Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-22 / 143. szám, péntek

20

Importpiac

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 22.

A szakértők szerint az import leginkább az új technológiák behozatala miatt növekszik, igy a keletkezett hiány miatt nincs nagyobb ok az aggodalomra

Többet hozunk be, mint amit kiviszünk

Somogyi Tibor felvétele

TUBA LAJOS

év első négy hónapjának statisztikája igazolta a tavalyi év végén tapasztalt trendet, miszerint az import jóval nagyobb mértékben bővül az exportnál. Míg a 199 milliárd koronás kivitel 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a 22 milliárd koronás import esetében ez az érték 33 százalék. Ennek megfelelően a külkereskedelmi mérleg hiánya is nagyobb volt, a tavalyi 6,5 milliárd helyett 19 milliárd korona.

A kivitel bővülésének üteme lényegében a tavalyinak felel meg, a behozatal esetében ez 3 százalékkal magasabb. Ez oda vezetett, hogy míg tavaly az átlagos havi külkereskedelmi hiány 3,5 milliárd korona volt, addig idén ez 6,5 milliárd korona.

A tavalyi 3,5 milliárd korona helyett az átlagos havi hiány 6,5 milliárd koronára nőtt

A külkereskedelmi hiány növekedését nemcsak a behozatal bővülése váltotta ki, ehhez hozzájárult a kivitel dinamikájának csökkenése is. Ez főként a hagyományos tételeket érintette, mint például a személy- gépkocsik, a kőolajipari termékek és a hengereltáruk, amelyek pedig a kivitel egyharmadát adják. Tavaly üyenkor még ezekek exportnövekedése meghaladta az átlagot, idén, a 22 százalékos áüag mellett a személygépkocsik 19 százalékos, a kőolajipari termékek 21 százalékos, a hengereltáruk pedig 17 százalékos növekedést mutattak. Ez utóbbi a U.S. Steel szerkezetváltásának következménye, amely jelentősen redukálta a korábban a gyártás és a kivitel között kialakult köztes állomásokat. A szakértők arra számítanak, hogy ennek köszönhetően a kivitel hamarosan dinamikusan nőni fog. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere már hagyományosan Németország volt. Az év első négy hónapjában ide irányult az export 27 százaléka és innét érkezett az import 25 százaléka. A forgalom bővülése nagyobb volt az átlagosnál, az év első négy hónapja során az import 35 százalékkal, az export pedig 25 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A külkereskedelmi deficit

2,7 milliárd korona volt, ami 3,9 milliárd koronával rosszabb az egy évvel korábbinál, de ezen belül leginkább a gépek és berendezések, a gépkocsik és az elektromos gépek behozatala nőtt.

A második helyen Csehország található. Ide irányult az export 16 százaléka és innét érkezett az import 15 százaléka. Az idei év első négy hónapja során a forgalom itt is az átlagosnál magasabb ütemben nőtt, az import 34 százalékkal, az export pedig 23 százalékkal. Külkereskedemi deficit nem alakult ki, de a kiegyenlített mérleg az előző évhez képest 2,2 milliárd koronás visszaesést jelent. Az importon belül elsősorban a személygépkocsik, a gépek és berendezések, a vas- és acéláruk, illetve a gabona behozatala nőtt meg.

A legnagyobb kereskedelmi többletet Ausztriával (8,1 milliárd korona), Olaszországgal (6,8 milliárd) és Magyarországgal (4,9 milliárd) szemben értük el. Szintén ezekhez az országokhoz kötődik a legnagyobb mérlegjavulás is, Ausztria esetében ez 2,4 milliárd korona, Olaszországnál 1,4 milliárd, Magyarország esetében pedig 1 milliárd korona.

Oroszországgal kapcsolatban viszont negatív rekordok születtek: a 34,8 milliárd koronás deficit és a

7,3 milliárd koronás mérlegromlás egyaránt csúcsnak számít. Ezt elsősorban a kőolaj és a földgáz-import okozta. Csökkent viszont az energiahordozók behozatal-növekedésének üteme, ez az arány az év első hónapjaiban a korábbi időszakban tapasztalt felét sem érte el. A kőolaj esetében a visszaesést az árnövekedés lassulása és a behozott mennyiség mindössze kismértékű növekedése okozta, a földgáz esetében az ár ugyan tovább nőtt, a mennyiség viszont csökkent. A külkereskedelmi mérleg hiányát, illetve az import jelentős emelkedését tavaly decemberben mutatták ki először, az akkori 10,7 milliárd koronás deficit 1997 áprilisa óta a legnagyobb érték volt. A témával foglalkozó elemzők akkor úgy vélekedtek, hogy a tavalyi év elején tapasztalt import-visszaesést a lakossági vásárlóerő csökkenése és az adminisztratív korlátozó intézkedések okozták. Az év vége felé viszont megnyilvánult a gazdaság élénkülése és a hipermarket nyitási láz hatása. Pozitívumként azért megjegyezték, hogy a külkereskedelmi deficit növekedésében szerencsére a növekvő importnak és nem a csökkenő exportnak van szerepe. Az idei év első hónapjai továbbra is hasonló folyamatok jegyében teltek el, a januári deficit 4,7 milliárd.ko- rona, a februári pedig 5,8 milliárd

korona volt. Az elemzők ekkor a hazai kereslet élénkülésére figyelmeztettek és úgy vélték, hogy az éves deficit nem haladja majd meg az 55 milliárd koronát. Megjegyezték azt is, hogy a korona árfolyamának csökkenése papíron szintén a hiányt növeli.

A márciusi hiány 8,86 milliárd korona volt, ez az egy évvel korábbi érték ötszöröse. Az elemzők továbbra is nyugalomra intettek, mondván, igazában a technológiák importja nőtt meg. A fogyasztási eszközök közül a legdinamikusabb változásokat a gépkocsi és a textiliA forgalomban megnyilvánult a hipermarket- nyitási láz hatása

pari termékek behozatalában tapasztaltak. Ráadásul a Volkswagen kivitele stagnált és mindenki arra számít, hogy az elkövetkező hónapok során ebben a domináns cégben újra felfut a termelés. Az első negyedéves eredmények csak a jegybankot késztették óvatosságra, ez májusban korrigálta az idei hiányra vonatkozó becslését - 51 milliárd koronáról 64,1 milliárd koronára. Ezzel kapcsolatban néhány elemző egészen 70-80 milliárd koronás értékig is elmerészkedett. Az akkori elemzésekben kockázati tényezőként jelent meg a vagyonala- pi kötvények második féléves kifizetése, mivel ezt a pénzt sokan épp külföldi fogyasztási cikkek vásárlására fordíthatják, illetve a korona árfolyamának erősödése, ami az exportcégek helyzetét nehezíti.

A külkereskedelmi forgalom alakulása az egyes országokkal (forrás: www.economy.gov.sk

)

Ország

2000

2001

Index 2001/2000

Import

Részarány (%)

Export

Részarány (%)

Egyenleg

Import

Részarány (%)

Export

Részarány (%)

Egyenleg

Import

Export

(mii Sk)

(mii Sk)

(mii Sk)

(mii Sk)

Összesen

100,0

100,0-6 506,1

100,0

100,0

132,8

122,3

CEFTA

35 541,1

20,97

46 498,8

28,5

10 957,7

48 728,1

21,6

58 580,7

29,4

9 852,5

137,1

126,0

Csehország

24 593,9

14,5

26 805,6

16,45

2 211,7

33 003,4

14,7

33 052,6

16,6

49,2

134,2

123,3

Magyarország

3 564,1

2,1

7466,3

4,6

3 902,2

5 072,8

2,3

10 021,3

5,0

4 948,5

142,3

134,2

Lengyelország

4 824,8

2,9

9 099,2

' 5,6

4 274,4

6 878,5

3,0 '

11 195,4

5,6

4 316,9

142,9

123,0

Szlovénia

1 063,7

0,6

1 507,6

0,9

443,9

1 329,2

0,6

2 096,0

1,0'

766,8

125,0

139,0

Románia

324,8

0,2

1195,9

0,7

871,2

443,2

0,2

1 682,1

0,8

1 238,9

136,5

140,7

Bulgária

94,0

0,06

424,2

0,3

330,2

104,8

0,1

533,4

0,3

428,5

111,5

125,7

OECD

75,45

91,8

21 800,2

76,2

92,5

12 832,3

134,2

123,2

EU

83 758,2

49,4

98 374,3

60,4

14 616,1

49,3

61,3

11212,9

132,4

124,2

Belgium

2 726,9

1,6

3 451,2

2,2

724,3

3 846,1

1,7

5 293,7

2,7

1 447,7

141,0

153,4

Németország

42 034,4

24,8

43 262,5

26,5

1 228,0

56 799,3

25,2

54 091,0

27,1-2 708,4

135,1

125,0

Dánia

687,8

0,4

847,3

0,5

159,5

854,5

0,4

766,5

0,4-88,0

124,2

90,5

Spanyolország

5 082,6

3,0

1 365,0

0,8-3 717,6

5 179,1

2,3

2 004,5

1,0-3 174,6

101,9

146,8

Franciaország

5 809,4

3,4

8 755,2

5,4

2 945,7

8 255,1

3,7

7 528,1

3,8-727,0

142,1

86,0

Nagy Britannia

3 647,0

2,2

3 233,5

2,0-413,9

5 502,3

2,5

4 715,2

2,4-787,1

150,9

145,8

Görögország

239,6

0,1

408,7

0,3

169,1

438,2

0,2

1 504,2

0,8

1 065,9

182,9

368,0

Írország

440,8

0,3

179,5

0,1-261,3

747,5

0,3

252,2

0,1-495,3

169,6

140,4

Olaszország

10 662,5

6,3

16 109,8

9,9

5 447,3

13 816,7

6,1

20 616,7

10,3

6800,0

129,6

128,0

Luxemburg

38,0

0,02

319,6

0,2

281,6

56,2

0,02

748,4

0,4

692,1

148,0

234,1

Hollandia

2 631,7

1,6

4 760,9

2,9

2 129,2

3 494,1

1,6

5 591,8

2,8

2 097,8

132,8

117,5

Portugália

199,5

0,1

224,8

0,1

25,2

365,1

0,2

282,1

0,1-83,6

183,2

125,5

Ausztria

7 014,7

4,1

12 786,4

7,84

5 771,7

8 475,9

3,8

16 605,8

8,3

8 129,9

120,8

129,9

Finnország

1 239,6

0,7

792,4

0,5-447,2

1 324,8

0,6

656,0

0,3-668,8

106,9

82,8

Svédországi 303,1

0,8

1 877,5

1,2

574,4

1 771,2

0,8

1 483,5

0,7-287,1

135,9

79,0

Svájc

2 248,0

1,4

2 777,8

1,7

529,8

3 061,3

1,4

3 372,5

1,7

311,2

136,2

121,4

Izland

5,1

0

19,3

0

14,2

1,2

0

9,3

0

8,0

24,3

48,0

Lichtenstein

14,3

0

32,8

0

18,5

20,1

0

106,6

0,1

86,5

140,7

325,1

Norvégia

200,9

0,1

855,0

0,5

654,2

335,7

0,2

500,0

0,3

164,2

167,1

58,5

OECD egyéb

é

Ausztrália

108,7

0,1

103,4

0,1-5,3

291,5

0,1

234,5

0,1-57,0

268,1

226,9

Kanada

355,7

0,2

164,7

0,1-191,0

347,2

0,2

249,5

0,1-97,8

97,6

151,4

Japán

2 631,2

1,6

186,9

0,1-2 444,3

3 448,2

1,53

187,6

0,1-3 260,5

131,1

100,4

Mexiko

212,4

0,1

391,5

0,2

179,1

466,6

0,2

151,6

0,1-315,0

219,7

38,7

Új Zéland

30,0

0,0

6,6

0-23,5

43,2

0

20,8

0-22,4

143,9

317,3

USA

3 429,3

2,0

2 772,8

1,7-656,5

4 336,4

1,9

2 639,7

1,3-1 696,7

126,5

95,2

Törökország

401,1

0,2

552,9

0,3

151,8

852,5

0,4

430,2

0,2-422,3

212,3

77,8

Egyéb európai országok

Oroszország

28 748,5

17,0

1 188,4

0,7

36 540,5

16,2

1 715,1

0,9

127,1

144,3

Ukrajna

3 282,8

1,9

2 425,3

1,5-857,5

3 228,1

1,4

1 786,3

0,9-1 441,8

98,3

73,7

Horvátország

221,0

0,1

748,4

0,5

527,4

318,9

0,1

684,6

0,34

365,8

144,3

91,5