Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-23 / 144. szám, szombat

n Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 23. Minden marad a régiben Pozsony. Továbbra is az 1992-ben elfogadott változa­tában érvényes a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ­ról szóló törvény. Azzal az igazgatótanáccsal működik tovább, amelyet a Mečiar- kormány idején neveztek ki s amelynek HZDS-es tagjait pénzügyi visszaélésekkel vá­dolják. A törvényt a képvise­lők májusban módosították, de Rudolf Schuster államfő nem írta alá. Saját módosítá­sokkal újra a parlament elé terjesztette, a képviselők viszont most elutasították. A tervezet ellen szavazó el­lenzéken kívül ez A. Nagy László (MKP), a parlament emberjogi bizottságának el­nöke szerint főképp egyes baloldali képviselők felelőt­lenségének tudható be, akik - ellentétben az MKP-frak- cióval - nem voltak jelen a szavazásnál, (kár) Hagyták nyerni Dzurindát Besztercebánya. „Nem akar­tunk szemtelenek lenni, hagytuk elsőként befutni a kormányfőt” - mondták teg­nap reggeli ötkilométeres fu­tóedzésüket követően a helyi sportiskola diákjai. Mikuláš Dzurinda 12 és fél kört tett meg a futópályán, a gimna­zisták szerint egész jó tempó­ban, és közben még beszél­gettek is. Dzurinda felidézett egy Bili Clintontól hallott sztorit. A volt amerikai elnök egy kenyai olimpiai bajnok­kal kocogott, s néhány kilo­méter után megkérte, liheg­jen az is, mert eléggé lehan­goló, hogy ő már csak levegő után kapkod. (TASR) Dzurinda szerint az Inter-sta- dion futópályájának meg­szüntetése után Besztercebá­nyán kellene rendezni a szlo­vák atlétikai nagydíjat (TASR-felvétel) Rusko nem kér Mečiarból Losonc. A jelenlegi HZDS- szel semmi esetre sem lép­nénk koalícióra, szóba jöhet a Smer, amelynek programja hasonlít az ANO-éhoz, de részleteiben nagyon eltérő, nyilatkozta Pavol Rusko pártelnök. Szerinte Fico a központosított hatalom híve, pártja, az ANO viszont szerinte ennek ellenkezőjét szeretné, (fo) Eljött végre a nyár, és vele a turistaszezon. Mint minden, a pihenés is pénzbe kerül. De nem mindegy, hogy mennyit fizetünk, és főleg kinek. Pórul járt olvasónk tapasztalata és más hasznos tudnivalók a Vasárnapban. Szlovákia lakosságának 57 százaléka helyesli a halálbüntetést, az USA-ban 66 százalék Szemet szemért, fogat fogért? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A lakosság 57 százaléka visszaállítaná a halálbüntetést, de arányuk folyamatosan csökken, most a legalacsonyabb az elmúlt 11 évben. A kivégzések megszüntetését a megkérdezettek 28 százaléka he­lyeselte, 15 százalékuk nem tudta megítélni a kérdést a Statisztikai Hivatal felmérése során. 1991-ben az akkori államfő, Václav Havel ál­tal hirdetett amnesztia hatására nőtt meg a halálbüntetést támoga­tók száma, de még tavaly is 62 szá­zalék volt. A halálbüntetés ellenzői elsősorban a 18-24 év közötti fia­talok, a Pozsonyi, illetve ä Nagy- szombati kerületben élők és a szlo­vákiai magyarok. Csehszlovákia 1990 áprilisában törölte el ezt a büntetést. Strasbourgban csütörtökön nyílt meg a halálbüntetés teljes eltörlé­sének meghirdetéséért küzdők el­ső világkonferenciája. A kongresz- szust az Együtt a halálbüntetés el­len társadalmi szervezet kezdemé­nyezte, megrendezésében részt vesz az Európai Parlament, az Eu­rópa Tanács (ET), a francia nem­zetgyűlés is. A strasbourgi konfe­rencia honlapján bárki kitölthet egy petíciót, mellyel voksolhat a halálbüntetés egész világon való eltörlése mellett. A ma végződő konferencia sürgette az Egyesült Államokat és Japánt, hogy szün­tessék meg a kivégzéseket legké­sőbb 2003-ig, ha nem akarják el­veszíteni megfigyelői státusukat az ET-ben. A kezdeményezők első­sorban az élethez való általános emberi jogra hivatkoznak, de érve­ik között szerepel az a statisztikai­lag bizonyítható tény is, hogy a legszigorúbb büntetés nincs elret­tentő hatással a bűncselekmények elkövetőire. Szintén fontos ellen­érv az igazságszolgáltatás téves ítéletének helyrehozhatatlansága. A földgolyó 195 államából eddig 108 ország döntött úgy, hogy nem alkalmazza a halálbüntetést, né­hány ország pedig - még ha a tör­vény engedi is - már 10 éve nem alkalmazza. A halálbüntetést elő­ször Venezuelában törölték el, 1853-ban. Az Európai Unióban és az Európa Tanácsban tagsági előfeltétel a halálbüntetés tilalma. A 43 tagú páneurópai szervezetben már csak három állam - Oroszország, Örményország és Törökország - tartja érvényben, de évek óta szü­netelteti a kivégzéseket. 2000- ben minimum 1457 elítéltet vé­geztek ki 28 országban, 88 száza­lékukat Kínában (körülbelül ezer kivégzés). Több nemzetközi egyezmény is tiltja a 18 évnél fiatalabbak kivég­zését. Mégis van 7 ország, Kongó, Irán, Nigéria, Pakisztán, Szaúd- Arábia, USA, és Jemen, ahol 1990 és 2000 között történtek ilyen ki­végzések. A legtöbb fiatalkorút az Egyesült Államokban végezték ki, az elmúlt tíz évben 14-et, a törvény csak a 16 éven aluliak kivégzését tiltja. Amerikában 1993 és 2001 között össesen 500 embert végez­tek ki. Ezzel a hatalmas számmal a demokrácia szimbólumának szá­mító ország egyben a halálbünte­tés szimbólumává is vált, ott a la­kosság 66 százaléka helyesli a ha­lálbüntetést. Az Egyesült Államok 1972-ben alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést, de 1977-ben visszavette azt az alap­törvénybe, és azóta az egyes szö­vetségi államok döntenek alkal­mazásáról. (ú, origo) A rejtjeles üzenetek államtitoknak számítanak, kiszivárogtatásuk bűncselekmény Feljelentés a nem létező kódolt üzenet miatt? Pozsony. Ismeretlen tettes el­len feljelentést tesz a szlovák külügyminisztérium és belső ellenőrzést is végez a lengyel külügyi tárcától kapott rejtje­les üzenet kiszivárogtatása miatt - közölte tegnap a tárca szóvivője. Lengyelország vi­szont cáfolta, hogy titkos üzenetet küldött Pozsonyba. ÖSSZEFOGLALÓNK Varsó cáfolatát a pozsonyi lengyel nagykövet tette közzé, Jan Ko- mornicki kijelentette, sosem küld­tek ilyen üzeneteket Szlovákiába. A szlovák külügyminisztérium a vizs­gálat kapcsán viszont azt hang- súloyzta, kódolt üzenetekhez csak néhány minisztériumi dolgozó jut­hat hozzá, hiszen olyan szigorúan kezelik, mint az államtitkokat. A Markíza kereskedelmi televízió híradójában ismertetett üzenet Ge­orge Bush amerikai elnök NATO- bővítéssel kapcsolatos véleményét tartalmazza. Bár Bush Varsóban síkraszállt az új tagok felvétele mel­lett, az üzenet szerint Szlovákia csatlakozási esélyeit komolyan két­ségbe vonhatja egy olyan garnitúra hatalomra kerülése, amelynek tag­jai az előző kormányzási időszak­ban veszélyeztették Szlovákia NATO-ba kerülését; Vladimír Mečiar volt kormányfő is közéjük tartozik. „Mečiar végképp eljátszotta a NATO-államok vezetőinek bizal­mát. Szóba sem jöhet, hogy egy olyan állam csatlakozzon a szövet­séghez, amelynek élén ilyen politi­kus áll” - nyilatkozta az ügy kap­csán Mikuláš Dzurinda kormányfő „Egy ország kormánya változhat, külpolitikai irányultsága a döntő” - jelentette ki a NÁTO volt szóvivője. Jamie Shea hangsúlyozta, a parla­menti választás az illető ország dol­ga, nem a katonai szövetségé. A parlament integrációs bizottságá­nak elnöke, František Šebej szerint csatlakozási törekvéseinket a 2002- ben összeálló új hatalom összetéte­le befolyásolja. „A csatlakozási tár­gyalások légköre hasonló Bush kó­dolt üzenetének hangvételéhez” - magyarázta Šebej. Szerinte sem Shea, sem George Robertson NA- TO-főtitkár nem adhatnak hangot a bővítéssel kapcsolatos magánvéle­ményüknek, az utolsó szó úgyis a szövetség tagállamainak politikai vezetését illeti, (sita, tasr, ú) Befejezte szlovákiai vizsgálódását az Európai Parlament pénzügyi ellenőrző bizottsága Marad a gyanú hosszú árnyéka SIDÓ H. ZOLTÁN Pozsony. Nincs konkrét bizonyíték arra, hogy Szlovákia visszaélt az Eu­rópai Unióból érkező előcsadakozá- si pénzforrásokkal, azonban a gya­nú megmaradt-ez derült ki az Eu­rópai Parlament pénzügyi ellenőrző bizottságának tegnap befejeződött szlovákiai vizsgálódásából. Bár nincs bizonyíték az uniós pén­zekkel történt visszaélésről, mégis következetesebben kell felvenni a korrupció elleni harcot Szlovákiá­ban, közölte tegnap Herbert Bösch, az Európai Parlament pénzügyi el­lenőrző bizottságának alelnöke, mi­után a bizottság több mint 20 tár­gyalást folytatott a Számvevőszék, a pénzügyminisztérium, a Dzurinda- kormány és a közbeszerzési hivatal képviselőivel. „Szlovákia ugyan jól halad az uniós csatlakozási tárgya­lások során, azonban az az ügy, amely végül elvezetett az európai integrációért felelős miniszterel­nök-helyettes leváltásához, világo­san megmutatja az államigazgatás, a belső ellenőrzés gyenge pontjait” - vélekedett Bösch. Freddy Blak, a bizottság másik alelnöke szerint meglepő s egyben figyelmeztető jel az a tény, hogy a szlovák kormány legalább egy éve tudott az uniós pénzek felhasználása körüli tisztá- zadan kérdésekről, mégsem figyel­meztette Brüsszelt. Ebből az affér­ból kiderül, a jelenleginél szorosabb kapcsolatot kell kialakítani Brüsszel és a társult tagok között, a társult tagállamokban működő EU- bizottságoknak nagyobb jogköröket kell adni, végezetül magának az Uniónak is le kell vonnia a tanulsá­got. Blak nagyra értékelte azt a tényt, hogy a szlovák kormány levonta tanulságot, és az uniós pén­zek elosztásáért felelős Roland Tóth leváltása után felettesét, Pavol Hamžíkot is menesztette. Bösch figyelmeztet (TASR-felvétel) Az ügyben természetesen tovább nyomoz a rendőrség, valamint az OLAF, a pénzügyi visszaélések fel­derítésére szakosodott uniós szerv. A tét jelentős, hiszen Szlovákia évente mintegy 120 millió eurót kap Brüsszeltől, s az összeg a belépé­sünk után megsokszorozódik. Az Európai Parlament pénzügyi bizott­sága először vizsgálódott társult tagállamban, ám a szlovákiai ügyet követően évente 4-5 ellenőrzést tesz a csatlakozásra váróknál, s elsőként Litvániába látogat el. Milliárdok nyomában az OLAF Tavaly mintegy kétmilliárd eurónyi közösségi bevétellel és kiadással kapcsolatban folytattak vizsgálatot a tagországok hatóságai és a pénzügyi visszaélések felderítésére szakosodott uniós szerv (OLAF). 6600 esetben értesítették az uniós szerveket feltételezett pénzügyi szabálytalanságról, visszaélésről, ezek több mint 1,1 müliárd eurónyi összegre vonatkoztak. Az OLAF által vizsgált további 328 eset összér­téke 900 millió euró. (ú) Közvélemény-kutatásunk eredménye A héten azt kérdeztük olvasó­inktól, áttelepülnének-e Magya­rországra, ha Budapest módosí­taná bevándorláspolitikáját a népességfogyás megállítása ér­dekében? A telefonálók 44 szá­zaléka válaszolt igennel, 56 szá­zalékuk nemmel. Három évig csak az idei díjak 30%-val nőhet a tarifa Új gépjármű-biztosítás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Augusztustól változik a kötelező gépjármű-biztosítás rend­szere, versenyhelyzet alakul ki a pi­acon, ami részben áremelkedéssel járhat, azonban több és jobb szol­gáltatás közül választhat az autótu­lajdonos. A parlament tegnap sza­vazta meg a törvényt, amely lehető­vé teszi, hogy az eddig egyedüli­ként jogosult Szlovák Biztosító he­lyett magánbiztosítókkal is biztosí­tási szerződést köthessünk. A tör­vény értelmében három évig vala­mennyi biztosító a Szociális Biztosí­tó idei biztosítási díjszabásának leg­feljebb 30%-ával növelheti a díja­kat, a károsultak ezentúl közvetle­nül a biztosítójuktól követelhetnek kártérítést. A biztosítók leendő tár­sulásának garanciaalapot kell létre­hoznia. Ebből kárpótolnák azokat a biztosítottakat, akiknek gépjármű­vében egészségbiztosítással nem rendelkező, vagy azonosítatlan (is­meretlen) gépjármű (illetve annak vezetője) okozott baleseti kárt. Hét­fői számunkban részltesen ismer­tetjük a változásokat, (korp) A magyar-szlovák kétoldalú kapcsolatokat félti az SNS Nemzetiek fekete hete HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egy dél-szlovákiai ma­gyar autonómia létrehozásával kapcsolatos aggodalmainak adott tegnap hangot a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a státustörvény elfoga­dása miatt. Bírálja azokat a szlová­kiai politikusokat is, akik kritizál­ták a státustörvény elfogadását, ám a pozsonyi parlamentben meg­szavazták a kisebbségi nyelvek chartájának elfogadását. - Ezen európai norma segítségével a ma­gyar nyelv Szlovákia területén má­sodik hivatalos nyelvvé lépett elő ­közölte Melánia Kolláriková. A képviselő hangsúlyozta, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) a köz- igazgatási felosztással kapcsolatos követelései is autonómia kialakítá­sára irányultak. Ha Szlovákia be­lép az Európai Unióba, az önkor­mányzatok a mostanitól eltérő helyzetbe kerülhetnek - az SNS szerint ez a legnagyobb veszély. Ezért a két törvény hatályba lépése bonyolíthatja a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatokat, és a dél­szlovákiai szlovákok hátrányos megkülönböztetéséhez vezethet - véli az SNS. (sita, tasr) Ján Sítek: szétesés fenyegeti a Szlovák Nemzeti Pártot Malíková lejáratástól tart ÚJ SZÓJELENTÉS Pozsony. Újabb lejáratástól tart tart Anna Malíková. Az SNS elnöke tegnap kijelentette, hamarosan is­mét támadás éri őt pártja soraiból. „Hasonló kitaláció kerül majd nyil­vánosságra, mint amilyet nemrég Marián Andel közölt a sajtóval” - figyelmeztetett jóelőre Malíková. A pártból korábban kizárt Andel azt nyilatkozta, Malíková jobban teszi, ha nem beszél Ján Slota alko­holizmusáról, mert tanúk vannak rá, hogy ő is úgy be tud rúgni, mint az aíbán szamár. „Olyan részeg volt, hogy a vécé helyett a bidébe csinált” - jelentette ki Andel. Ján Sítek képviselő kijelentette szétesés fenyegeti a nemzeti pártot Malíková önkényes vezetési mód­szerei miatt. Ausztria a népszavazáson elutasítaná a keleti bővítést Megelőzhetjük Varsót TASR-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia reméli, hogy a következő hét folyamán haladást érhet el az Európai Unióhoz (EU) a termőföld vásárlása, illetve a munkaerő-áramlással kapcsolatos fejezetek megoldásával, közölte Szlovákia uniós főtárgyalója. Ján Figeľ emlékeztetett, ha a jövő heti brüsszeli tárgyaláson sikerül meg­egyezni, Szlovákia már 19 lezárt csatlakozási fejezetet tudhat maga mögött (a 31-ból); ugyanannyit, mint Csehország, illetve eggyel többet, mint Lengyelország. Isme­retes, a munkaerő-áramlás ko­moly akadálynak bizonyult a csat­lakozási tárgyalások során, ajelöl­tek kifogásolták a hétéves átmene­ti időszakot, melynek során állam­polgáraik - bár az Unió állampol­gáraivá válnak - nem vállalhatnak munkát Nyugaton. Főleg Német­ország és Ausztria adott hangot félelmének. Svédország viszont kijelentette, örömmel fogadná új munkaerő bevándorlását. A másik oldalon viszont a csatlakozni kívá­nó országok féltik termőföldjei­ket, Szlovákia például tíz évre megtiltaná a külföldiek földvásár­lását. A tizenkét jelölt közül eddig csak Magyarország zárta le mind a két kérdést. Figeľ ezzel kapcso­latban közölte, országa a magyar­országi modellt figyelembe véve is rendezheti a kérdést, tehát hét év­re csökkentheti a földvásárlási ti­lalmat, ám ha egy másik jelölt a saját maga számára előnyösebb feltételeket tudna kiharcolni, nem kizárt a fejezet újratárgyalása. A Die Presse c. osztrák napilap azonban egy nevét elhallgató brüsszeli diplomatát idéz, aki sze­rint „bonyolultabb megoldásokra egyszerűen nincs idő”. Varsó ak­kor viszont szinte esélytelen, hi­szen főtárgyalója, Jan Kulakowski kijelentette, az átmeneti időszak bevezetése hátrányos megkülön­böztetést jelentene országával szemben, s álláspontjához maka­csul ragaszkodik. Ján Figeľ csatlakozási főtárgyaló arra is figyelmeztetett, katasztro­fális eredményeket hozna, ha megkérdeznénk az Unió állampol­gárait, támogatják-e az EU keleti bővítését,. Az European Voice cí­mű brüsszeli lapnak elmondta, megkönnyebbült, hogy a Bécs ki­zárta a bővítéssel kapcsolatos népszavazás kiírását. Az osztrá­kok ugyanis minden bizonnyal nemmel szavaztak volna; ezt az Eurobarometer felmérése is alátá­masztja. Ausztria állampolgárai­nak 50 százaléka a keleti bővítés ellen foglalt állást, számuk foko­zatosan nő, állítják a szakértők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents