Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-10 / 157. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 10. Politika 5 Bartusz Gyula építészmérnök szerint Párkány vezetése nem készült fel eléggé a Mária Valéria híd átadására Nem várhatunk ölbe tett kézzel A tervek szerint haladnak a Párkány és Esztergom között újjáépülő Mária Valéria híd munkálatai, még idén sor kerülhet a hivatalos átadás­ra. A híd az egész régió éle­tére hatással lesz, kérdéses, a város felkészült-e erre. Bartusz Gyula építészmér­nökkel, a Déli Régió Ipartes­tületének titkárával beszél­gettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ 1999 óta nyüvánvaló, hogy a híd megépül. Felpezsdülhet az élet, a város az Esztergomba érkező turistákat is fogadhatná. Pár­kány felkészült erre? Nem. A város nem igazán gondolt arra, mi lesz a híd átadása után. Nekem is úgy tűnik. Végignézek az utcákon, nem éppen turista­csalogató látvány tárul elém. Gondolatban felmerült az idegen- forgalom és a vállalkozók közötti kapcsolatok fejlesztése, de konkrét célokat nem tűzött ki a város veze­tősége. A vonzó városkép fontos tényező. Sajnos csak részlettervek készültek, azok megvalósítása pe­dig vontatottan folyik, hiányzik az egységes koncepció. Esztergom komoly konkurenci­át jelent. Célok, tervek nélkül nehéz lesz helytállni. Van Pár­kánynak városfejlesztési prog­ramja ? Nincs. Az 1998-2002-es választási időszakra sem a polgármester, sem a képviselő-testület, sem a Magyar Koalíció Pártja nem dolgo­zott ki fejlesztési programot, ami vezérfonálként szolgált volna, s amit számon lehetne kérni. Bármi­lyen kis lépés is eredménynek szá­» Sajnos csak rész­lettervek készül­tek, azok megvalósí­tása pedig vontatot­tan folyik. mit. Szükség lett volna átgondolt, fejlesztési résztervekre lebontott programra, az ezzel járó gazdasági számításokkal, és pénzforrások után kellett volna nézni. A város fejlesztését a polgármesternek kell menedzselnie. Nemcsak a város ál­tal pénzelt tevékenységeket, ha­„A város fejlesztését a polgármesternek kell menedzselnie" nem a többi területen is - a képvi­selő-testülettel összhangban - ne­ki kellene megszabnia az irányt és ösztönöznie a vállalkozókat. Azaz nem árt, ha a polgármester olykor vállalkozóként gondolko­dik és vállalkozóbarát környeze­tet teremt. Ez így működik Pár­kányban? Nem egészen. A város vezetőségé­nek és a polgármesternek fel kel­lene hagynia azzal a kényelmes szemlélettel, hogy a városfejlesz­tést majd a vállalkozók fogják megoldani. Nem lehet ölbe tett kézzel várni. Fel kellene karolni és bizonyos kedvezményekben ré­szesíteni a kis- és középvállalko­zókat. Például a városi ingatlanok bérbeadásánál ösztönzőleg hatna, hogy egy ingatlan felújítása ese­tén a város előre kifizetett bérleti díjként tekinthetne a beruházás­ra. A bérleti díjak kiszabásánál sem szabadna önkényesen, a he­lyi, általánosan kötelező érvényű rendelettel ellentétben eljárni. Az­az, ha a város megszabta az évi 1000 koronás négyzetméteren­kénti bérleti díjat, akkor ne lehes­sen többet kérni. A híd minden bi­zonnyal több szlovák-magyar ve­gyesvállalat létrehozását ösztönzi majd. Egészséges versenyszellem alakul ki. A vásárlók azon az olda­(Archívumi felvétel) Ion fognak vásárolni, ahol ugyan­azt a minőségű árut olcsóbban kapják meg. A város képes lesz helytállni eb­ben a versenyben? Párkány viszonylag távol esik a já­rási székhelytől és a környező vá­rosoktól is, így az idehozott áru nálunk drágább. Nincs konkuren­cia. A Duna-partot sem ártana fel­újítani, az esztergomi és a párká­nyi oldalon is siralmas állapotban van. Ez lehetne mindkét város leg­szebb része. Híres a párkányi ter­málfürdő is, a város húzóereje le­het, nagy fejlesztési lehetőségek előtt áll. Esztergomban kevés a szállodai hely, a turisták nálunk is megszállhatnának, itt fürdőzhet- nének, a nevezetességeket pedig Esztergom nyújtaná. Szállodákat, medencéket, szórakozóhelyeket lehetne építeni, akár idegen tőke bevonásával. De ehhez részvény- társasággá kellene átalakítani a város tulajdonában lévő, kft.-ként működő fürdőt. A híd újjáépítéséről szóló állam­közi egyezményben az áll, hogy a határátkelőhely a menetrend szerinti buszjáratok számára lé­tesül, amit ön élesen bírált. Ha szó szerint értelmezzük a szö­veget, egy kirándulóbusz, mivel rendkívüli járat, nem mehet át. Mi lesz, ha jön egy lengyel vagy hol­land turistabusz, és nem engedik át a hídon? Ezt az ellentmondást az államközi szerződés módosítá­sával kell feloldalni. A két város­nak fontolóra kellene vennie egy városközi busz indítását, mert fur­csán hatna, ha csak gyalog vagy saját kocsival tudnánk majd közle­kedni a hídon. Be lehetne iktatni egy menetrend szerinti járatot. Azt sem tudni, mi lesz a komppal. Ren­geteg még a kérdőjel, de remélhe­tőleg sikerül megoldani ezeket a gondokat. Hajói tudom, nem csak a párká­nyi oldalon vannak gondok. Az esztergomi képviselő-testület­ben csak májusban született érde­mi döntés arról, hogy a hídról le­vezető fő közlekedési út merre ha­ladjon. Megépítéséig a jelenlegi, a városközpontba vezető utat lehet használni. Becslések szerint na­ponta körülbelül 4000 személy­gépkocsi-többlettel járó forgalom- növekedés várható. A műszaki munkák után következnek a terhe­lési próbák, a hibajegyzék összeál­lítása és a hibák ldküszöbölése. A hídról levezető esztergomi út és a Jesenský utca sarkán épült új eme­letes ház még fejtörést okozhat. S\ A Duna-partot sem r ártana felújítani, az esztergomi és a párká­nyi oldalon is siral- „ „ más állapotban van. \\ Hogy kaphatott építési enge­délyt a tuíajdonos? Ezt nem a város, hanem az érsek­újvári környezetvédelmi hivatal adja ki. Nem emlékszem rá, hogy ennek a háznak a véleményezése szerepelt volna az építésügyi bi­zottságban, pedig tagja vagyok a testületnek. A város csak kétféle véleményt nyilváníthat: vagy bele­egyezik az építkezésbe, vagy nem, azaz hogy összhangban van-e a te­rületrendezési tervvel vagy sem. Nem akadályozza a munkát, de nem logikus, hogy oda építették. Sokan bosszankodva figyeltük, ahogy épült a nem oda illő, a kilá­tást is zavaró ház. Ez a figyelmet­lenség még sok pénzébe kerülhet a városnak, mert ha zavaró tényező­nek minősül a ház, a tulajdonos magas kártérítést követelhet a le­bontásáért. Ján Oravec párkányi polgármester állítja, nem dokumentumokat gyártanak, hanem dolgoznak „Könnyű mondani, hogy menedzseljek” ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Párkány. Megkértük Ján Oravec párkányi polgármestert, hogy vála­szoljon a fenti bírálatokra. „Nem tu­dok egyetérteni a mérnök úrral. Anyagi helyzetünk egyáltalán nem rózsás, ezért az eredmények lassan mutatkoznak. Van új városrendezé­si és külön fürdőrendezési tervünk. A mérnök úr dokumentumokat gyártana, amelyeket ő nagyon szí­vesen elkészítene. Ilyen értelemben vett programunk valóban nincs. De tudjuk mihez tartani magunkat, van vezérfonalunk és dokumentum­gyártás helyett tetteket akarunk fel­mutatni. Ami a váltakozók támoga­tását illeti, a bérleti díjak megszabá­sa nézőpont kérdése. A városi ingat­lanok bérleti díja éppen azért ala­csonyabb a magánépületekétől, mert tisztában vagyunk az épületek állapotával, azaz nem elég beköl­tözni, mielőtt valaki belevág a vál­lalkozásba, rendbe kell hozni az épületet. Mi is 2-3 ezer koronát kér­hetnénk négyzetméterenként, a be­ruházást leszámíthatnánk, de ak­kor ezt a vállalkozó sínylené meg” - vélekedett a polgármester, aki el­mondta: Bartusz Gyula nyolc évig tevékenykedett a város építésügyi és városfejlesztési bizottságában, és volt lehetősége a most hiányolt do­kumentumok előkészítésére. „Könnyű mondani, hogy a polgár- mester menedzseljen. A lehetősé­gekhez mérten mi ezt meg is pró­báljuk, és meggyőződésem szerint bizonyos idő után az általunk vég­zett munkának is meglesz a gyü­mölcse. Nehéz időhöz kötött ígére­teket tenni, amikor nem tudom, mi­kor és honnan lesz a tervek megva­lósításához elegendő pénz, mikor tudunk hozzájutni a telkekhez.” - tette hozzá Oravec, (sza) RÖVIDEN A csatlakozás után is útlevéllel Pozsony. Szlovákia EU-csatlakozása után is csak útlevéllel utazha­tunk Nyugatra, amíg nálunk is teljesen életbe nem lép a Schengeni Egyezmény. Az Európai Unió külső határát még legalább három évig nem a szlovák-ukrán, hanem az osztrák-szlovák határ képezi majd. Szlovákia állampolgárai az átmeneti időszakban is csak úgy utazhatnak Ausztriába, mint most - útlevéllel. (SITA) Tisztességtelen a törvénytelenség? Pozsony. Tisztességtelennek tartja a Pozsony III. Járási Bíróság veze­tése azokat a sajtóban megjelent véleményeket, hogy törvényellenes a titkosszolgálat volt igazgatója. Ivan Lexa elleni bűnvádi eljárás meg­szüntetése ifj. Michal Kováč külföldre hurcolásának ügyében. A testü­let elnöke szerint a vizsgálati anyag áttanulmányozása nélkül nyilat­kozni „nem szerencsés”. A döntés még nem jogerős. (TASR) Milliókat ígér a pénzügyminiszter Kassa. A hónap közepéig a hivatal számláján lesz a Luník IX. város­rész iskolájának bővítéséhez szükséges pénz. A kormány 45 millió koronát szavazott meg a főként romák által lakott városrész iskolá­jának bővítésére, ám ez az összeg nem állt rendelkezésre. Štefen Vranovský kerületi elöljáró elmondta, a kassai kerületi hivatal ed­dig kétmilliót költött e célra saját tartalékaiból, Csáky Pál miniszter­elnök-helyettestől pedig 7 millió érkezett, (juk) Nyilvánosságra kerülhet az ügynöklista Pozsony. Szlovákiának előrelépést sikerült elérnie a volt szövetsé­gi kémelhárítás és hírszerzés archívumaihoz vezető úton azon do­kumentum segítségével, amelyet tegnap adott át a cseh védelmi miniszter helyettese, Štefan Füle Rastislav Káčer szlovák védelmi államtitkárnak. (SITA) Módosította idei gazdasági előrejelzését a pénzügyi tárca Schmögnerová borúlátó ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Idén több lesz a mun­kanélküli és magasabban szár­nyalnak majd az árak is, mint azt a pénzügyminisztérium eredeti­leg előrejelezte - ismerte el teg­nap Brigita Schmögnerová pénz­ügyminiszter az ország módosí­tott gazdasági előrejelzését is­mertetve. A pénzügy eredetileg 7 százalékos általános áremelke­déssel számolt, az államilag sza­bályozott árak azonban nagyobb ütemben emelkedtek, mint azt eredetileg feltételezték. Jelentő­sebb mértékben nőttek a mező- gazdasági és élelmiszeripari ter­mékek árai is, így a pénzügy éves szinten 7,6 százalékosra módosí­totta az előrejelzését. Független gazdasági elemzők idén 7,5 szá­zalékos inflációra számítanak, a múlt havi 7,7 százalékos inflációt követően. A jegybank szerint az idei pénzromlás éves szinten 6,7- 8,2 százalék között mozog, köze­lebb az alsó határhoz. Ugyanígy előreláthatatlan az állam aktív foglalkoztatáspolitikai lépései­nek hatása is, a minisztérium ezért a munkanélküliséggel kap­csolatos előrejelzésein is rontott. Az állástalanok aránya az év vé­gére várhatóan eléri a 19,8 száza­lékot. Brigita Schmögnerová sze­rint a borúlátóbb előrejelzés elle­nére már az idei első féléves eredmények is arról tanúskod­nak, hogy a szlovák gazdaság fel­szálló ágban van. Az első fél év­ben a bruttó nemzeti termék 3 százalékkal emelkedett, és - 1998 óta először - nőttek a reál­bérek is, ezeknek idén el kellene érniük a 8337 koronás átlagot, ami 2,7 százalékos növekedést je­lent. 1999-ben még több mint 3, tavaly pedig csaknem 5 százalék­kal csökkent a reálbér. A bruttó nemzeti összterméknek idén 3-3,2 százalékos ütemben kellene nőnie, ami folyó árakon 963,6-972,2 milliárd koronát tenne ki. Az állam adóbevételei várhatóan elérik a 165-168,3 milliárd koronát. Az állami költ­ségvetés idei bevételeire legna­gyobb hatással a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) tömörülő országok gazdasági növekedésé­nek lassulása lesz, mivel az or­szág kivitelének több mint 90 százaléka épp ezekbe az orszá­gokba irányul, (mi) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,451 Magyar forint (100) 16,954 Angol font 70,647 Német márka 21,705 Cseh korona 1,249 Olasz líra (1000) 21,924 Francia frank 6,472 Osztrák schilling 3,085 Japán íen (100) 39,985 Spanyol peseta (100) 25,514 Kanadai dollár 33,036 Sváici frank 27,949 Lengyel zloty 11,807 USA-dollár 50,211 Szlovákia iránt egyre több külföldi érdeklődik Jövőre jóval kevesebb pénz jut az építkezésekre - figyelmeztet Marián Mesiarik Befektetési rekordok Veszélyben a lakásépítési program ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A külföldi befektetéseket ösztönző állami ügynökség, a SA- RIO tavaly 290 külföldi vállalatot, bankot, potenciális befektetőt szólí­tott meg, hogy Szlovákiában műkö­dőtökét fektessen be - közölte Alan Sitár, a SARIO elnöke. Jelenleg 81 projekt kidolgozása folyik. 2000- ben 7 tervezet révén 91 millió euró összbefektetéssel 1600 munkahely született. Ivan Miklós miniszterel­nök-helyettes az állami ügynökség nemzetközi konferenciáján kiemel­te: tavaly 2 milliárd dollárral több befektetés érkezett Szlovákiába, mint 1990 és 1999-ben összesen. Az egy főre jutó külföldi befektetés 370 dollár. Az Európai Bizottság PHA- RE-ISPA alapjainak elosztását fel­ügyelő pozsonyi részlege bíráló le­velet küldött a SARIO szlovák ügy­nökség elnökének. A Twist rádió birtokába került levél szerint felró­ja benne néhány fontos tény elhall­gatását, melyek a PHARE-CFCU májusi ülésén hangoztak el. Az ülés jegyzőkönyv-vezetője, Alan Sitár cáfolta a vádakat, (shz, ú) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A jövő évi költségvetési irányelevekből kiderül, hogy 2002- ben a kormány az ideinél 8,2 száza­lékkal, mintegy 1,58 müliárd koro­nával kevesebb összeget kíván la­kásépítésre fordítani. Szlovákiában jövőre mintegy 18 ezer lakást kelle­ne átadni, ám ha a minisztérium és a kabinet kitart terve mellett, és ke­vesebbet különít el erre a célra, le­hetetlen lesz eleget tenni a vállalt kötelezettségnek, mondta Marián Mesiarik, a parlament lakásügyi bi­zottságának alelnöke. Ráadásul 2001/2002-re több pénzt ígértek lakásépítésre a privatizációs bevé­telekből, a kormány viszont ennek ellenkezőjét tervezi, ami nem járul hozzá a kormányprogram teljesíté­séhez, tette hozzá Mesiarik. E kér­désben egyezik a testület és a szak­minisztérium véleménye. A tárca két héten belül elemzést készít ar­ról, mit eredményezne az ágazat­ban a keret csökkentése. A kabinet 25 százalékról 20 százalékra kíván­ja csökkenteni a lakás-takarékpénz­tárak állami prémiumát. Az érintett takarékpénztárak ezzel csak abban az esetben tudnak egyetérteni, ha ezzel egy időben a jelenlegi 18 ezer koronás kivetési alapot 25 ezerre emelnék. Az állami prémium így 4500-ról 5000 koronára emelked­ne. A pénzügyminisztérium javas­latával évi 800 millió korona taka­rítható meg, a lakás-takrékpénz- tárak javaslata 500-600 milliós megtakarítást eredményezne, rá­adásul a lakásépítésre sem lenne kedvezőtlen hatással. Mesiarik sze­rint a takarékpénztárak javaslata elfogadható, (szm) Négyszáz dinár a határon Nem ingyenes a jugoszláv út Pozsony. Négyszáz dinárt, vagyis több mint kétszáznyolcvan koro­nát kell fizetniük a Jugoszláviába való belépéskor azon országok tu­ristáinak, akikkel szemben szep­tember harmincadikáig - ideigle­nesen - nincs érvényben az eddigi vízumkötelezettség. Zoran Vaszil- jevics pozsonyi jugoszláv konzul tegnap közölte: száz dinárba kerül a belépési engedély formanyom­tatványa és háromszáz dinárba maga az engedély. (SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents