Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-04 / 127. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 4. X KOMMENTÁR Üzenet a léggömbből SZILVÁSSY JÓZSEF Vojtech Tkáč azt kürtölte világgá a Markíza televízió péntek esti híradójában, hogy pártja magabiztosan nyeri a jövő évi választásokat és ezután elsőként a szlovák kereszténydemokratákkal, valamint a magyar párttal kezdenének koalíciós tanácskozásokat. Bugár Béla politikai léggömbnek minősítette a nyilatkozatot, Vladimír Palkó pedig a •HZDS olyan álmának, amelynek némi esélye a megvalósulóra csak akkor lehet, ha az érintett politikai tömörülés gyökeresen átalakul és alapos tisztújítást hajt végre. Az újságírót semmi sem kényszeríti arra, hogy ennyire szűkszavú legyen. Már csak azért sem, mert Tkáč minden pártbeli megkötöttsége ellenére sem szokott a levegőbe beszélni. Most is többféle üzenetet szórt szét. Egyrészt saját híveinek tűrőképességét próbálgatja, hiszen hiába kacsingat olykor össze Mečiar és Camogurský, azért a gyalogmečiaristák ma sem szívlelik a szlovák kereszténydemokratákat, a magyarokat meg a legtöbbjük kiűzné minden közéleti tisztségből, egyesek talán még az országból is. Az ellenzéki képviselő a pártvezéréhez hasonlóan hangsúlyosan Brüsszelbe üzent. Azt, hogy okultak országlásuk hazai és külföldi kudarcaiból. S felfogták: Jörg Haider - miként minden hozzá hasonló pártführer és fasisztoid tömörülés - nem lépheti át a mindenfajta gyűlölködést megvető európai közösség küszöbét. Mindezek tudatában a HZDS, akár csak Ion Iliescu, pótvizsgára jelentkezik. Méghozzá néppárti köpönyegbe bújva. A román államfő és jelenlegi kormánypártja eddig viszonylag jól szerepel. Megalkották a romániai magyarság által is követelt sarkalatos törvények egy részét, mert Brüsszel kritériumait sokkal fontosabbnak tartották a román nacionalisták hőbörgéseinél és fenyegetéseinél. A ma is jelentős támogatottsággal rendelkező Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom saját, de főleg az ország érdekében szintén elindulhatna a politikai értelemben vett damaszkuszi úton. Ha valóban elszánta magát erre és nem csak ködösít, mint eddig. Az első lépést rövidesen megteheti, ha a közigazgatási reformmal kapcsolatos törvénytervezetek vitája során és a végső szavazáskor nem ragaszkodik a mečiari elképzelésekhez, vagyis a történelmi tájegységek szétverésének és a magyarság szétszórtságának újabb bebetonozásához. Ha másként cselekszik, akkor Iliescuékkal ellentétben azonnal megbukik hazai és külföldi vizsgáztatói szemében. Hamžík az elevátoron TÓTH MIHÁLY Pavol Hamžíkot újraválasztották. Hírmagyarázat írása helyett úgy kellene most tennem, ahogyan az az öreg cseh publicista tett 1967 nagy események eljövetelét sejtető őszén, aki mihelyt Novotný megszólalt, demonstratívan kikapcsolta hallókészülékét, de még bele is recsegte a jó akusztikájú terembe: kár a batriért. Az SOP teljesen eljelentéktelenedett, így kár koptatni a számítógépet. Egyetien terméke van: Rudolf Schuster államfő. Ha kedvelném az összeesküvési elméleteket, akkor kommentárírás helyett inkább különbejáratú konstrukciókat agyalnék ki különféle titkosszolgálatok szerepéről az SOP életében meghatározó szerepet játszó Markíza televízió létrehozásában, majd az államfő „megcsinálásában”, a párt kormányzati pozícióba juttatásában és ezzel voltaképpen rövid úton való kifullasztásában. De nem próbálom bizonygatni az (egyelőre még) bizonyíthatatlant. Egyvalami azonban nagyon megalapozottan feltételezhető. Sőt a fel- tételezést a Rusko-pármak, az ANO-nak a megalakulása bizonyítja is: a Markíza működtetésében meghatározó szerepet játszó Ruskót e médium megszerzésének lehetővé tételével bizonyos politikai erők olyan helyzetbe hozták, hogy a sűrű szlovákiai homályból felbukkant fiatalember egy egész országra kiterjesztett társadalmi kísérletet tudott végrehajtani. Az experimentum eredménye: Schuster elnökké választása. Megállapíthatatlan, hogy a királycsináló Rusko megpróbálta-e eltépni azokat a szálakat, amelyek ahhoz az erőhöz kötötték, amely számára lehetővé tette a tévéállomás megszerzését. Azt viszont rövidesen, már 2002 végén tapasztalni fogjuk, hogy az ifjú titán 2. számú társadalmi experimentuma nagyjából olyan mértékben járul hozzá a hazai politikai struktúra szétzilálásához, mint az 1. számú. Az SOP olyan elevátorhoz hasonló, amelyet egyetlen feladatra konstruáltak: a köztársasági elnök magasba emelésére. Rudolf Schuster „puhán” landolt. A többi funkcionárius még ott kapaszkodik az egyre kényelmetlenebbé váló szerkezeten. Landolásuk csak nagyon „keményre” sikeredhet. Számos párt bebizonyította már Szlovákiában, hogy pillérei: megélhetési politikusok. De annyira, mint az SOP, még egyik se. Népszerűsége a nullához közelít. Megérdemli. » Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (S9233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva-régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.:'59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262,58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok teijesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ÁL A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, , "V' az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. «rciKyiAiians E-mail: redakcia@ujszo.com Pittner erre, Šimko arra. így fordít hátat egymásnak a volt és a jelenlegi belügyminiszer. (Fotó: TASR) TALLÓZÓ EL PAÍS A lap értesülései szerint a spanyol kabinet azért volt ellene a szabad munkaerő-vándorlás területén bevezetendő európai uniós moratóriumnak, mert erre „elvi okok vezették”, és mert a lengyelek, a magyarok és a szlovénok ezt kérték tőle. „Aznar azután engedett Schröder- rel szemben, miután feszült értekezleten vett részt a gazdasági és a külügyminisztérium képviselőivel” - írta a spanyol szocialista lap. Arra utalt, hogy a konzervatív kormányfő egyelőre visszavonta azt a követelését, hogy az EU bővítése után is ugyanolyan összegre tart igényt a kohéziós alapokból, és ha nem kap erre vonatkozó ígéretet, akkor megvétózza a moratóriumot kérő német javaslatot. Az újság szerint a témával kapcsolatban sok javaslat létezik, de koordinálni kellene, ami nehéz lesz, mivel „az EU jelenleg nem rendelkezik politikai vezetővel”. Ha a nemzeti kormányok nem ratifikálják a nizzai szerződést, akkor a bővítés lefékeződik, és ez leblokkolja az EU fejlődését. A lap szerint minden tagország a saját nemzeti érdekeit védi, és nem tanúsít szolidaritást. „A Párizs és Berlin közti távolság aggodalomra ad okot, Spanyolország pedig lemaradt, mert nincsen vonatkozó stratégiája” - áll a cikkben. Remélhetőleg az emberjogi-kisebbségi dimenzió is kapott előremutató ösztönzéseket a visegrádi négyek találkozóján Posztócsarnoki egybefonódások Minden bizonnyal volt abban célzatosság, hogy a visegrádi négyek kormányfőinek krakkói plenáris ülését a Lengyel Nemzeti Múzeum 19. századi festészeti gyűjteményének helyet adó Posztócsarnokban, a Sukiennicában rendezték meg. A helyszínnek alighanen üzenetértéke van. KISS JÓZSEF A hely történelmi szellemét őrző falak között a festmények olyan műélvezetet is nyújthattak a résztvevőknek, amelyet ki-ki a saját hazájában is érezhet. A híres krakkói, majd párizsi lengyel képzőművészeti akadémia vezetőjének, Józef Pankiewicznek az alkotásai a magyarokat a nagybányai iskola fény és árnyék élményszerű megragadására emlékeztethette. A 19. század második felében, a századfordulóra teret hódított egy olyan közép-európai festészetmód, melynek jellemjegyei a térség valamennyi területén tetten érhetők. A hazai tradíciókat a külföldi tanulmányutakon szerzett új stílushatásokkal ötvöző művészeti mozgalom a nyugati és keleti, a modern és a hagyományos értékek - összekapcsolásukra törekvő - párharcát tükrözték. Sajátos, a hatásokat befogadó, de az identitást megőrző közép-európai fejlődési „modellnek” tekintik ezt a festői megújulást a művészet- és kultúrtörténeti elemzések. S ez nyilván e térségi identitás egyik fontos elemének is tekinthető. Csakhogy tudatosodik-e mindez kellőképpen a szellemi életben, és ezen túlmenően valamelyest a közép-európai közgondolkodásban is? Lehet, hogy a tanácskozás helyszínének megválasztása akaratlanul is erre hívja fel a figyelmet. Elmélkedések és viták gyakori témája, hogy létezik-e közép-európai tudat, vagy csak annak létrehozása van folyamatban. Annyiban a vélemények általában megegyeznek, hogy van egyfajta, főként a művészetekben megnyilvánuló közép-európai kultúrközösség, azonban még megválaszolandó és útkeresésekre sarkalló a kérdés: milyen is ennek összetartástudatot erősítő szerepe? S ebből természetszerűen adódik, hogy e szellemi életben fogant tudattartalom miként segítheti elő, netán azt megalapozva a közép-európai gazdasági és kulturális egységet. Milyen is lehet eme összetevők kölcsönhatása, egybefonódása? Melyik a legfontosabb láncszem? Nos, ha a krakkói Fő téren, a Ryneken levő épületnek valóban tulajdonítható üzenetszándék, akkor talán az is elmondható, hogy a visegrádi tagállamok csúcstalálkozójának plenáris ülése a közép-európai összefogás keretei komplex tartalommal való megtöltésének követelményét tartotta szem előtt. Legalábbis erről tanúskodott az elnöklést átvevő Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak a felszólalása, aki a gazdasági együttműködésre helyezve a hangsúlyt az egész térségre kiterjedő gazdaságfejlesztésért szállt síkra. A híradásokban, a Duna TeAz egész térségre kiterjedő gazdaságfejlesztésért szállt síkra. levíziót kivéve, viszont elsikkadt az ehhez fűzött miniszterelnöki kiegészítés: a cél e térség egységes gazdasági térré történő összekapcsolása, az EU-tárgyalásoktól és a csatlakozás menetrendjétől függetlenül. Vagyis: a visegrádi országcsoport a Közép-Európát gazdasági, politikai, kulturális egységgé kovácsolva vegyen részt az európai integrációs folyamatban. Miközben maga Közép-Európa is átalakulási folyamat, amelybe belejátszik a más térségekkel, így a Benelux államokkal kialakítható régióközi együttműködés szorgalmazása is. A Visegrád Csoport és Ausztria intézményesített kapcsolatrendszerének fejlesztése pedig egyaránt szolgálná a közép-európai kapcsolatok kiterjesztését és az európai integráció felé vezető közvetítő utak keresését. Ezzel kapcsolatban felvetődhet a kérdés: ebben a tekintetben a politika a kibontakozó közép-európai kutatásokból merít-e ösztönzést, vagy az általa indukált vizsgálódások közvetlen visszahatásáról van- e szó. Új ismeretág lép színre, egyre erőteljesebben éreztetve fontosságát, jobb kifejezés híján az úgynevezett Közép-Európa-tudo- mány, mely egyaránt tárgyának tekinti a régión belüli és a régiók közötti kapcsolatokat. E tudomány- szak tényleges társadalmi folyamatok elemzésén túl feladatának tekinti a régiót alkotó országok és nemzetek szellemi életében, a művészetekben, a közgondolkodásban is kifejezésre jutó önképeinek egymással szembesülő összehasonlító vizsgálatát. A közép-európai régió történelmi tehertétele ugyanis - ahogy a tekintélyes Európai Utas idei első negyedévi számának szerzője írja -, hogy „más nagyrégiónak általában elég önmaga keleti vagy nyugati felfogását uralkodni hagyni, ha van ilyen különbség, valamint ütköztetni a régión túli késztetésekkel: Közép-Európában azonban előbb e téren a belső határok közötti indulatokat, jó és rossz előítéleteket, ellentétes szándékokat kell közös nevezőre hozni, majd csak ezután lehet másfelé fordulni”. Úgy tűnik, a visegrádi együttműködés magyar elnöklettel e kettős mozgás egyidejű egymásba kapcsolódásának meghatványozá- sára igyekszik irányt venni. S ebbe szoros szálakkal belefűződik a térségen belüli kisebbségek helyzetének, állapotának feszültséget kiváltó, illetve stabilitást elősegítő szerepe. A visegrádi négyek együttműködésének van az emberjogi és kisebbségi dimenzióra is kiterjedő kezdeményezési készsége. Tavaly ősszel Prágában a kisebbségi ügyekkel megbízott kormánytagok részvételével tartott találkozón - ahol a romániai kormányfő tanácsosa is jelen volt -, a sajtó- közlemény szerint az elhangzott felszólalásokban hangsúlyt kapott a kisebbségi önazonosság megőrzésének, a kisebbségvédelemnek A politika elsőrendű szerepe és felelőssége megkerülhetetlen. és a kisebbségi lét kiteljesedését előmozdító támogatásnak a szükségessége. A Szlovákia kormányát képviselő Csáky Pál akkor az Új Szóban bizakodóan nyilatkozott az ilyen jellegű tagországi és uniós megértőkészséggel kapcsolatban. Aki azonban azóta részt vett különféle, a visegrádi együttműködés témakörében rendezett összejöveteleken, meglehetős óvatosságot, sőt cseh részről kifeje- ■ zett kelletlenséget tapasztalhatott a visegrádi kapcsolatokat, úgymond, Ynegterhelő kisebbségi problémák feszegetését illetően. Ezért remélhetőleg a emberjogi- kisebbségi vonatkozások is kaptak előrelendítő impulzusokat a krakkói találkozótól. E téren ugyanis a politika elsőrendű szerepe és felelőssége alighanem megkerülhetetlen. A politika határozott szerepvállalása nélkül nehezen mozdulhat valami is abba az irányba, hogy az értelmiségi cselekvőkészség és szellemi közösségtudat a gazdasági egymásrautaltság közvetlen, mindennapi tapasztalataival párosulva politikai hatóerővé váljon. A szerző történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Politológiai Intézetének munkatársa OLVASÓI LEVÉL Megtartani a hitet Mottó: „Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt.” (Máté 10:32) Minden évben vagy áldozócsütörtökön, vagy - azokban az országokban, ahol nincs államünneppé nyilvánítva ez a nap - az azt követő vasárnapon Krisztus mennybemenetelének emlékére az alapiskolák végzős református fiataljai, fiúk és lányok istentisztelet keretében ünnepélyesen fogadalmat tesznek ősi hitükről, amelyet szüleik rájuk hagytak. így volt ez most is, május 27-én Komáromban a református templomban, amikor a zsúfolásig megtelt padok előtt 33 fiatal lány és fiú, a lelki tisztaságot szimbolizálva fehér blúzban és fehér ingben felsorakozott, hogy saját elhatározásukból hitet és fogadalmat tegyenek arról, hogy Jézus Krisztusnak igaz követői, református keresztyén anyaszentegyhá- zunknak holtig hűséges, engedelmes és áldozatkész hívei lesznek. Ez a fogadalom egyúttal feljogosította őket arra, hogy már a legközelebbi, a tegnapi - pünkösdi - úrvacsora szentségének felvevésében részesüljenek. Adjon a jó Isten nekik lelki erőt hozzá, hogy fogadalmukat, melyet önként tettek, megtartsák, és majdani családjukat ebben a hitben neveljék! Özv. Petőcz Kálmánná Komárom
