Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-04 / 127. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 4. TÉMA: ÖNTÖZÉS 9 Szlovákiában 300 ezer hektáron vannak teremtették meg az öntözés feltételeit, ám az Öntözőrendszerek a területnek mindössze 58-60 százalékán üzemképesek Ha az eső nem esik, pótolni kell a csapadékot Vízgazdálkodási szakértők szerint 581 millió köbméter vizet kellett volna tavaly mesterségesen kijuttatni a földekre ahhoz, hogy az agrártermelők ne szenvedjenenek 8,2 milliárd koronás aszálykárt. Ehelyett csak 87,2 millió köbméteröntözővizet használtak fel. (Illusztrációs felvétel) Pozsony. Bár az utóbbi napokban hellyel-közzel több csapadék esett, a Meliorációs és Környezetgazdálkodási Kutatóintézet figyelőszolgálata szerint ez a csapadék- mennyiség még korántsem pótolja a talajban mára kialakult vízhiányt. A szakértők továbbra is intenzív öntözést javasolnak Szlovákia egész területén, de különösen a déli régióiban. GÁGYOR ALÍZ Kárba veszhet az agrártermelők eddigi igyekezete, ha az időjárás nem fordul csapadékosabbra, vagy a hiányzó vízmennyiséget nem sikerül mesterségesen pótolni. Agrárgazdasági szakértők ugyanakkor nem tartanak a múlt évihez hasonló mértékű terméskieséstől. (Az agrártermelőknek tavaly az áprilistól júliusig tartó aszály miatt 8,2 milliárd koronás káruk keletkezett a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Bár a kormány kárenyhítésként megközelítőleg 4,4 milliárd koronát térített meg, e támogatás nélkül a mező- gazdasági termelők többsége az idén már vetni sem tudott volna.) Szlovákiában megközelítőleg 288 ezer hektáron teremtették meg az öntözés feltételeit. Ez azt jelenti, hogy elméletileg a szántóföld csaknem 20 százalékán (országos viszonylatban itt állítják elő a mezőgazdasági termékek megközelítőleg 40 százalékát) mesterségesen pótolható a csapadékhiány. Elméletileg van ez így, mert a valóságban az öntözőberendezések az öntözhető terület mindössze 58-60 százalékán üzemképesek. Sok helyen a berendezések elöregedtek, vagy az évekig elhanyagolt karbantartás miatt váltak üzemképtelenné, másutt a fémtolvajok ténykedése miatt használhatatlanok. Ugyanez érvényes a vízátemelő állomásokra, az öntözőházakra is, amelyek sok helyen képtelenek mérni a ténylegesen kiadagolt víz mennyiségét. Bár a 288 ezer hektár a mezőgazdasági földalap mindössze 11,5 százalékát teszi ki, szakértői becslések szerint ezen a területen megteremne a hazai ellátásra szükséges minimális termésmennyiség, ha az öntözőberendezések mindenütt működnének. A hiányzó öntözőberendezések és kellékek pótlására, javítására 317 millió korona kellene (ebből a szaktárca adatai szerint május végéig 50 millió koronát használtak A hiányzó öntözőberendezések pótlására 317 millió korona kellene. fel), modernizációjára és bővítésére pedig további 400 millióra lenne szükség. Vízgazdálkodási szakértők összegzése szerint a főbb öntözőrendszerek revitali- zációjára, amelyet 2001-2005 között kellene megvalósítani, összesen 2,4 milliárd korona kellene. Az öntözés kihasználását tavaly 189 millió koronával dotálta a szaktárca. Az idei évre előirányozott közveden ágazati támogatás már 200 millió koronát tesz ki, ami mintegy 50 millió köbméter öntözővíz kijuttatásának teljes mértékű támogatását jelenti. Új öntözőberendezések vásárlására, illetve a meglévők pótlására az idei költségvetésben 300 millió koronát különítettek el. Anton Herdi, a Meliorációs és Környezetgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa úgy ítéli meg, hogy az éves keretet aligha merítik ki. A termelőknek ugyanis nincs saját pluszpénzük ilyen beruházásra, bankhiteleket pedig nehezen kapnak. A tavalyi aszálykárok ellenére idén januárban, tehát amikor előzetesen meg kellett rendelni az öntözővizet az idei évre és kérvényezni kellett az állami támogatást, mindössze 714 agrárvállalkozó jelezte ilyen irányú igényét. Ók az öntözhető területen vállalkozó mezőgazdasági termelőknek a felét sem teszik ki. Gyakorlati mezőgazdászok szerint ebből a számból nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Példaként sorolják azokat az intenzív mezőgazda- sági termelést folytató agrárvállalkozókat, akik valamilyen oknál fogva nem kötöttek szerződést a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalattal, ugyanakkor ma is öntöznek. Visszatérve a Meliorációs és Környezetgazdálkodási Kutatóintézet adataihoz: a mezőgazdasági termelők idén előzetesen 89,32 millió köbméter öntözővizet kértek. Ez jelentős növekedésnek számít a tavalyi évhez viszonyítva, az előzetes kérés akkor mindössze 54,8 millió köbméter volt. Ténylegesen 87,2 millió köbméter öntözővizet használtak fel a termelők. Ugyanakkor csak múlt év májusában 238,9 millió köbméter vizet kellett volna mesterségesen kijuttatni a földekre ahhoz, hogy az agrárium ne szenvedjen 8,2 milliárd koronás aszálykárt. Az egész vegetációs időszakban pedig 581 millió köbméter vizet kellett volna mesterségesen pótolni. A vízkipárolgás meghaladja a csapadékmennyiséget A szárazság és a föld alatti vízkészletek hatása Mindenütt öntözni kell Évszázados rekord volt Az agrárvállalkozók sokallják az öntözővíz árát Vízdíj és energiaköltség ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Minden talajtípuson öntözni kell, éspedig az összes növényt. Vincent Čislak, a Meliorációs és Környzetgazdálkodási Kutatóintézet figyelőszolgálatának munkatársa szerint ez Szlovákia egész területére érvényes, hiszen április elejétől kiadósabb eső sehol sem volt. A szakértő összegzése szerint május 21-27-ig az öntözéses területeken mindössze 0-2 mm csapadékot mértek, miközben a nappali hőmérséklet 1,1-3,5 fokkal meghaladta a sokéves átlagot. A növények evapotranspirációja, azaz vízkipárolgása 23-40 milliméter volt az említett időszakban, u- gyanakkor a csapadékhiány és a Drágább a műtrágyánál Pozsony. Az öntözővízért köbméterenként kb. 2 koronát számláznak a szolgáltatók. Dotációk nélkül lényegesen több, 4-5 korona lenne a víz ára. „Előbb-utóbb minden mezőgazdasági termelőnek tudatosítania kell, hogy a víz a legnagyobb kiadási tétel, drágább, mint a műtrágya” - vélik vízgazdálkodási szakértők. Számításaik szerint 100 milliméteres csapadékpótlás 1 hektáros területen hozzávetőleg 1900 koronás költséget jelent a termelőnek. Ez durván számolva 127 kiló nitrogén (a jelenleg alkalmazott műtrágyamennyiség kétszerese) árának felel meg. Az öntözés tehát nem olcsó, ám a csapadékpótlásra fordított kiadások megtérülnek, (g) megnövekedett hőmérséklet miatt a talajvíz az öntözéses területeken a növények által könnyen elérhető szint alá süllyedt. A nem öntözött területeken a talaj vízszintje a fiziológiailag nehezen hozzáférhető szint alá csökkent. Az időben és megfelelően kijuttatott öntözővíz aranyat ér. Vincent Čislak ugyanakkor azt ajánlja a termelőknek, hogy az egyszeri csapadékösszeg ne haladja meg a 35 millimétert, ezt viszont minden héten biztosítani kell. Mivel a mezőgazdasági termelők kevés öntözőberendezéssel rendelkeznek, csapadékpótláskor ajánlatos előnyben részesíteni azokat a parcellákat, ahol a növények állapota kielégítő, és a gyamok nem szaporodtak el. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tavalyi év az elmúlt több mint két évszázad legmelegebb éve volt - derül ki a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet elemzéséből. A meteorológusok szerint a rendszeres megfigyelések, vagyis 1871 óta, de valószínűleg már a bécsi meteorológiai intézet megfigyelései (1775) óta nem volt ilyen meleg év. Az évszázad utolsó esztendejében így folytatódott a 80-as évek végén meginduló mele- gedési folyamat. Az előző évekhez viszonyítva április, október és november voltak a legmelegebb hónapok. A hőmérsékleti rekordokkal együtt azonban szárazság is sújtotta az országot. A legaszályosabb időszakok áprilistól júniusig és augusztustól októberig tartottak. Az atipikusán csapadékos március ugyanakkor csak elenyésző mértékben enyhíthette a szárazság katasztrofális hatását - áll a SITA jelentésében. A csapadékhiány a legnagyobb mértékben a Bódva völgyét érintette, ahol a folyó lefolyása az előző évek átlagának a 40 százalékát sem érte el. A föld alatti vízkészletekre a szakemberek szerint azonban nem gyakorolt lényeges hatást a hosszan tartó szárazság. Tavaly 93 olyan napot regisztráltak, amikor a folyók vízszintjének emelkedése árvízvédelmi intézkedéseket tett szükségessé. Bodrogszerdahelyen a Bodrog vízszintje március 8-án elérte a történelem során mért második legmagasabb szintet. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Még egyik érintett sem válaszolt a dunaszerdahelyi agrár- vállalkozókat képviselő regionális agrárkamara levelére, amelyben a termelők az öntözővíz árát sokallják, és a számlázásra, árképzésre vonatkozólag kérnek egyértelmű útmutatót. A kamara azt tudakolta a pénzügyi és a földművelésügyi tárca, valamint a vízgazdálkodási vállalat illetékeseitől, hogy jogos-e a vízszolgáltató eljárása, ha a köbméterenkénti 2 koronás maximált áron túl a víz kijuttatására szükséges villamos energia árát is felszámolja. Az agrárvállalkozók érdekvédelmi szervezete szerint a rendeletben maximált.2 korona csak akkor számolható fel, ha a termelő állami dotációt kap. Ellenkező esetben a víz áráért köbméterenként 60 fillér kérhető. Patasi Ilona, a regionális agrárkamara igazgatója szerint a termelőket csak azután lehetne kötelezni a vízszámlák kifizetésére, hogy a dotáció összegét megkapták a kamarától. A hatályos agrártámogatási rendelet értelmében a mezőgazdasági termelők a tárca költségvetéséből visszakaphatják a víz, valamint a villamos energia árának 70%-át. Ez tavaly meg is történt. Az elmúlt években azonban nem mindig jutott pénz a dunaszerdahelyi régióban vállalkozó termelőknek - emlékeztetett Patasi Ilona. Az, hogy a mezőgazdasági termelők öntöznek-e vagy sem, korántsem múlik „csak” a vízcsapok megnyitásán. A mezőgazdasági termelők már régióktól függően 7-8 éve vívják szélmalomharcukat azért, hogy „ne élősködjön” annyi szerv az öntözővizén. Azt hangoztatják, hogy ők, akik a földeken gazdálkodnak, tudják legjobban, hogy a kutak, illetve a beépített öntözőberendezések milyen állapotban vannak, hol kell javítani, mit kell cserélni, esetleg milyen más pótlmegoldásokat lehetne alkalmazni. A termelők úgy tartják, hogy egy láncszem kiiktatásával csökkenhetnének költségeik, és az öntözéssel kapcsolatos ügyintézés rugalmasabbá válhatna. A kutak, beépített vezetékek karbantartását, javítását jelenleg az üzemeltetők végzik (járásonként egy-két vállalat látja el az üzemeltetői feladatokat). Ők állnak szerződésijogviszonyban a mezőgazdasági termelőkkel és nem a Szlovák Vízgazdálkodási Válallat (SVP), amely folyamszabályozási vállalata A kutak, beépített vezetékek karbantartását az üzemeltetők végzik. révén felel azért, hogy a kanálisokban tavasztól elegendő víz legyen. Lapunk értesülése szerint több régióban (így például a Felső-Csallóköz- ben is) a mezőgazdasági termelők öntözőszövetkezetek vagy valamilyen más szabad társulások létrehozását fontolgatják. Az agrártárca támogatja e kezdeményezéseket. A jelenlegi öntözésgazdálkodási rendszer év végéig marad érvényben. Januártól az SVP és az üzemeltetők feladatkörét a Meliorációs és Környezetgazdálkodási Kutatóintézet veszi át. (-gyor) Azüntözhetőség és a tényleges öntözés alakulása Ev Öntözhető terület* Kijuttatott vízmennyiség** Év Öntözhető terület* Kijuttatott vízmennyiség** 1978 186 134 1995 322 54,0 1985 261 121,9 1997 319 32,1 1989 311 233,5 1999 310 9,2 1990 316 297,2 2000 309 88 1993 320 154,5 Jelmagyarázat: * ezer hektár ** millió m3 100 milliméteres csapadékpótlás 1 hektáros területen hozzávetőleg 1900 koronás költséget jelent a termelőnek Számítások szerint 725 ezer tonna cukorrépa előállításának költségei öntözés esetén 675 millió koronára rúgnak, ám ugyanilyen mennyiség előállítása öntözés nélkül 824 millió koronába kerül. (Archív felvétel) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. június 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,901 Magyar forint (100) 16,894 Angol font 71,941 Német márka 21,935 Cseh korona 1,261 Olasz líra (1000) 22,157 Francia frank 6,540 Osztrák schilling 3,118 Japán ien (100) 42,764 Spanyol peseta (100) 25,784 Kanadai dollár 33,088 Svájci frank 28,220 Lengyel zloty 12,739 USA-dollár 50,707
