Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-29 / 149. szám, péntek
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 29. Robbantásos merénylet Madrid. Pokolgépes merénylet történt a spanyol fővárosban egy bankfiók előtt. A robbanás következtében 13 személy megsebesült, köztük egy nyugalmazott tábornok is. Tetemes anyagi kár keletkezett. A rendőrség az ETA terroristáit gyanúsítja. (CNN) Meggyilkoltak egy újságírót Bogotá. Kolumbiában szélső- baloldali gerillák megöltek egy rádiós riportert. Ezzel ötre növekedett a latin-amerikai országban idén meggyilkolt újságírók száma. A nemzetközi szervezetek Kolumbiát tartják a világ egyik legveszélyesebb országának a hivatásukat gyakorló újságírók számára. Csak tavaly nyolc újságírót öltek meg a dél-amerikai országban, tízet elraboltak, nyolcán pedig külföldre menekültek, miután halálos fenyegetést kaptak. (MTI) Colin Powell közvetít Rámalláh. Colin Powell amerikai külügyminiszter csütörtökön Jasszer Arafat palesztin elnökkel való rámalláhi tárgyalásain úgy vélekedett, hogy szükség van a nemzetközi megfigyelőkre az Izrael és a palesztinok közti bizalomerősítő intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére. Közben ismét eredménytelenül végződött az izraeli és a palesztin biztonsági szakértők találkozója. A két fél köcsönösen egymást vádolta azért, hogy a tűzszüneti megállapodás végrehajtása igen nehezen megy. A találkozón, amelyen részt vettek a CIA amerikai titkosszolgálat képviselői is, csak arról jött létre egyezség, hogy a tárgyalásokat folytatják. (m,b) Colin Powell, az amerikai diplomácia irányítója (Kép archívum) Drogbandák leszámolása Guatemalaváros. Legkevesebb kilencen vesztették életüket Guatemala északi részén kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnbandák véres leszámolásában. Byron Barrientos belügyminiszter szerint két fegyveres csoport csapott össze Flores város közelében. A település a közép-amerikai országba látogató turisták kedvelt úti célja. (MTI) 26 dollár alatt az olajár London. Londonban és New Yorkban is csaknem másfél dollárral csökkent szerdán a nyersolaj ára az amerikai benzinkészletek emelkedésének hírére. Az év eleje óta ez volt a legnagyobb mértékű árcsökkenés. A folytatódó konjunktúra-gyengülés miatt félő, hogy az USA gazdasága recesszióba csúszik, ami az olajfogyasztás jelentős visszaesésével jár. Tegnapra (MTI) Folytatódnak a heves harcok Macedóniában Folytatódnak a súlyos harcok Macedóniában Fenyegetőznek a gerillák ÚJ SZÓ-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szkopje. Bush amerikai elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az USA csapatokat küldjön Macedóniába a nyugalom helyreállítására. A Koszovó határán fekvő hegyekben tovább folytatódnak a harcok. Az EU újabb közvetítőket küldött az országba, ahol több helyen is súlyos harcok foly- nak.A Szkopjétól 10 kilométerre lévő Aracsinovóban néhány napja tértek vissza a macedón kormányerők, miután amerikai felügyelettel elhagyhatták a várost az albán gerillák. A kommandósok házról házra járnak, és fegyveresek után kutatnak. Az albán gerillák megjelentek a Szkopjétól 15 kilométerre lévő Rascse falunál, ahol a főváros vízellátását biztosító források találhatók. A macedón hadsereg harckocsikat vezényelt a településre. Az albán fegyveresek ellenőrzésük alá vonták a Zseden hegyet. A Tanjug úgy tudja, Rascsét a felnőtt férfiak kivételével minden lakos elhagyta. Az albán gerillák ismét azzal fenyegetőztek, hogy támadást indítanak a főváros ellen. A lázadók parancsnoka szerint fegyvereseik már Skopjéban vannak. Az albán fegyveresek a múlt héten intéztek ultimátumot a pártokhoz az albán kisebbségjogaira és követeléseire hivatkozva. Megegyezés azonban nem született. A cseh nyomozók szerint a vsetíni sportklub tulajdonosa áll Ducký megölése mögött Zubík mindent tagad Prága. Nem kizárt, hogy esetleg Roman Zubík csehországi vállalkozó, a vsetíni jégkorongklub tulajdonosa áll Ján Ducký volt szlovák gazdasági miniszternek, a szlovák gázművek (SPP) egykori vezérigazgatójának meggyilkolása mögött. KOKES JÁNOS Ján Duckýt 1999 februáijában ölték meg, s a gyilkos mind a mai napig ismeretlen. Persze Roman Zubík mindent tagad. A cseh hatóságok a héten megerősítették, hogy Zubík ellen, akit jelenleg csaknem 900 millió koronás csalással gyanúsítanak, a Ducký-gyilkosság ügyében is vizsgálat folyik. „Csak annyit mondhatok, hogy a szlovák fél együttműködésre kért fel az ügyben - jelentette ki Jan Strmeň, az észak-morvaországi rendőrparancsnokság munkatársa. - Vizsgáljuk az ő (Zubík) esetleges részességét a gyilkosságban.” A gyilkossági forgatókönyvek egyike nem záija ki, hogy Ján Ducký meggyilkolását esetlen Roman Zubík rendelte meg. Zubík ugyanis több más cseh vállalkozóval együtt sikertelenül próbálkozott többségi befolyást szerezni a prágai Che- mapol Groupban. A 47 százalékos részvénycsomag megvásárlásához szükséges pénzt hitelből akarták kifizetni, de mint utólag kiderült, a Ján Ducký SPP-elnök által aláírt váltók fedezedenek voltak. Ezekre a váltókra hivatkozva szerzett Zubík 320 millió koronát az Union Banktól, s további 140 milliót a Moravia Banktól. A cseh bűnüldöző szervek éppen e csalások miatt indítottak eljárást áprilisban Zubík ellen. Vizsgálat folyik az Union Bank két volt tisztségviselője ellen is, aki Roman Zubíknak a csalást lehetővé tette. Azt még nem tudni, mi volt Ducký szerepe ez ügyben. Tekintettel meggyilkolására, erre a kérdésre valamiféle választ csak a hatósági vizsgálat adhat. Más források szerint a vsetíni sportklub tulajdonosa 1998 decemberében rávette Ivan Marost, a szlovák gázművek akkori pénzügyi igazgatóhelyettesét, hogy a cégnek a prágai Kereskedelmi Bankban levő számlájáról tízmillió dollárt az ő személyes deviza- számlájára utaljon át. Később ezt a pénzt Roman Zubík szintén a Chemapol részvényeinek megvásárlására költötte. Folytatódnak a magyar-szlovák megbeszélések a bősi vízlépcsőrendszerről A dunai kormánybiztos bizakodik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. Ma Budapesten ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a magyar és a szlovák kormány megbízottjai, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozó hágai döntés végrehajtásáról. Lapunk úgy tudja, hogy a szlovák küldöttség nem fogadta el a magyar dunai kormánybiztosi iroda által beterjesztett kormánymegállapodás tervezetét. Pontosabban azt javasolja, hogy az egész vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kérdéskört szakértői bizottság vizsgálja meg. A magyar fél a mai tárgyalástól azt várja, hogy tárgyalópartnere hajlandóságot mutat érdemi vitára, és lehetőség nyílik egy kormányközi megállapodás kereteinek rögzítésére - közölte az MTI Székely László dunai kormánybiztosra hivatkozva. A kormánybiztos leszögezte: a tárgyaláson a magyar delegáció meg kívánja ismételni a június 5-én ismertetett, tavalyelőtt írásban is kinyilvánított világos álláspontját, amely szerint Magyar- ország nem épít alsó erőművet. Székely László emlékeztetett arra, hogy Szlovákia a Pozsonyban tartott megbeszélésen figyelmen kívül hagyva a korábbi magyar álláspontot újra a nagymarosi erőmű megépítéséről kívánta meggyőzni a magyar delegációt, holott azt Magyarország már 1998 óta határozottan elutasítja. A Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos vezette delegáció tavaly kormányhatározattal is megerősített javaslatról számolt be, amelyben tudomásul vették ezt az álláspontot. A magyar kormány- biztos ezért érthetetlennek tartja Pozsony „tárgyalásokat hátráltató magatartását, a folyton változó szlovák szándékot”. Ehelyett „egy közösen elfogadható kormánymegállapodás” tervezetének megvitatását kívánja megkezdeni. Költekezik a Pentagon ENSZ-AIDS-konferencia 329 milliárd Tizenöt dollárt kérnek célkitűzés Washington. Az USA védelmi mi- nisztériurna 329 milliárd dolláros jövő évi költségvetést terjesztett a kongresszus elé, ez a hidegháború óta a legnagyobb éves büdzsénövekedés. A Pentagon az októberben kezdődő költségvetési évben a tavalyinál 11 százalékkal többet költené védelemre, az összeg nagyrészét a nemzeti rakétavédelmi programra, és egy új alaszkai kísérleti telep felépítésére fordítanák. Tervezik, hogy egyharmadával csökkentenék a légierő 93 darabos B-1B típusú bombázó állományát, és felszámolnák az 50 darab MX Peacekeeper interkontinentális nukleáris rakétát. Az egyenként 200 millió dollárba kerülő B-l-eseket eredetileg arra tervezték, hogy egy esetleges atomháború esetén be tudjanak hatolni a szovjet légtérbe. Szakértők a leszerelési terv iróniájaként megjegyzik, hogy a védelmi tárca meg akaija tartani a B-52-es bombázóparkot. (MTI) New York. Az ENSZ közgyűlése elfogadta az AIDS-nek szentelt rendkívüli ülését lezáró nyilatkozatot, amely megteremti a betegség elleni küzdelem vüágméretű stratégiájának alapjait. A dokumentum felszólítja a világ minden országát, hogy 2003-ig hozza létre és valósítsa meg saját nemzeti stratégiáját az AIDS terjedésének megakadályozására, dolgozzon ki a megelőzést szolgáló programokat és biztosítsa a már megbetegedettek gyógykezelését. 2005-ig mindenhol AIDS- megelőzési intézkedéseket kell életbe léptemi. A nyilatkozat tizenöt célkitűzést tartalmaz. A megelőzésen és a gyógykezelésen kívül kimondja azt is, hogy 2003-ig el kell fogadni, végre kell hajtani azokat a törvényeket, amelyek kiküszöbölik a diszkriminációt a HIV-vírussal megfertőzöttekkel és AIDS-bete- gekkel, illetve a veszélyeztetett csoportok tagjaival szemben. (MTI) Brit anarchisták különvonaton utaznak Genovába Anarchista expressz MTI-HÍR London. Légkondicionált különvo- nattal utaznak a brit anarchisták Genovába, az iparilag legfejlettebb hét állam és Oroszország (G8) július 20-án kezdődő csúcstalálkozójára. Arra számítanak, hogy az olasz hatóságok a csúcstalálkozó idejére lezárják a határokat. A Globalise Resistance nevű szervezet 85 ezer dollárt fizetett ki a francia államvasutaknak (SNCF), hogy rendelkezésre bocsásson egy 12 vagonból álló expressz-szerelvényt. Guy Taylor, az anarchisták szóvivője a Times lapnak elmondta: a tervek szerint a szervezet mintegy ötszáz tagja száll fel Calais-ban a vonatra, hogy aztán teljes kényelemben utazzék az olasz városba. Az „anarchista expresszre” néhány újságírót is felengednek, de nekik 250 fontos viteldíjat kell kifizetniük. A brit lap szerint az olasz biztonsági szervek legfeljebb annyit tehernek, hogy lezátják a genovai fő- pályaudvart, és leállítják az oda tartó vonatokat. Előzetes számítások szerint mintegy 100 ezer tüntető igyekszik majd bejutni Genovába a G8-as csúcs idején. Villáminterjú Adrian Severin román politikussal, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnökével a státustörvényről és a politikusok nyilatkozatairól A románok és a magyarok örökké szomszédok maradnak SIMON HUNOR Hogyan vélekedik a státustörvényről? Az EBESZ plénuma még nem vitatta meg a kérdést, így nem nyilat- kozhatom a teljes parlamenti közgyűlés nevében. Megelőgezhetem viszont a véleményét, amely - akárcsak az enyém - úgy hangzik, hogy akkor, amikor több országot érintő eszméket ültetnek gyakorlatba vagy intézkedéseket foglalnak törvénybe, meg kell találni az előzetes konzultáció módozatait, hogy ne keletkezzenek előbb szónoki, majd politikai természetű vitákhoz vezető félreértések. Másodsorban meg kell próbálnunk elkerülni - főként az etnikumközi kapcsolatokkal összefüggő problémák esetében - mindenfajta diszkriminációt. Európa az egyenlőség, a szabadság, a protekcionizmus mindenféle fajtáját kizáró rendszer megteremtésére törekszik, így minden, bizonyos fokig diszkriminatív jellegű intézkedést nagyon nagy figyelemmel kell megvizsgálni. Nem kívánom kritikailag elemezni a törvényt, számomra az a fontos, hogy mindazok, akik legitim jogkörrel rendelkeznek a törvény alkalmazására, tanácskozzanak egymással. Meggyőződésem, hogy a térségbeli országok kapcsolatai nincsenek veszélyben ebben a pillanatban, és várhatóan a kormányok között technikai jellegű konzultációk útján sikerül rendes kerékvágásba terelni a dolgokat. Személy szerint én sem hiszem, hogy ebben a pillanatban szükség lenne egy ilyen természetű törvényre. Nem tartom ugyan extrateritoriális jellegűnek, de tény, hogy frusztrációt és vitákat okozhat. Önmagában az, hogy a román állampolgárok egy része Magyarország területén olyan előjogoknak örvend, amelyek meghaladják a Magyarországon tartózkodó külföldiek általános jogait, nincs miért zavarja Romániát, de az ügy politikailag sem időszerű, hiszen olyan momentumban született meg, amikor Európa nem él éppen tökéletes összhangban és feszültségek nélkül. Ebben a helyzetben minden állam, elsősorban a NATO-tagok és az EU-jelöltek részéről olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megszüntetik az ellentéteket, és nem újabbak okoznak. Hogyan értékeli a bukaresti politikusok nyilatkozatait? Nem hinném, hogy most egyesek nyilatkozataira vagy mások hallgatására kellene összpontosítanunk. Tisztáznunk kell a problémákat, és megoldanunk. Nem akarok ítélkezni, de úgy vélem, nem szabad dramatizálni a helyzetet, a közvetlen megbeszélésekre biztatok a széleskörűen megszellőztetett retorika helyett. Fogadta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttségét. Hogyan értékeli a látogatást? Nem szeretném, ha az a benyomás alakulna ki, hogy válságlátogatásról, válsághelyzetről van szó. Ez nem igaz sem a román-magyar kapcsolatokra, sem a státustörvény körül kialakult közép-európai helyzetre. Minannyiunknak le kell vonnunk a következtetést ebből a nem túl szerencsés történetből, és a régi, normális kerékvágásba kell terelni a dolgokat. A kialakult problémákat viszont meg kell beszélnünk, és ezt a nemzetközi közösségnek, a nemzetköri szervezeteknek is támogatniuk kell. A románmagyar partnerség objektív szükségszerűség, s ahogy valaki éppen ezen a találkozón mondta, mindannyian ugyanabban a hajóban evezünk. Hiba lenne azt képzelni, hogy egyesek megszabadultak a gondoktól, míg mások számára csak most kezdődnek a problémák. Örökké szomszédok maradunk, és véleményem szerint stratégiai érdekeinket közösen kell előmozdítanunk. Ez a látogatás, a megbeszélések értelme. Budapesti egyeztetés Budapest. A státustörvényről egyeztetett tegnap Orbán Viktor kormányfő, Martonyi János külügyminiszter és Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a találkozót követően kijelentette: „A státustörvény alkalmazásával szemben megfogalmazott aggályokat párbeszéddel, konzultációkkal kell feloldani”. Martonyi János és Markó Béla egyaránt lényeges elemként emelte ki: a román és a magyar kormány is fontosnak tartja, hogy összeüljön a két ország kisebbségi vegyes bizottsága. Az RMDSZ elnöke kívánatosnak tartja, hogy a kérdés megoldása érdekében a jövőben ne politikai, hanem szakértői vita folyjon. (MTI) (Fotó: Reuters)
