Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-14 / 161. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 14. TÉMA: A KÁBELTÉVÉ Kováts Ferenc: A hazai társaságok minimális áron nyújtják műsorszórási szolgáltatásaikat az ügyfeleknek A pozsonyiak háromnegyede már csatlakozott Kábeltévék az ezredfordulón Somogyi Tibor felvétele A szlovák kábeltévézés las­san kezdi kinőni a gyerekci­pőt, a műsorszórásról szóló törvény azonban új kihívá­sok elé állította a társaságo­kat. A kábeltévézés szlová­kiai helyzetéről Kováts Fe­renccel, a nagymegyeri ká­beltévé tulajdonosával be­szélgettünk. INTERJÚ A tavaly ősszel elfogadott tör­vény több kedveződen újítást is hozott a kábeltévék számára. Mi­ért volt szükség a retransz- missziós sugárzásról szóló új tör­vényre, és mennyiben változtatja ez meg a hazai kábeltévés piacot? Korábban nyugaton a tévécsator­nák még versenyeztek azért, hogy a kábeltévés hálózatokban megjelen­hessenek. A helyzet később meg­változott, így ma már a kábeltévé­társaságok fizetnek a csatornák­nak, nagyon sok csatorna ennek kö­szönhetően csak kábeltévés sugár­zásra alakul. A régi, ma már „klasz- szikusnak” számító német, angol műholdas csatornák ugyan még mindig bárki számára ingyenesen hozzáférhetők, mára azonban ezek a csatornáknak csak a pár százalé­kát teszik ki. Többségük ezt már nem engedheti meg magának, hi­szen a tévés piacon hatalmas kon­kurenciaharc uralkodik. A hazai ká­beltévézés kezdeteméi a mi dol­gunk is egyszerűbb volt, hiszen amit az éterben fogtunk, azt problé­mák nélkül sugározhattuk. Ez a föl­di és a műholdas csatornákra egy­aránt érvényes volt. Az, hogy nem kellett sugárzási díjat üzemünk, ol­csóvá tette a kábeltévét Szlovákiá­ban. Viszonylag alacsony havidíjak mellett gazdag műsorszerkezetet tudtunk összeállítani. Nyugat-Eu- rópában persze már mintegy 10 év­vel ezelőtt komoly törvényeket hoz­tak. Később a kelet-európai orszá­gok is kénytelenek voltak ehhez igazodni. Sikerült időben elfogadni a tör­vényt, vagy ez is csak az utolsó előtti pillanatban született meg? A törvénynek már sokkal koráb­ban meg kellett volna születnie. Elkerülhetők lettek volna ezzel az olyan mértékű áremelések, ame­lyekről nemrég a UPC volt kényte­len dönteni. Az említett törvény ugyanis kimondja, hogy a kábelté­vé-társaságok csak olyan adó mű­sorát közvetíthetik, amellyel szer­ződést kötöttek. Ez a kereskedelmi és a közszolgálati csatornákra egy­aránt érvényes, ezeknek sugárzási díjat kell üzemünk. Vannak persze kivételek. A hazai csatornák mel­lett, ilyen például a Duna Televízió is. Azonban már ez utóbbi is felve­tette, mi lenne, ha esetleg az ő mű­sorukért is üzemi kellene, hiszen az állami költségvetésből számuk­ra juttatott pénzből csak nehezen élhetnek meg. Mindenkivel aláírták a sugárzás­hoz szükséges szerződéseket? A nyugati kereskedelmi csatornák­kal nem probléma szerződést komi, igaz, ez nem mindegyikre érvé­nyes. Ilyen a német DSF sportcsa­torna, amely nem egyezett bele, hogy itt Közép-Kelet-Európában adásait kábelen keresztül is ter­jesszék. A DSF annyiban különös, hogy műsorát műholdvevővel bárki probléma nélkül foghatja, az ilyen csatornák többsége ugyanis már kódolja az adását. A cseh adókkal a szövetségünk már megkötötte a szerződést. A Prímával és a TV3- mal azonban nem sikerült meg­egyezni, a Novával és a magyar csa­tornákkal még folynak a tárgyalá­sok. Az új szabályozás mennyiben érinti majd az ügyfeleket? Az, hogy az összes külföldi csator­nának üzemünk kell, hatalmas mértékben emelte a kiadásainkat. Nem kerülhettük el a havidíjak emelését, az áremelést azonban igyekeztünk a minimális szinten tartani. Egyes csatornák már most meghatározták, hogy az elkövetke­ző években milyen havidíjakat kell üzemünk nekik, így az áremelése­ket is ezekhez a követelésekhez igazítjuk. Kiadásainkat befolyásol­ja a korona-dollár árfolyam alaku­lása is, hiszen a csatornáknak dol­lárban fizetünk. Költségeinket to­vább növeli, hogy időközben a mű­holdas csatornák analógról áttér­tek a digitális adásra. A kilencve­nes évek elején, amikor a kábelté­vézés Szlovákiában is beindult, még a földi és az analóg műholdas vétel dominált. Technikai szem­pontból a helyzet mára annyiban változott, hogy a műholdas vétel­nél a digitális csatornák dominál­nak. Az elkövetkező években foko­zatosan megszűnik a földi analóg sugárzás is, és ezek a csatornák is áttérnek a digitális adásra. Egyes országokban már 2005 után újra­oszthatják a frekvenciákat, azt kö­vetően pedig már a földi adóknál is a digitális technika kerül túlsúlyba. Mekkora kiadást jelent az átállás a digitális technikára ? Egy-egy csatorna átállítása 60-70 ezer koronába kerül. Az átállás számunkra ugyanakkor csak évek múlva térül meg. Fia az összes költségeinket figyelembe vesszük, akkor elmondható, hogy a szlovák kábeltévés társaságok jelenleg va­lóban minimális áron nyújtják szolgáltatásaikat, ami a környező országokhoz képest elenyésző összegnek számít. A kábeltévé-társaságoknak augusztus végéig kell megszerezniük a külföldi tévécsatornák engedélyét Versenyfutás a sugárzási jogokért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a szlovák kábeltévé-szolgáltatók augusztus végéig nem teszik rend­be szerzői és sugárzási jogokkal kapcsolatos szerződéseiket, hatal­mas büntetések és akár a működési engedély visszavonása vár rájuk. Az audiovizuális szolgáltatásokról szóló új törvény értelmében au­gusztus 31-ig kell megszerezniük a házi szolgáltatóknak a külföldi té­vécsatornák engedélyét arra, hogy egyáltalán sugározhassák műsora­ikat. Erre azért volt szükség, mert a kábeltévé-társaságok nem egyszer megsértették a szerzői jogokat. A társaságoknak így meg kell szerez­niük az összes általuk kínált külföl­di csatorna és a Szerzői Jogok Szö­vetségének (SOZA) az engedélyét is. A SOZA-val a legkeményebb tár­gyalásokat két évvel ezelőtt folytat­ták, amikor egy hónapra és egy csatlakozásra 5,20 koronás illeték üzetésében egyeztek meg. Az idei évre ez 5,50-re nőtt. A tévétanács információi szerint a SOZA-val má­ra az összes szolgáltató rendezte a viszonyát, így jelenleg a tévéadók engedélyéért folyik a harc. Az eddigi gyakorlat szerint a szol­gáltatók csak akkor fizettek egy-egy tévétársaságnak, ha az kénysze­rítette őket. Ilyen például az MTV zenecsatorna és az Eurosport sport- csatorna, ezek 12-15 koronát kér­nek havonta és csatlakozásonként a szolgáltatóktól. Hogy a többiek is megkapják, ami jár nekik, arról a tavaly ősszel elfogadott, retransz- missziós sugárzásról szóló törvény gondoskodott. E tekintetben nem számítanak kivételnek a földi su­gárzású adók sem. A szolgáltatók ugyanis sokáig ezzel magyarázták a cseh adók műsorainak sugárzását, ami számukra rendkívül előnyös üzletnek bizonyult, hiszen Szlová­kiában hatalmas irántuk az érdek­lődés, üzemiük pedig nem kellett érte. A legnézettebb cseh adó, a Nova ve­zérigazgatója, Vladimír Železný a napokban bejelentette, nem akadá­lyozzák meg, hogy a szlovák kábel­tévéken keresztül, továbbra is fog­hassák adásaikat. A UPC Slo- vensko-val folytatott tárgyalásait követően azt sem nehezményezte, hogy egyes esetekben akár a bőví­tett programcsomagba sorolják a Novát. Železný nemrég még min­denáron el szerette volna érni, hogy a Novát a szlovák társaságok csak az alapcsomagban kínálhassák ügyfeleiknek. Mára elismeri, hogy egyes esetekben a szlovák társasá­goknak a műsorszórás során lehet­nek bizonyos pluszköltségeik. Más a helyzet szerinte azokon a helye­ken, ahol a Nova adása földi úton is fogható, ott a csatornát az alap­programba kellene sorolni. Előnyben van a Szlovák Kábeltévés Társaságok Szövetségébe (SAKT) tömörülő 133 társaság, amelyek­nek jelenleg több mint 200 ezer ügyfelük van. A főként a kisebb tár­saságokat összefogó szervezet már alárta a keretegyezményt a VPRT tévésszövetséggel, amely egyebek között az RTL-t, RTL 2-t, a SAT 1-et, a PRO 7-et, a VIVA-t és a VOX-ot képviseli. Ezeknek a SAKT már 1999-ben is űzetett a műsor­szórásért. A SAKT ugyanígy sugározhatja az összes közszolgála­ti televízió adását is, beleértve a csehet, aláírták ugyanis a keret­egyezményt az Európai Közsszol- gálati Televízók Szövetségével, az EBU-val is. A SAKT társaságai a VPRT-ben és az EBU-ban tömörülő adóknak valamivel kevesebb mint két koronát fizetnek majd havonta egy-egy csatlakozásért. A SAKT elő­nyének nem túlságosan örül a UPC, amely a Kábeltévés Társaságok Szö­vetségének (APKT) tagja. Szerintük a SAKT elsiette a dolgot, ami miatt sokkal rosszabb feltételeket szabtak meg számára, mint amilyeneket a UPC szeretne elérni. Nem késleked­hetnek azonban ők sem, így legké­sőbb július végére, augusztus elejé­re szeretnék megkötni az összes szükséges szerződést. Kábeltévé-előfizetők (ezer fő) Szlovákiában (Forrás: tévétanács) Kábeltévé előnyben ÚJ SZÓ-HÍR A kábeltévé Szlovákia-szerte kezdi átvenni a vezetést - legalábbis ez derül ki a GfK Slovakia kutatóinté­zet tavaly év végi felméréséből. Akkor a megkérdezettek 45 száza­lékához jutottak el kábelen keresz­tül a tévéadások. A kábeltévé-há­lózat terjeszkedésével fokozatosan kezd visszaszorulni a klasszikus­nak minősülő tetőantennás vétel, ami a megkérdezettek 42 százalé­kának jelent vételi lehetőséget. A két vételi lehetőségben azonban jelentős eltérések tapasztalhatók a településformákat illetően, hiszen a kábeltévé inkább a városokban terjedt el, míg a községekben in­kább a tetőantennás vétel domi­nál. A kábeltévé leginkább a Po­zsonyi kerületben terjedt el, ahol a háztartások 78 százaléka csatlako­zik valamelyik kábeltévé-szolgál­tatóhoz. A sor végén az Eperjesi kerület kullog, ahol ez a 30 száza­lékot sem éri el. A műholdvevő be­rendezések, a kezdeti lelkesedést követően, nem terjedtek el töme­ges méretekben, hiszen ilyen csak a megkérdezettek 16 százalékának van. Új csatornák kábeltévén keresztül A UPC slágerlistája ÚJ SZÓ-HÍR A legnagyobb szlovákiai kábelté­vé-szolgáltató, a UPC mindenképp változtatni szeretne programszer­kezetén, ezért a napokban meghir­dette legújabb akcióját: ügyfelei arról szavazhatnak, mely tévécsa­tornák tetszenek és melyek nem. Szavazatainkat a cég internetes honlapján tehetjük meg július 18- ig. Az internet ugyanakkor - a UPC-nek is „köszönhetően” - Szlo­vákiában még nincs eléggé elter­jedve, így kérdéses, hogy az emlí­tett szavazás eredménye mennyi­Újabb csatornák tűnnek el Príma csak ÚJ SZÓ-HÍR Hamarosan búcsút mondhatunk a cseh Príma tévécsatornának. Ez, a többi cseh csatornától eltérően, a legtöbb szlovák kábeltévé-szolgál­tatóval nem írhatja alá a műsorszó­rásról szóló szerződést, mivel ezt a szerzői jogok nem teszik lehetővé. A ben lesz objektív. Hosszú távú ter­veik között ugyan szerepel az internetes szolgáltatások beveze­tése is, erről azonban egyelőre csak álmodhatunk. A UPC Szlová­kia 29 városának több mint 360 ezer háztartásában van jelen, a magyarlakta városok közül Duna- szerdahelyen, Léván, Érsekújvá- rott, Losoncon, Zselizen, Kassán, Nagymihályban, Szepsiben és Nagykaposon rendelhetjük meg szolgáltatásaikat. A magyar csa­tornákat kedvelők az ml-re, m2- re, a Duna tévére, az RTL Klubra és a TV2-re szavazhatnak. a határon Príma ugyanis az összes szerzői jo­got csak földi műsorszórásra kapta Csehország területére. Szlováldá- ban így csak azok számára adja meg az engedélyt a sugárzáshoz, akik az adáshoz közvetlenül a határ men­tén, földi műsorszórás útján jutnak hozzá. Ugyanilyen sors vár a cseh fővárosra specializálódó TV3-ra is. Illusztráció Nagyszombatban is baj van a UPC-vel Bírósági útra terelt ügy ÚJ SZÓ-HÍR A legnagyobb kábeltévé-szolgálta­tóval nemrég a nagyszombatjának is meggyűlt a baja. A város kábelté­vé-társaságában, a 70,5 millió ko­ronás alaptőkéjű Trnavatel Kft.- ben a UPC-nek 95 százalékos ré­szesedése van, a többi a város tulaj­dona. Februárban a UPC egyolda­lúan 215 koronáról 330 koronára emelte a bővített programcsomag árát, anélkül, hogy erről a várossal előzőleg tárgyalt volna. Mivel ez kötelessége lett volna, a város bíró­sági útra terelte az ügyet, amivel si­került elérniük, hogy az előzetes döntésében megtiltsa az áreme­lést. A város most szeretné vissza­vásárolni a Trnavatel 95 százalé­kát. Štefan Bošnák polgármester árajánlatát azonban a UPC leg­utóbb durva viccnek tekintette. Pavla Petrlová, a UPC szóvivője, szerint a város vagy tréfát űz belő­lük, vagy képviselőiknek fogalma sincs a jelenlegi szlovákiai piaci vi­szonyokról. A UPC-nek szerinte esze ágában sincs eladni a társasá­got. Bošnák szerint a UPC évente arra panaszkodik, hogy Nagyszom­batban veszteségesek, ők ezért csak egy veszteséges társaságtól szeretnék megszabadítani őket. Az oldalt írta és összeállította: Molnár Iván

Next

/
Thumbnails
Contents