Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-22 / 143. szám, péntek
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 22. Két amerikai űr század Washington. A Pentagon két olyan repülőszázadot hozott létre, amelyek feladata a kém- és kereskedelmi műholdak védelme ellenséges támadás esetén - közölte az amerikai kongresszusban egy magas rangú katonatiszt. A két új légi század Coloradóban állomásozik. Az egyiknek kifejezetten az a feladata, hogy a lehetséges támadók jelenleg ismert csapásmérő eszközeinek akcióját elhárítsa, a másiknak pedig új technológiák kutatása és új harci eszközök mintapéldányainak kipróbálása. (MTI) Ausztráliai katonai jelenlét Sydney. Charles Robinson tábornok, az amerikai mozgó parancsnokság vezetője szorgalmazta az amerikai hadsereg ausztráliai jelenlétének erősítését. Indoklása szerint ha az USA erősítem akarja befolyását a déli féltekén, akkor meglevő katonai támaszpontjait kell bővítenie, hiszen hadserege már nem támaszkodhat arra az infrastruktúrára, amelyet a vietnami háború idején használt. (MTI) Merénylet készül Bush ellen? Moszkva. Merényletet készít elő George W. Bush amerikai elnök ellen Oszama bin Laden, az Afganisztánban élő szaúdi milliárdos a G8 július 20-22 közötti genovai csúcs- találkozóján. Bin Ladent Washington a világ első számú terroristájaként tartja számon. A hírt Jevgenyij Murov - Putyin orosz elnök testőrségének vezetője - közölte az ITAR-TASSZ-szal. Szerinte elképzelhető, hogy az értekezletet egy katonai bázisra, vagy egy tengeren úszó hajóra helyezik át. (AP) Oszama bin Laden (Archívum) Musarraf elfogadhatatlan Washington/London. Az amerikai kormány elítélte, hogy Pervez Musarraf, a pakisztáni katonai kormányzat vezetője elnökké nyilvánította magát, és leszögezte: a Pakisztánnal szembeni amerikai szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg Iszlámábád nem mozdul el a demokrácia irányába. Jack Straw brit külügyminiszter kijelentette: Londont is aggasztja, hogy Musarraf feloszlatta a demokrácia választott intézményeit. A pakisztáni ellenzék puccsnak minősítette, hogy a katonai kormányzat vezetője elnökké nyilváníttatta magát. (MTI) Több pénz a menekülteknek Washington. Az USA 46,5 millió dollárral növeli az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága számára a 2001. évre tervezett befizetéseit - közölte a washingtoni külügyminisztérium. (MTI) Kilencnapos körutat kezdett a három balti államban a dalai láma. A kiemelkedő emberjogi és békeharcos személyiség tegnap útjának első állomáshelyére, Lettországba érkezett. (TASR/EPA) Belfast: az elmúlt évek legsúlyosabb vallási zavargásai Elszabadult indulatok MTI-HÍR London. A hivatalos tegnapi közlemény szerint harminckilenc északír rendőr sérült meg szerdán este Belfast északi részén, az elmúlt évek egyik legsúlyosabb vallási zavargásaiban. Az északír rendőrség (RUC) szerint protestáns és katolikus szélsőségesek mintegy 600 fős csoportja csapott össze a rohamrendőrökkel és katonákkal, akik megpróbálták megakadályozni a két csoport között kirobbant összetűzéseket. Belfastban a protestáns Orániai Rend hét végi felvonulása nyomán csaptak magasra az indulatok, s azóta mindennapossá váltak a szélsőségesek közötti atrocitások. Szerda éjjel, az elmúlt évek egyik legvadabb vallási zavargásaiban a szembenállók több mint száz gyújtópalackot dobtak egymásra és a kivonuló rendőrökre, és tucatnyi autót felgyújtottak. A tömegből lövések is eldördültek, és a karhatalom - az északír zavargások történetében először - kénytelen volt gumilövedéket bevetni a tömeg szétoszlatására. Északír politikusok már korábban a feszültség kiéleződésének a veszélyére hívták fel a figyelmet annak kapcsán, hogy a brit parlamenti választásokon előretörtek a szélsőséges erők, amelyek a választási kampányban az északír békemegállapodás felmondását, újratárgyalását sürgették. A nagypénteki egyezmény aláírói június végét jelölték meg a megállapodás feltételei teljesítésének, köztük a fegyveres csoportok leszerelésének a határidejeként. Mindenki tudja, hogy ez a dátum most már nem tartható, az IRA ismételten hajlandóságát jelezte a leszerelés megoldására, de, mint leszögezte, nem a brit kormány és az északír protestáns pártok diktálta feltételek alapján. Újabb elképzelések Európa jövőjéről - Gerhard Schröder német kancellár ismét pártfogásába vette Varsót Benelux memorandum Berlin/Brüsszel. - Az alsóház ülésén felolvasott kormány- nyilatkozatában Gerhard Schröder kancellár tegnap megerősítette a kormányának azt az óhaját, hogy Lengyelország is ott legyen az EU-bővítés első körében. ÖSSZEFOGLALÓ Hozzátette azonban: Varsónak ennek érdekében jelentős erőfeszítéseket kell még tennie a kiszabott feladatok megoldása terén. „Minden tagjelölt államnak tudnia kell, hogy végső soron rajtuk múlik az EU-csadakozás” - szögezte le. Kizárta annak a lehetőségét, hogy az írországi népszavazás negatív eredményének fényében az uniós HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szkopje/Stockholm/Madrid/Be rlin. Egyes szakértők attól tartanak, hogy a NATO Macedóniában is belekeveredhet egy komoly konfliktusba, mint ahogy korábban a koszovói háborúba. Mint ismeretes, szerdán a NATO úgy döntött, hogy kész több ezer katonát küldeni Macedóniába az albán felkelők önkéntes leszerelésének felügyeletére, ha a szkopjei kormány megállapodik a gerillákkal. Viszont e brüsszeli bejelentéssel egy időben a macedón elnök azt Ghiorghi Prisecaru: Lesz hatásos válasz Ghiorghi Prisecaru kormánypárti szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Hogyan vélekedik a státustörvényről? A véleményem nem üt el a felelősségérzettől vezetett román politikusokétól, tisztségviselőkétől. Tehát: a törvény rossz, diszkriminációhoz vezet a román állampolgárok között, tehát ellenkezik a román alkotmánnyal és törvényekkel, egyben pedig az európai szellemmel. Területen kívüli, vagyis nem magyarországi ügyekben dönt, nem alkalmazható Románia területén. Nem túlzott a román politikusok reagálása a státustörvényre? tagországok illetékesei újratárgyalnák a nizzai szerződést. Szavai szerint a népszavazás kimenetele nem késleltetheti az EU keleti bővítését sem. Közös memorandumban foglaltak állást a Benelux-országok az Európai Unió intézményi reformjainak következő szakaszáról, javaslatot téve egyúttal az erről tartandó vita menetrendjére is. Guy Verhofstadt belga, Wim Kok holland és Jean- Claude Juncker luxemburgi kormányfő a brüsszeli Benelux-csúcs- találkozó után ismertette a Memorandum Európa jövőjéről című programot. E szerint ahhoz, hogy a kibővített unió is működőképes maradhasson, átfogóbb reformokra, végső soron az integráció egész jövőjének újragondolására van szükség. A Benelux-országok álközölte, hogy a teljesíthetetlen albán követelések miatt zsákutcába jutottak a múlt héten kezdődött béketárgyalások a macedón és a macedóniai albán politikusok között. Trajkovszki szerint ugyanis az albán pártok szövetségi állammá kívánják átalakítani Macedóniát. Az államfő hozzátette, hogy a Demokratikus Felvirágzás Pártja (PDP) és az Albánok Demokratikus Pártja (DPA) radikálisan megváltoztatta álláspontját, s szerinte az albánok nem törekednek őszintén a békefolyamat véghezvitelére, hanem a tárgyalások elhúzásáNem. A reagálás teljesen normális volt, bíráló szellemű. Az ügy súlyosságát csak fokozza, hogy nagyszámú román állampolgárra vonatkozik. Mit szólna a világ, ha Írország döntene az Angliához tartozó Észak-írország ügyeiben? Remélhetőleg Magyarország lemond a státustörvény alkalmazásáról, és arról, hogy beavatkozzon Románia belügyeibe. A Romániában élő horvátok megkapták a horvát állampolgárságot is. Ez ellen miért nem tiltakoztak a román politikusok? Nem tiltakoztunk, ugyanis a két ország mármint Románia és Horvátország egyezményt írt alá ezzel kapcsolatban. Magyarország egyáltalán nem kérte ki a román fél véleményét, nem konzultált velünk, figyelembe se vette ellenvetéseinket. Itt elvi kérdésekről is szó van. Nemcsak hogy nem írtunk alá egyezményt Magyarországgal a státustörvény alkalmaláspontja szerint az unió alkalmazkodási folyamata a közösségi módszer előtérbe állítását, vagyis a közös intézmények szerepének erősítését igényli a - több más tagország által előnyben részesített - kormányközi módszerrel szemben. Ennek megfelelően azt javasolják, hogy az EU-t ruházzák fel jogi személyiséggel, az Európai Bizottságot erősítsék meg, az Európai Parlamentet pedig tegyék valódi törvényhozó testületté, költség- vetési ügyekben is. A legfontosabb közösségi politikák területén az EP már most is osztozik a döntéshozatali jogkörökön a miniszterek tanácsával, az uniós költségvetés meghatározásában pedig vétójoga van. A törvényhozó funkciókat azonban alapvetően a tanács gyakorolja, s ezen a most ismertetett ra játszanak abban a reményben, hogy sor kerülhet a nemzetközi beavatkozásra. A macedóniai albán pártok tegnap elutasították ezeket a vádakat és nemzetközi közvetítést kértek a patthelyzet feloldására. Arben Xhaferi, a DPA elnöke cáfolta, hogy Macedóniát két nemzetállamból álló szövetséggé akarnák átalakítani. Azzal vádolta Trajkovszkit, hogy szándékosan rossz képet fest a tömegtájékoztatásban az albánokról, és hisztériát kelt az országban. Javier Solana, az EU külügyi főképviselője azt mondta, ,jó döntés zása kapcsán, de az egyenesen ellentétes a román-magyar alapszerződéssel. A román politikusok milyen módon tudják a gyakorlatban megakadályozni, hogy a magyar fél a törvényt Magyarországon alkalmazza? Még nem tudom, de bizonyos, hogy megtalálják majd a kellő és hatásos módszert. Markó Béla: Párbeszédet folytatunk Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos elnöke Hogyan fog neki az RMDSZ a magyar igazolvány kibocsátásának előkészületeihez? javaslatok sem változtatnának érdemben. A Benelux memorandum szerint az EB elnökét az uniós állampolgároknak közvetlenül kellene megválasztaniuk. A tanács munkájának ésszerűsítése érdekében a három kormányfő javasolja a törvényhozási, a döntéshozatali és a politikai kezdeményezési szerepkörök elkülönítését, valamint a minősített többséggel történő döntéshozatal általánossá tételét. Álláspontjuk szerint ez utóbbinak minden esetben az Európai Parlamenttel közös döntéshozatali eljárással kellene párosulnia. Háromszakaszos menetrendet is javasolnak a reformokról tartandó vitákra, ezekbe a tagjelölt országok is bekapcsolódhatnának, de ennek pontos módozatairól csak később állapodnának meg. (MTI) volt a NATO részéről, hogy egy dandár méretű kontingenst küld Macedóniába, olyan döntés, amely reményt adhat a balkáni ország helyzetének megszilárdítására”. Szerinte a döntés már múlt heti szkopjei látogatása alatt megszületett. Spanyolország, az USA és Csehország az elsők között jelezte, a szövetségesek kötelékében kész katonákat küldeni Macedóniába, Németország sem zárja ki a NATO-kontingensben való részvétel lehetőségét, Magyarország - a tegnapi budapesti közlés szerint - megvizsgálja a kérdést, (m, ú) Szükséges egy, az egész Erdélyt átfogó hálózat, mely felméri az igényeket, és megkezdi az ezzel kapcsolatos tevékenységet. Sürgetőbb azonban a román politikai közélet megnyugtatása, ugyanis az elmúlt napok világosan megmutatták: folyamatosan erősödik az ellenérzés a státustörvénnyel szemben. Kedvező esetben alábbhagy ez a kapmpány, azonban folytatódhat is, és akkor ellehetetJugoszlávia: hágai törvény Elhúzódó egyeztetés Belgrad. Jugoszláviában a jelek szerint legkorábban csak ma kerülhet sor a szövetségi parlament eredetileg tegnapra kitűzött ülésére, amelyen a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvényt vitatják meg. A halasztás oka: a DOS- nak, és a törvényt mindeddig ellenző montenegrói Szocialista Néppártnak (SNP) lehetőséget kívántak adni a további egyeztetésre. E törvény lehetővé tenné pl. Milosevics kiadatását Hágának. (MTI) Kölcsönös vádak Likvidációs politika Jeruzsálem. A tegnapi izraeli lapjelentések szerint a kormány biztonsági kabinetje jóváhagyta a palesztin aktivisták elleni,.likvidáló akciók” felújítását. Egy magas rangú katonai illetékes elmondta, a hadsereg zöld utat kapott az akciókhoz. Az izraeli biztonsági kabinet szerdán azt közölte, hogy továbbra is ragaszkodik a június 13-án életbe léptetett tűzszünethez, ugyanakkor „fenntartja magának a jogot, hogy megakadályozza a civüek és katonák elleni merényleteket”. A Palesztin Hatóság azzal vádolja Izraelt, hogy az intifáda kezdete óta több mint harminc olyan palesztint öltek meg azzal a váddal, hogy részt vettek erőszakos cselekményekben. Soha nem támadtak a felkelés kitörése óta olyan nagy erejű lövedékkel (120-as aknalövedék) a palesztinok, mint tagnap reggel egy izraeli útelzárást, közölte a katonai szóvivő. (MTI) lenül a hangulat a törvény és az RMDSZ körül is. Jelenleg feszültséget érzékelek, melyet ha nem oldunk meg, akkor mindannyian veszíteni fogunk. Ugyanakkor leállhat számos más, jelenleg kedvezően alakuló folyamat is, mint például a magyar magánegyetem ügye. Az elkövetkező napokban erre keressük a megoldást, párbeszédet folytatunk a román politikusokkal. (HUNOR PRESS) Nastase: felbontjuk a szerződéseket Bukarest. Adrian Nastase román kormányfő kijelentette, hogy Románia - az 1996-ban kötött alapszerződésen kívül - kész felbontani az összes kétoldalú megállapodását Magyarországgal a státustörvény miatt. „Románia nem gyarmati terület, ahonnan Magyarország munkaerőt biztosíthat magának. Románia társulási szerződést írt alá az EU-val. Léteznek a diszkriminációt tiltó szabályok, amelyeket Románia és Magyarország kapcsolataiban is alkalmazni kell” - mondta a miniszterelnök. Nastase emellett egy sor intézkedést helyezett kilátásba: a szövetségek és alapítványok alapszabályzatának felülvizsgálatától kezdve az adó- és vámintézkedéseken át a foglalkoztatási és társadalombiztosítási viszonyokat érintő kérdésekig. (MTI) A NATO a fegyverbegyűjtéshez ígért segítséget, erről viszont Szkopje képtelen megállapodni az albánokkal Zsákutcába jutottak a béketárgyalások VILLÁMINTERJÚK
