Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-12 / 159. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 12. Mészáros filozófiatörténeti áttekintést nyújt a témáról, aminek egyik pólusa Platón, a másik Schopenhauer A szolidaritás a szerelemben Kultúra - oktatás Egy kis csók, egy kis bók A komáromi Jókai Színház szombaton Kisudvamokon lép színpadra. A társulat 20 órai kezdettel a kisudvamoki faluház szabadtéri színpadán az Egy kis csók, egy kis bók című zenés darabot mutatja be. (ú) MOZI _____________________POZSONY_____________________ HVI EZDA: Evolúció (amerikai) 16, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: Mi kell a nőnek? (amerikai) 21.15 MLADOSŤ: érzéki csalódás (amerikai) 15.45,17.30,20 MÚZEUM: Ó, azok a csajok! (amerikai) 17, 19 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) 18.30, 20.30 Szívörvény (amerikai) 18.30 Árvák hercege (amerikai) 18 Amerikai nyom (francia) 20.30 Magányosok (cseh) 20.45 Szeptember (amerikai) 20 Rózsaszín álmok (szlovák) 19 _______________________KASSA_______________________ TATRA: Gazemberkék (amerikai) 18,20 CAPITOL: Evolúció (amerikai) 18, 20 ÚSMEV: Pasik és csajok (amerikai) 18, 20 IMPULZ: Amerikai pite (amerikai) 19.15 __________________DÉL-SZLOVÁKIA__________________ DUN ASZERDAHEĽY- LUX: Hannibal (amerikai) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A pók hálójában (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: A múmia visszatér (amerikai) 18 AMFITEÁTRUM: Mi kell a nőnek? (amerikai) 21.30 PAT - AMFITEÁTRUM: Pokoli szerencse (cseh) 21.30 _______________________GYŐR_______________________ PLA ZA: Bíbor folyók (francia) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A csábítás elmélete (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Érzéki csalódás (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hannibal (amerikai) 15, 17.30, 20 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Mi kell a nőnek? (amerikai) 20 A múmia visszatér (amerikai) 14, 17.30, 20 Nincs több suli (amerikai) 13.45, 15.45 Reszkess, Amerika! (francia) 16.15, 18.15, 20.15 Sebhelyek (amerikai) 17.45, 20 Shrek (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Vad kanok (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Két napig szól a muzsika a Matáv Zeneházban Nyáresti koncertek MTI-TU DÓSÍTÁS Budapest. A Bop-Be Trió, majd a Trió Yengibarijan lép fel a Nyáresti koncertek a Matáv Zeneházban mottóval meghirdetett kétnapos program nyitóestjén, július 17-én. A Matáv IX. kerületi, Páva utca 10-12. szám alatti zeneházában a Bop-Be Trióban ifjabb Szakcsi Lakatos Béla zongorázik, Orbán György bőgőzik és ifjabb Pecek Lakatos András dobol. A trió vendégeként Balássy Betty, a Garai Attila jazzénekverse- eny harmadik helyezettje lép pódiumra. A Trió Yengibarijan lemezbemutató koncertjén a Tango Passion című album anyagát hallhatja a közönség. Július 18-án először a Tin- Tin Quintet muzsikál. A Coolactive szaxofon Quartet műsorában Pozsár Eszter alt- és szopránszaxofonos, fuvolás; Elek István tenorszaxofonos; Zsemlye Sándor altszaxofonos és Urbán Orsolya baritonszaxofonos játékát hallhatják az érdeklődők. A ritmusszekciót Frey György basszusgitáros, Nagy János zongorista és Szendőfi Péter dobos alkotja. A Francia Intézet különleges rendezvénnyel ünnepel Idényzáró utcabál Túl keveset beszélünk a szerelemről, miközben úgy tűnik, lassan nem is beszélünk már másról, csak a szerelemről. „Mi” - ezen most általában a nyilvánosság legkülönbözőbb szintjeit és formáit értem. PÁLYI ANDRÁS Mészáros András könyve első lapjain Karl Kraus aforizmájára hivatkozik, aki szerint a szerelem a teológia számára bűn, a jogban tiltott kapcsolat, a medicinában testi sértés, a filozófia viszont nem foglalkozik ilyesmivel. Akkor hát? A szerelem a bulvársajtó, a tömegkommunikáció, a lektűrgyárosok, a tévésorozatok szabad vadászterülete, noha urambocsá’, itt-ott a magvas, tartalmas alkotásokat létrehozó művészek is foglalkoznak vele. Egy filozófus, gondolkodó, egy magára valamit adó „komoly ember azonban nem nyúl a témához. Ugyanakkor a nyájas nagyérdemű tétovázás nélkül meghozza az ítéletét: a bestsellerlisták áttanulmányozása után újra és újra rádöbbenhetünk, hogy az olvasók döntő többsége számára egyetlen komoly téma vén: a szerelem. Szerzőnk mindenesetre nem rest „alapvető emberi létformaként” kezelni a szerelmet, amely „megtestesíti, kifejezi azt az idődimenziót, amely mindenfajta emberi létezés fundamentuma: a pillanatod’. Sőt, mindjárt idézi a szociológus Georg Simmelt, aki szerint „a szerelem a legtisztább tragikum: csak az individualitás lobbantja lángra s az individualitás megha- ladhatatlansága töri szét”. S ezzel már benn is vagyunk az őt foglalkoztató kérdések sűrűjében: miért kezeli fenntartással a filozófiai közvélemény tudományossággal „megfertőzött” tábora azokat a filozófusokat, akik e témához nyúlnak, s úgymond mítoszokat alkotnak (mint Platón), szépírókká válnak (mint Kierkegaard vagy Nietzsche), művészeket inspirálnak (mint Schopenhauer)? Tény, hogy a szerelem „nem olyan steril elvontságú jelenség, mint amilyeneket a bölcseleti fogalmak többMészáros András sége takar” - hangsúlyozza szerzőnk, ám ugyanakkor hozzáfűzi: tagadhatatlan, hogy a tudományos racionalitás elterjedtsége ellenére ma sem halt ki az a gondolkodástípus, amely Platónnál még a bölcselet legitim alkotóeleme volt, s ami újabban „miszticizmus” címszó alatt futja karrierjét. Magyarán a megismerésnek a racionalitás határait meghaladó módozatairól van szó, amelyek a „közvetlen megismerés”, a „beleérzés”, a „sejtés" segítségével „kapcsolatot tudnak létesíteni a dolgok rejtett lényegével”. A dolgok rejtett lényege? A transzcendencia lehelete? Nem keveri-e eleve gyanúba magát az a filozófiai író, aki a szerelem metafizikáját akarja megragadni, mikožben kollégái megkönnyebbülten vesznek örök búcsút a metafizikától? Igaz, szükségesnek tartja megjegyezni, hogy csak annyiban kívánja a „miszticizmust” segítségül hívni, amennyiben az leírja „a paradox időformákat, amelyeken belül észszerűen előre nem jelezhető és meg nem magyarázható változások állnak be egy ember életvitelében”. így például, amikor „a szerelem alapellentmondását” elemzi, miszerint az „eredetét és beágyazottságát tekintve a mindennapok része, de lényegét tekintve a mindennapok abszolút ellentéte. A szerelem egyedüli alanya az egyén, de a szerelem állandóan a transzszubjektivitással és a transzcendenciával szembesít bennünket: a szerelemben úgy ébredünk saját legemberibb létünkre, hogy közben elveszítjük saját magun(Prikler László felvétele) kát, és a másikkal azonosulunk.” Vagy amikor a szerelem idejét veszi szemügyre, amely nem lehet más, csak a jelen, mégsem „a mindennapok folyamatos történéseinek éppen mostja”, hanem „az általános emberi tapasztalat iránt megnyílt, és annak viszonylagos időfelettiségét magába záró, határtalan most”. így jutunk szekularizált korunk alapvető dilemmájához, amit kissé leegyszerűsítve a transzcendencia tagadásának és szomjazásának neveznék. Igaz ugyan, hogy a modern ember tudatában, miután elvesztette kapcsolatát a mágikus viMészáros András könyve ritka szellemi kalandra invitál. lágkép égi hatalmaival, Wittgenstein szállóigévé lett kifejezésével élve, „istenforma űri’ maradt, mégis minden „tudománytalan” nézet vagy fogalom gyanús neki, hogy aztán, ha váratlanul kicsúszik lába alól a talaj, gondolkodás nélkül leboruljon a régi, halott isten lába elé. Ezen a kórképen nem sokat módosít, hogy a posztmodern mintegy utat nyitott a miszticizmus reneszánszának is, amivel legfeljebb rövidre zárta a fenti folyamatot: az ezredforduló polgára, mitikusan tekintve a tudományra, kézenfekvő, tudományos igazolást szeretne kapni a legelképesztőbb miszticista konfigurációkra. Vagyis a helyzet egyre rosszabb. Mostanság kezdünk gondolkodni azon, nem fordítottunk-e túl radikálisan és meggondoladanul hátat őseink levitézlett világképének, nem akartunk-e mindenáron felvilágosultak és racionalisták lenni, nem illett volna-e szembenéznünk azzal a kérdéssel, hogy ugyan mire kellett a régieknek a transzcendens élmény? Vagy még blaszfémiku- sabban, de inkább lényegre törően fogalmazva meg a dilemmát: mire használták a transzcendenciát? Ma már megkerülhetetlen ez a kérdés, s nem azért, mintha vissza akarnánk forgatni a történelem kerekét. A szekularizált embernek is nélkülözhetetlen igénye a transzcendens léttapasztalat, mert érzékelni kívánja helyét a mindenség- ben és bizonyosságot szerezni az én határairól. Ebből a szempontból tartom nagyon fontos könyvnek Mészáros András munkáját, amely - ahogy az alcím is utal rá - a szerelem és az idő viszonyáról szól. Ez ugyanis a lényeg: elementáris szükségletünk, hogy alkalmasint kilépjünk abból a dimenzióból, amit diszkurzív gondolkodásunk időnek nevez. Ebben az értelemben a transzcendencia önmagunk meghaladását jelenti, a misztika a mindennapiság körén túli érzéki léttapasztalatot. Vagyis itt a „közvetlen megismerés”, a „beleérzés”, a „sejtés” korántsem fogalmi ködösítés, hanem létünk mélyebb, egzisztenciális rezdüléseinek egzakt vizsgálata. Mészáros könyve ritka szellemi kalandra invitál. Filozófiatörténeti áttekintést nyújt a témáról, aminek egyik pólusa Platón, aki szerint az erotikus ember nem az egyént célozza meg érzelmeivel, hanem „a szépség nagy tengerébe” önti szerelmét, a másik Schopenhauer, aki „a nemi szerelem metafizikájára” helyezi a hangsúlyt, vagyis arra, hogyan érvényesül a faj akarata az egyénben. Majd miután e történeti áttekintéssel, amellyel a feminista filozófiáig elkalauzol, exponálta a modern szerelemfoga- íom létrejöttét, A szerelem a mindennapokban című fejezet a nemek játszmájától a szerelem nagy paradoxonán („az ember legszenvedélyesebb szükségleteivel arra a lényre van utalva, amelytől talán a legmélyebb metafizikai szakadék választja el”, idézi ismét Simmelt) és a hűség kérdéskörén át a „szerelem időcsapdájáig”, az időn kívüliség „misztikus élményének” evidenciájáig ível, hogy végül a szerelem transzcendálódásának három típusát három mitikus hőspárral mutassa be: „a szexualitás bajnokaival” (Casanova és Undine), „a végtelen rezignáció” hőseivel (Don Quijote és Psyché) valamint az örök lázadás és a szolidaritás képviselőivel (Don Juan és Pénelopé). Mészáros nem etikát ír, hanem filozófiai-kultúrtörténeti esz- szét, ám ezzel az utolsó hangsúllyal mégis egy új etikai követelményre utal, a szolidaritás fogalmát kívánván bevezetni a szerelembe, amely az alá-fölé rendeltség elavultnak érzett formációi után „egyértelműen a kölcsönösség jelentését hordozza”. (Mészáros András: A transzcendencia lehelete. Kalligram Könyvkiadó) MTI-HÍR Budapest. A Francia Köztársaság nemzeti ünnepén, július 14-én az idén is utcabállal zátja az idényt a budapesti Francia Intézet. A szombati rendezvény helyszíne különleges módon közelíthető meg. Alföldi Róbert látványtervezői és rendezői elképzelése alapján az I. kerületi Szilágyi Dezső tér rakparti oldalán öt méter magas Bastille épül, s az erődítmény másolatának lebontásával lehet bejutni a színpadhoz. A látogatókat utcaművészek szórakoztatják, a vendégek megtekinthetnek képzőművészeti munkákat, válogathatnak könyvkiadók kínálatából. A Halász utcai felhajtóban felállított nagyszínpadon francia sanzonokat szólaltatnak meg magyar előadók. A fél kilenckor kezdődő esten közreműködik Kútvölgyi Erzsébet, Vári Éva és Hobo. Színpadra lép az Amorf Ördögök együttes. Hét órától a Halász utca és a Lánchíd között közlekedő villamos divatbemutatónak ad helyszínt. A Batthyány tér és a Lánchíd közötti Duna-szakaszon fel-fel tűnő hajón minden fordulóban más-más élőkép elevenedik meg a fedélzeten az 1789-es francia forradalomra emlékezve. Tíz óra előtt öt perccel kezdődik a tűzijáték, utána az utcabál. PÁLYÁZATI ŰRLAP II. MÁRTON ÁRON NYÁRI EGYETEM Gyerekeknek, tanároknak (Kérjük nyomtatott betűkkel, olvashatóan kitölteni!) Személyes adatok Neve: Születési éve, helye: Anyja lánykori neve: Útlevél száma: Állandó lakcíme: Telefonszáma: Mobil telefonszáma: E-mailcíme: Intézményi adatok Egyetem: Város: Kar: Szak: Évfolyam: Jelölje be, melyik szekcióra szeretne jelentkezni: csak egy szekció választása lehetséges! EU ismeretek, Gyógypedagógia és szociális munka, Kisebbségi jog, Lélektan és neveléstudomány, Elektronikus média, írott sajtó, Közgazdaságtan, Művészettörténet, filozófia, országismeret, A Tisza forrásvidékének felkutatása, Néprajzkutatás Jelölje be, melyik szakkollégiumi képzésre szeretne jelentkezni: Angol nyelv, Karrierfejlesztés, Informatika Keltezés: Aláírás: A kitöltött űrlaphoz mellékeljen: * egy háromoldalas esszét a választott szekció témájához kapcsolódóan, * egy részletes szakmai önéletrajzot, * két, a szakmában elismert tanár ajánlólevelét. A budapesti Márton Áron Szakkollégium 2001. augusztus 20-30. között, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának támogatásával megszervezi az II. Márton Áron Nyári Egyetemet, az alábbi szekciókban: KÉPZÉS KÉPZÉS JELLEGE Politológia EU tanulmányok Elméleti-gyakorlati írott sajtó Eméleti-gyakorlati Elektronikus média Elméleti-gyakorlati Közgazdaságtan Elméleti-gyakorlati Kisebbségi jog Elméleti Gyógypedagógia,- szociális munka Gyakorlati Lélektan és neveléstudomány** Elméleti-gyakorlati Művészettörténet-filozófia-országismeret Elméleti A Tisza forrásvidékének felkutatása* Terepgyakorlat (Kárpátalja) Néprajzkutatás** (2001.07.23.- 08.03) Terepgyakorlat (Erdély) *vízépítő- és környezetmérnöki képzésben lévő hallgatók jelentkezését várjuk! **kárpátaljai, vajdasági és felvidéki pályázók jelentkezését várjuk! Jelentkezhetnek határon túli magyar egyetemi vagy főiskolai hallgatók. A pályázati űrlap mellé csatolni kell két, a szakmában elismert tanár ajánlólevelét, valamint egy részletes szakmai önéletrajzot, a választott szekció témájában írt, legalább 3 oldalas esszét. Pályázási határidő: 2000. július 20. Helyek száma szekciónként: 5-15 fő. A szállás és ösztöndíj mellett ingyenes intenzív idegennyelvtanfolyamok, karrierfejlesztési tré- nig, sportolási lehetőségek, könyvtár, internet, mozi, tábortűz, kirándulás. Bővebb tájékoztatás, jelentkezés: A Diákhálózat tagszervezeteinek irodáiban (Kassa és Nyitra), Márton Áron Szakkollégium, Budapest. Postán: 1037 Budapest, Kunigunda útja 35. (írja rá a borítékra, hogy II. MÁNYE) faxon: +36-1- 2506887, e-mailen: tothg@mad. hu, nyariegyetem@mad.hu , 81103 Pozsony, Klariská u. 7 (írja rá a borítékra, hogy II. MÁNYE) telefonon: + (421)-2-544-10-411, e-mailen: sardo@freemail.hu www.martonaron.hu Zenés nyári egyetem Esztergom. Harminchatodszor nyílik meg július 16-án a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem Esztergomban. Az egyetem célja gyerekek, tanárok zenei írás- és olvasáskészségének fejlesztése a Ko- dály-módszerrel. Ä szakmai munkát Szőnyi Erzsébet egykori Ko- dály-tanítvány irányítja. A foglalkozásokon a budapesti Kós Károly és az érdi Körösi Csorna Sándor Általános Iskola tanulói működnek közre. A hallgatók bemutató tanítása július 26-án lesz. Ugyanezen a napon a részvevők közös búcsúkoncertet adnak az esztergomi bazilikában. (MTI)
