Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-17 / 163. szám, kedd
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 17. Moszkvában tegnap aláírták a húsz fejezetből álló orosz-kínai alapszerződést - a dokumentum állítólag nem tartalmaz titkos záradékokat Csiang tegnap Moszkvában az ismeretlen katona sírjánál is lerótta kegyeletét (ČTK/AP-felvétel) Tegnap hajnalban elsöprő többséggel bizalmat szavaztak a horvát kormánynak Rácán megerősödött Barátság 20 évre MTI-HIREK Kemény uniós bírálatok Washington címére kereste. Csiang Moszkvából indul tovább Minszkbe, majd európai kőrútjának más állomásaira, Ukrajnába és Máltára. Moszkva és Peking azonosan viszonyul az amerikai rakétavédelmi programhoz, s egyaránt elutasítják Washington törekvéseit az 1972-es ABM-szerződés felmondására. Kína tegnap máris sürgette az USA-t, hogy vegye tekintetbe a rakétavédelmi terveivel szembeni széles körű nemzetközi ellenállást. Az USA vasárnap sikeres rakétaelhárító kísérletet hajtott végre a Csendes-óceán fölött, és a Pentagon bejelentette, hogy számos más kísérlet következik a rakétavédelmi rendszer létrehozása céljából. Moszkva már vasárnap elítélte az amerikai rakétaelfogó kísérletet, ugyanakkor hajlandónak látszik elfogadni egyfajta korlátozott, hadszíntéri rakétavédelmet. Kína viszont attól tart, hogy a rakétavédelmi ernyő kiterjedhet Tajvanra is, amelyet szakadár tartományának tekint. emberhez többet tudniuk, hogy a magukénak érezzék az uniót. Az EU külügyminiszteri tanácsa tegnap tiltakozott amiatt, hogy a washingtoni törvényhozás meg akarja hosszabbítani az Iránt és Líbiát büntető intézkedésekkel sújtó amerikai törvények hatályát. A kiadott nyilatkozat szerint az EU és az USA közös célja a nemzetközi terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem. Az új transzatlanti politika kidolgozásának viszont nem használ, ha Washington egyoldalú szankciókkal, területen kívüli hatályú törvényekkel „szükségtelen, hátrányos hatású nézeteltéréseket okoz köztünk”, mert ezekkel aláássa a terrorista veszély elleni közös küzdelmet. Az EU szerint az ilyen törvények sértik a nemzetközi jogot, az államok szuverenitását, de ugyanígy az EU érdekeit is. Az izraeli-palesztin válságról megállapították, hogy az továbbra is fenyegeti az egész közel-keleti térség stabilitását. Riadó volt az űrállomáson Cape Canaveral. Megszólaltak tegnap a riasztók a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), mert hűtőfolyadék-szivárgást tapasztaltak az űrállomás és az ISS-re frissen felszerelt zsilipkamra között. A szivárgást valószínűleg egy elzáródott vezeték okozta. Az űrállomáson tartózkodó nyolc űrhajósnak sikerült gyorsan elhárítania a hibát, életük egy percig sem volt veszélyben. (MTI) Djindjics tiltakozik Belgrád. Zoran Djindjics szerb kormányfő élesen tiltakozott, amiért a koszovói nemzetközi békeerő a hét végén feltartóztatta pártjának koszovói segélyszállítmányát. Djindjics szerint tarthatatlan, ahogyan a nemzetközi közösség koszovói képviselői a szerb intézményeket és politikusokat kezelik. (MTI) Nastase lemondta Bukarest. Adrian Nastase román miniszterelnök nem tud eleget tenni a tusnádfürdői nyári szabadegyetemre szóló meghívásnak, mivel a magyar státustörvény vitája le- hűtötte Bukarest és Budapest kapcsolatait. A Curentul román napilap szerint az a tény, hogy a szabadegyetemre meghívást kapott Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, kellemeden helyzetbe hozta a román kormányfőt. (MTI) Nastase nem akar Orbán Viktorral találkozni Tusnádfürdőn (Archívum) Korrupt diplomaták Tokió. Újabb vesztegetési botrány rengeti meg a japán külügyminisztériumot: a rendőrség őrizetbe vett két diplomatát, akiket több millió jen elsikkasztásával gyanúsítanak. Állítólag meghamisították a 2000. évi okinavai G8-csúcstalálko- zó idején használt limuzinok bérleti díjáról kiállított számlákat. Ez a botrány tovább rontja a tokiói külügy- minisztérium hírét: márciusban már őrizetbe vettek egy magas rangú diplomatát 42 millió jen elsikkasztásának gyanújával. (MTI) Bizalmatlan lengyelek Varsó. A lengyelek 70 százaléka szerint nincs az országban olyan politikai párt, amelyről eímondható volna, hogy tagjainak tiszta a kezük - derül ki a Rzeczpospolita című lap felméréséből. A politikusi pálya rendszerint a bizalmi rangsor végén kullog a különféle hivatások társadalmi megbecsültségét tekintve. A szejm és a szenátus kisebb bizalmat élvez, mint a hadsereg és a televízió. Az ltalános vélekedés szerint a pártok összefonódtak a korrupcióval. (MTI) Zágráb. Bizalmat kapott a zágrábi törvényhozástól Ivica Rácán kabinetje. A kormányfő egyúttal bejelentette, hogy korábbi nyilatkozataival ellentétben nem a bizalmi szavazás után, hanem csak őszszel kerülhet sor a kabinet személyi összetételének a megváltoztatására. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A zágrábi parlamentben 11 órás vita után, tegnap hajnalban tartották a voksolást. Ä 151 fős törvényhozás 93 tagja szavazott bizalmat a kormánynak, ellene 36-an foglaltak állást. „Elégedett vagyok. Fontosnak tartom, hogy az ország legfelsőbb irányítói testületéi az ilyen pillanatokban öntudatot mutatnak” - mondta Rácán. A kormányfő egy MTI-JELENTÉS Berlin. Zoran Djindjics élesen bírálta a Nyugatot, amiért a június végi nemzetközi donorkonferencián Szerbiának - Milosevics hágai kiadatása fejében - megígért gazdasági segítséget bohózatba illő módon visszatartják. A Der Spiegelnek adott interjúban a szerb kormányfő arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy ha nem teszi mielőbb szabaddá a Belgrádnak kilátásba helyezett pénzügyi segítséget, akkor a szocialisták ismét kormányra juthatnak Szerbiában, és újabb balkáni válságok következhetnek be. Djindjics szerint Belgrádnak augusztusban kellene megkapnia az 1,3 milliárd dolláros segélycsomag első, 300 millió eurós részletét. A minap azonban Brüsszelből értesítés jött: ebből 225 milliót visszatartanak olyan korábbi adósságok fejében, amelyek részben még Tito MTI-HÍR Ágra. Az indiai-pakisztáni csúcsot meghosszabbították. Pervez Musar- raf pakisztáni elnök lemondta Ád- zsmír indiai muszlint kegyhelyen tervezett hétfői vizitjét, hogy Agrá- ban negyedszer is összeülhessen Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnökkel. Musarraf előzőleg hangoztatta, hogy a kétoldalú feszültséhéttel ezelőtt kért bizalmi szavazást, miután a kabinet úgy döntött, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék kiadatási kérelmeinek eleget téve, horvát állampolgárokat ad ki a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló ENSZ- bíróságnak. E döntés után a kabinet 4 szodálliberális (HSLS) tagja lemondott, a veteránszervezetek pedig bejelentették, hogy országos tiltakozó akciókat szerveznek a kiadatás és a kormány ellen. Rácán a hosszúra nyúlt vitában azt hangsúlyozta, hogy a horvát kormány és a hágai törvényszék közötti együttműködés nem jelenti azt, hogy Zágráb támogatja a horvát állampolgárokkal szemben megfogalmazott hágai vádakat. Ezért minden segítséget megad majd az ENSZ-bíróság elé álló horvátok védelméhez, különösen olyan vádpontokban, amelyeket semmiképp idején keletkeztek. A fenti összeg kétharmadát büntető kamatok teszik ki, mivel Miloevics korábbi elnök tíz éven át nem volt hajlandó törleszteni a régi jugoszláv tartozásokat. „A fennmaradó 75 millió eurót is csak novemberben kapnánk meg. Vagyis a súlyos betegnek akkor adnák be az orvosságot, amikor már kiszenvedett. A mi válságos hónapjaink július, augusztus és szeptember lesznek” - magyarázta Djindjics. Mint mondta, ha Szerbia nem kap azonnal pénzügyi segítséget, akkor legkésőbb szeptemberben tüntetésekre és társadalmi nyugtalanságra kell számítani. „Országunkban 330 ezer család él havi 40 márkánál alacsonyabb jövedelemből, költségvetésünket 600 ezer menekült ellátása terheli, a nyugati hitelezők által követelt gazdasági átalakítás következtében százezer ember fogja elveszítem az állását. Nem történnek beruházások, nem gek enyhítésének feltétele az előrelépés a kasmíri válság megoldása felé. A két szomszéd közös nyilatkozat nyilvánosságra hozatalával kívánta zárni a Tádzs Mahal közelében rendezett kétnapos csúcsot. India és Pakisztán osztozik Kasmíron, de mindkettő magának akarja. Függetlenségük 1947-es elnyerése óta három háborút vívtak, közülük kettőt Kasmírért. Ma mindkét ország sem fogadhat el. Megerősítette, hogy a törvényszékhez írott levelében kifogásolta a horvát gyanúsítottakkal szembeni vádirat néhány pontját. A sajtó szerint Hága azzal gyanúsít két tábornokot, Rahim Ademit és Ante Gotovinát, hogy a parancsnokságuk alá rendelt horvát egységek etnikai tisztogatásokat hajtottak végre a krajinai szerbektől visszafoglalt területeken, polgári célpontokat támadtak, szerb civileket mészároltak le az 1993-as és 1995-ös horvát akciókban. Rácán közölte, hogy levelében elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint a két tábornok horvátországi szerbek elűzését célzó akciókat terveit volna ki vagy ösztönzött volna üyen tetteket, és az ő tevékenységük eredményezte volna, hogy a Knin környéki vidék visszafoglalása idején mintegy 150-200 ezer szerb menekült el a lakhelyéről. folyik munka, sem építés. Miloevics káderei viszont továbbra is ott ülnek a gazdaság meghatározó posztjain, és azt remélik, hogy káoszba süllyed az ország.” Djindjics arról beszélt, hogy ha az ő kormánya megbukik, az a nemzetközi közösségnek tízmilliárd dollárjába fog kerülni. Válságok törnek majd ki a Vajdaságban, Montenegróban, Koszovóban, a Szandzsákban, Dél- Szerbiában. Belgrád be fogja szüntetni az együttműködést a hágai bírósággal, ismét menekültek százezrei kelnek majd útra. „De erre a bajra persze lesz pénzük a nyugati kormányoknak, miközben mindenki azon sopánkodik majd, hogy a Balkán képtelen megnyugodni. Üres rokonszenvnyüatkozatok helyett őszinte segítségre van szükségünk. Ellenzéki koromban az EU 3 milliárd márka készpénzt ígért nekünk arra az esetre, ha megbukik Müo- sevics. Hol van ez a pénz?” atomhatalom. Kasmír indiai részén vasárnap estétől tegnap délig mintegy ötven ember vesztette életét a katonaság és muszlim fegyveresek közötti összecsapásokban a Star News tévé szerint. A muszlim sze- paratisták a régió Pakisztánhoz való csatolásáért harcolnak. Agrában hindu fanatikusok pakisztáni zászlókat égettek, tiltakozásul a Kasmírról folytatott megbeszélések ellen. Moszkva. Oroszország és Kína megerősítette elkötelezettségét, hogy elsőként nem használ egymás ellen atomfegyvert, s kölcsönösen nem irányoz a másikra stratégiai atomrakétákat. Ezt emelte ki az ITAR-TASZSZ hírügynökség abból a megállapodásból, amelyet tegnap írt alá Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kínai államfő. A két ország közötti jószomszédsági, barátsági és együttműködési szerződés húsz évre szól. A húsz fejezetből álló orosz-kínai barátsági szerződés a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez szabja meg az irányokat, egyebek között nemzetközi problémák tekintetében is, de állítólag nem tartalmaz titkos záradékokat. Csiang értékelése szerint a szerződés aláírása új fejezetet nyit a kétoldalú kapcsolatokban. A kínai elnök - aki sokáig élt a Szovjetunióban, és kitűnően beszél oroszul - régi barátját, Borisz Jelcint is felKözelebb az MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU tegnapi külügyminiszteri értekezletének résztvevői arra az álláspontra jutottak, hogy az elkövetkező hónapokban közelebb kell hozni az uniót a 15 tagország 375 millió polgárához, mert az emberek egyre kevésbé értik az EU működését, alig ismerik vívmányait, és ezért sokan bizalmatlanul tekintenek továbbépítése felé. Az elnöklő Louis Michel belga külügyminiszter rámutatott: nemcsak a rendszeres felmérések mutatják, hanem az írországi és a dániai elutasító népszavazás, valamint az európai választásokon való alacsony részvétel is, hogy a polgárok jó része nagyon távol érzi magát az EU valóságától, nem érti, mi miért történik, mire törekszik az EU, és erősödnek az aggodalmak minden további integrációs terv és a bővítés miatt is. Az emberek nem látják át az intézményeket és nem is érdekli őket az ekörül folyó alkudozás, a lényegről kellene Abu Dzabi. Jasszer Arafat állítólag beleegyezett olyan palesztin nemzeti egységkormány megalakításába, amelyben helyet kapnának az ellenzékben lévő erők, köztük a szélsőséges mozgalmak, mint a Hamász és az Iszlám Dzsihád. így nyüatkozott az ITAR-TASZSZ szerint Mohamed Dahlan, aki a Gázai övezetben működő palesztin elhárítást vezeti. Dahlan légből kapottnak minősítette azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő és a Jordán folyó nyugati partvidékének palesztin biztonsági főnöke, Dzsibril Radzsub ezredes úgy tekinthető, Bukarest. Éles hangú közleményben fejezte ki csodálkozását a román külügy amiatt, hogy az amerikai külügyminisztérium az emberkereskedelemről készített jelentésében Romániát azon országok közé sorolta, amelyek nem tesznek lényeges erőfeszítéseket a jelenség felszámolására. A román közlemény szerint az amerikai külügyi jelentést készítő szakértők nyilvánvaló tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot, és annak ellenére nem vették figyelembe a Románia által az elmúlt hónapokban elért jelentős haladásokat, hogy a szóban forgó területen kiváló az együttműködés mint Arafat leendő utódja a legközelebbi jövőben. Határozottan elítélte a szerinte Izrael által gerjesztett Arafat elleni propagandahadjáratot. „Akár tetszik, akár nem az izraelieknek, Arafatot a nép választotta” - mondta Dahlan. Radzsub ezredes tegnap felszólította a palesztin szervezetek tagjait, hogy szüntessék be támadásaikat Izrael területén belül. Szerinte ugyanis az ilyen támadások csak Sáron izraeli kormányfő és az izraeli jobboldal kezére játszanak. A ciszjordániai biztonsági főnök mindamellett hozzátette, hogy a következő napokban az izraliek és palesztinok közötti erőszak fokozódására számít. a román és az amerikai hatóságok között. Az amerikai jelentés egyebek között megállapította: Románia az elsőszámú ország, ahonnét nőket visznek Törökországba, Olaszországba, Görögországba és a Balkánra szexuális kizsákmányolásra. Görögországba férfiakat szállítanak mezőgazdasági feketemunkára Romániából. A jelentés szerint a román kormány nem felel meg a jelenség elleni harc minimális elvárásainak sem. Az anyagi eszközök hiánya és a magas szinteken jelentkező korrupció miatt a helyi hatósági emberek közül sokan ezt a jelenséget kevésbé fontos problémának tekintik, az áldozatokat pedig elszigetelt szociális esetekként kezelik. Zorán Djindjics szerb miniszterelnök élesen bírálta a Nyugat segélypolitikáját Belgrád hiába várj a a pénzt Indiai-pakisztáni megbeszélések - váratlanul meghosszabbított csúcstalálkozó Kasmír jövője a kulcskérdés Arafat állítólag nemzeti egységkormányt akar létrehozni Együtt a terroristákkal MTI-HÍREK Nézeteltérés Románia és az Egyesült Államok között Bukarest megsértődött MTFHlR
