Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-23 / 168. szám, hétfő

Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 23. A bonni klímakonferencián nagyon komoly a tét Egyre nagyobb meleg ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A rendkívüli méretű gátak nem egy esetben több százezer ember életfeltételeiben jelentenek drasztikus változást Kína megzabolázza a Jang-cát A folyókon épített kisebb erőművek is megzavarják az élővilágot (Archív felvétel) A Science tudományos hetilapban megjelent tanulmány szerint a lég­kör globális hőmérsékletének növe­kedése a 21. században 1,7 és 4,9 Celsius-fok között várható, ameny- nyiben semmilyen intézkedés nem történik az üvegházhatású gázok ki­bocsátásának csökkentésére. Tom Wigley (Nemzeti Légkörkutató Köz­pont, USA) és Sarah Raper (Kelet- Angliai Egyetem) tanulmánya az idei év elején kiadott IPCC-jelentést erősíti meg, illetve annak előrejelzé­seit pontosítja. Az IPCC által az 1990 és 2100 közötti időszakra jó­solt hőmérséklet-emelkedési érté­keket (1,4 és 5,8 fok között várható emelkedés) 1,7 és 4,9 fok közötti tartományra módosítja, 90%-os va­lószínűséggel. A kutatók mindkét esetben azt feltételezték, hogy sem­miféle intézkedés nem történik a klímaváltozás enyhítésére. A két hőmérsékleti tartomány gyakorlati­lag megegyezik, s magasabb, mint az IPCC korábbi jóslata (0,8 és 3,5 fok között várható emelkedés). Az új tanulmány egyik legeltérőbb jós­lata a légköri kén-dioxid mennyisé­gére vonatkozik, amelynek egyfajta hűtő hatása van. Wigley és Raper jó­Nyugat-Afrika alacsonyan fekvő erdőségeinek hím gorillái bom­basztikus módon küzdenek a nős­tények kegyeiért. Ugrálnak, handa- bandáznak; a lényeg az, hogy a fröcsköléssel magukra tereljék a fi­gyelmet. Richard Pamell etológus a New York-i Wildlife Conservation Society munkatársa három éve ta­nulmányozza a kongói Noubale- Ndoki Nemzeti Park gorilláinak „fröcskölődését”. „Rendkívül látvá­nyos akció, amikor a felnőtt hím go­rilla beleszalad vagy beleugrik a vízbe” - mondja Parnell, miközben hangsúlyozza: rendkívül ritka eset, hogy szárazföldi állatok a víz segít­ségével kommunikálnak egymás­sal. A nyugati síkvidéki gorillák rendszeresen meglátogatják a kon­góiak által bainak nevezett nagy, mocsaras tisztásokat. A gorillák kedvelik a bai vízi növényeit, de a zamatos táplálékon kívül más is idevonzza őket: a tisztás ugyanis a társas érintkezés színtere. Előfor­dul, hogy egyszerre öt csoport is ér­kezik a baira. Táplálkozás közben általában megtartják a húszméte­Abraham Lincoln élete - és ezzel maga az amerikai polgárháború - múlott azokon a kis kék pirulákon, amelyeket az elnök depresszió ellen szedett, és amelyek halálos mennyi­ségű higanyt tartalmaztak. Elnökké választása után néhány hónappal Abraham Lincoln nem szedte többé a kis kék pirulákat, melyeket addig „melankólia ellen” fogyasztott; a tabletták ugyanis „feszültté tették”. Amerikai tudósok szerint helyesen és főként még idejében cselekedett. Norbert Hirschhorn orvostörténész úgy véli, az elnök pirulái annyi hi­ganyt tartalmaztak, hogy komolyan hatással lehettek személyiségére és munkabírására, sőt életének is könnyűszerrel véget vethettek vol­na. „Ha Lincoln nem ismeri fel idejé­ben a gyógyszer káros hatásait, és nem hagy föl az antidepresszánsok fogyasztásával, az amerikai polgár- háborút nem irányíthatta volna az­zal a közmondásos hidegvérrel, amelyet az utókor emlékezete őriz” - írja Hirschhorn a Perspectives in Biology and Medicine legutóbbi számában. Hirschhorn kutatócso­portja egy 19. századi recept alapján rekonstruálta a kortársak által blue mass néven ismert szert, melyet a krónikus depresszió, vagy ahogy ak­val kevesebb kén-dioxiddal számol, mint az IPCC jelentését összeállító kutatók. A legvalószínűbb hőmér­séklet-emelkedési tartományt 2,4 és 3,8 fok között állapították meg. A kutatók véleménye szerint várható­an ez következik be, amennyiben a kiotói egyezmény nem lép életbe. A cikk megjelenése július 19-én, 184 ország képviselőinek jelenlétében Bonnban megkezdődött klímakon­ferencia kezdetével esett egybe, ahol megpróbálják megmenteni és életbe léptetni az 1997-ben megkö­tött kiotói egyezményt. A Kiotóban 154 ország által elfogadott jegyző­könyv (1997) konkrét csökkentési kvótákat ír elő a 38 legfejlettebb or­szág számára, amelyeknek a 2008 és 2012 közötti időszakig átlagosan 5,2%-kal kellene csökkenteniük az üvegházhatást előidéző hat gáz, mindenekelőtt a szén-dioxid kibo­csátását az 1990. évi szinthez ké­pest. Az USA azonban egyelőre nem hajlandó ratifikálni az egyezményt, s Japán is engedményeket szeretne kicsikarni a szén-dioxid-kutakkal kapcsolatban. Összehasonlításkép­pen: a légkör globális hőmérséklete ma körülbelül 5 fokkal magasabb, mint 10 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén. (S. T.) rés távolságot; szemmel tartják egymást és fröcskölnek. A vízi pro­dukciók nagyobb távolságról is lát­hatók - mondja Pamell, aki szerint a látványos pancsolásnak két célja van: a többi hím megfélemlítése, és a szomszédos csoportok nőstényei­nek elkápráztatása. „A különböző fföcskölési stílusok mind nagyon látványosak, és szemlátomást elbű­völik a nőstényeket. A bemutatók mintegy hetven százaléka a nagy, „ezüsthátú” gorilláknak tudható be.” Pamell szerint az egyéni csú­csot mégis a magányos hímek tart­ják. Ezek a hímek „majdnem ugyan­annyi mutatványt adnak elő a többi magányos hímnek, mint amennyit a vegyes összetételű csoportoknak szánnak” - meséli Pamell. „Ezért úgy tűnik, a többi hím megfélemlí­tése az első szempont.” Parnell el­mondta, csupán egyeden hasonló példáról hallott: állítólag megfigyel­ték, hogy csimpánzok kövek vízbe- hajigálásával próbálták megfélemlí­teni egymást. Egyelőre azonban úgy tűnik: az emberszabásúakon kívül nincs más olyan szárazföldi állat, mely a víz segítségével próbálna meg kommunikálni. (B. K.) koriban nevezték, a melankólia ke­zelésére használtak. Az édesgyökér, rózsavíz, továbbá rózsaszirmok és cukor mellett a szer fő hatóanyaga a higany volt, ám ezt olyan arányban tartalmazta, amely sokszorosan túl­szárnyalja a ma elfogadott egész­ségügyi határértéket. A jelentés sze­rint naponta három tabletta elfo­gyasztása a mérgezési küszöb köze­lébe juttathatja a szervezetet. Az ál­talános és javasolt napi adag pedig akkoriban két-három pirula volt. A krónikások feljegyezték, hogy az el­nökségét megelőző időkben „Abe” Lincolnt gyakran fogta el dühro­ham. Egy alkalommal például egy Ficklin nevű férfit a gallérjánál meg­ragadva „addig rázott, míg annak a fogai csattogni nem kezdtek”, mi­közben az elnök „hangja elcsuklott, és egész testét remegés járta át”. A kutatók szerint a dühkitörések hát­terében a rendkívüli higanybevitel állhatott. Az elnök egyéb tünetekre is panaszkodott; a rohamok mellett álmatlanságban szenvedett, és rendszeresen „reszketett” - ezek a szimptómák szintén higanymérge­zésre utalnak. Miután azonban nem szedte többé az orvosságot, a panaszok megszűntek. Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke 1865-ben gyilkosság áldo­zata lett. (O) Dacsang több száz éves vá­rosfalán piros betűs felirat olvasható: „Vízmagasság 143 méter”. Ekkora vízoszlop bo­rítja majd a történelmi kínai városka mai helyét, ha elké­szül a világ legnagyobb gát­ja, a Három Szoros-gát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A majdani víztározó területén a legtöbb történelmi épületet Da- csangban találhatjuk. A várost év­századok óta fal övezi, dél, kelet és nyugat felé egy-egy műemléknek nyilvánított városkapuval. A törté­nelem viharai ez idáig megkímél­ték a települést: messze fekszik minden sűrűn lakott területtől, minden fejlesztési központtól. Bár a régiót alacsony népsűrűség jel­lemzi, a hivatalos adatok szerint is több mint egymillió embert kell a gát üzembe helyezése előtt a kör­nyékről kitelepíteni. A kínai műemlékvédelmi hatóság nagyra- törő tervet dolgozott ki Dacsang megmentésére: a város történelmi magját teljes egészében elköltözte­tik. Az ősi épületek minden egyes tégláját és cserepét megjelölik; a házakat lebontják, majd egy új helyszínen újra felépítik őket. A művelet a tervek szerint 30 millió jüanba, azaz mintegy 3,6 millió dollárba fog kerülni. „Mérföldkő a műemlékvédelemben” - így jelle­mezte a vállalkozást annak egyik felelős tisztségviselője, Liu Ju-csü­an. A kínai kormány tervei szerint 118 műemlék értékű történelmi épületet költöztetnek új helyre. Számos további építményt fényké­peken örökítenek meg az utókor számára. Az épületek esetleges el­öregedett részeit az eredetihez ha­sonló anyagokból pótolják majd. A termeszek és a rozsda ellen külön­leges eljárásokkal védekeznek. Ter­mészetesen némi károsodással szá­molni kell, vélekedett Liu, hozzáté­ve: „Mindent el fogunk követni, hogy megőrizzük a város eredeti megjelenését.” A helyreállítás után Dacsang turistaközpont lesz. A volt lakók közül néhányan visszatérhet­nek majd házaikba, és hivatalosan gondoskodnak a helyi hagyomá­nyok életben tartásáról. „A műem­lékek, valamint a helyi szokások fontos elemét adják a civilizáció fejlődési folyamatának” - nyilat­kozta Liu. A Három Szoros-gát a vi­lág legnagyobb víztározó-projekt­je. A víztározó befejezését 2009-re tervezik. Addigra több mint 1100 települést önt el a víz, és ezerszer ennyi kínai lakost kell majd kitele­píteni. A kitelepítés a gát kulcskér­dései közé tartozik. „1,1 mülió em­bert elköltöztetni rendkívüli fel­adat” - nyilatkozta Lu Ju-mej, a Három Szoros Fejlesztési Vállalat elnöke. „Nehezebb, mint maga a Egy új emberőslelet tovább bonyo­lítja a származásunk körüli vitá­kat. A legalább 5,2 millió éves ma­radványokat felfedezőik a legko­rábbi hominidának tartják. Az eti- ópiai Danakil-mélyföldön előke­rült fogak és csontok körülbelül egymillió évvel idősebbek, mint az emberfélék (Hominidák) csa­ládjának eddig ismert legkorábbi képviselője, egy 4,4 millió éves Ardipithecus ramidus. A Homini­dák családja minden olyan fajt magában foglal, amely az ember Egy lábujjcsont arra utal, hogy ez az emberős már két lábon járt. és a csimpánzok közös fejlődési vonalának szétválása után élt. A radiometrikus kormeghatározás­sal 5,2-5,8 millió évesre datált gátépítés.” Az építkezés 24 milliárd dolláros költségét nem elhanyagol­ható mértékben növeli a kitelepíté­sek költsége, melyre a kínai kor­mány 22 milliárd dollárnak megfe­lelő összeget különített el. Kritikus szakaszba értek a gát térségében végzett régészeti munkálatok. A építmény első szakaszát 2003 júni­usában fejezik be. 1000 régész dol­gozik az akkor víz alá kerülő terü­let legfontosabb műemlékeinek megmentésén. Az elmúlt évvégére az ásatások 200 000 négyzetméter­re terjedtek ki; a munka napi 24 órában folyik. A feltárás támogatá­sa a felét teszi ki Kína egész műem­118 műemlék értékű történelmi épületet köl­töztetnek új helyre. lékvédelmi költségvetésének. A kí­nai kormány több mint egymilliárd jüant szán a feltárásra és helyreállí­tásra. „Nem csupán a világ legna­gyobb víztározója épül itt, de tanúi lehetünk a világ legnagyobb régé­szeti vállalkozásának is” - nyilat­kozta Kiao Ling kínai régész. A ré­gész cáfolta azokat a híradásokat, melyek szerint jelentős értéket képviselő kincseket öntene el a víz. „Az egész kulturális örökséget meg fogjuk menteni.” Az elmúlt évtize­dekben kezdeményezett gátépíté­sek nem egy alkalommal váltottak ki ellenkezést a lakosság, a helyi szervezetek vagy éppen a külföld részéről. A kritika általában három maradványok értelmezését a Na­ture júliusi számában publikálták a felfedezők. A több éve tartó ása­tásokat az amerikai Nemzeti Tu­dományos Alapítvány támogatja. A jelenlegi bejelentéshez vezető felfedezések Yohannes Haile-Se- lassie (University of California, Berkeley) doktorandusz nevéhez fűződnek. Haile-Selassie még 1997-ben egy alsó állkapocsra és egy fogra bukkant, 2001 elején pedig újabb fogak, kézcsonttöre­dékek, továbbá lapockacsontok darabjai kerültek elő. Ezek alap­ján a kutatók szerint már teljes biztonsággal megállapítható, hogy hominidáról van szó, ami szintén az Ardipithecus ramidus fajba tartozik (sőt javasolják kü­lön alfajként való leírását). Haile- Selassie szerint egy lábujjcsont ar­ra utal, hogy ez az emberős már két lábon járt. A töredékes leletek egyébként legalább öt különböző egyedtől származnak. Az ásatási terület már hatmillió évvel ezelőtt forrásból táplálkozik: a természeti környezet, a helyi lakosság életfel­tételei és a „kulturális örökség” iránti aggodalomból. A gátak kriti­kusai gyakran hangoztatják: nem általában lépnek föl a vízerő­művekkel szemben. Mindhárom problématípus elsősorban az úgy­nevezett „óriásgátakra” jellemző. Kétségtelen, hogy a megújuló víz­energia vonzó alternatívát jelent­het az üvegházhatásban kulcssze­repet játszó fosszilis energiaforrá­sokkal, illetve a megoldatlan hul­ladékproblémát okozó, működési kockázatokkal terhelt atomener­giával szemben. Mégis, Magyaror­szág éppen környezeti okokra hi­vatkozva állt el a bősi erőmű meg­építésétől. A nagy gátak nem egy esetben több százezer ember élet- feltételeiben jelentenek draszti­kus változást. A World Commissi­on on Dams szerint máig legalább negyvenmillió embernek kellett gátépítés következtében elhagy­nia lakhelyét. A namíbiai-gát, az indiai Narmada-gát vagy a kínai Három Szoros közös jellemzője, hogy mindegyiküket az országok gyéren lakta, viszonylag fejletlen részein építik. Ám ezeken a terüle­teken is élnek emberek, ráadásul hagyományos, általában földmű­velő, nemegyszer kifejezetten tör­zsi életmódjuk miatt éppen ők azok, akik a legkevésbé tudnak al­kalmazkodni a kitelepítéshez, az új életmódhoz, ami számukra gyakran a nagyvárosok nyomor- negyedeit jelenti. A második szemponthoz szorosan kötődik a is tektonikusán aktív, vulkánkitö­résektől gyakran háborgatott vi­dék volt. A vulkáni hamu kitűnően konzerválta az itt élő állatok, nö­A vulkáni hamu kitűnően konzerválta a maradványokat. vények és emberelődök maradvá­nyait. Sajnos az egyedek méreté­nek pontos megállapítása egye­lőre nem lehetséges, mivel kopo­nya- és nagyobb végtagcsontok még nem kerültek elő. Valószínű, hogy a mai csimpánzokhoz hason­ló méretű hominidákról van szó. A környezet rekonstruálására tett eddigi próbálkozások alapján úgy tűnik, hogy e korai hominidák erdős területen éltek, s nem a sza­vannák lakói voltak. Már az 1994- es, szintén a Berkeley kutatói által felfedezett leletek környezetében is jellemzően erdei állatok kísérő­régészeti, történelmi és egyéb kul­turális értékek védelme. Az elmúlt évben nemzetközi felháborodást okozott, hogy törökországi Bire- cek gát víztározóját egy kétezer éves város, Zeugma romjai fölé tervezték. A „második Pompeji- ként” ismert város rendkívül gaz­dag római kori mozaikokban. Kína döntése, hogy komolyan veszi a Jang-ce melletti régészeti lelőhe­lyek kérdését, ebből a nézőpont­ból különösen elismerésre méltó. Egyébként nem ez az első lépés a gátak történetében. 1954-ben az asszuáni gáttal kapcsolatos politi­kai viták hatására az építkezést aktív régészeti kutatómunka előz­te meg, ami fokozatosan a gát köz­vetlen térségének határain túlra terjedt. A folyamat eredménye­ként a Nílus völgye korai történe­tét számos eredménnyel sikerült gazdagítani. Az UNESCO akkori igazgatója „a történelemben pél­da nélkülinek” nevezte a vállalko­zást. A Coa-erőmű megépítésétől Portugália a már befektetett 150 millió dollár ellenére eltekintett, mikor az alapozó munkálatok so­rán kőkorszaki sziklarajzokra buk­kantak. Az Alqueva-gát építését, szintén Portugáliában, pedig majdnem egy évtizedre felfüg­gesztették, mindaddig, amíg a víz­tározó területén található feltáró és mentő munkálatokat elvégez­ték, régészeti és etnográfiai múze­umot hoztak létre, valamint egy temetőt, ahol a megbolygatott holtak új, most már végső nyuga­lomra térhettek. (BK) kövületeit találták meg, s ez a mostani eredmények esetében is igaz. Ez új megvilágításba helyez­heti az emberi evolúció első lépé­seit. A kutatók szerint annyi bizo­nyos, hogy az új lelet már igen kö­zel helyezkedik el ahhoz az időponthoz, amelynél a mai el­méletek szerint kettéválhatott a mai csimpánzokhoz és az ember­hez vezető út, több mint 5,5 mil­lió évvel ezelőtt (a molekuláris bi­ológiai összehasonlító analízisek kb. 6 millió évvel ezelőttre teszik a szétválást). Haile-Selassie véle­ménye szerint a francia kutatók által tavaly Kenyában talált, 6 millió évesre datált leletek bi­zonytalannak tekinthetők, annak ellenére, hogy felfedezőik ezt te­kintik a legkorábbi hominidama- radványoknak. Amíg nem kerül­nek elő újabb leletek, lehetetlen megmondani, hogy valóban em­berféléről, a legkorábbi csimpán­zokról, esetleg a kettő közös ősé­ről van-e szó. (S. T.) A gorilla fröcsköléssel hívja fel magára a figyelmet Imponál a nősténynek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Abraham Lincoln elnök majdnem megmérgezte magát Kis kék pirulákat szedett ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legalább 5,2 millió éves etiópjai maradványok tovább bonyolítják az ember származása körüli vitákat Minden eddiginél korábbi emberős lelete ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents