Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-23 / 144. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 23. Új orosz tengeralattjáró Moszkva. Oroszország megkezdte egy új, szuper­csendes, atommeghajtású harci tengeralattjáró tesztelé­sét. Vlagyimir Kurojedov, az orosz hadiflotta parancsnoka szerint még a NATO is elis­meri, hogy ez a hajó legtöbb paraméterével legyőzi a leg­újabb nyugati tengeralattjá­rókat, beleértve a zajszintet is. A hadrendbe állításhoz azonban további pénzügyi forrásokra van szüksége a flottának. (MTI) Ismét zavargások Belfastban London. A tegnapra virra­dó éjszaka újult erővel foly­tatódtak a zavargások Bel­fastban, ahol előzőleg is súlyos összecsapások zajlot­tak a helyi protestáns és ka­tolikus csoportok, valamint a kivezényelt rohamrend­őrök között. A vallási feleke­zetek nyári felvonulásai ide­jén mindig feszült a légkör Észak-írországban. Az idén ezt fokozza a békemegálla­podás jövője körüli bizonyta­lanság is. (MTI) Hazatértek a menekültek Pristina. Koszovóból vissza­tért dél-szerbiai otthonába azoknak az albánoknak a többsége, akik májusban, a jugoszláv hadseregnek a biz­tonsági övezetbe való vissza­térésétől félve menekültek el. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának adatai szerint május 24. és 31. között 4000 ember hagyta ott Presevo, Bujanovac és Medvedja tele­püléseket. (MTI) Sztefan Szofianszki, Szófia polgármestere is pályázik a miniszterelnöki posztra a II. Si­meon vezette széles kormány- koalícióban, amelyről egyezte­tések folynak a bolgár pártok között. (TASR/EPA) Bizalom Berlusconinak Róma. Silvio Berlusconi - a szerdai szenátusi szava­zás után - csütörtökön a késő esti órákban elnyerte a képvi­selőház bizalmát is, és ezzel véglegessevált, hogy másod­szor is kormányozhatja Itáli­át. A 613 képviselő közül 351 támogatta az új kormányt, 261 ellene szavazott. Berlus­coni Olaszország „második, nagy modernizációjára” tett ígéretet. (MTI) Tizennégy vádlott Washington. Tizennégy személy ellen emeltek vádat az USA-ban annak a terroris­ta merényletnek az ügyében, amelyet 1996-ban egy szaúd- arábiai amerikai katonai léte­sítmény ellen hajtottak végre. A robbantásban 19 amerikai katona életét vesztette, 372 amerikai állampolgár megse­besült. Tizenhárom vádlott szaúdi, egy pedig libanoni ál­lampolgár. (MTI) Javier Solana ismét közvetíteni próbál - az ő erőfeszítéseit is meghiúsíthatja a kormánycsapatok tegnapi katonai akciója Macedón offenzíva MTI-HÍREK Szkopje. A macedón hadsereg - a múlt hét óta érvényben lévő fegy­vernyugvás ellenére - tegnap tá­madást indított a Szkopje közelé­ben lévő, albán szakadárok által el­foglalt Aracsinovo ellen. A hadse­reg szóvivője szerint MI-24-es har­ci helikoptereket vetettek be, hogy kiűzzék onnan a „terroristákat”. A település, amelyet június 7-én fog­lalt el az UCK, alig tíz kilométerre van Szkopje központjától, és a lá­zadók a főváros, valamint repülő­tere lövésével fenyegetőztek. A Reuters azt írta, hogy a hadsereg harckocsikat és aknavetőket is be­vetett a lázadók ellen. Hoxha pa­rancsnok, az UCK egyik, Aracsino- vóban lévő vezetője telefonon azt mondta az AFP-nek, hogy aknave­tő-támadást indítanak Szkopje el­len, ha a katonai akció folytatódik. A macedón kormányerők „minden kaliberű fegyverrel lőnek, amijük csak van” - tette hozzá a parancs­nok, és közölte, hogy a hadsereg támadásának eddig három halottja és 18 polgári sebesültje van. Meg­figyelők szerint a tegnapi katonai akció meghiúsíthatja Javier Sola- nának, az EU kül- és biztonságpo­litikai főképviselőjének törekvé­sét, hogy a hétfőre kitűzött határ­időig megállapodást hozzon tető alá a szkopjei kormány és az albá­nok között. A kormány viszont azt hangoztatta, hogy az Aracsinovo elleni támadással kompromisz- szumra akarja kényszeríteni az al­bánokat. Javier Solana, akinek eredetileg tegnap kellett volna Szkopjéba érkeznie, de váratlanul már csütörtökön este megérkett a macedón fővárosba. A béketerv megvalósításáról rendezett belpo­litikai tárgyalások szerdai meg­szakadása miatt ugyanis úgy ítélte meg, hogy azonnali közvetítői se­gítségre van szükség. Georgiev- szki kormányfő értelmezése sze­rint Solana látogatásának az a cél­ja, hogy „észhez térítse” az albán pártokat, amelyek elfogadhatat­lan követelésekkel álltak elő. Solana csak annyit mondott, hogy sok munka van még hátra. (TASR/AP) A fotósnak sikerült azt a pillanatot megörökitenie, amikor találat érte az aracsinovói mecsetet. Romániának sem lehet érdeke a viszony elmérgesítése, a kétoldalú szerződések felbontása Tizenhét KEK-ország külügyminisztereinek találkozója Mindenki csak veszítene Bukarest. Sokkal nagyobb a tétje a két ország közötti és Románián belüli román-ma­gyar viszonynak annál, mint­sem egy akarva-akaratlanul félreértelmezett törvény ezt a viszonyt felborítsa - hangsú­lyozta Markó Béla. ÖSSZEFOGLALÓ Az RMDSZ elnöke azt követően nyi­latkozott az MTI-nek, hogy Adrian Nastase román miniszterelnök ke­mény román ellenlépések lehetősé­gét vetítette előre a magyar státus­törvény miatt. A Rompres hírügy­nökség szerint Nastase azt mondta, hogy Románia - az 1996-ban kötött alapszerződésen kívül - kész fel­bontani az összes kétoldalú megál­lapodását Magyarországgal. Emel­lett egy sor más intézkedést is kilá­tásba helyezett: a szövetségek és alapítványok alapszabályzatának felülvizsgálatától kezdve adó- és vámintézkedéseken át a foglalkoz­tatási és társadalombiztosítási vi­szonyokat érintő kérdésekig. Közé­jük tartozik pl. a 8000 romániai munkás magyarországi foglalkozta­tását lehetővé tevő megállapodás felmondása is. Az igazsághoz tarto­zik, hogy a Rompres hírével ellen­tétben a román rádió egészen más, sokkal enyhébb megfogalmazásban tálalta Nastase kijelentéseit. Az ügy kapcsán Markó Béla kijelen­tette, nem hiszi, hogy Romániának érdekében állna elrontani a kap­csolatát Magyarországgal. Markó az elkövetkező napokban szeretne erről a román politikusokkal is tár­gyalni. Úgy vélte, a kialakuló konf­liktusos helyzetben valóban veszít­het az RMDSZ, de vele együtt a másik vesztes Románia lenne, amelynek integrációs törekvéseit az ilyen jellegű viták semmiképpen sem segítik. Hangsúlyozta, hogy értetlenkedve figyeli a keményedő hangnemet. Markó szerint számos módja lett volna annak, hogy a két kormány között akár napi véle­ménycsere is kialakuljon, ehelyett a helyzet oda jutott, hogy a román kormányfő naponta nyilatkozik a státustörvényről. „Feltételezem, hogy a Romániában sajnos még mindig nagyon erős nacionalista áramlatok megnyugtatására is szolgálnak ezek a kemény hangú nyilatkozatok, de a fenyegető hangvétel akkor sincs arányban ez­zel a belpolitikai problémával” - tette hozzá. Iliescu államfő tegnap este rátett az egészre még egy lapáttal: azt mond­ta, nem kizárt, hogy a státustörvény miatt még a ‘96-os alapszerződést is felfüggesztik, (m, nor) Martonyi a román nyilatkozatokról Budapest. A román fél közelmúltbeli sajtómegnyilatkozásai a szerződéses kapcsolatok megkérdőjelezéseként is értelmezhetőek, jóllehet a hivatalos és diplomáciai közlések erre nem utalnak - mondta tegnap Martonyi János magyar külügyminiszter. A ma­gyar fél következetesen tartja magát ahhoz, hogy a sajtónak adott nyilatkozatok nem léphetnek a hivatalos egyeztetések helyébe, a kétoldalú kapcsolatokban a már létező érdemi párbeszéd intézmé­nyesített formáit kell működtetni. Martonyi kiemelte: a Magyaror­szág és Románia között az elmúlt években közösen kialakított együttműködés modellértékűvé vált a térségben. (MTI) Veszélyben a Tenet-terv - az amerikai külügyminiszter ismét a Közel-Keletre utazik Palesztin-izraeli helybenjárás MTI-HÍREK Washington. Nabil Saat palesztin nemzetközi együttműködési mi­niszter Washingtonban elutasította azt az izraeli követelést, hogy a Pa­lesztin Hatóság tartóztasson le több száz harcias érzületű, fegyveres pa­lesztint. Azt mondta, senkit sem tar­tóztatnak le indok nélkül, a szélső­ségeseket csak akkor lehet őrizetbe venni, ha bizonyíték van arra, hogy Izrael ellen támadást terveznek. A fegyveres szélsőségesek letartóz­tatása része lenne annak a megálla­podásnak, amellyel kapcsolatban George Tenet CIA-igazgató a múlt héten Izrael és a palesztinok között közvetített. Saat képtelenségnek nevezte mindazoknak a letartózta­tását, akik egykor a Hamász szerve­zettel rokonszenveztek. A palesztin politikus ezt az álláspontját kifejtet­te Condoleezza Rice nemzetbizton­sági tanácsadónak, majd Colin Powell külügyminiszternek is, aki a jövő héten utazik Izraelbe és a pa­lesztin területekre békeközvetítési céllal. Ismét találkoztak az izraeli és palesztin biztonsági főnökök, hogy megvitassák a múlt héten amerikai közvetítéssel létrejött tűzszünettel kapcsolatos - alapvető - nézetelté­réseiket. A palesztinok azt hangoz­tatták, hogy Izraelnek fel kell olda­nia az utazási korlátozásokat, s két héten belül ki kell vonnia csapatait és nehézfegyvereit. Izrael szerint a kivonás négy hetet igényelne, de addig meg sem kezdődik, amíg tel­jesen meg nem szűnik a palesztin erőszak. Petr Pithart kórházban - a szenátus elnöke dublini látogatásának végén lett rosszul Cseh külügy kontra biztosítók KOKES JÁNOS Prága. Húgycsőgyulladásra utaló je­lekkel került kórházba a cseh szená­tus elnöke, Petr Pithart. A politikus írországi látogatásán lett rosszul, je­lenleg a prágai Vinohrady kórház belgyógyászati osztályán kezelik. Pithart csütörtök este a dublini re­pülőtérre már magas lázzal érke­zett, úgyhogy mentőkocsival azon­nal a helyi kórházba szállították, ahol megállapították a már említett diagnózist. Miután csökkentették a lázát, Pithart úgy döntött, hogy nem marad Dublinban, hanem azonnal visszautazik Prágába. Éjfél után a Ruzyné repüőtéről szállították kór­házba. Azonnal antibiotikumos ke­zelésnek vetették alá, s az orvosok szerint néhány napot pihennie kell. A vezető cseh politikusok közül leg­utóbb Jan Káván betegedett meg külföldön: könnyebb szívinfarktu­son esett át májusban New Yorkban, s két napig egy ottani kórházban ápolták. Ez mintegy 300 ezer koro­nájába került a cseh adófizetőknek, mert a miniszternek nem volt kül­földi betegbiztosítása. Az ügy rávilá­gított a vitatható gyakorlatra is: a cseh külügy nem szokta bebiztosí­tani munkatársait, mert az egyéni biztosításokat drágállja, másfajta megoldásra pedig a biztosítók nem hajlandóak. S mivel nem túl gyako­riak a külföldön történő megbetege­dések, a tárca inkább vállalja a koc­kázatot. Egyesítő európaiság MTI-HIR Milánó. A délkelet-európai térség stabilitásában és fejlődésében fon­tos szerepet tölthet be a Közép­európai Kezdeményezés (KEK), amely hatékony fóruma lehet az építőjellegű párbeszédnek, és érvé­nyesítheti befolyását a viszályok rendezésében - mondta a szervezet külügyminisztereinek milánói ta­nácskozásán Renato Ruggiero, az olasz diplomáciai vezetője. A KEK kebelén belül nincs semmiféle „nagytestvéti’, mindenki egyenran­gú. Ezeket az országokat egyesíti európaiságukban az is, hogy a szer­Csecsen válság Robbanás Groznijban Moszkva. Groznij egyik piacánál gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap délután: három ember meg­halt, hat súlyosan megsebesült. A robbanóanyaggal megrakott Zsiguli akkor repült a levegőbe, amikor egy katonai Ural teherautó hajtott el a gépkocsi mellett. A detonáció követ­keztében egy katona meghalt, s a ki­rakodóvásárba belerohanó teherau­tó két helyi lakost is megölt. Több katona olyan súlyosan megsebesült, hogy segítségükre siető társaikat ar­ra kérték, kegyelemlövéssel végez­zenek velük. (MTI) vezeten belül egyaránt vannak EU- tagok, tagjelöltek, és olyan orszá­gok, amelyek ugyancsak részei a térségbeli stabilizációs folyamat­nak. Ez a fórum éppen nem hivata­los jellegénél fogva alkalmas arra, hogy a tagok megtalálják a közös hangot - mondta az olasz diplomá­cia vezetője. A tegnapi tanácskozás részvevői egyetértettek abban, hogy a macedón válságot nem lehet kato­nai úton rendezni, a nemzetközi kö­zösség kész támogatni a macedón kormány erőfeszítéseit egy olyan politikai megoldás eléréséhez, amely figyelembe veszi a mérsékelt albán lakosság jogos igényeit is. Harminc napra Szabadi Béla előzetesben Budapest. Előzetes letartóztatásba helyezte tegnap délután a bíróság Szabadi Bélát, az agrártárca volt, kisgazdapárti politikai államtitká­rát. A bíróság kétórás tárgyalás után, 30 napra rendelte el a csütör­tökön őrizetbe vett Szabadi előze­tes letartóztatását. Ügyvédje, Szö- gyényi József elmondta, hogy az előzetes letartóztatás indokai kö­zött szerepel a szökés, illetve az el­rejtőzés és az összebeszélés veszé­lye. Szabadit csalással és hűtlen ke­zeléssel vádolják, a kár több száz millió forintra tehető. (MTI) Párizsban megpróbáltak lefoglalni két orosz harci gépet Orosz-francia incidens MTI-JELENTÉS Moszkva. A Szuhoj tervezőiroda és a Roszoboronoexport orosz állami fegyverexportőr cég képviselői is megerősítették Moszkvában azokat a híreket, hogy a párizsi repülőgép­szalonon megpróbáltak lefoglalni két orosz harci gépet. Le Bourget re­pülőterén az egész orosz küldöttség - csaknem ezer ember - tiltakozásul felfüggesztette részvételét a rangos nemzetközi kiállításon. A francia végrehajtók a svájci Noga cég kere­sete alapján jártak el. A Noga még a 90-es évek elején, a Szilajev- kormánnyal kötött megállapodáso­kat fogyasztási javak szállításáról, de Moszkva állítólag nem tett eleget kötelezettségeinek. A Noga tavaly elérte, hogy egy időre a Szedov orosz vitorlást is „letartóztatták” egy francia kikötőben, de végül is kártérítést fizetve visszaadták a ha­jót, lévén nem állami tulajdonról szó. A párizsi repülőtéren egy Szu- 30 MK harci gépet vontattak el tar­talék parkolóhelyre - az első hírek szerint a végrehajtók -, majd a közel 30 millió dollárt érő harci gép „el­tűnt”. A Szuhoj egyébként nem is ál­lami tulajdon, hanem a gyártó üzem tulajdona. Egyes hírek szerint az orosz-francia kooperációban készü­lő, sugárhajtású MiG AT egy példá­nyát is megkaparintották a bírósági végrehajtók. Később kiderült, hogy a végrehajtók az eljárásról értesítették az orosz képviseletet, amely maga intézkedett a harci gépekről: a kiállí­táshoz tartozó, védett katonai terü­letre vontatták a két gépet - itt a pol­gári hatóságok nem járhatnak el -, s most repülési engedélyt próbálnak beszerezni a két gép „kimenekítésé­re”. Orosz külügyi források máris je­lezték: a példátlan eljárás beárnyé­kolja Jacques Chirac francia államfő július első napjaira tervezett orosz- országi látogatását. Alekszej Volin, az orosz kormány helyettes hivatal- vezetője egyenesen provokációnak nevezte az akciót, Ilja Klebanov orosz miniszterelnök-helyettes fel­háborodását hangoztatta az eljárás kapcsán, s úgy vélekedett, hogy az akció súlyos tekintélyvesztést jelent a párizsi kiállításnak.

Next

/
Thumbnails
Contents