Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-11 / 158. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 11. Régióink leporolt hírmorzsák Válogatás a Komáromi Lapok Helyi és vidéki érdekű társadalmi, szépirodalmi s közgazdászat] hetilap 1871. július 15-i számából Egy durva művészetű bálvány Egy durva művészetű bálványt, mely Ó-Szőgyön találtatott, ka­pott a m.n. muzeum Pollák Antal számtartó úrtól ajándékban: nyert már a muzeum ehez hasonló durva kóbálványt /Silvanust/ ugyanonnan, ezek a műipar legalacsonyabb fokán állnak és vala­melyik légionárius műkedvelőtől eredhetnek. A szoborból csak azt lehet kivenni, hogy a majd egészen lapos arczú és hasú alak magas háttámlájú trónon ül, orra alig domborodik ki a kerek áb- rázatból, jobb keze lábán nyugszik, a bal „scipiót” tart, vagy „hasta purát”, a lábak közt mellettük való vékony húzások talán a ruha redői. Lehet ezen bálvány Jupiter, Neptun, Plútó vagy Es- culap is - mégis alkalmasint az első akar lenni. Meg kell menteni még az ilyeneket is, hiszen a nagyobb művészet mellett még ma is elég kontárság burjánoz! Énekkar nélkül temetés A helybéli ág.h. ev. énekkarnál azon szokás létezik, hogy ha valaki működő tagjai ezek családjai közül meghal, temetésénél a temető­ben énekel. Ezen kegyeletadás gyakorlatában azonban e héten meg lett akadályozva. Iván Károly varga leányának temetésénél a helybeli plébános megtiltotta nevezett énekkarnak, hogy a teme­tőben énekeljen. Hogy mi okból történt ez, könnyen gondolható. Szűkkeblüségből, vallási türelmetlenségből. Vagy talán meg lett volna szentségtelenítve a temető, ha az ev. énekkar szép halotti éneket mondott volna el? - Ha körültekintünk e hazában, talán szintannyi temetőt találunk, melyben prot. és kath. keresztények egymás mellett lesznek eltemetve, mint elkülönítettet. Ha ily ve­gyes temetőkben mindegyik hitfelekezet saját szertartása szerint temetheti el halottját, a nélkül, hogy egyik a másiknak vallási ér­zületét megsértené: joggal lehet kérdezni, hogy jelen esetben a halotti ének elmondása miért nem lett megengedve? Balesetek Egy hátgerincz-agysorvadásban szenvedő 52 éves napszámos nyakát életúnságból f. hó 10-én késsel bemetszette és pár órai kínlódás után meghalt, E hó 11-én pedig egy téglarakó napszámos, Bocz Ignácz úrnak új- szőnyi téglaházánál, munka közben az állványról leesett s alsó áll- kapczáját eltörte. Felgyógyulása remélhető. Végre a múlt héten két a várerődítési építkezéseknél dolgozó napszámos közül vere­kedés közben az egyik csizmája sarkával jobb vállpereczét eltörte. Kedélyes őrült Egy sopronyi Sz....y nevezetű szíjgyártót f. julius hó 3-án őrülési roham lepett meg elannyira, hogy az ottani nagy piaczon levő boltja elé kiállván, a körülötte összesereglett néptömeghez hang­zatos beszédet tartott. Azon rögeszméje jött, hogy ő király lesz, s beszédét azon refrainnel végezte be mindannyiszor:’’éljen a ki­rály! A kalapot ledobta fejéről: nem kell őneki, úgy mond kalap, hisz holnap úgyis korona fogja homlokát ékíteni. Környezői azu­tán orvost hívtak, ki a bajt constattálta, s az eszményi király a városházhoz vitetett. Útközben nagy gyermekcsoport kisérte, midőn fejére teszik a koronát, csak jó nagy „éljen”-eket kiáltsá- nak ám. A szerencsétlen orvosi kezelés alatt van. A rendőrség becses figyelmébe Van városunknak egy piszok,nyomorult söpredéke, a mely előtt a tisztesség ismeretlen, a becsületet még madártávlatból sem is­meri. Olyan mint a poloska, a mely mig él, csip, ha eltapossák, büdös! Holmi inaskákból áll ez a gyülevész had, a mely nem res­pektálva semmit, túltéve magát az emberiesség határain, sportot űz a tisztességes emberek inzultálásában és megsértésében. Nem régiben az ág. hitv. ev. polgári leányiskola növendékeit inzultál- ták, tegnapelőtt a kath. főgimnáziumnak a kirándulásáról haza­térő növendékeit dobálták meg sárral. Kiváncsiak vagyunk, hogy, mi a szándéka annak a rongyos bandának?! Talán jó lenne, ha rendőrségünk már egyszer valahára megemberelné magát, mert a mi már Mucsán is rég sok lenne, talán elég volna nálunk is, a rendezett tanácsú városban. Különben figyelemmel kisérjük a dolgokat és legközelebb az inaskák gazdáinak neveit is közölni fogjuk, hadd ismerjük meg azokat a jó helyeket, a hol még tisz­tességre sem tanítják a tanulókat. Válogatta Kamoncza Márta és Kmotrik Péter. Úgy látszik, Szepsiben idén nem bírták kivárni az őszt, mert a városi napokat már június végén megtartották Forgatag a javából Zachariáš István, Szepsi polgármestere JUHÁSZ KATALIN csábos kis leporelló­meghívó szeptember helyett június végén érkezett, az indoklás elmaradt, úgy látszik, Szepsiben idén nem bírták kivárni az őszt. Immár ötödször rendezték meg a Szepsi Napokat, mi pedig immár sokad­szor mondjuk el ennek kapcsán, hogy a város fekvését tekintve or­szágos, európai, sőt talán világ­unikumnak számít. Szepsi a Kassa-kömyéld járáshoz tartozik, ez hazánk egyetlen olyan járása, amelynek járási hivatala egy másik járás területén található; ne­vezetesen az önmagában is négyjá- rásra(!) felosztott Kassán. Ezúttal sem firtatjuk eme furcsa területren­dezési ötletet, ám annyit azért je­gyezzünk meg, hogy nem volt ez mindig így, 1960-ig Szepsi járási székhelyként funckcionált. Állítólag ekkor torpant meg a fejlődés, azóta nem tért magához a város. De mivel rúgni csak abba lehet, aki hagyja magát, az önkormányzat tájainkon ritkán tapasztalható serénységgel kezdett a dolgok visszafordításába. A határokon átnyúlva barátkozott, jó ötletekkel pályázott, ahová csak lehetett, országos jelentőségű ren­dezvényeket szervezett, és nem utolsó sorban a békés egymás mel­lett élés, a tolerancia példájává is vált. Eközben igyekeztek megőrizni a helyi tradíciókat, és életben tarta­ni az egészséges lokálpatriotizmust. A nemzetközi félmaraton részvevői A június 28-tól július 1-ig zajló négynapos rendezvénysorozat eme törekvések ékes bizonyítéka. Vala­mennyi programot sajnos idén sem abszolválhattuk, ám enélkül is megjegyezhetjük, hogy ismét min­den korosztály bekarikázhatott ma­gának egy-egy műsort a gazdag kí­nálatból. Az első nap a sporté volt, a tanuló ifjúság jól kitombolhatta magát bizonyítványosztás előtt. A kicsikről sem feledkeztek meg a szervezők, nekik ovibulival kedves­kedtek a helyi sportpályán. Aki ne­tán még nem látta volna a kassai Thália Színház Én és a kisöcsém cí­mű zenés vígjátékát, annak házhoz jött a társulat a helyi főtérre, az elő­adást pedig éjszakai fürdőzéssel egybekötött koncert követte. Másnap zuhogó esőben kapott újabb koszorút a „nyakába” a város híres szülötte, Szepsi Laczkó Máté, akinek a tokaji aszút köszönheti az emberiség. Keveseknek sikerül elér­niük, hogy országuk himnuszában is meg legyen örökítve művük, nos, ennek a XVII. századi prédikátornak sikerült, tessék csak végigpergetni a magyar himnusz szövegét! Zacha­riáš István szepsi polgármester sze­rint a tokaji aszú nem csupán a ter­mészet ajándéka, a borok királya, és Az érdeklődők vala­mennyi programot láthatták a tévében. a királyok bora, de kulturális örök­ség is, hisz a tokaj-hegyaljai táj, a borkészítési hagyományok összekö­tik a múltat a jövővel. Ä koszorúzá­son ennek megfelelően mindenki ott volt, aki számít a környéken: a Magyar Köztársaság és a Cseh Köz­társaság kassai konzuljai, Szepsi partnervárosainak képviselői, sőt a kerületi elöljáró-helyettes is. Még aznap újabb három újabb part­nervárossal írtak alá együttműkö­dési szerződést a helyiek. Az ünnepi önkormányzati ülés megnyitása ki­csiben a visegrádi négyek csúcsta­lálkozójának kezdetét idézte. A szlovák himnuszt ugyanis a cseh, a magyar és a lengyel követte, mivel a magyarországi Tárcái mellett a Brünnhöz közeli Tišnov, valamint a lengyelországi Brzozow járás lettek Szepsi új pamerei kultúrában, sportban, civil kezdeményezések­ben, és nem utolsó sorban gazdasá­gi téren. A lengyel testvéijárás első embere legalábbis főleg a két régió vállalkozóit szeretné összeboronál­ni. Az üdvözlő beszédek kulcsszavai az alulról jövő kezdeményezés, a ré­giók közti együttműködés, a de­centralizáció,a saját erőből, a ha­gyományok ápolása, az eurorégiós kapcsolatok voltak. Érdekesség kép- pen említsük meg, hogy Tišnovnak eddig még nem volt testvérvárosa, és hogy sokban hasonlít Szep- sire: szintén egy nagy­város vonzáskörzeté­ben fekszik, hasonló természeti kincsekkel és építészeti műreme­kekkel büszkélkedhet. František Svoboda al­polgármester hamisí­tatlan cseh humorral megjegyezte, hogy a térképet elővéve bi­zony megijedt a két vá­ros közötti távolságtól, ám az eddigi három szepsi utat minden al­kalommal fél órával gyorsabban sikerült megtennie, ezért bízik benne, hogy a távolság idővel teljesen eltűnik. Szepsi városa ezen a délutánon tehát gaz­dagabb lett három együttműködési szerződéssel, továbbá egy hordó tarcali borral, egy hozzá való karcagi kupával, a Szlovák Nemzeti Tanács emlékplakettjével, valamint egy 25 milliós lakásépíté­si kölcsönnel. Ez utóbbi ugyan nem ajándék, idővel vissza kell fi­zetni az állami alapnak, ám az ügyben érdekelt 51 család bizo­nyára nagy ajándéknak tekinti. Immár hagyományosan a Szepsi Napok idején adják át a város díjait az arra legérdemesebbeknek. A Pro Urbe-díjat idén in memoriam ítélték oda Tamás László pedagógusnak, iskolaigazgatónak és városvezető­nek, aki a nemzeti bizottság élőké­ként sokat tett a városért. Szintén díjjal távozott Gara Hona, a helyi fo­gászati laboratórium vezetője, aki több önkéntes szervezetben is mun­kálkodott, jelenleg pedig a helyi nyugdíjasklub fáradhatatlan elnö­ke. Szojka János kerékpárversnyző nem akárhol képviselte a várost és Szlovákiát, a Sidney-i paralimpiáról hozott haza bronzérmet, ahol tan­demben jeleskedett. Ezen kívül ma­ratoni futóként is figyelemre méltó eredményeket ért el, a szlovákiai tandem-futamokat pedig 1997 óta zsinórban nyeri. A negyedik kitün­tetett idén Remák Béla sportszer­vező lett, akinek a város többek közt a Bódva-kupát köszönheti. Ez a nemzetközi félmaraton évről évre egyre több résztvevőt vonz. Szepsiben többek közt azért érde­mes virágkertészkedni, mert időn­ként felbukkan a kerítés mögött egy szakavatott zsűri, hogy szemügyre vegye a kiskerteket, virágágyáso­kat, a lakóházak előtti pázsitot, de még az erkélyek virágdíszeit is. Ezen kategóriák legszebbjei aztán díjat kapnak, csakúgy, mint a leg­jobb szakmunkák, melyekből idén ugyan csak három készült, ám mint tudjuk, nem a mennyiség számít. A kissé hosszúra nyúlt ünnepséget élőben közvetítette a városi televí­zió, amely némi fennakadást kö­vetően ismét sugároz. Az alkalmat kihasználva munkájuk előtt ezen­nel megemeljük kalapunk. Túlzás nélkül áHítható ugyanis, hogy a Szlovák Televízió néhány egyenes adásának készítői nyugodtan eüá- togathatnának Szepsibe tanulni ezt-azt. A lustábbaknak egész héten ki sem kellett mozdulniuk otthon­ról, a stábnak köszönhetően nem­csak az említett ülést, de vala­mennyi programot láthatták a tévé­ben. Bartók Csaba, a stúdió vezetője mesélt továbbá egy frenetikus bra­zil szappanopera-paródiáról is, amelyben Jósé Femando, Manuela, Esmeralda és a többiek helyett a vá­ros ismert személyiségei vállalták a szereplést. Ezt látni kellene, remél­hetőleg ismétlik még... A négy nap alatt volt templomi hangverseny a kassai Csermely kó­russal, szabadtéri diszkó, vásár, fo­cigála, családi Ki mit tud, tűzijáték, nyereményjáték (a főnyeremény egy személyeautó volt), tájjellegű ételek a pamtervárosokból, öko- menikus istentisztelet és még sok egyéb. A vasárnap este fényét je­lenlétével Ihos József humorista is emelte, a zenei műfajok változa­tosságáról pedig country-zeneka- rok, lagzi-bandák és táncdaléneke- sek gondoskodtak. Természetesen nem tudtunk mindenkit felsorolni, aki megérdemelné, vonatkozik ez a támogatókra is, akik a polgármes­ter szerint ama bizonyos bűvös hat­jegyű szám felével járultak hozzá a rendezvénysorozat sikeréhez. Sze­gény, szponzortalan világunkban ez bizony nagy szó... A magunk ré­széről egyedül a tavaly nagy sikert aratott Szepsi Traverz nevű exrém sport-attrakciót hiányoltuk, amely­re már majdhogynem felmerészke­dtünk. Sebaj, talán majd jövőre. Addigra legalább a kellő bátorság is összegyűlik... (Sizitás Zoltán felvételei) Július 16. és 20. között másodszor rendeznek Tornagörgőn Kézműves Honismereti Tábort Játékok kukoricacsuhéból és kerámiából KMOTRIK PÉTER A tábor szervezője, Horváth Gabriella pedagógus a tavalyi tábor egyik foglalkozása közben (Peniaško József felvétele) ézműves mestersé­gek fogásaival ismer­kedhetnek a Rozs­nyói járásbeli Torna­görgő község alapis­kolás tanulói július 16. és 20. között a helyi alapisko­lában. A Csemadok helyi alapszer­vezete ugyanis ekkor szervezi meg a tavaly nagy sikert aratott Torna­görgői Kézműves Honismereti Tá­bor második évfolyamát. A ren­dezvény programjáról Horváth Gabriella pedagógus számolt be lapunknak. Milyen új foglalkozásokkal vár­ják a gyerekeket az idei táborba? A legnagyobb meglepetéssel való­színűleg a kazincbarcikai fazekas­mester, Tóth Gyula fog szolgálni a résztvevőknek, aki magával hoz­za a kerámiaégető kemencéjét, s így a gyerekek agyagból készített alkotásait ki is égetjük majd. A másik újdonság a kukoricacsuhé­ból font népi játékok készítése lesz. Ezenkívül szeretnénk kipró­bálni még a papírkészítést is. A ta­A tornagörgői tábor­ban szívesen látjuk az idősebb korosztály képviselőit is. valy állandó foglalkozások - bőrözés, bogozás, gyertyakészí­tés, gyöngyözés és batikolás - kö­zül egyedül a csipkeverést hagy­tuk ki, helyette most a babakészí­téssel ismerkedünk. Az előző tá­borban a gyerekek nagy bánatára csak egy napig volt lehetőség a szövésre, mert csak ennyi ideig tudott maradni a foglakozás ve­zetője. Azóta mi, a helyi szer­vezők is megtanultunk szőni, s több szövőkeretet készíttettünk, így most már minden nap szőhet­nek a táborozok. Az idén sem lesz bentlakásos a tábor? Sajnos nem sikerült megoldanunk a gyerekek elszállásolását, így to­vábbra is megmarad a tábor napkö­zi jellege, az ebédet viszont biztosí­tani tudjuk azoknak a részt­vevőknek, akik erre igényt tartanak. Milyen kísérőprogramokkal le­pik meg a falu közönségét? A kísérőprogramokra a délutáni foglalkozásokat követően kerül majd sor. Július 16-án Bodonyi András ipolysági zenetanárt látjuk vendégül, aki megzenésített gyer­mekverseket ad majd elő, 17-én Badin Ádám látogat el hozzánk a Rozsnyói Meseszínházzal, 18-án kirándulást szervezünk a tornai várhoz, 19-ére a megzenésített verseket játszó rozsnyói ZBK egy­üttest hívtuk meg, a zárónapon, 20-án pedig a tavalyi programhoz hasonlóan kiállítást szervezünk a gyerekek által készített tárgyak­ból, majd pedig táncolunk egyet a kassai Csámborgó zenekar muzsi­kájára. Ezekre a programokra szí­vesen várjuk az idősebb korosztá­lyok képviselőit is. Meddig lehet jelentkezni és ki­ket várnak a táborba? Jelentkezni július 13-áig, e héten péntekig lehet - személyesen a tor­nagörgői alapiskolában, vagy pe­dig a 058/7961 839-es telefonszá­mon. A táborba főleg 6 és 12 év kö­zötti gyerekeket várunk. A részvé­teli díj egyébként napi 20 korona. Honnan szereztek támogatást a rendezvényre? Táborunknak a tornagörgői ön- kormányzat, a Rozsnyói Járási Hi­vatal oktatásügyi osztálya, az SZK Kulturális Minisztériuma, a Ma­gyar Köztársaság Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma, va­lamint Ifjúsági- és Kulturális Mi­nisztériuma és a Magyar Ifjúsági Konferencia a támogatója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents