Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-19 / 165. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 19. 9HHHB kommentár wKBSBKKm Arafattalanítás GÖRFÖL ZSUZSA Nem új szójáték ez, hanem az egyik legaktuálisabb és legkényesebb közel-keleti kérdés megnevezése. Izraelben erősödik a meggyőződés, hogy Jasszer Arafattal leheteden megállapodni, valaki más kellene a majdnem létező palesztin állam élére. Arafat bizonyos palesztin körökben sem népszerű, de ennek okai szöges ellentétben állnak az izraeli reményekkel. Az eltérő remények és elvárások tisztázása egyben rávilágít a jelenleg is rendkívül robbanásveszélyes helyzet okaira. Ariel Sáron politikájának lényege egy mondatban így foglalható össze: Arafattal és a palesztinokkal nincs mit tárgyalni, Izrael elég erős ahhoz, hogy elélje, amit akar. A palesztinok szerint viszont amíg az utolsó zsidó katona el nem hagyja a palesztin területeket, csak rossz és rosszabb izraeli kormányról lehet beszélni, Sáron kabinetje pedig a lehető legrosszabb. Állítólag még az előző, munkapárti kormány idejében készült Izraelben egy terv Arafat félreállítására, illetve likvidálására. Barak anno félretette, de mostanság azon a véleményen van, hogy a térségben mindaddig nem lesz béke, amíg Arafat a palesztinok vezére. Többjeiből ítélve Saronék elővették a tervet, s immáron nem az a kérdés, hogy végrehajtsák-e, hanem az, hogy mikor. Meggyőződésük: a palesztin elnök eltávolításával Izrael többet nyerne, mint veszítene. Felettébb kétes ennek az állításnak a valóságtartalma. Tény, hogy Arafat mára inkább csak szimbólum, semmint erős politikai tényező, már csak emléke annak a karizmatikus egyéniségnek, aki egyik kezében olajággal, a másikban géppisztollyal történelmet csinált az ENSZ-ben. Idős, beteg, egykori bizalmasai és harcostársai kihaltak mellőle - ki természetes halállal, ki erőszakkal. Nemzetközi elismerést és támogatást szerzett a palesztin ügynek, némi autonómiát is népének, de békét és államot nem tudott teremteni. Már saját szervezetében, a Fatahban sincs komoly befolyása, a szélsőségesek pedig teljesen kicsúsztak az ellenőrzése adói. Van egy-két erős régi ember a környezetében, aki felválthatná, de a Hamász és az Iszlám Dzsihád számára ugyanúgy elfogadhatatlanok, mint ó maga. Arról pedig Arafat is tehet, hogy fiatal titánok nem nőttek fel a palesztin vezérkarban. Miért akar Sáron és környezete mégis arafattalanítani? A válasz kézenfekvő: Arafat után menthetetlenül kitör a rivalizálás a palesztinok között, ami lejáralja ügyüket, netán szélsőséges győztesei lesznek a belviszálynak. Akkor pedig Izrael nemcsak hogy konzerválhatja a jelenlegi helyzetet, hanem simán vissza is csinálhatja - Oslót és Camp Dávidét, az autonómiát, a telepeket. JEGYZET forma, nem tudják, ki az a Slobodník, aki pedig annak idején, „ha sietett, a pilóta rálépett a gázpedálra”.- Feldek és Valko több mint félmillió koronával rövidítette meg Szlovákiát - kommentálta szemérmetlenül Dušan Slobodník az ítéletet. Az, hogy a költő és ügyvédje az igazat védte, mert Feldeket, aki azt hitte, szólásszabadság van, jogtalanul pénzbüntetésre ítélték, kimaradt a gondolatmenetből. Meg sem fordult a fejében (az eszéről egy szót sem ejtek), hogy a függetlennek nevezett szlovák bíróság, vagy a kormány nyomására, vagy a diktatórikus beidegződések hatására, esetleg a hasonló szellemű törvények miatt szabadságjogokat sértő döntést hozott. Hogy valóban nem kóser Slobodník ifjúsága, hogy vadhajtás volt, hogy esetleg ő kérjen bocsánatot. Ehelyett uszított, vádaskodott, és nem ismerte el, hogy vesztett. Régen eljött már az ideje, hogy az ilyen kútmér- gezők eltűnjenek a szlovák közéletből. Adieu! Lapigazgató: Slezálcné Kovács Edit (59233401, fax; 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva- régió (58238310), J. Mészáros Károly- sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7704200, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Perit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, A«íi/SÍ»uaz ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. otciK-uiara E mail: redakcia@ujszo.com Védett állatok MOLNÁR NORBERT Nemcsak igazam van, amikor leírom, hogy Dušan Slobodník- nak fasiszta a múltja, szőrös a kézfeje, szenilis, kisebbségi komplexusai vannak és magyarfóbiában szenved, hanem meg is tehetem. Európától kaptam erre felhatalmazást. A strasbo- urgi Európai Emberi Jogi Bíróság kimondta: Szlovákia megsértette Ľubomír Feldek személyiségijogait, mert a bíróság elítélte azért, hogy ennek egy részét le merte írni, vagyis Slo- bodníkot SS-esnek titulálta. Ezért Szlovákia több mint félmillió koronát köteles neki kifizetni, mert egy közszereplőnek illik elviselni az igazságot. Három szlovák bíróság foglalkozott a Feldek-üggyel, s az ítélet végkicsengése az lett, hogy Slobodník védett állat. Nem lehet róla leírni semmit, amit ő sértőnek talál. Még jó, hogy Strasbourgban mindenki egy- Az erdei bíróság döntése szerint mától a buta ökörre mindenki mondhatja, hogy buta ökör, a lusta disznóra, hogy lusta disznó. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ SME A nyolc megyéről szóló javaslat elfogadása után tapasztalt feszültségre reagálva a kormányfő ismét kiemelte: elsősorban az a fontos, hogy van törvény; másodlagos, hogy nyolc vagy tizenkét megyéről szól-e. így is, úgy is megszavaztam volna - jelentette ki Mikuláš Dzurinda. Szerinte nem felel meg a valóságnak, hogy a kormánykoalíció megalakulása óta többet enged a baloldal követeléseinek, mint a többi kormánypártnak. Szintén cáfolta, hogy tönkretette volna partnereit; ugyanakkor kijelentette: a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió megalapításával a kabinet szétesését akadályozta meg. Saját pártjáról is nyilatkozott: erős jobbközép politikai tömörülésnek képzeli el. A napilap cikkében kitért a választási ígéretekre, például a munkanélküliség csökkenésére, a dupla fizetésekre és a külföldi tőke várható özönére. Már politikai üggyé vált az óbudai polgármester ténykedése miatt kirobbant melegsátorbotrány Tarlós seriff ismét akcióban Több mint két hete tart a „meleg helyzet” Magyarországon. A sajtó már politikai ügyként kezeli a melegsátor- botrányt, amelyet Óbuda-Bé- kásmegyer polgármestere robbantott ki július 3-án. JUHÁSZ KATALIN A Pepsi Sziget néven futó egyhetes rendezvénysorozat mára Európa legnagyobb kulturális fesztiváljává nőtte ki magát, a tolerancia szigeteként kezdték emlegetni. Tavaly háromszázezren voltak kíváncsiak a programkavalkádra, idén ennél is több látogatót várnak a szervezők, akik évről évre szembe találják magukat az egyszemélyes úttorlasz- ként viselkedő kerületi polgármesterrel. Tarlós István eszköztára gazdag: felváltva aggódik a kábítószerek esetleges jelenléte, a zajszint nem kívánt emelkedése és a résztvevők viselkedése, illetve a közbiztonság miatt. Tavalyelőtt egyenesen a rendezvény megszünetetésével fenyegetőzött, ez azért sem bizonyult szerencsés lépésnek, mert a fesztiválok minősítésére szakosodott legnagyobb nemzetközi szervezet éppen abban az évben nyilvánította a rendezvényt Európa legjobb fesztiváljává. A polgármester vigyázó szemeit idén is a Szigetre vetette, ám úgy tűnik, ezúttal a kelleténél mesz- szebbre merészkedett: a résztvevők szexuális irányultságát kezdte firtatni. A fiatalok helyes fejlődése érdekében nem járult ugyanis hozzá egy „homoszexuális felvilágostó programokat is tervező” sátor felállításához. „Sajnos, nem tilthatom meg, hogy homoszexuálisok látogassák a Sziget rendezvényét, mert áll a polgármester szervezőknek küldött levelében. Kifejtette, hogy a melegek egyénileg igen, szervezett formában viszont nem lehetnek jelen a rendezvényen. A magyar alkotmányra hivatkozott, amely biztosítja a szülőknek a gyerekek és fiatalkorúak erkölcsi neveléséhez való jogát. Szerinte e jogok sérülnének, ha kiskorúak előtt tartanának felvilágosító programokat, azaz propagandának minősítette a másként gondolkodók elfogadását, társadalomba való beilleszkedését segítő, hátrányos megkülönböztetését enyhíteni igyekvő programot. A nyomásnak engedve a Sziget Kft. képviselői megállapodást írtak alá Tarlóssal, s megígérték, hogy a rendezvényen nem lesznek homoszexuális felvilágosító programok. Erre azonban a civü szervezetek lendülA szervezők valójában saját magukat hozták kínos helyzetbe. tek támadásba, készek voltak boj- kottálni a rendezvényt, ha egy kisebbségi csoportot kitiltanak. Nemzetközi botrány is alakulóban volt, a sátor fölött ugyanis az Európai Bizottság magyarországi küldöttségének vezetője, Michael Lake vállalt fővédnökséget, aki előadóként is meg kíván jelenni a helyszínen, és aki dicséretesnek tatjta, hogy civil szervezetek a melegek jogaival, társadalmi beilleszkedésével, valamint a vonatkozó európai jogszabályokkal kívánják megismertetni az érdeklődőket. Egy alkotmányjogász szerint Tarlós a melegek alkotmányos jogait sértené azzal, ha kitiltaná őket, hiszen az alaptörvény kimondja, hogy Magyarországon tilos a diszkrimináció, és senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni, sem egyénileg, sem pedig csoportosan. A polgár- mester, úgy tűnik, emberére talált a Habeas Corpus Munkacsoport vezetőjében, a jogvédő szervezet ugyanis hivatali visszaélés miatt feljelentette Tarlóst. Egy másik civil szervezet a polgármesterrel egy követ fújó kerületi rendőrkapitányságot, valamint a Sziget Kft.-t is feljelentette, ekkorra már a fellépő művészek is aláírásgyűjtésbe kezdtek. Nyüatkozatukban az állt, hogy nem kívánnak részt venni olyan rendezvényen, amely politikai nyomásra egy kisebbséget nyilvánosan megaláz. A szervezők valójában saját magukat hozták kínos helyzetbe, mivel az említett megállapodással a rendezvény multikulturális imázsán ejtettek csorbát. Néhány napig azt bizonygatták, nem bánták meg lépésüket, majd jogi tanácsadóik ösztönzésére semmisnek nyüvánították a megállapodást, hogy mentsék a menthetőt. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere sietett üdvözölni ezt a döntést. Erre aztán megindult a politikai pártok állásfoglalási lavinája: az óbudai Fidesz- és MDF-szervezet támogatta Tarlóst, a szocialisták viszont támadták. A rendezvényt támogató ifjúsági és sportminisztérium közvetetten bár, de a polgár- mester mellé állt, Deutsch Tamás tárcavezető szerint az a fontos, hogy a fiatalok kulturáltan szórakozzanak, nem pedig az, hogy melegekről és melegektől kapjanak információkat. A Juhász Géza vezette Habeas Corpus ügyes húzással Szá- jer József Fidesz-frakcióvezetőhöz fordult támogatásért, arra igyekezett rávenni a szexuális kisebbségek egyenjogúsága mellett személyes elkötelezettséget vállaló politikust, hogy bátorítsa a Sziget Kft. vezetőit a polgármesterrel kötött megállapodás felmondására. Mivel ez időközben megtörtént, Szájer megúszta az állásfoglalást, a fide- szes politikusok nem kényszerültek nyilvános véleményütköztetésre. Sokak szerint az óbudai polgármester legbelül már a jövő évi választásokra gondol. Jól jön neki a nyilvánosság, hiszen az a legfontosabb, hogy beszéljenek róla az emberek. Az elmúlt hét végén a meleg szervezetek tüntetést rendeztek Tarlós hivatala előtt, ahol a polgármester támogatói szimpátiatüntetést avizál- tak. Ez utóbbi megmozdulásból végül semmi sem lett, ám a napokban hallatta hangját a katolikus püsköki kar és az egyházak ökumenikus tanácsa is; szerintük nem szabad megengedni, hogy természetellenes magatartást értékként tüntessenek fel a nyüvánosság előtt. A homoszexuálisok képviselői pszichológusok segítségével igyekezték elmagyarázni, hogy nem „magatartásról”, hanem genetikailag adott állapotról van szó, és lemondásra szólították fel Tarlóst, aki természetesen semmiben sem érzi magát hibásnak. „Én semmilyen módon, sem egyénileg, sem csoportosan nem tiltottam ki homoszexuálist a rendezvényről, bizonyos műsorokat nem tartottam kívánatosnak, elsősorban a fiatalkorúak miatt” - hangzik a korábban idézetthez képest némiképp módosítottnak tűnő polgármesteri nyilatkozat. A legfrissebb hír szerint Tarlós további lépéseit a szigeti eseményektől teszi függővé, az említett megállapodás felbontását jogtalan lépésnek tartja. Legutóbbi sajtótájékoztatóján egyébként egyetlen újságírói kérdésre sem válaszolt, csupán egy nyilatkozatot olvasott fel. az valóban diszkrimináció lenne” Eurobarometer-felmérés: az EU-államok lakosságának 50 százaléka sem véli úgy, hogy a tagság hasznos hazájának Mélyponton az Európai Unió támogatása MTI-HÁTTÉR Az Európai Unió 15 országában a lakosság 50 százaléka sem véli úgy, hogy az EU-tagság hasznos hazájának. 1973 óta, amikor az e célra létrehozott intézet, az Eurobarometer rendszeresen mérni kezdte az uniós állampolgárok véleményét, ritkán tapasztaltak ennél negatívabb hangulatot az EU iránt. Az EU külügyminiszterei már ismerték a kínos eredményt, amikor megindították a vitát az EU jövőjéről, illetve az emberek és az EU közti távolság leküzdéséről. Közös véleményük, hogy az EU 375 millió lakosa kevéssé ismeri, még kevésbé érti az Európai Unió működését, céljait és eredményeit, ezért egyre bizalmatlanabb és ellenségesebb további bővítésével szemben. Az Európai Bizottság szóvivője is ugyanezt fogalmazta meg, amikor azt mondta, ez is újabb érv amellett, hogy hatékonyabban kell tájékoztatni a közvéleményt. A felmérést tavasszal végezték; a 15 tagország 16 ezer polgárát kérdezték meg. Az emberek 48 százaléka vélte jónak, hogy hazája az EU tagja. Ilyen gyenge eredményt az elmúlt húsz évben csak kétszer, 1996- ban és 1997-ben mért az Eurobaro- meter. Az európaiak nem annyira ellenzők - 13 százalék -, mint inkább bizonytalanok - 29 százalék -, és közömbösek, érdektelenek - 10 százalék. Az EU iránt leginkább negatívan az újonnan felvett tagok viseltetnek; az osztrákok 34, a svédek 33 százaléka tartja jó dolognak. Hozzájuk csatlakoznak persze a britek, akiknek csak a 29 százaléka vélekedik így. Még lehangolóbb, hogy a nagy országok, az alapítók polgárai között sem jó a hangulat: a németek 45, a franciák 49 százaléka elégedett az EU-tagsággal. A skála túlsó végén a luxemburgiak 74 és az írek 72 százaléka az EU lelkes híve, noha ugyanezek az írek néhány hete leszavazták a Nizzai Szerződést. Az EU vezetői némi vigaszt abból meríthetnek, hogy az emberek kedvezően fogadják a legtöbb új fejleményt: a jövőre bevezetendő közös pénzt, az eurót az olaszok 83, a franciák 67 százaléka örömmel várja, de még a németek 53 százaléka is szívesen adja fel érte a márkáját, a britek 57 százaléka viszont hallani sem akar a font helyett euróról. Majdnem kétharmados többség helyesli a közös külpolitika kialakítását, még többen, a megkérdezettek csaknem háromnegyede a közös védelem megszervezését. A legnagyobb horderejű új fejleményt, a közelgő bővítést illetően a 15 ország polgárai tájékozatlanok, bizalmatlanok és többnyire elutasítók: csak 43 százalék helyesli új országok felvételét. A legbarátságosabbak a görögök az új jövevények iránt 70 százalékkal, a belgák 44 százaléka érez így, a nagy országok népei ennél sokkal kisebb arányban: a franciák és németek 35 százaléka, s a mélyponton levő Ausztria lakosságának csak a 33 százaléka pártolja a bővítést. A részletesebb kérdésekre válaszolva 44 százalék úgy tartja, hogy a pályázók közül nem kell mindet felvenni, 21 százalék úgy, hogy mindet, 16 százalék szerint pedig egyetlen új országot sem. A legszívesebben látott új országok esetében megoszlanak a vélemények, s két olyan ország - Norvégia és Svájc - került az első helyre, amelyjelenleg nem is készül belépni. Utánuk következtek a lengyelek, magyarok és a csehek 18, 16 és 12 százalékkal. A legtöbben viszont - 39 százalék - semmilyen véleményt nem nyüvánították. Áz uniós polgárok közel negyede soha nem akaija az EU-ban látni Albániát, ötödé pedig Törökországot.
