­lambot tekintik. Ez a tenyészvonalát tekintve mindegyik háziasított ga­lambtípusnak a közös őse. Ha Szlo­vákiában nincsenek is még önállóan kitenyésztett postagalambtörzsek, Európában néhány neves tenyésztő évtizedikeig folytatott kiválasztó te­nyésztéssel saját törzset is létreho­zott. Ezek féltve őrzik a titkaikat, s nem egy nyugati tenyésztő saját ke­verékekkel eteti a galambjait. Hegedűs Csaba szerint, ha nem is ezen a szinten, de az igazán szenve­délyes tenyésztő a saját tapasztala­tai, megfigyelései és a versenyeken elért eredményei alapján igencsak jó eredményeket érhet el a tenyész­tésben. Elmeséltek a csallóköz­aranyosi galambászok olyan esetet is, hogy egy szinte már csak húsle­vesbe szánt galambot kiselejtezve elajándékozott valaki, mégis abból lett az egyik legjobb tenyésztojó. A galambok ennek a tenyésztésnek a következtében mindenhol egyre fo­kozottabb teljesítményekre képe­sek. Nem számít ritkaságnak, hogy egy ezer kilométeres távú versenyen a legjobb galambok még a kiröpte- tés napján hazaérkeznek. Ezzel együtt a veszélyek is megnöveked­tek. Egyik ilyen példát a mobiltele­fon-hálózat szolgáltatja. Amikor Eu­rópában elterjedt ez a távközlési mód, az igen erős elektromágneses tér, amit a mobiltechnikában hasz­nálnak, megzavarta a Föld mágne­sessége szerint tájékozódó galam­bokat. Azonban mostanában mint­ha a galambok is kivédenék a mobil- telefonok hatásait. Azt azonban egyetlen tenyésztő sem tudhatja, milyen természeti és civüizációs erők együttes hatása zavaija meg a versenyben röptetett galambokat. A csallóközaranyosiak között leg­jobbnak tartott Hegedűs Csaba sze­rényen beszél az eredményeiről:- Kerületi szinten a komáromiak és a nagymegyeriek viszik a prímet. Az én tizennegyedik helyezésem tisztes helytállás. A listákon azok szerepel­nek, akiknek a galambja helyezést ért el. Senki nem fedi fel a saját tit­kait. Mondjuk azt, milyen étrendre fogja a galambokat a verseny előtt. Ehhez járulnak azok a neves külföl­di - belga, holland - galambászok által kipróbált keverékek, amelye­ket akár doppingként is felfoghat a kívülálló. Vannak cégek, amelyek ebből élnek. Vitaminkészítménye­ket, emésztést elősegítő szereket, egyedi magkeverékeket árusítanak. Hogy valaki ezekből és a saját ötle­teiből mit és mennyit hasznosít, az már az ő titka. Ebben is elsődleges az eredmény, amivel a legjobbak a galámbolimpiára is eljuthatnak. A rendszeres versenyzés és kiállításo­kon való részvétel alapján állítják össze azt a tenyésztői csapatot, ami­nek a galambjai résztvesznek az olimpián. Legutoljára Dél-Afriká- ban volt az olimpia, ahová a ma­gyarországiak is csak holland támo­gatók révén jutottak el. A beszélgetést a teherautó megérke­zése szakítja meg. A raktér helyén lévő dúcos ládákba egyenként át­rakják a galambokat. Gondosan számba veszik valamennyit. A ma­darak lábán azok a gyűrűk vannak, amelyek nélkül a verseny megvaló­síthatatlan. Ezeknek a gyűrűknek a darabjait helyezik az óraszerkezetek nyílásába. Az idő igencsak fontos té­nyező, ezért a várható megérkezés óráiban figyelik a galambdúcok kör­nyékét, a háztetőket. Ha nem a ga­lamb tenyésztője veszi kézbe a ga­lambot, előfordulhat, hogy a madár megriad, s ebben a stresszes állapot­ban legközelebb már gyengébb lesz a teljesítménye. Legendák, mesés történetek, ro­mantikus szerelmi románcok, törté­nelmi kalandoknak tekinthető ese­mények is fűződnek a postagalamb­okhoz. Feljegyezték, hogy a Duna- Tisza közi galambászok körében szokássá lett, hogy a halott galam­bász temetésére a kedvenc galamb­jait kasban vagy zsákban kihozták, és a koporsója sírba eresztésekor ki- röptették azokat. Az ókortól nélkülözhetetlen útitárs­nak számított a postagalamb, hi­szen a lábára vagy a szárnya alá erő­sített tokban a leggyorsabban vitte az üzeneteket. Ennek a levélküldés­nek a lényegét a két partner kölcsö­nös bizalma adta, melyet a másikra bízott galambokkal fejezett ki. így olykor négy-öt levélváltásra is lehe­tőség nyílott, ha a galambjaikat elő­re eljuttatták egymáshoz. Az egyik legszebb történetet az észak-amerikai vadnyugat meghó­dítása idején jegyezték fel: Egy ka­tonai felderítésre is vállalkozó prémvadász életét a bőrzubbonyá­ba rejtett postagalamb mentette meg, amikor egy lesből támadó in­dián nyílvesszőjét a madár teste fog­ta fel. Az ___ és a Vasárnap nagy nyári versenye Vág ja ki a fejlécet, és nyerjen! A verseny 2001. VII. 11 -töl Vili. 8-49 tart Szabályok: 1. A versenyben az Új Szó és a Vasárnap minden olvasója részt vehet, aki betöltötte 18. életévét és betartja a játékszabályokat. 2. Nem vehetnek viszont részt benne azok, akik a verseny szervezőjével munkaviszonyban vagy munkavi­szonyszerű kapcsolatban állnak, illetve a verseny szervezőjének olyan szerződéses partnerei, akik részt vesznek a versenyszervezésben. Nem vehetnek részt továbbá a szervezők közvetlen hozzátartozói. 3. A versenyben az az olvasó (a továbbiakban: versenyző) vehet részt, aki az Új Szó és a Vasárnap 2001. VII. 11-től Vili. 8-ig megjelenő számából a címoldalról a fejlécet kivágja (amely a lap címét, számát és meg­jelenési dátumát tartalmazza), és a lehető legtöbb összegyűjtött fejlécet (az Új Szó és a Vasárnap fejléceit együttesen) beküldi egy borítékban a kitöltött szelvénnyel együtt a szervező címére 2001. Vili. 8-tól legké­sőbb Vili. 13-ig. A beküldendő szelvény az Új Szó és a Vasárnap egyes számaiban jelenik meg a verseny időtartama alatt. A megadott határidőn túl beérkező borítékok nem vesznek részt a sorsolásban. Több, azo­nos dátumú fejlécet is elfogadunk. 4. Gyűjtsön össze minél több fejlecet, töltse ki a szelvényt (név, dm, telefonszám). Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy ha nyer, nevét és fényképét közölhetjük az Új Szóban és a Vasárnapban.. Az összegyűjtött fejléceket a kitöltött szelvénnyel együtt tegye borítékba és legkésőbb 2001. Vili. 13-ig küldje el a szervező címére. 5. A beküldött fejlécek száma alapján az Új Szó és a Vasárnap szerkesztősége 2001. Vili. 25-én megállapít­ja a nyertesek személyét. A verseny fődíja a 15 000 korona értékű kétszemélyes görögországi üdülés (a legtöbb összegyűjtött fejlécei beküldő versenyző nyeri), 2. díj 14 000 korona értékű Sony hifitorony, 3. díj 8000 korona értékű egyszemélyes görögországi üdülés. További díjak: négy - 12 200 korona értékű - egyhetes üdülés Tátralomnicon, 10 000 korona értékű tévékészülék, 8000 korona értékű hifitorony, 8000 korona értékű ajándékcsomag (konyhai kisgépek), 5000 korona értékű mikrohullámú sütő, három, 4500 korona értékű hordozható lemezjátszó magnóval, 5000 korona értékű szőnyeg, két, 5000 korona értékű bútordarab, 2000 korona értékű kozmetikai csomag, öt, 1000 korona értékű kozmetikai csomag és ötven, 200 korona értékű dísztál. 6. Ha több versenyző azonos mennyiségű fejlécet küld be, a fődíjat, a 2. és a 3. díjat a napi- és hetilap szer­kesztősége sorsolja ki. 7. A nyerteseket a sorsolás után levélben és telefonon értesítjük. 8. Ha a nyertes visszautasítja a díjat, a verseny nyerteseinek végső sorrendjében következő versenyző kapja a nyereményt. Ha több versenyző azonos számú fejlécet küldött be, sorsolással állapítják meg a következő nyertest. 9. A nyereményeket az Új Szó és a Vasárnap szerkesztőségében a szerkesztőség képviselői, a reklámszerve­zők és a szerződéses partnerek jelenlétében adják át. Ha a nyertes nem jelenik meg az átadáson, egy ké­sőbbi időpontban kapja meg nyereményét. 10. A játék díjaira való jogot a Polgári Törvénykönyv 845 §-a értelmében nem lehet bíróság által érvényesíte­ni. 11. A verseny ideje alatt a szervező és szerződéses partnerei az érvényben levő jogszabályok szerint biztosít­ják a versenyzők személyi adatainak védelmét. A nyereményeket augusztus 25-én PATON gazdag műsor keretében sorsolják ki Név: Utca: Irányítószám: Helység: Telefonszám:

Next

/
Thumbnails
Contents