Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-19 / 165. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 19. TOLLVONÁS Tele kérem agippal! TALLÓSI BÉLA Olvasói levelet böngészgetve ju­tott eszembe néhány olyan pél­da, amelyekből annak idején ar­ra az elhatározásra jutottam, hogy két alapvető dolgot mindig meg kell tartanom. Az első, hogy minden helyzetben jól gondoljam meg, mit mondok ki. A másik, ha nem tudok, ne akar­jak „hej, de fáintosan” viselked­ni, és ne próbáljam hej, de vá­lasztékossá tenni beszédemet a hej, de divatos idegen szavak­kal, amelyek jelentésével nem vagyok tisztában, mert ez olyan helyzeteket szülhet, amelyekből egyeseknek az juthat eszébe, hogy na, ebből is előtört a hat elemi, vagy hogy ez az alak már az óvodában a nagycsoportból is kibukott. Visszás helyzetek olyankor szoktak leginkább elő­fordulni, amikor az egyszerű - teljes tisztelettel mondom - pa­raszti ésszel gondolkodó ember kimozdul saját környezetéből. Javában benne jártunk a szóéiban. Azokat az éveket él­tük, amjkor pár kilométerre a csehszlovák-magyar határ mel­lől érdemes volt átruccanni a túloldalra néhány Amo szappa­nért, Amodentért, Omniáért meg Tibi csokiért. Átkelt a Du- na-hídon az egyszeri ember is, az efsz országhatáron belül vilá­got járt nagy tapasztalatú sofőr­je, aki mindig kivágta a rezet, s mivel a kocsi tartályában fogy­tán volt az üzemanyag, léhúzott CS jelzésű szolgálati embécs- kájával egy Agip-kúthoz - e há­lózat akkortájt épült ki Magyar- országon s odaszólt a szolgá­latot teljesítő kutasnak: „Töltse tele agippal!” Odahaza ugyanis azt látta, hogy az élelmiszerüz­letben élelmiszert, a húsboltban húst, a tejcsarnokban tejet, a va­sasban vasárut adnak a pult mö­gül. Józan paraszti ésszel úgy ítélte meg, hogy Magyarorszá­gon az Agip-kútból immár agip folyik - s mivel nem akarta, hogy azt mondják, faluról jött, megtankolt agippal. A nénike, akit csoportos kirán­dulásra vittek szintén odaátra, már tudta, hiszen hallotta a rá­dióban, meg látta a tévében, hogy a magyaroknál nem malinovkát isznak, hanem jaffát, magabiztosan szólt a pin- cérnőnek, hogy: „Nekem egy „ üveg nyaffát hozzon, kedves!” Ilyenekkel, meg a „horcsicás párkival” tudtuk elárulni ma­gunkról, hogy: „Na, ezek is cseszkóból jöttek. ” A levél, amely e gondolatokat ébresztette bennem, mintha szintén „cseszkóból” érkezett volna a minap. írója egy, a „tisz­telt nagyérdemű közönséget” fellépéseivel több mint fél évszá­zada „elkápráztató patináns együttesről” írt pár sort. Pedig már azt hittem, hogy az üyen és ehhez hasonló nyelvhasználati patináktól, amelyek még „cseszkóból” maradtak ránk, már rég megszabadultunk! Elhunyt Pálfy József újságíró Budapest. Kedd este rövid súlyos betegség után 80. életévében el­hunyt Pálfy József újságíró. Debrecenben kezdte pályafutását, majd 1956-tól 1961-ig az MTI párizsi tudósítója volt. Utána a Hétfői Hírek, majd 1963-tól 1989-ig a Magyarország című hetilap főszerkesztője­ként dolgozott. Éveken át volt a Tv-Híradó külpolitikai kommentáto­ra, műsorvezetője. Emellett 1974-től 16 esztendőn át a Magyar Új­ságírók Szövetségének (MÚOSZ) elnöki tisztét is ellátta. (MTI) MOZI POZSONY HVIEZDA: Szeretném, ha szereméi (am.) 16, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: A múmia visszatér (am.) 21.15 MLADOSŤ: Taxi 2 (ff.) 15.45, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) 18.30, 20.30 Szívörvény (am.) 18.30 Mielőtt leszáll az éj (am.) 20.30 Pasik és csajok (am.) 18.15 Magányosok (cseh) 20.45 Hatal­mas Afrodité (am.) 20 Szeress, én szeretlek (szí.) 19 KASSA DRUŽBA: Szeretném, ha szereméi (am.) 18, 20 TATRA: A mexikói (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Szeretném, ha szereméi (am.) 18, 20 ÚSMEV: Shrek (am.) 18 Érzéki csalódás (am.) 20 IMPULZ: Ameri­kai pite (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Ellenség a kapuknál (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Sikoly 3 (am.) 18 AMFITEÁTRUM: A millió dolláros ho­tel (am.) 21.30 PAT-AMFITEÁTRUM: Sebhelyek (am.) 21.30 GYŐR PLAZA: Bíbor folyók (fr.a) 15.45, 20.15 A csábítás elmélete (ameri­kai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Érzéki csalódás (am.) 16.30, 18.30, 20.30 Evolúció (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Hannibal (am.) 20 Lara Croft: Tomb Raider (am.) 14.15,16.15, 18.15, 20.15 A múmia visszatér (am.) 14, 17.30, 20 Nincs több suli (am.) 14.30 Az ördög­űző - rendezői változat (am.) 14.45, 17.15, 19.45 A pók hálójában (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 FELHÍVÁS A Szlovák Általános Iskola és Gim­názium (Budapest, Lomb u. 1-4.) a 2001/2002-es tanévben felépítmé­nyi tagozatot nyit középiskolai érettségivel rendelkező diákok szá­mára. Szakirány: hostess és turistavezetői szolgáltatás. Felvételi követelmények: szlovák vagy magyar középiskolai érettségi vizsga, a szlovák nyelv alapjainak ismerete. Jelentkezési határidő: a gimnáziu­mok, szak- és más középiskolák negyedikes diákjai 2001. augusz­tus 20-ig adják le az érettségi bizo­nyítványt és az életrajzot az iskola igazgatóságán. Fontos informáci­ók: az 1 éves felépítményi szak in­gyenes, a nem budapesti diákok szállást kapnak az iskola kollégiu­mában. Közelebbi tájékoztatást a követke­ző budapesti telefonszámon lehet szerezni: 00361-350-0481-3. Szervezési információk: a szakirá­nyon belül az iskola egy világnyelv oktatását biztosítja a diák érdeklő­dése szerint (angol, német), az ide­gen nyelv oktatása az adott nyelv alapjainak ismeretét biztosítja, a tanulmányok sikeres befejezésekor a diák kétnyelvű szlovák- magyar bizonyítványt kap. A mű egyik kiemelt cselekményszálát Izák Abelesnek Anna Zannin énekesnő iránt érzett szerelmének története képezi Egy lakájos történelmi regény A kilencvenes évek magyar regényirodalmát és annak kritikai reflexióját vala­mennyire is követő olvasó számára köztudott tény, hogy ebben az időszakban az úgynevezett történelmi regény (Márton László, Darvasi László, Láng Zsolt, Háy János, Tálamon Alfonz, Esterházy Péter művei) lé­pett elő a legmarkánsabb szépprózai műfajjá. BENYOVSZKY KRISZTIÁN A megszorító és pontosító szócska („úgynevezett”) használatát nem­csak e poétikai fogalom meglehe­tősen bizonytalan jelentése indo­kolja, hanem az is, hogy hangsú­lyossá teszi: „ez” a történelmi re­gény már nem olyan, mint múlt századi társai, Jókainak a nemzeti illuzionizmust tápláló romantikus eposzai, a kissé talán nehézkes, ugyanakkor fontos regénypoétikai újításokat is hozó Kemény Zsig- mond-féle lélektani próza, Mik­száth ironikus anekdotizáláson alapuló történelmi parabolái, de teljes mértékben nem azonosítha­tó Gárdonyi, Krúdy, Füst, Koszto­lányi, Móricz és Déry hasonló zsá­nerű műveivel sem. A 90-es évek műveinek történelemszemléletét jól tükrözi egy idézet Darvasi nagysikerű regényéből, A könny­mutatványosok legendájából: „a história soha nem az, aminek való­jában látszik”. Erre egyrészt az el­múlt évtizedek történelmi-politi­kai tapasztalatai, másrészt a jelen­kori történelem- és irodalomtudo­mány közös elméleti belátásai is magyarázatul szolgálhatnak, ame­lyek szerint - durva metaforizá- lással élve - nemcsak a történelmi regény, hanem a tudományos his­toriográfiai munkák is a dokumen­tum és a legendárium közti tág és bizonytalan szövegtérben lebeg­nek, egymással nagyon is sok pontban érintkezve. Ez jelenik meg az említett művek egyes réte­geiben is, leginkább talán az ironi­kus távolságtartást, a megszakí- tottságot, többszempontúságot, az önreflexióra való hajlamot nyoma- tékosító és az események hitelessé­gét relativizáló elbeszélői eljárá­A könyv egy jól megírt 19. századi realista re­gény benyomását kelti. sokban, valamint a mágikus-fan­tasztikus elemek gyakoriságában. Mindezek függvényében Dušan Šimko Esterházyho lokaj (Esterhá­zy lakája) című regénye szokatlan, esetleg anakronisztikus vállal­kozásnak is tűnhet, hiszen a ma­gyar szerzőket foglalkoztató dilem­máknak itt nyomait sem találjuk. Mindez a jelenkori magyar és szlo­vák (regény)irodalmi kánon közti különbségből, ületve az utóbbi el­térő műfajtörténeti hagyományá­ból eredeztethető. A könyv egészé­ben egy jól megírt 19. századi rea­lista regény benyomását kelti. Az olvasót biztos kézzel kalauzoló, visszafogottan társalgó elbeszélő, a végig ráérős, kiegyensúlyozott tempójú elbeszélésmód, a külön­böző társadalmi rétegekhez tarto­zó szereplők életútját részletesen bemutató plasztikus portrék, vala­mint a 18. század sok kultúrájú Magyarországának utolsó harma­dáról rajzolt színes „tájkép“ mind erről árulkodik. A regény egyik ki­emelt cselekményszálát Izák Abelesnek Anna Zannini, az Ester­házy Miklós udvarában működő operatársulat énekesnője iránt ér­zett szerelmének története képezi. Áz önmagát a korra jellemző meg- bélyegzettség állapotából, a teljes perifériáról a nemesek és művé­szek bizalmas szolgájáig felküzdő, zsidó származású Abeles életútján keresztül azonban a szerző nagyon sok mindent felvillant abból a kor­ból, amikor a fényűzéséről elhíre- sült testőrkapitány vidéki kastélyá­ban olasz operatársulatot tart fenn, házimuzsikusként és karmester­ként Haydnt alkalmazza, Mária Te­rézia látogatása tiszteletére pedig lélegzetelállító tűzijátékot rendez. Ennek az ünnepségnek a leírását a magyar olvasó ismerheti Bessenyei György Esterházy vigasságok című költeményéből, amire Šimko utal is (a szerző nevét kissé elírva: „Gyuri Bessényi“). A regény másik kulcsfigurája az olasz-osztrák A szlovákiai magyar be­fogadó számára külön élvezetet nyújt. származású főszolgabíró, Raiher. Ő az, aki nemcsak kíméletlen szi­gorral irányítja a kastély személy­zetének életét, és pedáns diplomá­ciával bonyolítja urának hivatalos ügyeit, hanem aki a magyar nyelv - számára - fura hangtana iránti kíváncsiságtól hajtva, lelkesen szó- tárazza Bessenyei említett művét, szívesen hallgatja, még ha nem ér­ti is teljesen, a magyar parasztok hozzá intézett beszámolóit és a kocsmákban fel-felhangzó kuruc dalokat. Dušan Šimko regénye is, Závada Pál nagy sikerű könyvéhez hason­lóan, a szlovákiai magyar befoga­dó számára külön élvezetet nyújt, mivel a két nyelv/kultúra ismerete az árnyaltabb, pontosabb megér­tést segíti elő. (Dušan Šimko: Es­terházyho lokaj. Košice, Knižná dielňa Timotej) Szeptember másodikáig vasárnaponként báb- és gyermekszínházak fesztiválja a pozsonyi Bibianában Színes mesék a régmúltból és a mából MISLAY EDIT A pozsonyi Bibiana, a gyermekek nemzetközi művészeti háza kiállítá­saival, programjaival főként a kicsik fantáziájának, kreativitásának fej­lesztésére, a képzőművészet nép­szerűsítésére törekszik. Megszokott rendezvényeiket idén új program­mal bővítették: a báb- és alternatív gyermekszínházak fesztiválját, amely a nyári vakáció első napján kezdődött és egészen szeptember másodikáig tart, a szlovák Színházi Intézettel közösen szervezik. Vasár­nap délutánonként a szlovákiai és cseh csoportok, társulatok előadá­sát tekinthetik meg a gyerekek a Bibiana udvarán. Az elmúlt hét vé­gén magyarországi vendég, a biatorbágyi Néder Nándor Ládafia Bábszínháza aratott nagy sikert a ki­csik körében hajdani vásárok han­gulatát idéző játékával, amelyhez különleges, régi hangszerek szolgál­tatták a zenét. Az elkövetkező vasárnapokon a Bibianába váiják a rendezők a po­zsonyi Divadlo Piraňa társulatát, amely A kakaska és a tyúkocska me­séjét adja elő. A brünni Divadlo v 7 a pűl A három kismalac történetét vi­szi színre. Álmok és találmányok pa­vilonja a címe a kassai Divadlo Maškrta előadásának, amely a ben­nünket körülvevő találmányokról, valamint arról szól, mi történik, ha két ember lekési a vonatot. Krista Bendová szlovák írónő meseköny­vének motívumai alapján készült Az elrabolt Zuzanka című darab, ame­lyet a fesztivál házigazdája, a Bibia­na színjátszó csoportja mutat be. A malackai Divadlo Žihadlo a Masza- tos mesét hozza Pozsonyba. A közel­múltban szerepelt a Bibiana prog­ramjában A dzsungel könyve írója, Rudyard Kipling elbeszélései nyo­mán készült Hogyan lettek a vadál­latokból háziállatok című bábelő­adás. Akik idáig nem látták a Kecs­kés Marika bábművész által meg­elevenített történetet, augusztus­ban még megtekinthetik, akárcsak a Báró, a nagy prímás című bábjáté­kot, amelyből a gyerekek megtud­hatják, milyen az élet egy roma tá­borban. Érdekesnek ígérkezik a fesztivál utolsó előadása is, amely a brünni színházművészeti főiskola (JAMU) drámapedagógia szakos hallgatóinak, valamint a prágai színházművészeti főiskola (DAMU) alternatív és bábszínházi kara diák­jainak közös munkájaként jött létre. A Madár a levegőben, hal a vízben című előadással arra szeretnék a gyerekeket rávezetni, hogyan lehet megérteni a „nem hallható” szava­kat. Délutánonként a Bibiana udva­ra hús árnyékba borul, így akár for­ró nyári vasárnapokon is kellemes családi program lehet a fesztivál egy-egy előadása. Madár a levegőben, hal a vízben. A brünni színház szeptember 2-án lép fel (Archív felvétel) Nagycenki művészeti napok augusztusban A kamarazene jegyében MTETU DÓSÍTÁS Pannónia főtemplomát kutatják Gorsiumban Császárok temploma MTI-JELENTÉS Nagycenk. Augusztus 3. és 12. kö­zött rendezik meg a nagycenki mű­vészeti napokat Széchenyi István egykori lakhelyén. Az események gerincét a kamarazenei koncertek alkotják. A Széchenyi István Em­lékmúzeumban a megnyitón a Ma­gyar Akadémia Vonósnégyes lép fel, és a Mosonmagyaróvári Alkotó Közösség munkáit láthatják az ér­deklődők. A Szent István templom a színhelye augusztus 4-én az Ewald Rézfúvósötös koncertjének, másnap Kántor Zsolt orgonahang­versenyének, augusztus 11-én pe­dig a Nagylózsi Kórus hangver­senyének. Rajnai Gábor és Sárosi Orsolya ének, lant, gitár és csem­baló hangversenyén reneszánsz dalok, táncok, angol virginál zene hangzik fel a Kastélyszállóban au­gusztus 5-én. Másnap Szabó And­rás klarinétművész és Gábor József zongoraművész szonátaestje hall­ható ugyanott. A Magyar Akadé­mia Vonósnégyes és Varga Gábor klarinétművész augusztus 8-án szólaltatja meg Brahms Klarinét kvintettjét. Augusztus 9-én a vo­nósnégyes Tóth Gábor kürtmű­vésszel közösen adja elő Turner Kürt kvintettjét. Jandó Jenő zongo­raművész augusztus 11-én az Új Budapesti Fúvósötössel lép fel. Á művészeti napok záróhangver­senyének szólistája is Jandó Jenő lesz. A zongoraművész a Magyar Akadémia Vonósnégyessel adja elő Dvorák Zongorás kvintettjét a Szé­chenyi Emlékmúzeumban. Gorsium. Az istenné nyilvánított császárok templomának teljes feltá­rásán, valamint az előtte húzódó, reprezentatív tér kibontásán dol­goznak a régészek Gorsiumban. A templom feltárásával még idén vé­geznek. A reprezentatív teret pedig, amely a szent kerület központja volt, s ahol a provincia főoltára is állt, egy-két év alatt tátják fel. A 40 méter hosszú és 14 méter széles, görög-ró­mai stílusú templom a legnagyobb volt Pannóniában, s a római tarto­mány főtemploma volt. A feltárás so­rán előkerült régészeti emlékek alapján rekonstruálni lehet az alak­ját: a kisebb emelkedőn álló épületet széles lépcsőkön lehetett megközelí­teni. A lépcsők a fedett, de oldalt nyi­tott előcsarnokba vezettek, amelyet középen szobor díszített. Innen le­hetett belépni a cellába, ahol az is­tenszobrok álltak - ez volt a temp­lom. Az épület a II. században zajló markomán háborúk során súlyosan megsérült, de a Pannóniában betöl­tött kivételes helyzetét igazolja, hogy Septimius Severus császár sa­ját költségén helyreállíttatta. Az uralkodó 202-ben díszes ceremó­niával avatta fel. A pompás épület 260-ban, a nagy szarmata támadás során semmisült meg, a köré emelt szent kerülettel együtt. Bár a temp­lom falainak csak a helyét találták meg a régészek, belső tere viszony­lag épen megmaradt, ennek feltárá­sát, elemzését végzik. A régészek már dolgoznak a templom előtti rep­rezentatív tér kibontásán is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents