Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-28 / 148. szám, csütörtök
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 28. Megkezdődött Estrada pere Manila. Tegnap megkezdődött Joseph Estrada volt Fü- löp-szigeteki elnök pere. Estradának jogtalan haszon- szerzésért, illetve az ország kifosztásáért is felelnie kell - ez utóbbi miatt halálbüntetéssel is sújtható. Ebben a vádpontban július 10-én kezdődik meg a per. (MTI) Szembenéz az igazságszolgáltatással (Reuters) Meghalt négy túszejtő Manila. A Fülöp-szigetek déli részén a kormányerők és a külföldi túszokat is fogva tartó iszlám szélsőséges Abu Szajjaf lázadócsoport közötti három összecsapásban négy ellenzéki fegyveres meghalt kedden. (MTI) Több pénz jut a rakétapajzsra Washington. A Bush-kormány az elődjéhez képest lényegesen nagyobb összeget kíván fordítani a nemzeti rakétavédelmi programra - derült ki a védelmi minisztérium egy a sajtóhoz eljutott dokumentumából. A Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes által aláírt emlékeztető szerint az új amerikai adminisztráció 7,9 müliárd dollárt akar költeni a rakétapajzs fejlesztésére a 2002. pénzügyi évben. (MTI) Újabb harcok Tetovo közelében Szkopje. A Macedónia észak- nyugati részén fekvő Tetovo város térségében szerdán újabb harcok robbantak ki az albán lázadók és a kormányerők között. A lázadók ellen harci helikoptereket is bevetettek. Az albánok Sipkovicában és a fővárostól mintegy 35 kilométerre lévő néhány más faluban rendőrségi állásokat támadtak. Az Egyesült Államok megkezdte a személyzet egy részének kitelepítését szkopjei nagykövetségéről. (MTI) Kommunista tüntetés készül Athén. Ötvennégy kommunista és munkáspárt képviselői határozták el Athénban, hogy a világ hét iparilag legfejlettebb állama és Oroszország (G8) júliusi genovai csúcsértekezletének idején az olasz városban a lehető legtömegesebb tüntetéshullámot szerveznek. (MTI) Megerősítették Annan jelölését Washington. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagja tegnap egyhangúlag megerősítette Kofi Atta Annan jelölését a világszervezet főtitkári posztján betöltendő második ötéves periódusra. Diplomáciai értékelések szerint az egyenes beszédű Kofi Annan eddig szinte sértetlenül közlekedett az ENSZ politikai aknamezőm, diplomáciai szupersztár lett belőle, különösen a fejlődő országokban népszerű. (MTI) Corneliu Vadim Tudorék megnyirbálnák a státustörvénnyel élni kívánók jogait Odahaza is külföldön? Bukarest. A magyar igazolvány tulajdonosait külföldi állampolgárokként kezelnék Romániában - legalábbis ezt szeretnék elérni a Nagy-Ro- mánia Párt képviselői. ÖSSZEFOGLALÓNK Corneliu Vadim Tudorék törvény- tervezete szerint - az alkotmány értelmében - elesnének attól a joguktól, hogy köztisztségeket töltsenek be a civil társadalomban, a hadseregben, és hogy a parlament tagjai lehessenek. Hasonló helyzetbe kerülnének azok a jogi személyek is, amelyek élvezni kívánnák a státustörvény által nyújtott előnyöket, ezek szintén külföldi jogi személyeknek minősülnének. A törvény tilt a magyar igazolvány kiadásával kapcsolatos minden tevékenységet Románia területén. Megszegői fölött az alkotmányos rend elleni bűntett vádjával mondhatnának ítéletet. A román honvédelmi miniszter szerint a státustörvény elfogadása nem befolyásolja közvetlenül a román-magyar katonai kapcsolatokat, amelyek nagyon jók - jelentette ki loan Mircea Pascu. A miniszter ugyanakkor hozzátette, teljes mértékben egyetért a kormány státustörvénnyel kapcsolatos álláspontjával. Szerinte Ausztria kivonása a törvény érvényessége alól azt is igazolja, hogy az nem alkalmazható az EU-országok viszonylatában. A törvénnyel kapcsolatos nézeteit kifejtette a kormányon lévő PDSR főtitkára, Cosmin Guse is. A már megszokott érvek felsorakoztatása után úgy értékelte, a státustörvény alkalmazását fel kellene függeszteni a Magyarország és az EU közötti csatla- kozási tárgyalások lezárulásáig. Románia kedvezően fogadja azt a magyar kezdeményezést, hogy hívják össze a román-magyar kormányközi bizottság kisebbségi albizottságát - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Markó tegnap találkozott Adrian Nastase kormányfővel, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével. „Nem annyira a törvény tartalmáról, hanem a törvény körül kialakult helyzetről beszéltünk. A román miniszterelnöknek is elmondtam, hogy rendkívüli módon eltúlozták ennek a jelentőségét, miközben a mi együttműködésünk, de általában a jelenlegi helyzet is azt kívánja, hogy valamiképpen vessünk véget ennek a vitának. Kértem, hogy keressék meg a két ország közötti párbeszéd út- ját-módját” - mondta. A román miniszterelnök válaszul közölte,- hogy a magyar fél részéről az elmúlt napokban megkeresés érkezett Bukarestbe a kisebbségi vegyes bizottság összehívására. „Románia a javaslatra kedvezően fog válaszolni, Nastase miniszterelnök már kiadta az utasítást, hogy minél hamarabb jöjjön létre a kisebbségi vegyes bizottság keretében a konzultáció. Reméli, hogy a bizottság keretében meg lehet tárgyalni és valamiképpen fel lehet oldani a véleménykülönbségeket” - közölte az RMDSZ elnöke, (hp, mti) Minden rendben van a törvénnyel Budapest. A státustörvény összhangban van az Európa Tanács kisebbségvédelmi dokumentumaival - jelentette ki tegnap a magyar külügyi szóvivő. Horváth Gábor a román ET-delegáció státustörvénnyel kapcsolatos kezdeményezésével kapcsolatban leszögezte: az Európa Tanácsban nem szokatían, hogy valamely küldöttség aláírásgyűjtési akcióba kezd határozati javaslatának elfogadása érdekében. Értékelése alapján a román delegáció tervezetében számos pontatlanság van. (MTI) Újabb titkos amerikai kezdeményezésre lehet számítani a Gázai övezetben Különböznek a nézőpontok MTI-HÍREK Jeruzsálem/Gáza. Ariel Sáron izraeli kormányfő elismerte, hogy vannak nézeteltérések közte és George Bush amerikai elnök között a zsidó telepek terjeszkedésének befagyasztása körül. A Washingtonban tárgyaló izraeli kormányfő az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva ugyanakkor megjegyezte: e nézetkülönbségek nem érintik a két ország kapcsolatait. Sáron megerősítette: az Izrael által elfoglalt területeken folytatni kell a zsidó telepek bővítését a népesség gyarapodásával összhangban. Emlékeztetett rá: a márciusban megalakult nemzeti egységkormány csak abba egyezett bele, hogy nem létesítenek új telepeket, és nem sajátítanak ki újabb területeket a megszállt övezetben. A miniszterelnök ismét leszögezte, amit Bush elnökkel is közölt: csak akkor lát esélyt a továbblépésre, ha palesztin részről megszűnnek az erőszakos cselekmények. Az amerikai elnök ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta a további tárgyalásokat abban az esetben is, ha nem szűnnének meg az izraeli célpontok elleni palesztin támadások. A palesztinok üdvözölték az amerikai elnök álláspontját, amelyet az izraeli kormányfővel folytatott tárgyalásokon tanúsított. A palesztin kormányszóvivő gázai tájékoztatója szerint Sáron kudarcot vallott Washingtonban, mert az amerikaiak rájöttek, hogy veszélyezteti érdekeiket. Az izraeli sajtó szokatlannak miÓriásplakát mögött járőröző izraeli katonák (Reuters) nősítette az amerikai-izraeli tárgyalásokon kirobbant vitát. A Maariv egyik cikkében nem tartja kizártnak, hogy újabb titkos amerikai kezdeményezésre lehet számítani a térségben. Közben szerdán palesztinok a Gázai övezetben lévő Neve Dekalim zsidó település közelében harckocsi-elhárító gránátot lőttek ki izraeli állások felé. Áldozat vagy sérült nem volt - jelentette az izraeli katonai rádió. A volt jugoszláv elnök nem hiszi, hogy kiadnák a hágai Nemzetközi Bíróságnak Milosevics nem vette át a vádiratot MTI-JELENTÉS Belgrád. Szlobodan Milosevics tegnap nem vette át a hágai törvényszék kiadatási kérelmét és nem nyilatkozott tudomásul vételéről sem, mert védőügyvédéi az ügyben eljáró bírák felmentését kérték. Zdenko Tomanovics, a volt elnök egyik ügyvédje elmondta, Milosevics jogi képviselői a vizsgálóbíró, valamint a belgrádi körzeti bíróság elnöke és a körzeti ügyész felmentését kérték az ügy alól, ezért a hágai kérelem átadásáig és Müosevics meghallgatásáig (amelyen a volt elnök a kérelem tudomásul vételéről, esetleges fellebezési szándékáról nyilatkozhatott volna) el sem jutottak. Müosevics egy másik ügyvédje, Veszelin Cerovics elmondta, a volt elnök jól érzi magát, s bár „rezignáltan” fogadta az elmúlt napok belgrádi eseményeit, továbbra sem hiszi, hogy kiadják Hágának. A jugoszláv kormány a napokban rendeletben szabályozta együttműködését a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszékkel és tette lehetővé a kiadatást, Momcsilo Grubacs igazságügy-miniszter pedig megindította a kiadatási eljárást. Müose- vic ügyvédei alkotmányos panasszal éltek a szerintük az alaptörvénybe ütköző rendelet miatt; az alkotmánybíróság várhatóan ma tárgyalja majd a beadványt. Az új kormányzat szándékaira utal azonban, hogy belgrádi sajtójelentés szerint Grubacs másik három hágai vádlott kiadatási eljárását is megindította. Össze kell hívni a kisebbségi vegyes bizottságok ülését Tévedések indítványa MTI-HÍR Strasbourg. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában részt vevő magyar ország- gyűlési delegáció tegnap munkaülésen alakította ki a státustörvényt kifogásoló román indítványnyal kapcsolatos álláspontját, és azt javasolta, hívják össze a két ország kisebbségi vegyes bizottságának ülését - mondta Sutján László, a magyar ET-küldöttség vezetője. A strasbourgi tanácskozás résztvevői pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy a román indítvány szakmai és tárgyi tévedéseket tartalmaz. Üdvözölték viszont a bukaresti állásfoglalásnak azt a felvetését, amely arra kéri fel az ET-t, sürgesse a két felet, hogy a kétoldalú egyezmények keretei között mozdítsák elő a közösen vállalt célok megoldását. Magyarország - hangsúlyozta Surján László - pontosan erre törekszik. A magyar delegáció visszautasította azokat a román vádakat, amelyek a területenkívüliségi elv érvényesítését és diszkriminatív jelleget vélnek felfedezni a státustörvényben. A törvényt az Európai Unió a társulási szerződéssel összhangban lévőnek nyüvánította - jelentette ki a magyar delegáció vezetője. Amerika befogadta Kucsma egykori bizalmasát Menedékjog a testőrnek MTI-HÍR Washington. Politikai menedékjogot adtak az Egyesült Államokban Leonyid Kucsma ukrán elnök egyik testőrének, akinek menekülnie kellett hazájából, mivel azt állította, hogy Kucsmának köze van Georgij Gongadze újságíró tavalyi meggyilkolásához. Mikola Mel- nyicsenko az elnöki testőrség tagja volt, és azt állítja, hogy több száz órányi hangfelvételt készített az elnöki irodában, egyebek között olyanokat, amelyeken egy Leonyid Kucsmáéhoz hasonló hang megfenyegeti az interneten publikáló Gongadzét, aki különösen bíráló hangnemet ütött meg az elnökkel és környezetével szemben. Gongadze fej nélküli hulláját tavaly novemberben találták meg az ukrán fővárosban. Az egykori elnöki testőr április közepe óta tartózkodik az Egyesült Államokban, de Ukrajnát már azelőtt elhagyta, hogy Olekszandr Moroz ellenzéki szocialista politikus a parlamentben lejátszotta az elnököt kompromittáló szalagrészletet. Kucsma tagadja, hogy köze lenne a gyilkossághoz, és a megtorlástól, merénylettől tartó 34 éves Melnyicsenkót árulónak és kémnek nevezi. II. János Pál pápa boldoggá avatott 28 görög katolikust Békülélceny j elzések MTI-HÍREK Kijev/Róma. A vértanúság ökume- nizmusára emlékeztetve megbékélésre és kölcsönös megbocsátásra szólította fel a keresztényeket ukrajnai látogatásának utolsó napján II. János Pál pápa azt követően, hogy boldoggá avatott huszonnyolc görög katolikus személyiséget. A lembergi (Ívovi) lóversenypályán több mint egymillió zarándok előtt bizánci liturgia szerint tartott szentmisén mondott homíliájában a pápa az elmúlt századok türelmetlensége után a múlt elfeledésé- re, a kölcsönös megbocsátásra, Isten és a jó iránti szeretette intette a híveket. A mártírok között volt Romzsa Teodor munkácsi püspök, (1911-1947), aki szembeszállt a kárpátaljai görög katolikus egyházmegyének az ortodox egyházba való erőszakos beolvasztásával. II. Alekszij moszkvai pátriárka továbbra is eltolja magától a pápa kinyújtott kezét, de legutóbbi nyilatkozata mintha óvatosabb lenne a korábbiaknál - vélik a tegnapi olasz sajtókommentárok. A Corriere della Sera utal II. Alekszij legutóbbi megnyilatkozására, amellyel ismét elutasította a békekötést a katolikus egyházfővel. Moszkva pátriárkája leszögezte: a megbékéléshez nem elegendőek a puszta nyilatkozatok, különösen akkor nem, ha II. János Pál mostam ukrajnai látogatása csak „újabb megosztottságot” idéz elő az ortodox egyházak között. Száz országban kerestek menedéket a délszlávok Kevés a visszatelepülő MTI-HÍR Zágráb/Szarajevó. Bosznia és Hercegovinában mindössze 741 ezren települhettek vissza a háború előtti otthonaikba a délszláv háború 2,2 millió menekültje közül - jelentette be Szarajevóban a két entitásra tagolt ország emberi jogi és menekültügyi minisztériuma. Az adatok szerint mintegy 613 ezer boszniai menekült a világ 100 országában keresett magának ideiglenes menedéket vagy új otthont. A kormányhivatal arról adott tájékoztatást, hogy e menekültek közül 328 ezerre tehető azoknak a száma, akik külföldön már véglegesen rendezni tudták a státusukat, és valószínl’leg már sohasem térnek vissza Bosznia és Hercegovinába. A szarajevói statisztikák is azt erősítik meg, hogy a legtöbb boszniai menekült Jugoszláviába települt át, számukat 223 ezerre teszik. A szarajevói minisztérium szerint Ausztriában mintegy 70 ezer, Svédországban pedig több mint 56 ezer egykori boszniai telepedett le a délszláv háború miatt. Washington nagy összeggel akarja támogatni Belgrádot Nem jön azonnal a pénz MTI-HIR Washington. Az Egyesült Álamok nagy összeggel kívánja támogatni Jugoszlávia felépülését, de csak azzal a feltétellel, ha Belgrád továbbra is együttműködik az ENSZ hágai tövényszékével. Washington több napi kivárás után csak tegnap jelentette be, hogy részt vesz a Jugoszlávia pénzügyi megsegítését szolgáló pénteki brüsszeli konferencián. Egy név nélküli külügyi illetékes erntek kapcsán elmondta: az Egyesült Álamok azért döntött a brüsszeli segélyértekezleten való részvétel mellett, mert Jugoszlávia megtette az első jogi lépéseket Szlobodan Milosevics kiadatására. A tisztviselő azonban kijelentette, hogy a Brüsz- szelben kitöltendő csekkre csak akkor kerül rá az aláírás, ha Belgrád beváltja ígéretét, és a Hágával való együttműködés útjára lép. A washingtoni forrás ugyanakkor jelezte, hogy az Egyesült Államok korábban sem konkrétan Müosevics hágai kiadatását támasztotta a pénzügyi támogatás feltételéül, és most sem ez a szándéka.
