Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-04 / 127. szám, hétfő

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 4. X KOMMENTÁR Üzenet a léggömbből SZILVÁSSY JÓZSEF Vojtech Tkáč azt kürtölte világgá a Markíza televízió péntek esti hír­adójában, hogy pártja magabiztosan nyeri a jövő évi választásokat és ezután elsőként a szlovák kereszténydemokratákkal, valamint a ma­gyar párttal kezdenének koalíciós tanácskozásokat. Bugár Béla politi­kai léggömbnek minősítette a nyilatkozatot, Vladimír Palkó pedig a •HZDS olyan álmának, amelynek némi esélye a megvalósulóra csak akkor lehet, ha az érintett politikai tömörülés gyökeresen átalakul és alapos tisztújítást hajt végre. Az újságírót semmi sem kényszeríti arra, hogy ennyire szűkszavú legyen. Már csak azért sem, mert Tkáč min­den pártbeli megkötöttsége ellenére sem szokott a levegőbe beszélni. Most is többféle üzenetet szórt szét. Egyrészt saját híveinek tűrőké­pességét próbálgatja, hiszen hiába kacsingat olykor össze Mečiar és Camogurský, azért a gyalogmečiaristák ma sem szívlelik a szlovák ke­reszténydemokratákat, a magyarokat meg a legtöbbjük kiűzné min­den közéleti tisztségből, egyesek talán még az országból is. Az ellen­zéki képviselő a pártvezéréhez hasonlóan hangsúlyosan Brüsszelbe üzent. Azt, hogy okultak országlásuk hazai és külföldi kudarcaiból. S felfogták: Jörg Haider - miként minden hozzá hasonló pártführer és fasisztoid tömörülés - nem lépheti át a mindenfajta gyűlölködést megvető európai közösség küszöbét. Mindezek tudatában a HZDS, akár csak Ion Iliescu, pótvizsgára jelentkezik. Méghozzá néppárti kö­pönyegbe bújva. A román államfő és jelenlegi kormánypártja eddig viszonylag jól szerepel. Megalkották a romániai magyarság által is kö­vetelt sarkalatos törvények egy részét, mert Brüsszel kritériumait sok­kal fontosabbnak tartották a román nacionalisták hőbörgéseinél és fe­nyegetéseinél. A ma is jelentős támogatottsággal rendelkező Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom saját, de főleg az ország érdekében szintén elindulhatna a politikai értelemben vett damaszkuszi úton. Ha valóban elszánta magát erre és nem csak ködösít, mint eddig. Az első lépést rövidesen megteheti, ha a közigazgatási reformmal kap­csolatos törvénytervezetek vitája során és a végső szavazáskor nem ragaszkodik a mečiari elképzelésekhez, vagyis a történelmi tájegysé­gek szétverésének és a magyarság szétszórtságának újabb bebetono­zásához. Ha másként cselekszik, akkor Iliescuékkal ellentétben azon­nal megbukik hazai és külföldi vizsgáztatói szemében. Hamžík az elevátoron TÓTH MIHÁLY Pavol Hamžíkot újraválasztották. Hírmagyarázat írása helyett úgy kellene most tennem, ahogyan az az öreg cseh publicista tett 1967 nagy események eljövetelét sejtető őszén, aki mihelyt Novotný meg­szólalt, demonstratívan kikapcsolta hallókészülékét, de még bele is recsegte a jó akusztikájú terembe: kár a batriért. Az SOP teljesen eljelentéktelenedett, így kár koptatni a számítógépet. Egyetien termé­ke van: Rudolf Schuster államfő. Ha kedvelném az összeesküvési el­méleteket, akkor kommentárírás helyett inkább különbejáratú konst­rukciókat agyalnék ki különféle titkosszolgálatok szerepéről az SOP életében meghatározó szerepet játszó Markíza televízió létrehozásá­ban, majd az államfő „megcsinálásában”, a párt kormányzati pozíció­ba juttatásában és ezzel voltaképpen rövid úton való kifullasztásában. De nem próbálom bizonygatni az (egyelőre még) bizonyíthatatlant. Egyvalami azonban nagyon megalapozottan feltételezhető. Sőt a fel- tételezést a Rusko-pármak, az ANO-nak a megalakulása bizonyítja is: a Markíza működtetésében meghatározó szerepet játszó Ruskót e mé­dium megszerzésének lehetővé tételével bizonyos politikai erők olyan helyzetbe hozták, hogy a sűrű szlovákiai homályból felbukkant fiatal­ember egy egész országra kiterjesztett társadalmi kísérletet tudott végrehajtani. Az experimentum eredménye: Schuster elnökké válasz­tása. Megállapíthatatlan, hogy a királycsináló Rusko megpróbálta-e eltépni azokat a szálakat, amelyek ahhoz az erőhöz kötötték, amely számára lehetővé tette a tévéállomás megszerzését. Azt viszont rövi­desen, már 2002 végén tapasztalni fogjuk, hogy az ifjú titán 2. számú társadalmi experimentuma nagyjából olyan mértékben járul hozzá a hazai politikai struktúra szétzilálásához, mint az 1. számú. Az SOP olyan elevátorhoz hasonló, amelyet egyetlen feladatra konstruáltak: a köztársasági elnök magasba emelésére. Rudolf Schuster „puhán” lan­dolt. A többi funkcionárius még ott kapaszkodik az egyre kényelmet­lenebbé váló szerkezeten. Landolásuk csak nagyon „keményre” sike­redhet. Számos párt bebizonyította már Szlovákiában, hogy pillérei: megélhetési politikusok. De annyira, mint az SOP, még egyik se. Nép­szerűsége a nullához közelít. Megérdemli. » Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (S9233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva-régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.:'59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262,58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok teijesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ÁL A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, , "V' az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. «rciKyiAiians E-mail: redakcia@ujszo.com Pittner erre, Šimko arra. így fordít hátat egymásnak a volt és a jelenlegi belügyminiszer. (Fotó: TASR) TALLÓZÓ EL PAÍS A lap értesülései szerint a spanyol kabinet azért volt ellene a szabad munkaerő-vándorlás területén be­vezetendő európai uniós moratóri­umnak, mert erre „elvi okok vezet­ték”, és mert a lengyelek, a magya­rok és a szlovénok ezt kérték tőle. „Aznar azután engedett Schröder- rel szemben, miután feszült érte­kezleten vett részt a gazdasági és a külügyminisztérium képviselőivel” - írta a spanyol szocialista lap. Arra utalt, hogy a konzervatív kormány­fő egyelőre visszavonta azt a köve­telését, hogy az EU bővítése után is ugyanolyan összegre tart igényt a kohéziós alapokból, és ha nem kap erre vonatkozó ígéretet, akkor megvétózza a moratóriumot kérő német javaslatot. Az újság szerint a témával kapcsolatban sok javaslat létezik, de koordinálni kellene, ami nehéz lesz, mivel „az EU jelenleg nem rendelkezik politikai vezető­vel”. Ha a nemzeti kormányok nem ratifikálják a nizzai szerződést, ak­kor a bővítés lefékeződik, és ez le­blokkolja az EU fejlődését. A lap szerint minden tagország a saját nemzeti érdekeit védi, és nem ta­núsít szolidaritást. „A Párizs és Ber­lin közti távolság aggodalomra ad okot, Spanyolország pedig lema­radt, mert nincsen vonatkozó stra­tégiája” - áll a cikkben. Remélhetőleg az emberjogi-kisebbségi dimenzió is kapott előremutató ösztönzéseket a visegrádi négyek találkozóján Posztócsarnoki egybefonódások Minden bizonnyal volt ab­ban célzatosság, hogy a vi­segrádi négyek kormányfői­nek krakkói plenáris ülését a Lengyel Nemzeti Múzeum 19. századi festészeti gyűjte­ményének helyet adó Posz­tócsarnokban, a Sukiennicában rendezték meg. A helyszínnek alighanen üzenetértéke van. KISS JÓZSEF A hely történelmi szellemét őrző falak között a festmények olyan műélvezetet is nyújthattak a részt­vevőknek, amelyet ki-ki a saját ha­zájában is érezhet. A híres krakkói, majd párizsi lengyel képzőművé­szeti akadémia vezetőjének, Józef Pankiewicznek az alkotásai a ma­gyarokat a nagybányai iskola fény és árnyék élményszerű megraga­dására emlékeztethette. A 19. szá­zad második felében, a századfor­dulóra teret hódított egy olyan kö­zép-európai festészetmód, mely­nek jellemjegyei a térség vala­mennyi területén tetten érhetők. A hazai tradíciókat a külföldi tanul­mányutakon szerzett új stílushatá­sokkal ötvöző művészeti mozga­lom a nyugati és keleti, a modern és a hagyományos értékek - össze­kapcsolásukra törekvő - párharcát tükrözték. Sajátos, a hatásokat befogadó, de az identitást megőrző közép-euró­pai fejlődési „modellnek” tekintik ezt a festői megújulást a művészet- és kultúrtörténeti elemzések. S ez nyilván e térségi identitás egyik fontos elemének is tekinthető. Csakhogy tudatosodik-e mindez kellőképpen a szellemi életben, és ezen túlmenően valamelyest a kö­zép-európai közgondolkodásban is? Lehet, hogy a tanácskozás hely­színének megválasztása akaratla­nul is erre hívja fel a figyelmet. Elmélkedések és viták gyakori té­mája, hogy létezik-e közép-euró­pai tudat, vagy csak annak létreho­zása van folyamatban. Annyiban a vélemények általában megegyez­nek, hogy van egyfajta, főként a művészetekben megnyilvánuló kö­zép-európai kultúrközösség, azon­ban még megválaszolandó és út­keresésekre sarkalló a kérdés: mi­lyen is ennek összetartástudatot erősítő szerepe? S ebből termé­szetszerűen adódik, hogy e szelle­mi életben fogant tudattartalom miként segítheti elő, netán azt megalapozva a közép-európai gaz­dasági és kulturális egységet. Mi­lyen is lehet eme összetevők köl­csönhatása, egybefonódása? Me­lyik a legfontosabb láncszem? Nos, ha a krakkói Fő téren, a Ryneken levő épületnek valóban tulajdonítható üzenetszándék, ak­kor talán az is elmondható, hogy a visegrádi tagállamok csúcstalálko­zójának plenáris ülése a közép-eu­rópai összefogás keretei komplex tartalommal való megtöltésének követelményét tartotta szem előtt. Legalábbis erről tanúskodott az el­nöklést átvevő Magyarország mi­niszterelnökének, Orbán Viktor­nak a felszólalása, aki a gazdasági együttműködésre helyezve a hangsúlyt az egész térségre kiter­jedő gazdaságfejlesztésért szállt síkra. A híradásokban, a Duna Te­Az egész térségre kiter­jedő gazdaságfejleszté­sért szállt síkra. levíziót kivéve, viszont elsikkadt az ehhez fűzött miniszterelnöki ki­egészítés: a cél e térség egységes gazdasági térré történő összekap­csolása, az EU-tárgyalásoktól és a csatlakozás menetrendjétől füg­getlenül. Vagyis: a visegrádi or­szágcsoport a Közép-Európát gaz­dasági, politikai, kulturális egy­séggé kovácsolva vegyen részt az európai integrációs folyamatban. Miközben maga Közép-Európa is átalakulási folyamat, amelybe be­lejátszik a más térségekkel, így a Benelux államokkal kialakítható régióközi együttműködés szorgal­mazása is. A Visegrád Csoport és Ausztria intézményesített kapcso­latrendszerének fejlesztése pedig egyaránt szolgálná a közép-euró­pai kapcsolatok kiterjesztését és az európai integráció felé vezető köz­vetítő utak keresését. Ezzel kapcsolatban felvetődhet a kérdés: ebben a tekintetben a poli­tika a kibontakozó közép-európai kutatásokból merít-e ösztönzést, vagy az általa indukált vizsgálódá­sok közvetlen visszahatásáról van- e szó. Új ismeretág lép színre, egy­re erőteljesebben éreztetve fontos­ságát, jobb kifejezés híján az úgy­nevezett Közép-Európa-tudo- mány, mely egyaránt tárgyának te­kinti a régión belüli és a régiók kö­zötti kapcsolatokat. E tudomány- szak tényleges társadalmi folya­matok elemzésén túl feladatának tekinti a régiót alkotó országok és nemzetek szellemi életében, a mű­vészetekben, a közgondolkodás­ban is kifejezésre jutó önképeinek egymással szembesülő összeha­sonlító vizsgálatát. A közép-európai régió történelmi tehertétele ugyanis - ahogy a te­kintélyes Európai Utas idei első negyedévi számának szerzője írja -, hogy „más nagyrégiónak általá­ban elég önmaga keleti vagy nyu­gati felfogását uralkodni hagyni, ha van ilyen különbség, valamint ütköztetni a régión túli készteté­sekkel: Közép-Európában azonban előbb e téren a belső határok kö­zötti indulatokat, jó és rossz előíté­leteket, ellentétes szándékokat kell közös nevezőre hozni, majd csak ezután lehet másfelé fordul­ni”. Úgy tűnik, a visegrádi együtt­működés magyar elnöklettel e ket­tős mozgás egyidejű egymásba kapcsolódásának meghatványozá- sára igyekszik irányt venni. S ebbe szoros szálakkal belefűződik a tér­ségen belüli kisebbségek helyzeté­nek, állapotának feszültséget ki­váltó, illetve stabilitást elősegítő szerepe. A visegrádi négyek együttműkö­désének van az emberjogi és ki­sebbségi dimenzióra is kiterjedő kezdeményezési készsége. Tavaly ősszel Prágában a kisebbségi ügyekkel megbízott kormányta­gok részvételével tartott találko­zón - ahol a romániai kormányfő tanácsosa is jelen volt -, a sajtó- közlemény szerint az elhangzott felszólalásokban hangsúlyt kapott a kisebbségi önazonosság megőr­zésének, a kisebbségvédelemnek A politika elsőrendű sze­repe és felelőssége meg­kerülhetetlen. és a kisebbségi lét kiteljesedését előmozdító támogatásnak a szük­ségessége. A Szlovákia kormányát képviselő Csáky Pál akkor az Új Szóban bizakodóan nyilatkozott az ilyen jellegű tagországi és uni­ós megértőkészséggel kapcsolat­ban. Aki azonban azóta részt vett különféle, a visegrádi együttmű­ködés témakörében rendezett ös­szejöveteleken, meglehetős óva­tosságot, sőt cseh részről kifeje- ■ zett kelletlenséget tapasztalhatott a visegrádi kapcsolatokat, úgy­mond, Ynegterhelő kisebbségi problémák feszegetését illetően. Ezért remélhetőleg a emberjogi- kisebbségi vonatkozások is kaptak előrelendítő impulzusokat a krak­kói találkozótól. E téren ugyanis a politika elsőren­dű szerepe és felelőssége aligha­nem megkerülhetetlen. A politika határozott szerepvállalása nélkül nehezen mozdulhat valami is abba az irányba, hogy az értelmiségi cselekvőkészség és szellemi közös­ségtudat a gazdasági egymásra­utaltság közvetlen, mindennapi tapasztalataival párosulva politi­kai hatóerővé váljon. A szerző történész, a Szlovák Tu­dományos Akadémia Politoló­giai Intézetének munkatársa OLVASÓI LEVÉL Megtartani a hitet Mottó: „Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is val­lást teszek arról az én mennyei Atyám előtt.” (Máté 10:32) Minden évben vagy áldozócsütör­tökön, vagy - azokban az orszá­gokban, ahol nincs államünneppé nyilvánítva ez a nap - az azt köve­tő vasárnapon Krisztus mennybe­menetelének emlékére az alapis­kolák végzős református fiataljai, fiúk és lányok istentisztelet kereté­ben ünnepélyesen fogadalmat tesznek ősi hitükről, amelyet szü­leik rájuk hagytak. így volt ez most is, május 27-én Komáromban a re­formátus templomban, amikor a zsúfolásig megtelt padok előtt 33 fiatal lány és fiú, a lelki tisztaságot szimbolizálva fehér blúzban és fe­hér ingben felsorakozott, hogy sa­ját elhatározásukból hitet és foga­dalmat tegyenek arról, hogy Jézus Krisztusnak igaz követői, reformá­tus keresztyén anyaszentegyhá- zunknak holtig hűséges, engedel­mes és áldozatkész hívei lesznek. Ez a fogadalom egyúttal feljogosí­totta őket arra, hogy már a legkö­zelebbi, a tegnapi - pünkösdi - úr­vacsora szentségének felvevésében részesüljenek. Adjon a jó Isten ne­kik lelki erőt hozzá, hogy fogadal­mukat, melyet önként tettek, meg­tartsák, és majdani családjukat eb­ben a hitben neveljék! Özv. Petőcz Kálmánná Komárom

Next

/
Thumbnails
Contents