Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-21 / 167. szám, szombat
„Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kisfiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermek társaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. ” (Arany János) „A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az életekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavú nője mosolyra deríti. ” (Arany János) 2001. július 21., szombat 5. évfolyam, 29. szám Nagy konkurenciát jelentenek a Keletről behozott termékek, amelyek bár nem gyékényből készülnek, hasonló jellegűek - sokkal jobban kellene támogatni a hazai kézműipart Védett műhely Csallóközaranyoson tosként dolgozott, majd félévi munkanélküliség után kapott munkát a védett műhelyben a szövőszék mellett. Nagyon örül, hiszen halláskárosodása miatt nem sok esélye volt elhelyezkedni. Az ekeli Szépe András négyórás munkaidőben a gyékényt készíti elő a szövéshez. Állva dolgozik, hátgerincműtétje óta nem bú- sokáig ülni. Előzőleg segédmunkás volt. Betegsége következtében rokkantsági nyugdíjba került, fél évig szociális segélyt kapott. Horgászember lévén a gyékény nem volt idegen számára. Falujában, Ekelen nem talált munkát, s az a kis pénz, amelyet Aranyoson keres, jól jön a csekély rokkantsági nyugdíj kiegészítésére. A tanfolyamon készült tárgyak kimondja, hogy védett műhelynek vagy védett munkahelynek tekinthető az a jogi vagy természetes személy által létesített munkahely, ahol az alkalmazottaknak legalább a 25%-a súlyosan egészségkárosodott vagy megváltozott munkaképességű, és a követelményeket az egészségi állapotukhoz igazítják. Súlyosan egészségkárosodott alkalmazott számára egy munkahely létesítéséhez a járási munkaügyi hivatal legfeljebb 250 000, megváltozott munkaképességű alkalmazott számára kialakítandó munkahelyhez legfeljebb 200 000 koronával járul hozzá. Csallóközaranyoson ez év áprilisában az Aurmed védett műhelyben nyolc megváltozott munkaképesház igazgatójával. Az előzmény az volt, hogy mivel mindketten nagyon szeretjük a természetes anyagokból készült népi termékeket, tíz hónapos tanfolyamot indítottunk ezeknek a mesterségeknek a felélesztésére. Sikeresen pályáztunk a Mo- csáry Lajos Alapítványnál, így mód nyílt arra, hogy munkanélküliek és megváltozott munkaképességű emberek megtanulják a mesterség alapjait. Közülük kerültek ki aztán a védett műhely alkalmazottai. Mi a teendője annak, aki védett műhelyt szeretne létrehozni?- Az állam által nyújtott támogatás megszerzése nem ment könnyen. Pályázatot kellett írnom, részletezni kellett az üzleti terveket, a műhelyvak határa bővelkedik gyékényben, amely a nádhoz és a sáshoz hasonlóan az állóvizeket, csatornákat kedveli. Begyűjtését augusztusban- szeptemberben jó elkezdeni, és szeptember végéig ajánlatos befejezni, mert az első fagyok beálltával a gyékény megfagy, és összeesik. Mi készül a műhelyben?- Gyékényből és papírspárgából különböző méretben nyári táskákat, gyékényszőnyegeket, faliszőnyegeket, lakáskiegészítőket, dísztárgyakat készítünk. Júniusban a teleház- ban természetes anyagú tárgyakat bemutató kiállítás nyílt, ahol a védett műhelyben készült darabokat is bemutattuk. Ha valakinek egészségi problémái vannak, előfordulhat, hogy gyakrabban betegeskedik, vagy az elvártnál lassúbb tempóban dolgozik. Elnézik-e ezt neki?- A munkát lehet váltogatni. Az előkészítő szakasz sokkal köny- nyebb, mint a termelés. A szövőszéknél halláskárosodottak dolgoznak, nekik más fizikai problémájuk nincs. És azzal is számoltunk az induláskor, hogy dolgozóink gyakrabban betegeskednek. A nyolc megváltozott munkaképességű alkalmazottból négyen hallás- károsodottak, négyen mozgáskorlátozottak. Milan Hlinka Örsújfaluról jár be Aranyosra. Korábban kárpiMilan Hlinka a szövőszéknél megy, mint minden induló műhelynél. Nagy konkurenciát jelentenek a Keletről behozott termékek, amelyek bár nem gyékényből készülnek, hasonló jellegűek. Azt hiszem, jobban kellene támogatni a hazai kézműipart. Miért éppen a gyékényfeldolgozást választotta?- Azért, mert bár a környéken nagy hagyományai vannak, régóta nem foglalkozik vele senki. A csallóközi falAnyag-előkészítés (Czimer Lajos felvételei) it Elhangzott a RÁDIO Patria Segítsünk c. műsorában. TÓTH ERIKA A súlyosan egészségkárosodott, illetve megváltozott munkaké- : pességű emberek szin- ■■hhb te teljesen esélytelenek a munkaerőpiacon. Számukra egy-egy védett műhely vagy munkahely kialakítása csillanthatja meg a reményt az elhelyezkedésre. A védett munkahely létrehozását a foglalkoztatásról szóló 387/1996-os számú törvény szabályozza, melynek 106. paragrafusa ségű és egy egészséges alkalmazottal indult meg a munka. A tulajdonos, Halászná Orsolik Gizella korábban természetgyógyászattal foglalkozott, de úgy érezte, mégsem erre született, ezért váltott.- Nincs messze egymástól a természetgyógyászat és a védett műhely, hiszen olyan embereknek biztosítok munkát, akik egyébként testi vagy lelki korlátáik miatt nehezen tudnának elhelyezkedni. A gyékényfeldolgozással foglalkozó védett műhely tervét együtt ötlöttük ki Lovász Gabriellával, a csallóközaranyosi telelyel kapcsolatos lépéseket. Jó párszor átdolgoztam, mire elfogadták. Több hónapig tartott, amíg mindenféle hivatalos ellenőrzésen keresztülment, végül decemberben engedélyezte a járási munkaügyi hivatal, akkor kaptam meg a támogatást. Az épületen az átalakításokat április végéig kellett elvégezni, hogy megfelelő legyen megváltozott munkaképességű emberek befogadására. A bérekhez és a fenntartási költségekhez már nem járul hozzá az állam, ezeket nekünk kell kigazdálkodnunk. Egyelőre nehezen Rohamosan szaporodnak az olyan családok, ahol a gyermekek nem ismerik a tejet - oda jutottunk, hogy sok kis ember a szó valódi értelmében is éhezik Sürgősen meg kellene teremteni a tisztességes munkafeltételeket is SZAMARÁNSZKY EDIT utóbbi időben munkámból kifolyólag sokat utazom, főleg a nyugatszlovákiai régióban, s akaratlanul is tanúja vagyok a kisemberek életének. Faluhelyen talán a boltosok tudnak a legtöbbet mesélni az emberek anyagi helyzetéről. Mondják, egyre többen vannak az olyanok, akiknek gondot okoz a napi élelmiszer beszerzése. Rohamosan szaporodnak az olyan családok, ahol szinte soha nem fogyasztanak tejterméket, ahol a gyermekek nem ismerik a tejet. Oda jutottunk, hogy sok gyermek a szó valódi értelmében is éhezik. Az élelmiszerüzletek, ha nem akarják becsukni a boltot, kénytelenek hitelben árusítani. A szerencsétlen vevő aztán törleszt, mihelyt megkapja a szociális segélyt, ám így alig marad neki belőle valami, s kezdődik elölről minden. Terjedőben az alkoholizmus, az erőszak, a lopás. Komárom környékéről nagyon sokan dolgoztak a közeli hajógyárban, ahonnan, tudjuk, tömegesen bocsátották el az embereket. A szövetkezetek megszűntek, más munkalehetőség nincs. A főváros messze van, nem éri meg naponta felutazni. Marad a munkanélküli- vagy a szociális segély, de az semmire nem elég. Az érintettek azzal érvelnek, hogy a bérszínvonal nem ösztönzi őket sem a munkavállalásra, sem a családalapításra. Sokan a munkát értelmetlen, szükségszerű csapásként élik meg mindaddig, amíg nem tudnak olyan jövedelemre szert tenni általa, hogy abból családot alapíthassanak, és fenn is tudják tartani. Nem könnyű tehát eldönteni, hogy némelyeknél a munkához való negatív hozzáállás restség, vagy a tartós szegénység következtében kialakult apátia-e. Szomorú tapasztalataim -ösztönöztek arra, hogy elgondolkozzam azon a meggyőződésemen, mely szerint a pénz nem boldogít, s az emberi értékeket nem lehet pénzben mérni. Rá kellett jönnöm, hogy a családok szétesésében a szegénység is szerepet játszik. A mai fiatal házasoknak a saját lakás, ház legtöbbször életcél vagy szép álom csupán. A munkanélküli-segélyből vagy alkalmi munkából élők eleve meg vannak fosztva a természetes boldogsághoz szükséges sikeres házasságtól, családtól. A munkavállalók legtöbbje is csupán akkora jövedelemre képes szert tenni, amelyből éppen hogy életben tudja tartani magát, és a legalapvetőbb, legolcsóbb szükségleti cikkeket tudja megszerezni. Azt látom, hogy egyre több család kerül a szó szoros értelmében nyomorba. Gyermekeiknek nem tudják biztosítani az egészséges táplálkozást, a kellő anyagi ellátást és azt az iskoláztatást, amelyre a társadalmi felemelkedéshez elengedhetetlenül szüksége van mindenkinek. Ezért aztán sok fiatal inkább a kötetlen együttélést választja, és nem vállal gyermeket. A középosztályhoz tartozók pedig életszínvonaluk megtartása érdekéA segélyből vagy alkalmi munkából élők meg vannak fosztva a boldogsághoz szükséges sikeres házasságtól, családtól. ben kénytelenek mind többet és többet dolgozni, persze, a családon kívül. A munkahely egyre több időt és energiát követel, ezért az e réteghez tartozók napról napra kimerülteb- bek, egyre ingerlékenyebbek, és intoleránsak családi kapcsolataikban is. A mai munkaadók nem igazán veszik figyelembe, hogy az ember nem csupán munkaerő, hanem elsősorban szellemi lény. A kisvállalkozók is egyre jobban hajtanak, nincs megállás, életük taposómalom. Nem lehet lazítani, szabadságra menni a családdal, mert akkor másé lesz az üzlet. Létezésük gondjait sokan különböző függőségekkel próbálják enyhítem, mint például az alkoholizmus, a drogfüggőség, a szerencsejáték-szenvedély. Az alkoholizmus már szinte népbetegség. Az alkoholista súlyosan sérti a család anyagi érdekeit, sőt szenvedélyével nem egy esetben családja puszta megélhetését teszi kockára. Nagyon nehéz, nem egy esetben egyenesen lehetetlen alkoholista házastárssal békében, örömmel élni egy fedél alatt. Az ilyen családokban nem ritka a fizikai erőszak, a terror, a nemi erőszak és más bűncselekmények előfordulása sem. Még egyik politikai párt sem talált megoldást ezekre a problémákra, bár egyre többet hangoztatják a család fontosságát. A társadalom jelentős része ennek ellenére hisz a család értékében, a házastársi hűségben még akkor is, ha cselekedeteivel éppen rombolja, vagy nyilvánosan megtagadja. Politikusainknak, a társadalom mindenkori vezetőinek s a civil szerveződéseknek is mindenekelőtt azt kellene tudatosítaniuk, hogy az erkölcsi cél eléréséhez a leghatékonyabb eszköz nem a családról szóló propaganda, hanem a jó házasságról, családról való hiteles mintaadás. Minél több ember él jó házasságban és szeretetteljes, biztos hátteret nyújtó családban, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a család erkölcsi normái megújulnak, hogy visszanyeri ősidők óta tartó pótolhatatlan szerepét. Ehhez azonban meg kell teremteni a tisztességes munkafeltételeket is.