Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-18 / 164. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 18. Moszkvában a hívők tegnap emlékeztek meg az utolsó orosz cár, II. Miklós meggyilkolásának 83. évfordulójá­ról. Az orosz pravoszláv egyház tavaly döntött a cár szentté avatásáról. (TASR/EPA-felvétel) Eliezer lemondta washingtoni útját - fokozott készültségben az izraeli rendőrség Helikopteres támadás Macedónia: áttörés jöhet az öt hónapja tartó válságban Engednek az albánok? MTI-HÍREK Washington nem enged Washington. Az USA higgad­tan fogadta Moszkva és Pe­king barátsági szerződésének aláírását, egyidejűleg vissza­utasítja a rakétavédelmi ter­veit ért bírálatot. Fleischer fe­hér házi szóvivő azt mondta, Kína és Oroszország békés együttműködése Amerikának is érdeke. Boucher külügyi szóvivő pedig leszögezte: Wa­shington kitart rakétavédelmi terve mellett, s joga van az 1972-es ABM-szerzódés fel­bontásához. (MTI) Sikertelen egyeztetés Ágra. Eredménytelenül, a zá­róközlemény aláírása nélkül ért véget a tegnapra virradó éjszaka az indiai kormányfő és a pakisztáni elnök tanács­kozása. A meghosszabbított csúcstalálkozón egészen az utolsó pillanatokig megpró­báltak egyetértésre jutni. El­sősorban a Kasmír ügyében felmerült nehézségek miatt nem kerülhetett sor a doku­mentum aláírására. (MTI) Első alsóházi vereség London. Első vereségét szen­vedte el a brit parlament mun­káspárti többségű alsóházában Tony Blair kormánya a Labour 1997-es hatalomra kerülése óta. A munkáspárti frakció kormánytisztséggel nem bíró tagjai fellázadtak az ellen, hogy a kormány el akarta mozdítani tisztségéből két al­sóházi összpárti bizottság nagy tekintélyű, tapasztalt elnökét. Ezért leszavazták a kormány és a ff akcióvezetés javaslatát az új elnökök és bizottsági ta­gok személyére. (MTI) Tony Blair kormányát az el­múlt napokban a munkáspárti képviselők arroganciával vá­dolták (Archívum) Felfüggesztett rendelkezés Washington. George Bush el­nök további hat hónapra fel­függeszti a Kuba elleni 1996- os embargót megszigorító tör­vénynek azt a rendelkezését, amelynek alapján az amerikai vállalatok beperelhetnének bárkit, akinek üzleti érdekelt­sége fűződik a karibi szigeten 1959 óta államosított javak­hoz. A Helms-Burton törvényt Bili Clinton 1996 márciusában írta alá, válaszul arra arra, hogy a kubai légierő MÍG típu­sú vadászgépei lelőtték a Mia­miban élő kubai kivándorol­tak két kisrepülőgépét. (MTI) Jugoszlávia lesz a minta New York. Az ENSZ nemzet­közi törvényszéket kíván lét­rehozni a Sierra Leone-i pol­gárháborúban elkövetett em­beriség elleni bűncselekmé­nyek megtorlására is. A Sierra Leone-i Forradalmi Egység­frontot (RUF) különösen ke­gyetlen polgárháborús Vé­rengzésekkel vádolják. A fel­kelők állítólag civilek ezreit csonkították meg. (MTI) Betlehem/Hebron/ Jeruzsá­lem. Rendkívül kiéleződött a feszültség Izraelben a három halálos áldozatot és tizenegy sérültet követelő hétfői ön­gyilkos palesztin merényletet követően. Nem várattak soká­ig magukra a Saron-kormány válaszcsapásai sem. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Néhány órával a binjáminai öngyü- kos merénylet után, azaz a tegnapra virradó éjszaka izraeli harckocsik ciszjordániai palesztin célpontok el­len intéztek támadást. A páncélosok négy palesztin támaszpontot vettek tűz alá, és sikerült lerombolniuk a 17-es Erő nevű palesztin elitegység több épületét. A tegnapi nap folya­mán a legsúlyosabb válaszcsapást egy izraeli helikopter hajtotta végre, Betlehem autonóm palesztin terüle­ten. A támadásban legalább négy palesztin vesztette életét. Az izraeli rádió közlése szerint az áldozatok között van a radikális Hamász moz­galom egyik helyi vezetője. Az AP úgy tudja, hogy két Hamász-tag vesztette életét a támadásban. MTI-HÍREK Berlin. A Bonnban zajló klímakonfe­rencia német delegációjának vezető­je szerint van remény arra, hogy a rendezvényen sikerül egyezségre jutni Japánnal a kiotói jegyzőkönyv ratifikálásáról. Karsten Sach tegnap kijelentette: a japán küldöttség tag­jai értésre adták, hogy érdekeltek a pozitív megállapodásban. Ez annak ellenére így van, hogy Koidzumi Junicsiro miniszterelnök korábban Bukarest. Romániát nem az nyugta­lanítja, hogy Magyarország törődik a határain kívül élő magyarokkal, hanem azt a módot tartja nyugtala­nítónak, ahogy ezt a kérdést a stá­tustörvénnyel megközelíti - jelentet­te ki Ion Iliescu a közszolgálati tele­víziónak adott interjújában. A ro­mán államfő hangsúlyozta: Romá­nia is foglalkozik a határain túl élő honfitársaival, e téren még tanulhat­na is Magyarországtól. Ugyanakkor nyugtalanítónak tartja, hogy Buda­pest a törvénnyel a határain túli ma­Az öngyilkos robbantás után, újabb merényletektől tartva, fokozott ké­szültségbe helyezték az izraeli rend­őrséget. A titkosszolgálatnak állító­lag információi vannak arról, hogy radikális muzulmán szervezetek újabb „nemzetközi figyelmet keltő, pusztító akciókra” készülnek. Benjámin Ben Eliezer izraeli védel­mi miniszter lemondta tervezett amerikai útját. A miniszter ma in­dult volna az USA-ba, s egyhetes lá­togatása során Colin Powell külügy­miniszterrel, Dick Cheney alelnök- kel, Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, valamint amerikai zsidó vezetőkkel találkozott volna. Arafat palesztin elnök, aki egy nap­pal korábban Kairóban találkozott elutasító álláspontra helyezkedett a kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolat­ban. A jegyzőkönyv értelmében az ipari országoknak 2012-ig vüágmé- retekben 5,2 százalékkal kellene mérsékelniük a Föld légkörének föl­melegedését okozó gázok kibocsá­tását. Mivel az USA elzárkózik a ra­tifikálásától, így csak akkor léphet hatályba, ha az európai országok mellett Japán és Oroszország is tör­vénybe iktatja a kiotói értekezleten 1997-ben aláírt dokumentumot. gyár kisebbséggel kapcsolatos fele­lősséget kívánja átvenni. Európai szinten az az általánosan elfogadott kritérium, hogy minden állam kü­lönállóan felelős a területén élő nemzeti kisebbséggel való törődé­sért, a megfelelő demokratikus kere­tek létrehozásáért. „A magyar ál­lamnak az a megközelítése, hogy ő vállalja a (magyar) nemzeti kisebb­ségekért a felelősséget, felcseréli a kapcsolatokat, felcseréli a problé­mát. Ezért mondjuk, hogy a magyar státustörvény ellentmond az Euró­pában elfogadott összes szabályozás elveinek” - fogalmazott Iliescu. Teo­Peresz izraeli külügyminiszterrel, borúlátóan ítélte meg a helyzet ala­kulásának lehetőségét. A kérdésre, hogy visszatérhet-e a nyugalom, és Izrael tartam fogja-e magát a Mitchell-jelentéshez, s annak az erőszak leállítását és kölcsönös bi­zalomerősítő intézkedéseket javasló pontjaihoz, Arafat így válaszolt: „Ezt próbáltuk elérni Peresszel foly­tatott (június végi) lisszaboni esz­mecserénkén is.” Hozzátette: esetle­ges újabb találkozója Peresszel an­nak függvénye, hogy történik-e elő­relépés. A palesztin önkormányzat elítélte az öngyükos merényletet, de Sáron izraeli kormányfő azt mond­ta, hogy a merényletért Arafatot személyes felelősség terheli, (m, t) George Bush tegnap ismét megerő­sítette: elutasítja a kiotói egyezmény szellemét, de arra hajlandó, hogy a problémát idővel részletesen megvi­tassa szövetségeseivel. Hozzátette: Washingtonnak szándékában áll az ún. üvegházhatást kiváltó gázok ki­bocsátásának csökkentése, de nem fogadja el a kiotói jegyzőkönyv módszereit. Bush szerint ezek tudo­mányosan nem kellőképpen meg­alapozottak, ráadásul sértik az ame­rikai gazdasági érdekeket. dór Melescanu volt külügyminiszter pedig azt sürgette, hogy a román kormány fogjon össze Magyaror­szág szomszédaival a státustörvény- nyel szemben. Szerinte „a félkudarc­ként minősíthető” legutóbbi román­magyar külügyminiszteri találkozó tapasztalata az, hogy a kétoldalú konzultáció mechanizmusai nem elegendőek a probléma megoldásá­ra. Ezért követelte, hogy a román diplomácia kezdeményezzen kon­zultációkat a magyar státustörvény által érintett országokkal: Szlovákiá­val, Ukrajnával, Jugoszláviával, Horvátországgal és Szlovéniával. Szkopje/Belgrád. Jugoszláv hír- ügynökségek tegnapi jelentései szerint a macedóniai konfliktus­ban az albán kisebbség vezetői en­gedtek a nyugati nyomásnak, s ez lenne az első áttörés az öt hónapja tartó válságban. A Beta hírügynök­ség - Borisz Trajkovszki macedón elnökhöz közel álló forrásokra hi­vatkozva - azt jelentette, hogy James Pardew amerikai megbí­zottnak és Francois Léotard EU- küldöttnek sikerült rávennie a ma­cedóniai albán pártvezetőket olyan, kompromisszumos javaslat elfogadására, amely javíthat az al­bán kisebbség helyzetén. A Tanjug állami hírügynökség szerint Arben Dragisa Pesics alakíthatja Kisebb lesz a kormány Belgrád. Vojiszlav Kostunica jugo­szláv elnök tegnap hivatalosan kor­mányalakításra kérte fel Dragisa Pesics eddigi pénzügyminisztert, így az új jugoszláv kormány várha­tóan a jövő héten megalakul. Kos­tunica az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagjának, a montenegrói Szocialista Néppártnak (SNP) a tisztségviselőivel tartott belgrádi találkozója után jelentette be, hogy az SNP által jelölt politikust kéri fel kormányalakításra. Az új kabinet kisebb létszámmal, összesen tíz taggal működik majd és a tisztsége­ket egyenlő arányban osztják el a szerbiai és a montenegrói politikai erők között. Az új kormány mind­azonáltal rövid életűnek ígérkezik. Kiemelt feladata a szerb-mon- tenegrói közös állam új alkotmá­nyának kidolgozása lesz, utána új választásokat tarthatnak. (MTI) MTI-HÍR Washington. Az Egyesült Államok öt év alatt húsz rakétaelhárító ra­kétával hajt végre (a múlt szomba­tihoz hasonló) kísérletet - közölte Donald Rumsfeld amerikai védel­mi miniszter. E kísérletek célja megmutatni, hogy a ballisztikus rakétavédelem immár nem feltalá­lás, hanem kivitelezés kérdése. Az elkövetkező nemzedékek a mosta­ni időszakra visszatekintve azt fog­ják megállapítani - mondta -, hogy az USA felnőtt a feladathoz. Rumsfeld beszámolt arról, a kor­Moszkva. A Barents-tenger fene­kén fekvő Kurszk orosz atom-ten­geralattjáróhoz holnap merülnek le először a búvárok, addig pedig a körzet felderítése folyik mélyten­geri robotokkal, s megkezdődik az iszaplerakódások eltávolítása. Igor Digalo ezredes, az orosz haditen­gerészet szóvivője azt nem közöl­te, hogy a búvárok mikor látnak neki a szétrobbant orr-rész (a tor­pedókkal teli fegyverterem) levá­Xhaferi és Imer Imeri albán veze­tők feladták „radikális követelései­ket”, és így csak az albán többségű helyeken lesz hivatalos nyelv az al­bán. A Beta viszont úgy véli, hogy e kérdésben még finomítások szükségesek. Mindez azért érdekes mert hétfőn este macedón kormányforrások még azt jelentették, hogy zsákut­cába jutottak a Nyugat égisze alatt folyó tárgyalások. „Közelében sem vagyunk a végső megállapodás­nak, sőt, ha a dolgok így folytatód­nak, az sem biztos, hogy fennma­rad a tűzszünet” - idézte a kor­mányforrást a Reuters. Nyugati diplomaták ugyanakkor cáfolták, hogy összeomlott volna a tárgyalá­si folyamat. Keresik Karadzsicsot Montenegrói cáfolat Belgrád. A montenegrói belügymi­nisztérium tegnap cáfolta azokat a külföldi állításokat, amelyek sze­rint a hágai törvényszék által körö­zött Radovan Karadzics volt boszni­ai szerb elnök a kisebbik jugoszláv tagköztársaságban rejtőzködik. Külföldi sajtójelentések szerint a volt boszniai szerb vezető a Monte­negró északnyugati részén fekvő Piva térségében bujkál. A podgo- ricai belügyminisztérium ezt cáfol­ta, és hangsúlyozta a hágai törvény­székkel való együttműködési kész­ségét: nA hágai körözési listán sze­replő minden személyt őrizetbe ve­szünk, ha montenegrói területen tartózkodik” - hangoztatta a tárca. Karadzics holléte azután került is­mét a nemzetközi figyelem hom­lokterébe, hogy Belgrád június vé­gén kiadta Hágának Milosevics volt jugoszláv államfőt. (MTI) Rumsfeld szerint nem drága a rakétaprogram Öt év alatt 20 kísérlet Jó üzlet a murmanszkiaknak a Kurszk kiemelése Merülés holnaptól MTI-HÍR VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 18-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta * Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,595 Magyar forint (100) 16,861 Angol font 69,784 Német márka 21,778 Cseh korona 1,262 Olasz líra (1000) 21,998 Francia frank 6,494 Osztrák schilling 3,095 Japán ien (100) 39,884 Spanyol peseta (100) 25,600 Kanadai dollár 32,562 Sváici frank 28,173 Lengyel zloty 11,870 USA-dollár 50,044 mány eltökélt szándéka olyan elfo­gó rakéták megalkotása, amelyek­kel a különböző hatótávolságú bal­lisztikus rakétákat a repülés kü­lönböző fázisaiban tudják meg­semmisíteni. Visszautasította azt a kongresszusbeli vádat, hogy a ra­kétavédelmi tervek túl nagy pén­zeket emésztenek fel. A jövő évi költségvetésben rakétavédelemre George Bush elnök 8,3 milliárd dollárt kért, ez 2,5 százaléka a vé­delmi büdzsének, amely pedig 2 százalékát teszi ki a hazai összter­méknek. Minden egyes teszt 100 millió dollárba kerül. gásához, csak annyit mondott, hogy a búvárok most nem hatol­nak be a Kurszk belsejébe. A tavaly augusztusban, 118 főnyi személy­zettel elsüllyedt Kurszk tragédiájá­nak színhelyét tegnap egy tenger­járón csaknem kétszáz újságíró is felkereste - borsos díj ellenében. Murmanszkban egyébként alapo­san felszöktek az árak a sajtó foko­zott érdeklődése nyomán, ugyanis a Kurszk kiemelésével kapcsolatos sajtóközpont a városban kapott otthont. Betiltott palesztin nagygyűlés Jeruzsálem. Izrael tegnap betiltott egy palesztin nagygyűlést, ame­lyet Jeruzsálemben terveztek megtartani a néhai Fejszal Huszeini je- ruzsálemi palesztin vezető emlékére. Huszeini neve annak a palesztin törekvésnek vált a jelképévé, hogy Jeruzsálem a leendő palesztin ál­lam fővárosa legyen. A rendezvény szónoka Jasszer Arafat palesztin vezető lett volna, akinek beszédét a jelen levő több ezer személy - köztük diplomaták, a knesszet képviselői, valamint vallási vezetők - hatalmas vetítővásznon követhette volna. (MTI) Bonni klímakonferencia - Bush továbbra is elutasítja az egyezmény szellemét Kioto megmentése a cél Újabb összefogást sürget a volt külügyminiszter a magyar státustörvény ellen Iliescut a módszer nyugtalanítja MTI-JELENTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents