Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-29 / 149. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 29. KOMMENTÁR Kódolt pótcselekvés TÓTH MIHÁLY Megesik, hogy két ember ugyanazt a szöveget olvasva két teljesen el­lentétes következtetést von le. A kormányfő és környezete megrökö­nyödött, amikor a tévében megjelent a hír, hogy Washington számá­ra akár az is elfogadható lenne, ha Szlovákiában 2002-ben netán Mečiar lenne a győztes. De a megrökönyödés nem volt túl nagy. Ké­szen állt a diplomata gyakornokok által is ismert formula: demokra­tikus kormány elfogadja egy másik demokrácia lakossága által ho­zott döntést. Mečiar viszont így reagált az USA elnöke környezetéből származó bejelentésre: Amerikában felértékelődtem. Dzurinda mi­niszterelnök meg tudta „magyarázni”, de nem kevés álmatlan éjsza­kát okozott neki a bejelentés. Indokoltan. A lakosság által is érzékel­hető, tehát „voksilag” is kamatoztatható kormányzati eredmények 1998 őszén beígért „hajózható” folyója mostanra erecskévé szikkadt. Nem egészen másfél évvel a következő megmérettetés előtt a 10 szá­zalékossá zsugorodott SDK (SDKÚ?) támogatását élvező miniszter- elnök számára egyeden érv maradt: ha Mečiar visszatér, nem válha­tunk NATO-taggá. Ismeijük e tekintetben a közvélemény-kutatási eredményeket, kiszámíthatjuk, mennyivel növekszik Dzurinda nép­szerűsége, ha azzal argumentál, hogyha én nem leszek, majd jön Mečiar, aki Washingtonban és Brüsszelben egyaránt szalonképtelen. Mečiar viszont a washingtoni bejelentés óta kimondadanul is közhír­ré tette, hogy csak be kell intenie, és a NATO-hívők részaránya legott 40-ről 70 százalékra emelkedik. Mikuláš Dzurinda ilyen helyzetben helyrehozhataüan hibát követhetne el, ha most erejének akár egy kis részét is annak (washingtoni, brüsszeli, szlovákiai) bizonygatására összpontosítaná, hogy annak idején mi mindenben vétkezett Vladi­mír Mečiar. Ráadásul a HZDS bármelyik középszerű propagandistá­ja érvek százait tudja felsorakoztatni annak bizonygatására, hogy sem a szavahihetőségben, sem a tisztakezűségben, sem a politikai bölcsességet illetően nem változott semmi a Mečiar-érához képest. Csak rontja a helyzetet, hogy a békülékenyek már azzal érvelnek, a pálfordulás jogát Mečiartól sem szabad elvitatni. Ilyen helyzetben a szomszéd országokból mesterségesen megszervezett, Mečiar nyuga­ti szalonképtelenségét hangsúlyozó rejtjeles üzenetek sem segítenek. Mečiar lejáratásával nem érdemes házalni, ő már lejáratta magát. Ennek a kormánynak kell bizonyítania. JEGYZET mi hivatalban. Főleg az ő mester­kedéseik folytán húzódhatott hó­napokig Šimek leváltása, akinek máig sincs végleges utóda. Ő vi­szont alkalmazottként továbbra is ugyanabban az iskolában su­nyit. Hiába döntött úgy első fo­kon a bíróság, hogy a két peda­gógus elbocsátása törvénytelen volt, gyanúsan sokat késik a jo­gerős ítélet, s ennek hiányában a két karakán pedagógus nem kap­hat sem morális, sem anyagi kár­térítést. Máig nem térhettek vissza eredeti munkahelyükre. Miként Ecsedi Péter sem léphette át az iskola küszöbét, holott bíró­sági döntés érvénytelenítette az igazgatói önkényt. Szlovákiában ez már csak így van, ismételge­tem hosszú hónapok óta polgár­ként keserűen, újságíróként pe­dig tehetetlenül a túlontúl sok­szor használt mondást. Tegnap aztán újra levelet kaptam Ecsedi Pétertől. Arról értesített, hogy si­keresen befejezte tanulmányait a dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkás- képző Intézetben. Bízom abban, hogy küldött ilyen értesítőt Šimeknek is. Hadd dühöngjön azon, hogy kétnyelvű bizonyít­vánnyal, magyarként is lehet ér­vényesülni Szlovákiában. » ■ ZLOVAKI»! ««>■ NAPILAP Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201, fax:..$2920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elelctronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, AycjitB^e*uaz ellenőrzés eredménye a www.sme.skhonlapon található, or or<untom E-mail: redakcia@ujszo.com Ecsedi Péter levelei SZILVÁSSY JÓZSEF „Milyen hibát követtem el én, és miért nekem, a tizennégy éves fi­únak kellett bűnhődnöm? Én utálom a politikát. Én csak tanul­ni akartam, jó mesterember akartan lenni és hasznos polgára hazámnak. Ha lesz egy kis ideje, gondolkozzék el ezen.” Csaknem három évvel ezelőtt küldte ne­kem ezeket a keserű sorokat Ecsedi Péter bakai tanuló, akit annak idején Miroslav Šimek, a dunaszerdahelyi gépipari szak­munkásképző akkori igazgatója csak azért nem vett fel, mert két­nyelvű bizonyítvánnyal igazolta, hogy elvégezte, méghozzá kitün­tetéssel, az alapiskolát. Az arcát­lan cselekedet következményeit jól ismeijük. Sztrájkba léptek az ottani pedagógusok és a diákok, a helyi diktátor viszont tovább garázálkodott. Elbocsátott két oktatót: Méri Júliát és Gúnya Gá­bort. Aztán, legnagyobb bánatá­ra, fordult a helyzet, és véget ért Mečiarék dáridózása. Ám a naci­onalisták azóta is ott lapítanak és tüsténkednek szinte minden álla­TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Százmilliókat dobálnak ki az egész­ségbiztosítók címmel jelentetett meg cikket a napüap. Az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) működé­sének hat éve alatt egymilliárd ko­ronát költött ingatlanokra - ezt Ti­bor Šagát volt egészségügyi minisz­ter is megerősítette. A pozsonyliget- falui kirendeltség épületében - az átlagon felüli berendezés mellett - úszómedence is rendelkezésre áll, persze nem az ügyfelek részére. Kassán kétszázmillió koronáért vá­sárolt épületet. Jól értesült forrás szerint a biztosító vezérigazgatója már négy évvel ezelőtt is havi ötve­nezer koronát keresett, most ennek kétszeresét. A Dôvera Kölcsönös Életbiztosító is elég gyanús; a cég­jegyzék szerint két ilyen nevű tár­saság is létezik Szlovákiában, az egyik mint részvénytársaság, a má­sik mint egészségbiztosító. Nem vi­lágos tehát, kinek a tulajdonában áll a csorbái Helios és a trencsénteplici Lúčky épületkomplexum. Az egész­- Bözsike, drága, betétkönyvet nem tudok venni magának... (Peter Gossányi karikatúrája) ségbiztosító igazgatója közölte, az ingatlan nem az övék. Teljesültek Kucsma reményei: a pápa látogatása elfogadhatóbbá tette Ukrajnát a világ demokratikus része számára Tiszta szándék és szeplős valóság Kétség nem fér ahhoz, hogy a pápát a keresztény egyhá­zak összebékítésének tiszta szándéka vezérelte Ukrajná­ba. Hogy mi késztette az uk­rán elnököt a vatikáni ál­lamfő meghívására - lehet találgatni. GÖRFÖL ZSUZSA Oroszországnak tíz év sem volt ele­gendő az ukrán függetlenség meg­emésztésére. Gyerekes durcásko- dás, nagyfiús kioktatás, néhány atyai tasli beígérése teszi kétséges­sé Moszkva hivatalosan hangozta­tott készségét a partneri viszony ki­építésére. Az ukrajnai zaklatott, gyakorta áttekinthetetlen politikai viszonyok egyfajta össztársadalmi tudathasadáshoz vezetnek, amin nincs is mit csodálkozni - ez egy kelet-európai sajátosság. Az embe­rek jelentős része nosztalgiával gondol a szovjet időkre, nyomorú­ságos helyzetében szeretne megka­paszkodni Oroszország-anyácska hímes pendelyében. Moszkva elsősorban bennük bízik, hiszen a „szovjet” mindig is egyenlő volt az orosszal - oktatásban, kultúrá­ban, ideológiában, majd vallás­Moszkvának tíz év sem volt elég az ukrán függet­lenség megemésztésére. ban. A középkorú ukránok döntő többsége most tanulja anyanyel­vét - szüleitől, gyerekeitől. Ha nyelvismeret hiányában hátrány­ba kerülnek, nosztalgiájuk csak mélyül. A másik oldalon erősödik a nacionalizmus, amely kemény oroszellenes jelszógyűjteményét minimális változtatásokkal alkal­massá tette az összes kisebbség el­leni kirohanásokra. Ukrán sajátosság az egyházak el­lenségeskedése is oroszbarátság, illetve oroszellenesség alapján, s a viszályt még személyes sérelmek is mélyítik. Ezzel magyarázható, hogy II. Alekszij moszkvai pátriár­ka először csak figyelmeztette Ki- jevet, majd nyíltan bírálta a pápa látogatása miatt. A Bizánci Csá­szárság idejében gyökerező ellen­tétek szellemében cselekvő pátri­árka az orosz-ukrán kapcsolatokat is próbára tette heves reagálásával és provokációnak is beillő, a pápa Ívovi, azaz lembergi tartózkodásá­ra időzített breszti látogatásával. Persze a helyszín sem véletlen: egyrészt Lemberg közelében van, másrészt az 1596-os Breszti Unió létrejöttére emlékeztet. A Breszti Uniót az orosz pravoszláv egyház máig nem tudja megemészteni, hi­szen ennek köszönhetően alakult meg a római pápa fennhatóságát és a római kanonokot elismerő, de a bizánci liturgiát megőrző ukrán görög katolikus egyház. Ukrajna kettéosztása után az orosz biroda­lomhoz csatolt részen Moszkva többször is nekidurálta magát a görög katolikusok „megszünteté­sére”, több ízben kényszerítette őket az ortodox vallás felvételére, de a végső győzelmet nem tudta kicsikarni. A lengyel és az osztrák fennhatóság alatti nyugati ország­részben ugyanis az egyház tovább működött, egyben a kulturális, vallási, nemzeti önállóság meg­őrzésének eszköze volt. Amolyan mentsvár az orosz uralom alatt élő ukránok számára is, példa, hogy így is lehet, hogy van remény. Ma vagy ötmillió híve van a görög ka­tolikus egyháznak, egymilliónál nem több a római katolikusoknak. A 35 milliónyi ortodox viszont vá­laszthat három egyház közül: a le­gerősebb a 12 millió hívőt tömö­rítő, moszkvai alárendeltségű Uk­rán Pravoszláv Egyház (UPC MP). Következik a moszkvai egyház ál­tal kiátkozott Filaret, Kijev és egész Ukrajna pátriárkája által a függetlenség elnyerése után létre­hozott, máig általa vezetett „nem­zeti ukrán” ortodox egyház (UPC- KP), a legkisebb a szovjet időkben emigrációban működő autokefál, azaz önálló egyházfővel rendel­kező görögkeleti egyház. Ezek közé a kusza viszonyok közé érkezett meg II. János Pál pápa Kucsma meghívására mint Vatikán államfője, s a katolikus egyházak invitálására mint egyházfő. Ter­mészetesen tudatosítva, hogy egy­ben nagyot lendít Kucsma szeke­rén, viszont Ukrajna egészét teszi elfogadhatóbbá a világ demokrati­kus része számára. Az orosz orto­doxok vádjai, melyek szerint a ka­tolikus egyház erőszakos térítői te­vékenységet folytat hagyományo­Megengedhető-e, hogy a pápa elmélyítsen bizo­nyos egyházi viszályokat? san ortodox területeken, ugyan­csak kellemetlenek voltak, de csak addig, amíg a pápa meg nem érke­zett Lembergbe. A miséin megje­lent százezrek bizonyították, hí­vőkben nincs hiány. S a pápa, aki mindennél előbbre valónak tartja az ökumenizmus, a keresztény egység ügyét, szemmel láthatóan őszintén ölelte át Filaret ukrán pátriárkát. Nyilván abban a re­ményben, hogy Füaret is így érez, s nemcsak II. Alekszijnek „üzen”. Végül is simán lezajlott a 94. ál­lamban tett pápai vizit, nem kísér­ték kínos események, még az uk­rán fizetőeszköz is megerősödött a lengyel, a magyar, a szlovák hívők tömeges látogatásának köszön­hetően. Valóra váltak Leonyid Kucsma reményei: a látogatás me­gerősítette a független Ukrajna eu­rópai választását, növelte nemzet­közi tekintélyét, a pápát kísérő új­ságírók a mindenütt jelen lévő sze­génységen kívül semmi botrányos­ról nem tudósítottak. Vannak azonban kérdések, me­lyek megválaszolatlanok marad­tak, s olyanok is, amelyek tovább éleződnek. Helyes-e, ha a katoli­kus egyházfő olyan államférfiak meghívását is elfogadja, akik ma­kulátlanságához igenis fér kétség? Megengedhető-e, hogy jelenlété­vel a pápa elmélyítsen, netán el- döntsön bizonyos egyházi viszá­lyokat? Valóban olyan fontos cél az ökumenizmus, hogy a szenta­tya személye bel- és szomszédpo­litikai ügyekben legyen érv? Jól megnézték maguknak a pápát Lembergben (TASR/EPA) OLVASÓI LEVÉL Megfenyegetett a pártelnök A rendszerváltás óta a Nagykürtösi járás legnagyobb magyarlakta kö­zségének, Ipolynyéknek vagyok a polgármestere. Ebben a tisztség­ben sok mindent átéltem, regényt írhatnék pikáns eseményekről. Á minap azonban olyasmi történt ve­lem a saját irodámban, amely min­den eddigit felülmúl. Az történt, hogy Hamerlik Richárd az MKP já­rási -elnöke, aki egyben járási elöl­járó-helyettes, felkeresett és a saját irodámban. Ott számon kérte tőlem, hogy miért nem lehet pártgyűlés a kultúrházban. Mond­tam, hogy azért, mert akkor ott más rendezvény lesz. Erre ő min­den ok nélkül „leelvtársazott”, „le- titkosszolgálatosozott”, majd kinyi­totta az ajtót, hogy ezt minden al­kalmazottjói hallja, és ezt ordítot­ta: „majd én megmutatom neked, ne kerülj az utamba, mert eltapos­lak, mint egy férget”. Meghűlt ben­nem a vér, aztán arra gondoltam, milyen rövid idő kellett ahhoz, hogy az új demokrácia kitermelje a karrierista gázolókat, akik lefelé már csak taposnának, akik a ma­gyarlakta községekben szorgalma­san építgetik az egypártrendszert, s akik minden közigazgatási tapasz­talatjogi, ületve közgazdasági tu­dás nélkül fontos járási tisztségeket töltenek be pártalapon, és már dönthetnek emberi sorsokról, már szinte mindent megtehetnek. Örü­lök a státustörvénynek, de ha arra gondolok, hogy én néhány század­ra vissza tudom vezetni családfá­mat, jómagam pedig csak magyar iskolában tanultam, és mindezek ellenére magyarságom elismerése érdekében olyan esetleg olyan em­bertől kell majd ajánlást kérnem, aki magyar iskolát legfeljebb csak kívülről látott, akkor azért eláll a lélegzetem. Talán ötvenhat évesen már nem az én feladatom küzdeni az öntelt, karrierista emberek hata­lomra jutása ellen. Ezt a fiatalab­baknak kell megtenniük, hiszen nekik épül a holnap, amely csak akkor lesz szebb, jobb és erkölcsös, ha becsületes, tisztességes embe­rekre bízzuk sorsunkat. Terebessy Zoltán Ipolynyék polgármestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents