Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-03 / 152. szám, szerda
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 3. KOMMENTÁR Lyuk a nadrágszíjon PÁKOZDI GERTRÚD Noha a törvény értelmében már korábban időszerű lett volna a nyugdíjak valorizációja, a munka- és szociális ügyi minisztérium októberre helyezte kilátásba az esedékes nyugdíjemelést. A javaslat négy változattal számol. Hogy az egy-, három-, öt-, illetve hétszázalékos változat közül melyik kerül ki „győztesen”, azt nyilvánvalóan nem a nyugdíjasok valós igényei határozzák majd meg, hanem a társadalombiztosító anyagi helyzete. Szerepet játszik a nyugdíjrendszer elavultsága is, de a jelenlegi rendszer „élvezőit” ez kevéssé érdekű. Már csak azért is, mert még a derűlátó reformerek is tisztában vannak vele, hosszú évek kellenek ahhoz, hogy az egyelőre javaslatként létező új nyugdíjrendszert bevezessék. A társadalombiztosító követelései 54 millió koronára rúgnak. A nyugdíjak minimális emelése esetén havi plusz 60 millióra, maximális emelése esetén pedig havi plusz 1,5 milliárd koronára lenne szüksége. A kérdés pillanatnyilag az, hogy van-e reális esély a tartozások legalább töredékének behajtására. Az idei költségvetés nem számolt nyugdíjemelési kiadásokkal, így a társadalombiztosító a behajtott tartozásokon kívül más „emelési” forrásból aligha meríthet. Igaz, a pénzintézet pillanatnyilag nagy reményeket fűz a lehetőséghez, miszerint július 1-jétől követeléseit eladhatja egy harmadik személynek. De van rá szlovákiai példa, hogy az adósságbehajtásban ez sem jelent megoldást. Nagy a valószínűsége, hogy nyugdíjemelési pénzforrásteremtés kérdésében a kormány kényszermegoldásra szorul. Persze, mielőtt bárki is „sajnálni” kezdené a megoldhatatlannak tűnő feladatok előtt álló végrehajtó hatalmat, nem árt, ha tudatosítja, a társadalombiztosító legnagyobb adósa maga az állam. Vagyis rosszul működik. És miközben az egyszerű halandó olvassa, hallja, miképpen oszt-szoroz a végrehajtó hatalom, hogy a nyugdíjas iránt is teljesítse törvényes kötelességét, arról is hír érkezik hozzá, hogy az állam odaadóan törődik hivatalnokainak kényelmével. Az állami költségvetést ugyan nem terheli újabb kiadásokkal az intézkedés, de azért fölöttébb ingerlőén hat a közvéleményre, hogy miközben a kormány pénzhiányra hivatkozva rendkívül szűkmarkúan rendezi a pedagógusok, az orvosok és a nővérek fizetését, emelné is meg nem is nyugdíjat, azt hallja, hogy ezentúl még több minisztériumi hivatalnok utazhat 2 milliót érő szolgálati gépkocsin. A kisember sok mindent elnéz a hatalom birtokosainak. A hivalkodás nem voksoláskor tartozik a bocsánatos bűnök közé. JEGYZET Apu, hód med be? JUHÁSZ LÁSZLÓ Mondom magamnak, ez már tényleg tarthatatlan: tíz éve itt élek Pozsonyban, és még nem jártam székesfővárosunk híresneves állatkertjében. Annyi jót hallottam már róla, felkerekedtem hát, egy buszjegy és 30 korona a belépőre nem a világ. Voltam én már állatkertben jópár európai városban, de bizton állítom, a pozsonyihoz egyik sem fogható. Ennyire gondozatlan, piszkos és érdektelen helyet még életemben nem láttam. Itt hiába énekelné Bilicsi, hogy apu, hód med be? Sehol egy nagy elefánt, barlang sincs, nemhogy oroszlán. Zsiráfról nem is beszélve. Teve van kétpúpú, egypúpú nincs, merthogy kinek kellene egy drome- dár? Akadnak viszont páros ujjú patások, minden rendű és rangú aprójószág, bakkecske, ózgidácska sete-suta. A medve szponzora egy Ján Medveď nevű úr, olvasom a maci kifutójánál. Ez kedves, stílusos. Én egy juhot sem igen bírnék fizetni. Büfé viszont van, amennyi kell. Sör-bor-pálinka, kóla meg ásványvíz - minden kapható odabenn. Helyi érzéstelenítés gyanánt meg is ittam egy sört. Aztán - ahogy ez már lenni szokott - illemhelyei kezdtem keresni. Egyre kilátástalanabbnak tűnő erőltetett menet után rá is bukkantam egy koszos, viszont fizetős vécére. Ivókút több is akad a kertben, azokkal csak az a baj, hogy vandál kezek (vagy a takarékos vezetőség) leszerelték a csapokat. Oroszlánért és elefántért nyafogó gyermekünket leadhatjuk a dodzsempályánál, háromkerekű motorkerékpáron 30 percig 20 koronáért körözhet, nem is kell állatokat néznie, fene a hálátlan kölykét. Én meg legközelebb tuti, hogy Gánsendorfba megyek. Drágább, az igaz, de három unatkozó majomnál biztos többet látok. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László-politika (58238339), SidóH. Zoltán-gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly- sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7704200, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: B. Nemcovej 32,055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Teijeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, avsí/SÍiív az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, oi arcúi«,«,, E-mail: redakda@ujszo.com- Hosszú hónapokig tartott, amíg sikerült lenyúlnom az egész céget. Ideje, hogy kipihenjem a fáradalmakat... (Gossányi Péter karikatúrája) TALLÓZÓ NÁROPNÁ OBRODA Hunčík Péterrel, a cseh Nova kereskedelmi tévé egyik alapítójával készített beszélgetést a szlovák lap. Egyes értesülések szerint a Nova másik alapítója egyezkedett a volt szlovák kormányfővel. Állítólag ha Vladimír Železný hajlandó lett volna támogatni a HZDS kampányát, Mečiar ellenszolgáltatásként segítette volna Železný teijeszkedését a szlovákiai piacon. Hunčík szerint Železnýben megvan a hajlam a me- diális teijeszkedésre akár politikai segítséggel, ám a Mečiarral folytatott egyezkedésről nem tud. SME Létezett olyan forgatókönyv, amely szerint Mikuláš Dzurindát Pavol Hantáiknak váltotta volna fel a kormányfői székben, erősítette meg Hantáik. Az SOP elnökével bizonyos vállalkozói és politikai körök beszéltek erről, ám nem tartotta reális elképzelésnek; nem volt olyan csapata, amelyre támaszkodhatott volna. A romák kivándorlásának okairól készült szlovákiai jelentés nem tesz említést külföldi titkosszolgálatok akcióiról Belgiumba, eddig öt hullámban Csáky Pál kisebbségi ügyekért felelős kormányalelnök júniusban terjesztette a parlament elé a romák kivándorlásának okairól szóló jelentését, amelyet hivatala a belügyi és külügyi tárcával, illetve a Szlovák Titkosszolgálattal (SIS) közösen dolgozott ki. PÁSZTOR DIANA A szlovák jogrend 1991-től ismeri el a roma etnikumot nemzetiségként. Az 1991-es népszámláláskor 75 802-en vallották magukat romának (1,4%). A szakértők becslése szerint azonban 350-400 ezren vannak. Szlovákiában élő romák 1993-ban kértek először menedékjogot külföldön. Az első célállomásuk Hollandia volt. Az igazi menekülthullám ’98-ban vette kezdetét, Nagy- Britannia lett az úti cél. Ezután Belgium következett, majd Finnország. A tömeges kivándorlás vízumkényszer bevezetésére késztette az említett országokat. Elsőként Nagy-Bri- tannia, majd Írország, Finnország, Norvégia, Dánia és Belgium lépett. Finnország megfigyelőket is küldött Szlovákiába, akik elsősorban a Ke- let-Szlovákiában élő romák élet- színvonalát vizsgálták. A legtöbb roma a Belga Királyságban kért menedékjogot, 1998-tól összesen öt hullámban. 1999 októberében az embeijogi szervezetek élesen tiltakoztak a visszatolonco- lás során alkalmazott belga eljárás ellen. Az ügy a Strasbourgi Emberjogi Bíróság elé került, jelenleg is folyik a 2001. május 15-én kezdődött a tárgyalás. A legutóbbi adatok csökkenő tendenciát mutatnak. Ennek oka valószínűleg az új feltételek bevezetése. A 2000-es év elején egy belga kormányon kívüli szervezet, az Opre Roma Szlovákia-ellenes kampányt indított. Megfigyelők feltételezik, hogy az Opre Roma vezetője, Wolf Brugen - bizonyos ultrabaloldali csoportosulásokkal közösen - állhat a romák tömeges kivándorlásának megszervezése mögött. A múltban megalapozatlanul megvádolta a szlovák rendőrséget, hogy önkényesen lép fel a roma kisebbséghez tartozókkal szemben, és ő áll a mögött a hír mögött is, mely szerint a szlovák kórházakban a roma nőket sterilizálják. A belga sajtó rendszeresen antidemokratikus, nacionalista és rasszista államként mutatja be Szlovákiát. A migráció időzítése, valamint azon tény, hogy Szlovákiát és Csehországot egyre több roma hagyta el, alapján született a feltételezés, hogy nemzetközi roma szervezetek állhatnak a háttérben. Miután 2001. április 10-én életbe lépett az úgynevezett „Európai Unió fehér listája”, nőtt a kivándorlók száma Finnország, Norvégia és Dánia felé. Hasonlóan Svédországhoz, az említett országokban is életbe lépett az ún. dublini konvenció, tehát szigorították a bevándorlás feltételeit, a szlovák kérvényezőket még a repülőtéren visszafordították. A SIS feladatul kapta kideríteni, mi és ki áll a kivándorlás hátterében, így havonta áttekintést készítenek, és tájékoztatják a belügyminisztériumot. A titkosszolgálat rámutatott, a szervezett utakat elsősorban az A 2001 áprilisában bevezetett óvintézkedések: ♦ be- és kiutazáskor is szigorítani az ellenőrzést a határátkelőhelyeken ♦ betartani az okmányokról szóló törvényt ♦ szigorítani az utazási kérelmekkel kapcsolatos nyomtatványok elbírálását ♦ a határátkelőhelyeken ellenőrizni a jármüvek technikai állapotát ♦ figyelemmel kísérni a gyanús személyek mozgását. uzsorások használják ki, akik pénzt kölcsönöznek a Iáutazóknak. Továbbra is megfigyelik azokat, akik ebből profitálnak, az uzsorásokat, az utazási irodákat, az irathamisítókat, illetve azokat, akik fekekemun- kát és szállást biztosítanak a romáknak külföldön. A szlovák külügyminisztérium nemzetközi fórumokon is támogatja a romaprobléma megoldására szolgáló törekvéseket, és külképviseletek figyelik a külföldi visszajelzéseket, kiértékelik a szlovákiai kivándorlók kérelmeit, és megvizsgálják indokaik hátterét. Annak érdekében, hogy a külföld számára átláthatóbb legyen a szlovákiai roma kisebbség helyzete, a külügyminisztérium és a kormány- hivatal tájékoztatót készített. A kül- ügy minden fórumon azt hangsúlyozza, elfogadhatadan az a nézet, hogy összefüggés van a roma migráció és az etnikai alapú diszkrimináció között. Günter Verheugen, az EU főbiztosa 2001. februárjában tett szlovákiai látogatása során szintén kizárta, hogy a szlovák jogrend e téren diszkriminatív. Az EU-csatlakozási folyamat részeként a szlovák tárgyalódelegáció rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a roma migrációról és természetesen azokról az intézkedésekről, amelyeket az országon belül foganatosítunk. A szlovák kormány arra helyezi a legnagyobb hangsúlyt, hogy európai szinten egységes legyen a menekültügyi eljárás, többször azzal a kéréssel fordult az EU-hoz, hogy a tagállamok harmonizálják vízumpolitikájukat. A hazai roma kisebbség problémáinak megoldásában fontos szerepet kapnak a kormányon kívüli szervezetek, jelenleg több mint 200 üyen intézmény működik. A külügyminisztérium emellett együttműködik az Európai Központ a Romák Jogaiért, az Amnesty International, az International Helsinki Federation for Human Rights és az International Roma Union szervezetekkel. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes parlamenti beszámolójában megHol és hány roma kért menedékjogot 2001 első negyedévében? Belgium 239 Dánia 236 Csehország 99 Németország 49 Finnország 45 Svédország 34 Hollandia 33 Nagy-Britannia 30 állapította, hogy a rossz életkörülményekre visszavezethető migráció csökkent és átalakult szervezett kivándorlássá, egyértelműen pénzszerzés a cél. Hátterében az uzsorások, okmányhamisítók állnak, de külföldi szervezetek is nyereséghez jutnak a roma kivándorlásból, elsősorban néhány nemzetközi roma szervezet, amely jogvédelemmel foglalkozik. Részben a roma politikai élet képviselői is profitálnak a kivándorlásból, nyomást gyakorolnak a romaprogramok támogatása érdekében, hogy részesüljenek az anyagi segélynyújtásból. Szerintük a rossz szociális helyzet, a munkanélküliség a migráció oka, valamint nem utolsósorban a romák diszkriminálása és a rasszizmus. Jelenleg kb. 900 Szlovákiából emigrált roma él Belgiumban, akik kérelmét a hivatalok már elutasították, és bár semmilyen segélyt nem kapnak, kint maradtak. Ezenkívül még további 200 roma vátja ügyének elbírálását. Csáky szerint szükség van egy átfogó elemzésre a roma kisebbség helyzetéről, amelynek tartalmaznia kell a történelmi és szociokul- turális összefüggéseket. A kérdést nem lehet egy-egy intézkedéssel megoldani, komplex módon kell kezelni a szlováldai roma kisebbség ügyét. VISSZHANG: Megfenyegetett a pártelnök; Terebessy Zoltán olvasói levele, Új Szó, június 29. Üres volt a kultúrház Az önkormányzat állandó „ellenzéki” képviselőjeként ragadtam tollat. Mivel ismerem a konfliktust és a szereplőket, vettem a fáradságot, és péntek este megnéztem, milyen az, amikor kultúrházunk teltházzal üzemel. Kongott az ürességtől. Tudom, hogy két ember személyes problémáit egy harmadik nem tudja megoldani, ennyit szerettem volna tényként tudatni azokkal, akiket esetleg érdekel. Pásztori Károly Ipolynyék Az MKP színeiben lettem Ipolykeszi polgármestere. Megrendültén olvastam, mit írt Terebessy Zoltán, Ipolynyék polgármestere Hamerlik Richárdról, az MKP Nagykürtösi járási elnökéről és a járási hivatal elöljáró-helyetteséről. Hamerlikot régóta ismerem, s egyáltalán nem olyan ember, amilyennek leúja, nem karrierista törtető. Mint ember, mint politikus és mint vezető segítőkész, emberbecsüló, tisztességes. Munkáját meg kellene köszönnünk, mert mindazt, amit tett, a magyarságért tette. Deák Rózsa Ipolykeszi Községeinkben nem épülnek „egypártrendszerek”, toleránsak vagyunk valamennyi legálisan működő párttal szemben. A járási elnököt nem olyannak ismertük meg, mint amilyennek a levél leúja. Segítőkész, becsületes ember, akihez eddig bármikor fordulhattunk. Zatyko Ferenc, Csáb; Jámbor László, Apátújfalu; Benkocs Irma, Óvár és Nagy József, Inám polgármestere Nem óhajtjuk kommentálni a polgármester és az elöljáró-helyettes konfliktusát, de nem hagyhatjuk szó nélkül Terebessy Zoltán kijelentését, hogy Hamerlik Richárd „magyar iskolát legfeljebb csak kívülről látott”. Ez rágalom. Többször meglátogatta iskolánkat, segítségére, tanácsaira mindig számíthattunk. Skabela Rózsa igazgatónő, Faggyas Marián igazgató- helyettes, Ipolybalog A Csemadok ipolynyéki alapszervezetének tevékenysége fellendült, miután Hamerlik Richárd került az élére. Elnöksége alatt újjáalakult a néptánccsoport, létrejött egy népi zenekar, egy vegyeskórus, amely Hamerlik vezetésével eljutott a ga- lántai Kodály-napokra, ahol bronzkoszorús minősítést kapott. Mag József, a Csemadok volt nagykürtösi járási elnöke Szerkesztőségünk a vitát ezzel lezártnak tekinti.
