Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-12 / 159. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 12. Politika 5 Beszélgetés Gyurovszky Lászlóval, a Magyar Koalíció Pártja pártközi kapcsolatokért felelős alelnökével Fölösleges volt az eddigi munka Az önkormányzati reformról szóló törvények parlamenti elfogadása után a Magyar Ko­alíció Pártja (MKP) elnöksége azt szorgalmazza, lépjen ki a magyar párt a kormánykoalí­cióból. Gyurovszky Lászlótól, a párt alelnökétől megtudtuk, nem sértődésről, hanem elke­rülhetetlen lépésről van szó. JUHÁSZ LÁSZLÓ A kilépésről vagy bennmaradás­ról előbb a járási elnökségek tár­gyalnak, majd augusztus 25-én az MKP legfőbb döntéshozó testüle­té, az Országos Tanács határoz­hat. Mi vezetett ehhez a kétség- beesettnek tűnő lépéshez? A szlovák parlamentben kezdetben csak kirajzolódott, majd később egyértelműen létrejött egy új koalí­ció, amely a törvényeket a saját ké­pére formálja. Ez a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDĽ) koalíciója a Mefíar-féle HZDS-szel és a nemze­ti párttal (SNS). Később ehhez csat­lakozott a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) is. Ez a parlamenti többség­gel bíró, új koalíció volt az, amelyik már elfogadta a módosított munka­törvénykönyvet, illetve a közalkal­mazottakról és az állami alkalma­zottakról szóló törvényjavaslatot. Ugyanez a koalíció fogadta el a köz- igazgatási reformról szóló törvénye­ket is. Új helyzet állt elő. A kormány, amelynek ebben a pillanatban még tagjai vagyunk, javaslatokat terjeszt a parlament elé, a törvényhozás pe­dig teljesen más kormánykoalíció­ként meghozza a döntéseket. Az MKP-nak mérlegelnie kell, hogy ilyen körülmények között tudja-e vállalni a felelősséget ezekért a dön­tésekért. » Nem viselked- r hetünk úgy, mintha mi sem történt volna. « Sokan úgy vélik, ez a parlamenti szövetség csak időleges. Ez a szövetség valamikor az év ele­jén született, a mostani parlamenti ülésszak végére tartós stratégiai-po­litikai szövetséggé vált. Nincs olyan jel, ami ennek a koalí­ciónak a jövőbeli felbomlására utalna? Semmilyen erre utaló jelet nem ta­pasztalunk, éppen ellenkezőleg. Úgy látjuk, a reform további sorsát is az SDĽ fogja befolyásolni. Ez a reform kvázireform (Dömötör Ede felvétele) Ez a kérdés politikai oldala. Szak­mai síkon melyek a legfontosabb kifogásaik az új törvény ellen? Az elfogadott változat csaknem azo­nos azzal, amit Mečiarék 1997-ben nem tudtak megvalósítani a mun­kásszövetség és a nemzetiek ellenál­lása miatt. Korlátozott jogkörű, 8 megyés, a kormánynak alárendelt önkormányzati rendszert akartak létrehozni. Ehhez képest a most el­fogadott törvényből kihagyták az il­letékesség kérdését, kikerült az ön- kormányzatok azon jogköre is, hogy az egyes adókból alanyi jogon része­süljenek, nem tartalmazza a tör­vény azt a lehetőséget, hogy más ál­lamok önkormányzati szerveivel szerződést köthessenek. Nemzeti érdekekre hivatkozva a kormány bármilyen helyi döntést megfelleb­bezhet, az önkormányzatok dönté­seit a kerületi bíróság fölülvizsgál­hatja, holott erre még helyi önkor­mányzatoknál is csak az alkotmány- bíróság jogosult. Nem szűnt meg a 79 járási hivatal, ezekhez járul majd nyolc megyei önkormányzat és ön- kormányzati hivatal. Az ügyintézés semmivel sem lesz egyszerűbb, sót, tovább bonyolódik, és az eddiginél is drágább lesz. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy ez a reform még körvonalaiban sem hasonlít ahhoz az elképzeléshez, amelyet a kormány javasolt, amelyen három évig dolgoztunk. Ez a reform a kor­mánynak alárendelt, hatáskörök és pénz nélkül működő kvázireform. Egyszóval, a kormányban fölösle­gesen dolgoztak évekig a refor­mon? Igen, teljesen fölösleges volt az erő­feszítésünk. Nem azért, mert a munka értelmetlen lett volna, ha­nem azért, mert a parlamentben most egy másik koalíció uralkodik. A szlovákiai magyarság szem­pontéból mit hoz az elfogadott kétfordulós megyei választási rendszer? A 25 magyarok lakta körzetből 14- ben alig lesz esély arra, hogy ma­gyar nemzetiségű képviselők jussa­nak be a megyei önkormányzatba, ami óriási diszkrimináció. Teljesen kizáija annak lehetőségét, hogy bár­melyik megyében magyar önkor­mányzat jöjjön létre. A választási rendszernek rendkívül negatív kö­vetkezményei lesznek, amelyet az SDKÚ is megszavazott, vagyis ők is egyetértettek ezekkel a szlovákiai magyarok számára katasztrofális intézkedésekkel. Az első külföldi reakciók üdvözöl­ték a parlamenti szavazás ered­ményét. Lassan ráébred majd Eu­rópa ennek a reformnak az igazi arcára, vagy a reform minősége valóban nem számít, csak a tény, hogy van? Európának valószínűleg mindegy volt, hogy 8, 12 vagy 16 megye jön létre, az viszont nem mindegy, hogy milyen jogkörökkel és önállósággal rendelkeznek ezek az önkormány­zatok. Ahhoz, hogy szakavatott vé­leményt tudjanak mondani, és a ki­fogásaikat meg tudják fogalmazni, a törvényt angolra kell fordítaniuk, elemezniük kell. Ez a folyamat most zajlik, és az MKP is mindent meg­tesz azért, hogy a külföld megfelelő információkat kapjon az elfogadás módjáról és a törvény általunk kifo­gásolt részleteiről. Tervbe vettük, hogy tájékoztatni fogjuk az európai uniós országok nagyköveteit és azo­kat az európai politikai szövetsége­ket, amelyeknek az MKP tagja. Mi várható az Országos Tanács üléséig hátralévő bő egy hónap­ban? Mi változhat pozitív vagy ne­gatív irányban? Ami a kormánykoalíciót illeti, most kiderült, hogy nem csupán az SDL és az SOP gerinctelen, hanem a Dzurinda vezette SDKÚ is ilyen poli­tikát folytat. Csekély az esély arra, hogy a történtekből megfelelő kö­vetkeztetéseket vonjanak le. Nem várható tehát politikai változás. En­nek a három pártnak továbbra is az a célja, hogy bármely áron hatal­mon maradjon. Kivételt jelent a \\ Tájékoztatjuk az r európai uniós or­szágok nagyköveteit és európai szövetsége- . > seinket. \\, KDH, amely aránylag korrekt hoz­záállást tanúsított a szavazáskor; ők valószínűleg megszerzik az SDKÚ szavazóinak azon részt, amelyik csalódott Dzurindáékban. Az MKP- nak a történtekre határozott választ kell adnia. Nem viselkedhetünk úgy, mintha mi sem történt volna, hiszen rendkívül súlyos és hosszan tartó következményekkel járó dön­tések születtek a parlamentben. Ez a válasz az MKP részéről csak a kormánykoalíció elhagyása le­het? Nem akarhatjuk, hogy az MKP le­gyen a bűnbak azért, hogy az ország nem kerül be az Európai Ünióba és a NATO-ba, ezért a helyes megoldás valószínűleg a két szélsőség között van. A végső döntést azonban az MKP Országos Tanácsa hozza meg. A szlovák kormány nyilatkozatában mély megrendülésének adott hangot Karol Sendrei erőszakos halála miatt Nem volt idejük a minisztereknek a temetésre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Karol Sendrei erőszakos halála miatt a kormány mély meg­rendülésének ad hangot. A, bűncse­lekményt alaposan ki kell vizsgálni, és a bűnösöket meg kell büntetni” - olvasta fel a kabinet nyilatkozatát Miriam Fiťmová kormányszóvivő. A megrendülés ellenére egyetlen kor­mánytag sem vett részt az áldozat temetésén. Roman Kováč egészség­ügyi miniszter szerint legalább az elmehetett volna, „aki nem volt any- nyira elfoglalt.” Peter Magvaši szo­ciálisügyi miniszter úgy véli, a bel­ügyminiszternek a temetésen lett volna a helye. Csáky Pál kormányal- elnök azt mondja, ellentmondásos hírei voltak az esetről, távollétével semlegességét akarta megőrizni. Az igazságügy vezetője a temetéskor Bécsben volt, de a kabinetet szerinte is képviselhette volna valaki. Miku­láš Dzurinda sem ért rá, éppen saj­tótájékoztatót tartott. Ľubomír Ha­rach gazdasági miniszter szerint a kormány tegnap nem firtatta, ki mi­ért nem volt a temetésen. A kor­mánynyilatkozatról a kormányfő tegnap levélben értesítette Emil Ščukát, a Nemzetközi Roma Unió elnökét. „Kizárólag a konkrét tettek győzhetnek meg minden romát és nem romát arról, hogy Szlovákia az összes polgára számára biztonságos ország” - úja, majd beszámol a ka­binetnek a faj- és idegengyűlölet, valamint a diszkrimináció vala­mennyi formája elleni lépéséről. A boncolási eredmények szerint Ka­rol Sendreinek berepedt a veséje, el­tört az állkapcsa, a mellcsontja, né­hány bordája, a szívburok megsé­rült és bevérzett, súlyos agyvérzése, valamint egyéb sérülései voltak. A vér alkoholszintjét még nem vizs­gálták. (s, čtk, sza) Elképzelhető, hogy már csak az új kormány adja el a részvénytársasággá átalakuló Szlovák Villamos Műveket Három részre osztják az áramszolgáltatót ÚJ SZÓ-TU DÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap a kormány bele­egyezett a Szlovák Villamos Művek (SE) átalakításába és magánosítá­sába, jelentette be Ľubomú Harach gazdasági miniszter. „Az átalakított villamos művek 44,79 százalékos részvénycsomagját legkésőbb 2002 júliusáig adjuk el, de az sem kizárt, hogy a magánosítást az új kabinet fejezi be” - tette hozzá. A vállalatot három részre osztják. Az új villamos művek fogja előállítani az energiát, a hatáskörébe tartozik majd az atomerőművek leállítása és a radio­aktív hulladék kezelése is. A Szlovák Energiaátviteli Rendszer a Nemzeti Vagyonalap és a kisrészvényesek tu­lajdonában marad, később teljesen állami tulajdonba szeretnék átvinni. A kassai hőszolgáltatóban az állam megőrzi 51 százalékos részesedését, 40,5 százalékos részvénycsomagot Epeijesre és Kassára ruháznak át. A három részre osztás félmilliárd ko­ronába kerül, a villamos művek adóssága jelenleg 68 milliárdra rúg. A hazai hitelezők már beleegyeztek az átszervezésbe. Harach elismerte, az átalakítás során problémát je­lenthetnek a mohi erőmű 3. és 4. befejezetlen blokkjára fordított pén­zek és a bősi vízerőművel kapcsola­tos viszonyok rendezetlensége is. „A Kelet-szlovákiai Villamos Művek két hónapon belül átalakul részvénytár­sasággá” - tájékoztatott Mária Machová privatizációs miniszter. Jövő év elején a külföldi befektetők megtehetik ajánlataikat. A kormány 1,3 milliárd korona visszatérítendő hitelt szavazott meg a Szlovák Vas- utaknak. A vállalat ebből fizeti ki a Közép- és Kelet-szlovákiai Villamos Művekkel szembeni tartozását - kö­zölte Harach. A törlesztés fontos, hi­szen az áramszolgáltatók ismét az áram kikapcsolásával fenyegették meg a vasutat. A Mečiar-mozgalom kezdeménye­zésére az előrehozott választásokról november 11-én tartott érvénytelen népszavazás 84 millió koronájukba került az adófizetőknek, derül ki a kormány zárójelentéséből, (sza) RÖVIDEN 441 millió dollárral csökkent adósságunk Pozsony. Szlovákia bruttó külföldi adósságállománya április végén 11,044 milliárd dollár volt, ez 441 millióval kevesebb, mint márci­usban. A jelentős adósságcsökkenés a Szlovák Takarékpénztár pri­vatizálásával függ össze. (SITA) Nagy-Britannia még nem kérte a kiadatást Pozsony. Még nem kapott kiadatási kérelmet Nagy-Britanniától az igazságügyi minisztérium. Ismeretes, a Valódi IRA három tagját tar­tóztatták le múlt csütörtökön Pöstyénben, a szlovákiai jogszabályok szerint esetükben legfeljebb negyven napig tarthat a vizsgálati fogság. Ha augusztus elejéig megérkezik a kérelem, a bíróság dönt az ügyész javaslatára a kiadatásról. A londoni kabinet északír ügyekkel foglalko­zó minisztériuma valószínűleg a három férfi kiadatását kéri. (TASR) Mi Brazíliáért, Brazília értünk Brasilia. Szlovákia és Brazília kölcsönösen támogatják egymást, hogy mindkét ország a Biztonsági Tanács (BT) nem állandó tagjává váljon. Pozsony 2006-ban és 2007-ben szeremé megszerezni ezt a státust, és kész támogatni Brazüiát, amely 2004-ben és 2005-ben jelöltemé ma­gát. Minderről Rudolf Schuster és Fernando Henrique Cardoso meg­beszélésén eset szó. (SITA) Norvégiával a NATO-tagságért Pozsony. Norvégia támogatja Szlovákia törekvését, hogy bekerüljön a NATO-ba - jelentette ki az oslói védelmi államtitkár Pozsonyban. Öystein Singsaas szlovák kollegáival, Jozef Pivarčival és Rastislav Káčerrel folytatott megbeszélése után kiemelte: Pozsony nagy erőfe­szítéseket tesz a tagságért. Megjegyezte: nem valószínű, hogy a jövő évi NATO-csúcson egyszerre több ország kapjon meghívót. (SITA) Népszavazás Hontvarsány elszakadásáért Léva. Jóváhagyta a Hontvarsány (Kalinčiakovo) önállósodását cél­zó népszavazás kiírását a lévai városi képviselő-testület; az össze­gyűjtött 202 aláírás alapján. Ha Hontvarsány valóban elszakadna Lévától, érdekes helyzet állna elő: az önállósult község szigetet al­kotna a város központja és többi külvárosa között. (TASR) Elhalasztották Rusko és Volzová perét Pozsony. Meghatározatlan időre elhalasztotta a Pavol Rusko kontra Sylvia Volzová-ügy tárgyalását a Legfelsőbb Bíróság. Volzová nyújtott be fellebviteli kérelmet a Pozsonyi Kerületi Bíróság határozata ellen, melynek értelmében nem társtulajdonosa a Markíza televíziót működ­tető Markíza-Slovakiának; tehát az az 1994-ben kelt szerződés, amely a cég ötvenszázalékos tulajdonjogát Volzovára ruházza, nem érvényes. Az elnapolása miatt Rusko jogi képviselői elnézést kértek. (TASR) Elkezdődhetnek az általános BSE-tesztek Pozsony. A földművelésügyi minisztérium már elkülönítette azt a 150 millió koronát, amelyből a jövő hét második felétől megkezdőd­het a 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhák általános BSE-tesztelése. A tesztek teljes költségét 573 millió koronára becsülik. (SITA) Osztrák limit a közeljövőben Pozsony. Az osztrák kormány a közeljövőben dönt arról, mennyi készpénzt kell felmutatniuk az Ausztriába utazó szlovák állampol­gároknak. A jelenleg is érvényben levő (1997-ben kiadott) jogsza­bály ugyanis nem tartalmaz minimális összeget. Erről a belügyi tárca tájékoztatta tegnap a kormányt. Ivan Šimko a napokban tár­gyal osztrák kollegájával, Ernst Strasserrel. (TASR) A Slovnaft elnézést kért a fekete füstért Pozsony. Hatalmas fekete füstfelhők szálltak tegnap délután a pozso­nyi Slovnaft felől. Az illetékesek közölték: röviddel két óra után várat­lanul megszűnt az áramszolgáltatás, ezért meg kellett szakítani a ter­melést az összes üzemegységben. A vállalat szóvivője szerint semmi rendkívüli nem történt, mérges gáz nem került a légkörbe. Az áram­szolgáltatást délután sikerült helyreállítani, jelenleg a berendezések ellenőrzése folyik. A termelés újraindítása azonban néhány napot is igénybe vehet. A Slovnaft a fővárosi lakosok elnézését kérte. (SITA) Jóváhagyták az EU által hiányolt törvényt Pozsony. .Jóváhagyta a kormány az Európai Unió által régóta hiá­nyolt, a régiófejlesztésről szóló jogszabály tervezetét” - jelentette be Hama István építésügyi és régiófejlesztési miniszter. A tervezet jóváha­gyásával a közigazgatási reformot indító törvények parlamenti elfoga­dásáig kellett várni. A jogszabály megalapozza a fejlesztési programok támogatását, az uniós alapokból történő merítés módját. A terv alap­ján fel kell számolni az egyes régiók közötti különbségeket, és biztosí­tani kell a hosszú távú gazdasági fellendülést. A fejlesztést egy ügynök­ség fogja irányítani, mely a Nemzeti Figyelőbizottsággal együtt jön lét­re. A bizottság ellenőrzi az anyagi források felhasználását, (sza) Tíz százalék visszatartása az EU részéről Pozsony. Márciustól minimális támogatást kap Szlovákia az Európai Unió (EU) előcsadakozási alapjaiból - közölte az integrációs ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes. Mária Kadlečíková szerint a mini­mum egyre inkább a nullához közelít; örülhetünk, ha legalább a forrás küencven százalékát felszabadítják. Az Európai Bizottság bejelentette: a visszaélések körüli botrány hatására tíz százalékot az ügy kivizsgálá­sáig „zálogban tart”. Szlovákia így 2,3 millió eurós támogatástól eshet el, ha az ügyet nem sikerül tisztázni. „Nem nagy probléma, ha a kor­rupcióellenes európai hivatal nem talál semmit, az összes pénzt folyó- sílják” - erősítette meg a szlovák pénzügyminisztérium, (ú) Bárkit utolérhet, s következményeivel a szervezet csak több hónap alatt tud megbirkózni. A májgyulladásról van szó, amelyről a nyári szabadságok, külföldi utazások közeledtével egyre időszerűbb beszélni. Fontos tudnivalók a Vasárnap hasábjain.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents