Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-05 / 128. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 5. TÉMA: ÖNKORMÁNYZATOK ADÓSSÁGA Külön-külön kellene megvizsgálni, miért halmozódott fel a nagyvárosokban a már-már csillagászati összegű adósság Önkormányzati vagyonkiárusítás Pozsony, Besztercebánya, Kassa, Zsolna - nagyjából ez a legeladósodottabb szlovákiai városok sorrendje. Az önkormányzatok döntő többsége bankhitelekkel, hitelátütemezésekkel, kommunális kötvények kibocsátásával, vagyoneladással próbál enyhíteni az egyre nagyobb méreteket öltő tartozásokon. GÁGYOR ALÍZ Önkormányzati szakértők szerint a községek eladósodása országos viszonylatban nem olyan súlyos, főként a nagyobb városokra és a kerületi székhelyekre jellemző. Ez persze azzal is összefügg, hogy a kisközségek - saját vagyon híján - nem kaphattak bankhitelt, nem bocsáthatták ki kötvényeket, s így ezekben a községekben az önkormányzati feladatok teljesítésén túl fejlesztésre sem jutott a szűkös keretből. Pozsony, Besztercebánya, Kassa, Zsolna... Külön-külön kellene megvizsgálni, miért halmozódott fel ezekben a városokban a rtiár-már csillagászati összegű adósság. Ä városok és falvak költségvetése nagymértékben függ az állami költségvetéstől, ha az ország büdzséje szűkös, az a helyi önkormányzatok költségvetésében is megmutatkozik. A helyi önkormányzatok állandó bevételi forrásait ugyanis nemcsak a helyi adók (üyen az ingatlanadó) és a helyi illetékek alkotják, fontos pénzforrás az állami dotációk és a központilag beszedett adókból (személyi jövedelemadó, társasági adó, útadó) származó bevételek is. Az utóbbiakkal kapcsolatban az önkormányzati szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a központi adókból százmazó bevételi források, bár abszolút mértékben nőnek, reálértékben évről évre csökkennek. Az eladósodás akkor veszélyes, amikor az állandó vagy ismétlődő bevételek, amelyekre a községeknek a törvények értelmében jogigényük keletkezik, a vártnál alacsonyabbak. Ilyenkor felvetődik a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás vagy a vagyoneladás lehetősége. Több városi önkormányzat például azért kényszerült hitelfelvételre, mert az Állami Vagyonalap ígérete ellenére képtelen volt kifizetni a va- gyonalapi kötvényeket, amelyeket néhány városban a községi lakások megvásárlására is fel lehetett használni. A helyi önkormányzatok tehát önhibájukon kívül is eladó- sodhatnak. Az adósságtömegnek más veszélyei is vannak: ha az önkormányzatok azért kényszerülnek eladni vagyonukat, hogy a csődeljárást elkerülve kiegyenlíthessék számláikat vagy törleszthessék korábbi hiteleiket, könnyen előfordul, hogy áron alul adják el vagyonukat, vagy a kapott pénzt nem a legésszerűbben használják fel. Az önkormányzatok mértéktelen eladósodásának megakadályozását szolgálja a költségvetési szabályozókról szóló törvény módosítása, amelyet a napokban véglegesített a pénzügyi tárca. Az új törvény megszabná a hitel összegét (a tervezet a községi összvagyon értékének 50 százalékában határozná meg a felvehető hitelek felső határát), és maximálná a hiteltörlesztés mértékét is (az önkormányzatok állandó bevételeinek 10-15 százalékában). Az tervezet azzal is számol, hogy a pénzügyi tárcának előzetesen jóvá kell hagynia a kommunális kötvények kibocsátását, valamint az 50 millió koronát meghaladó hitelek felvételét. A tervezetetet május 31-ig kellett a kormány elé terjeszteni. A törvénymódosítás ugyan fontos, de öt perccel tizenkettő után érkezik, vélik önkormányzati szakértők, rámutatva, hogy a már milliárdos FÁBIÁN ÉVA Szepsi nyereséges évet zárt. Hogyan sikerült? Hogy nyereséges vagy sem egy község, nem attól függ, mit sikerült elérni és mit nem, hanem talán inkább attól, hogy az adókat miként és mire használjuk fel, és milyen támogatást sikerül szerezni pályázatok útján. Ennek megfelelően a költségvetésben kimutatunk némi nyereséget, mert a megmaradt összeget átmentettük erre a naptári évre. Nem szeretném olyan fényben feltüntetni a helyzetünket, hogy vannak önkormányzatok, melyek ha jól gazdálkodnak, nyereségesek, mert ez nem így van. Szlovákiában rossz az adóelosztás gyakorlata. Az önkormányzatok pénzszűke miatt még a kötelező feladatokat - az útjavítást, az útkarbantartást, a szemét- szállítást, a közvilágítást - sem tudják elvégezni. Jellemző, hogy Szlovákiában a központilag beszedett adókból a 6 százalékát kapják az önkormányzatok, míg fejlett nyugati országokban lényegesen több jut az önkormányzatoknak. Ön szerint ez lehet az oka annak, hogy a legtöbb önkormányzat adósságokat halmozott fel? Az előző években valószínűleg bizonyítani akartak a polgármesterek, az önkormányzatok építeni akartak valamit, beruházni akartak. Eladták a községi vagyont, és az abból származó pénzt fordították fejlesztésre. Tehát az eladósodás a bizonyítási kényszer következménye. Szép lassan elfogyott az eladható községi vagyon, ma már másként kell pénzt szerezni. Állami alapokból, attól függően, hogy az önkormányzat éppen mit tervezett. Ezek rendszerint célirányos támogatások. Nagyon kevés község engedheti meg magának, hogy hitelt vegyen fel, hiszen a feltételek nagyon kemények. Ráadásul az ön- kormányzatoknak olyan dolgokba kell befektetniük, ami nem hoz hasznot. Ez nem vállalkozás. Egy adósságokat felhalmozott városok helyzetén nem segít. (Számukra - vélik a szakértők - a hitel átütemezése az egyedüli kiút.) A kevésbé eladósodott városok pedig a törvény elfogadása után 4-5 évig nem fejleszthetnek, legfeljebb nagyon visz- szafogottan, hiszen az új jogi norma lehetetlenné teszi a községi vagyon eladását. Csanda Endre, Érsekújvár polgármestere, a Városok és Falvak Társulásának alelnöke szerint célravezetőbb lenne a városok hitel- és törlesztőképességének a felmérése, út megépítésére fordított pénz sohasem térül vissza. Ezért a községek nem szívesen folyamodnak hitelhez, amihez egyébként is nehéz hozzájutni. Szerencsére a lakásépítés feltételei jók. Az, hogy 50 százalékos támogatást ad a minisztérium, 50-et pedig a Lakás- építési Alap hitelként, előnyös kamattal, valamint az, hogy a szociális lakásokra 80 százalékot lehet az államtól igényelni, komoly lehetőség a községek számára, és feltételezem, hogy ki is fogják használni. Mi lesz az eladósodott községekkel? Lát arra lehetőséget, hogy kilábaljanak a gondokból? Szepsiben megpróbáltuk elkerülni az eladósodást. Két éve 16 milliós hitelt vettünk fel a hőgazdálkodásra, de ez megtérül, ezért mertünk belevágni. Most lakásokat akarunk építeni, ki akarjuk használni az erre adott hiteleket. Nem hiszem azonban, hogy a kisebb községek fel tudnak venni hitel. A hitelnek ugyanis kell, hogy legyen fedezete, s ha a községnek nincs vagyona, nem is álmodhat hitelről. Előre kell látni kell, hogy miből fog A nyugati országokban lényegesen több jut az önkormányzatoknak (Somogyi Tibor felvétele) Illusztrációs felvétel s ennek alapján a községek kaphatnának, vagy nem új hiteleket a pénzintézetektől. Csanda szerint ugyanakkor lehetővé kellene tenni a pénzügyi tárcának vagy az államkincstárnak, hogy beleszólhasson az önkormányzatok, olyan intézkedéseibe, amelyeket „nem szakértői döntések alapján hoztak”, s amelyek már veszélyeztethetik az ön- kormányzati feladatok elvégzését. Ilyen költségvetési szabályzókra Lengyelországban és Magyarországon is van példa. visszatérülni ez a hitel. Nekünk is voltak gondjaink, amikor a hőgazdálkodásra vettünk fel hitelt. Könyvvizsgálatnak vetették alá, visszatérülési tanulmány és hasonlók. Meg kellett győznünk a bankot arról, hogy ez jó módszer. Ön mint a Kárpátok Eurorégió szlovákiai elnöke hogyan látja az eurorégió községeinek helyzetét ? A szlovákiai önkormányzatok pénzszűke miatt még a kötelező feladatokat sem tudják * elvégezni. V Fejlődésnek indult a Kárpátok Eurorégió, bár a Mečiar-kormány alatti ijesztgetés megtette a hatását. Szlovákiában bevontuk az eurorégió munkájába a kassai és az eperjesi kerületi hivatalt, mert ott van regionális osztály, amely a két terület fejlesztéséért felelős. Az eurorégiónak van egy nemzetközi tanácsa, amely időszakonként ülésezik, közben dolgoznak a bizottságok. Öt bizottság van, az egyiket, a megelőzési és ka 0 tasztrófaelhárítási bizottságot Szlovákia vezeti. Ez a bizottság aktív, ez az aktivitás a kelet-szlovákiai árvizekkor mutatkozott meg. Milyen helyzetben vannak az eurorégióba tartozó ukrajnai és magyarországi települések? A legrosszabb gazdasági helyzetben az ukrajnai terület van. Az ottani gondok elsősorban abból adódnak, hogy nem tudják, mi várható. Románia nagy változásokon ment át. Eleinte hasonlóan reagáltak az eurorégió kialakítására, mint a szlovák politika, de ma már komolyan gondolják a regionális fejlesztést. Ez abból is látszik, hogy állami hivatalok vesznek részt a munkában. RÖVIDEN ♦ Szlovákia legeladósodottabb városa Pozsony, adósságállománya a múlt évvégén meghaladta a 4 milliárd koronát. Minden pozsonyira fejenként 8 ezer koronányi adósság jut. Amíg 1996-ban a város tényleges hiánya mindössze 48 mülió korona volt, egy évvel később már 346 millió lett, 1998- ban pedig 890 millió. Az 1999- es deficit 1,725 milliárd- ra nőt. A főváros az elmúlt években több hitelt vett fel, illetve kommunális kötvények kiadásával próbált enyhíteni pénzügyi helyzetén. ♦ Kassa adósságállománya a múlt év végén elérte a 2,242 milliárd koronát. Ez azért is riasztó, mert a város adóssága 1996-ban még csak 300 millió volt. A város vezetése több lehetőségen gondolkodik, a hitelek egy részének átütemezése is reálisnak tűnik. A városatyáknak azonban más forrásokból is kell szerezniük pénzt, egyébként beszállítóik bírósági végrehajtók révén követelhetik vissza kintlevőségeiket. Kassa jelentős tartozásokat halmozott fel egyes pénzintézetekkel szemben; a Dresdner banknak 240 millió koronával, a Česká sportolnának 140, a ČSFB-nek 338 mülióval tartozik. A város lakossága masszívan ellenállt, amikor kiderült, hogy a városatyák 3,5 miliárd koronáért eladnák, vagy újabb hitelfelvételért jelzáloggal terhelnék a 19 300 hektáros erdőparkot. A városvezetés bírósági úton szeretné visszaszerezni a Jakab- palotát, amely eddig tisztázatlan úton magánkézbe került.' ♦ A szlovákiai városok és falvak azért is kerültek rossz anyagi helyzetbe, mert az ön- kormányzatok tevékenységét, gazdálkodását nem ellenőrzik kellőképpen - állítja az ellenőrök szövetsége. Adatai szerint az önkormányzatok többségének (a községek 75 százalékában) nincs ellenőre, a nagyvárosokban pedig nincs kinevezett, csak megbízott főellenőr. Példaként említik Pozsonyt is, ahol ez a poszt immár harmadik éve betöltetlen. A szervezet szerint változtatni kellene az ellenőrök jogállásán. ♦ A pénzügyminisztérium adatai szerint a helyi önkormányzatok tavaly összesen 6,3 müliárd korona értékben vettek fel hiteleket, (g) Nincs adósság Amit lehet, onerobol Egyházkarcsának nincs adóssága, sőt többlettel zárta az évet. Gódány László polgármester lapunknak elmondta: „Egyházkarcsa 1200 lakosa hat kisközségben él. Legjelentősebb vállalkozása a szövetkezet. A község költségvetési bevételének 30 százalékát éppen az adó teszi ki, amelyet a szövetkezet fizet. A környék mindig is a mezőgazdaságból élt, így nagyon fontosnak tartom ezt a vállalkozást. Ahol tönkrementek a szövetkezetek, ott lepusztult romhalmazok maradtak, ezekért senki sem fizet ingatlanadót. A lakosság nagyon aktív, egyre jobban fejlődnek a helyi cégek, és minél több erős cég van a faluban, annál gazdagabb a község” - a polgár- mester szerint ebben rejlik a siker titka. Minden munkára versenypályázatot hirdetnek, s a legelőnyösebb ajánlatot fogadják el. „Amit csak lehet, magunk csinálunk. A gázvezeték 11 millióba került volna, mi megépítettük nyolcból. A földmunkákat magunk végeztük el a szövetkezet gépeivel. A községházát Makovecz Imre tervei alapján készülünk átépíteni, ami 8-9 millió koronába kerülne, de mivel a nyersfát a szövetkezet dolgozza fel, legföljebb ötmilliót kell költenünk rá.” A tizenkét kisközség közös templomának belső rekonstrukcióját is önerőből végzik, (-hely) KOMAROM Nyolcvannyolcmillió korona hitelt vehetne fel az önkormányzat, de nem teheti, mert 2008-ig 40 milliós kölcsönt kell törlesztenie - derül ki az Első Kommunális Bank (PKB) felméréséből. Pásztor István polgármester elmondta, az önkormányzat a hitelt tavaly vette fel. „A képviselő- testület úgy döntött, a központi távfűtést eladjuk egy magánvállalatnak, amely két részben törleszti árát, idén és 2003-ban is 80 millió koronát fizet. Ha megkapjuk az első részletet, talán egy részét a kölcsön törlesztésére fordítjuk” - közölte. Az önkormányzat az Állami Lakásfejlesztési Alapból 6 millió koronát szereme felvenni lakásépítésre, (km) FÜLEK Csak a legszükségesebb munkálatokra és szolgáltatásokra jut pénz - tájékoztatott Fejes Lajos polgármester. Fülek tavaly az állami alapokból 1 millió 600 ezer koronával kapott kevesebbet, mint amennyi a lakosság számaránya szerint járt volna, ráadásul a természetes és jogi személyek több mint 8 millió koronával tartoznak a városnak. Ha ehhez hozzászámoljuk többek között a lakások bérleti díjából és fűtésből származó hátralékot, az összeg több mint 12 millió korona. Tíz bírósági eljárás folyik a tartozások behajtására. A kinnlévőségek nagy részét csődbe ment vállalatok halmozták fel. A cégek nem fizetik folyamatosan a dohányért és az alkoholért kiszabott adót, sok polgártól még a ebadót is lehetetlen behajtani. A polgármester szerint mégis fejlődött a város, a munkálatok egy részét kölcsönökből fizették; a város nincs nagyon leterhelve kölcsönökkel, ha a gázmüvektől megkapják az ígért 15,5 milliót, törleszthetik minden tartozásukat, (kas) DIÓSZEG A 6100 lelket számláló városban máig nem tudták befejezni a kul- túrház építését, amit még 1979- ben kezdtek el. A városi kasszába befolyó pénzeket úgy kellett beosztani, hogy ennél fontosabb dolgokra jusson. Az utóbbi évek prioritása a szennyvízcsatorna- hálózat kiépítése volt, amihez a város 3,7 millió korona hitelt vett fel, ezenkívül 4,5 millió koronát emésztett fel a szennyvíztisztító állomás felújítása. Szerencsére ez az új hitel kedvezőbb kamatú, mint amit 1992-ben vettek fel. Akkor a csatornaépítés miatt felbontottak egy főutat, aminek a befejezéséhez állami támogatásra számítottak, de azt nem kapták meg. A város 10 millió koronás hitelt volt kénytelen felvenni ötéves futamidővel, és az öt év alatt 15 milliót törlesztett. A városi pénztárból évente 2-3 millió koronát tudtak a csatornázásra költeni, ami mindig hiányzott valahonnan. „Először a csatornázást kell befejezni, mert nélküle se lakásépítés, sem üzemek létesítése, sem egyéb fejlesztés nem képzelhető el” - indokolta az ön- kormányzat döntését Somogyi Kornél polgármester. Épül egy új utca, ahol az infrastruktúrát csak úgy tudta kiépíteni a város, hogy a telkek eladásából befolyó pénzt fordította a víz-, a gáz,- a villany- vezeték, az út kiépítésére. Az ön- kormányazat évek óta felvásárolja a város területén lévő, használaton kívüli telkeket, amelyeket a város fejlesztésére használ ki, vagy eladja, és így jut bevételhez. Községi lakásokat úgy építenek, hogy a 40 millió koronás beruházás felét az építésügyi minisztérium adja támogatás formájában, a másik felére a város kedvező kamatú hitelt vesz fel. Új iskolát csak állami finanszírozással tudnak építeni. Lehet, hogy a városra szebb idők várnak, a volt kendergyár területén ugyanis ipari park létesítését tervezik, (gl) Interjú Zachariáš István polgármesterrel, a Kárpátok Eurorégió szlovákiai elnökével Rossz az adóelosztás gyakorlata
