Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-21 / 142. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 21. Riport Manapság már csak az a kiskorú nem tud kábítószerhez jutni, aki a járási rendőrkapitányság folyosóján érdeklődik. Szlovákiában akadnak tizenkét éves kábítószerfüggők is Marihuána és hasis az iskolatáskában A kassai iparművészeti középiskola április óta leginkább a „drograzziáról” híres, a kassaiak többségének legalábbis nem a diákok által létrehozott és rendszeresen kiálh'tott alkotások ugranak be elsőként a művészképző oktatási intézmény nevének hallatán. Az iskola igazgatónőjét módfelett bántja ez a tény, annál is inkább, mivel nemrég politikai pályára lépett egy újonnan alakult párt színeiben, melyre nem vet jó fényt az iskolában uralkodó helyzet. JUHÁSZ KATALIN Iveta Henzélyová vonakodva beszél az áprilisi eseményekről, minden második mondatban azt hangsúlyozza, hogy az ország valamennyi középiskolájában hasonló, ha nem rosszabb a droghelyzet. Tény, hogy manapság már csak az a kiskorú nem tud kábítószerhez jutni, aki a járási rendőrkapitányság folyosóján érdeklődik. Egy felmérés szerint Szlovákiában akadnak tizenkét éves kábítószerfüggők is. A tanárok többsége azt sem tudja, mire figyeljen, ha a tünetekre kíváncsi, a szülők pedig biztosak abban, hogy az ő gyerekük sosem próbálná ki az ilyesmit. Április 23-án a nemzeti drogellenes különítmény emberei szó szerint megszállták a kassai iparművészeti középiskolát. Két diáknál vadkender-magokat találtak, némi marihuána-maradék is előkerült az iskolatáskákból. A rendőrség illetékesei a mai napig nem árulták el, kitől kapták a fülest, azt igyekeznek elhitetni a nyilvánossággal, hogy véletlen „kitippelllusztrációs felvétel lés” történt. A szúrópróba-elméletnek ellentmond az a tény, hogy egy tavaly őszi, valamennyi kassai középiskolára kiterjedő kérdőíves akció során ez az intézmény az utolsó helyek egyikén végzett, több megdöbbentő adat is napvilágra került. Az elsős, másodikos és harmadikos diákok 41,6 százaléka már kipróbálta a kábítószert, 56 százalékuk az iskola épületében szerezte be a szóban forgó drogot. A megkérdezettek mintegy 93 százaléka számára egyáltalán nem jelent problémát kábítószerhez jutni. Ezen számok alapján fennált a gyanú, hogy az iskola vezetése is hibáztatható a kialakult helyzetért, így nem csoda, hogy az igazgatónő az intézmény jó hírének mentése érdekében igyekezett mindenben a hatóság kedvére tenni. A hatóság pedig a rajtaütést tartotta a lehető legkézenfekvőbb megoldásnak. A motozással, iskolatáskák kipakolásval, energikus kérde- zősködéssel járó akciót viszont sem a gyerekek, sem pedig szüleik nem nézték jó szemmel, bár a 120 szülő közül előzőleg csupán négyen nem írák alá a gyermekük „átvizsgálását” engedélyező nyilatkoztot. „Fogalmunk sem volt, mivel jár ez a dolog. A gyerekek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, napokig nem tértek magukhoz” - mondta egy értelmiségi szülő, aki odahaza nyíltan beszél tizenhat éves fiával a kábítószer-problémáról, és úgy érzi, a gyerek hallgat rá. Azt állítja, a dolog kölcsönös bizalom kérdése, a srácokra nem hat a tanári tiltás, sőt ellentétes reakciót vált ki, a tiltott gyümölcs effektus lép műdödésbe. Á könnyű drogokkal, azaz a marihuánával és a hasissal való első találkozás pedig több, mint kellemes. Ilyenkor kevesen gondolnak arra, hogy ezek a fizikai függőséget nem okozó kábítószerek rendszerint felébresztik a gyerekben a kemény drogok iránti kíváncsiságot, az első jól eltalált mennyiséget tartalmazó heroininjekció pedig állítólag olyan leír- hataüanul kellemes élményt okoz, hogy azt követően már nincs megállás, semmilyen érv nem hat. Az áldozat ettől fogva az elrettentő oktatófilmekből ismert drogkarrier lépcsőfokain menetel lefelé a teljes lelki és fizikai összeomlásig. Az iparművészti középiskola vezetése különösen vehemensen harcol az iskola falain belüli drogfogyasztás ellen. A tanárok külön fejtágításokon ismerkednek a kábítószer-fajtákkal, a szülőket pedig felszólították, hogy viselkedjenek méltó partnerekként, mivel a kellő otthoni ráhatás hiánya megnehezíti a tanárok dolgát. A szülők többsége ahhoz is írásban járult hozzá, hogy gyemekeiken iskolaidőben bármikor drogtesztet hajthassanak végre az illetékesek. Ez annál is inkább indokoltnak tűnt, mivel gyakorlati foglalkozásokon, éles szerszámokkal való tevékenykedés közben több, feltehetően kábítószer hatása alatt álló gyerek is megvágta már magát. A szigorítás számos kérdést is maga után von, elég, ha csupán azt említjük, hogy egy vizeletvizsgálat jelenleg csaknem 500 koronába kerül, és ezt az összeget valakinek térítenie kell. Nem tudni, mi történik abban az esetben, ha a szülő nem hajlandó állni a negatív eredménnyel végződő vizsgálat költségeit. Áz iskola vezetése az oktatási minisztériumhoz fordult e kérdésben. Válasz mindeddig nem érkezett, érdeklődésünkre a minisztérium szóvivője többértelmű feleletet adott, hangsúlyozva a tárca eddigi drogellenes erőfeszítéseinek jelentőségét.. Egy tanár szerint fontos, hogy valamennyi iskola valamennyi pedagógusa mihamarabb elsajátítsa azokat a technikákat, amelyekkel a diákok kábítószerrel kapcsolatos problémáit kezelni tudják. Ezt hivatottak segíteni az anonim felmérések is, melyeket rendszeresen kell végezni, nem csupán a gimnáziumokban és középiskolákban, hanem az általános iskolákban is. „Valamennyi érintett társadalmi csoport számára közérthető ismeretterjesztés szükséges. Meg kell tanulnunk felismerni a drogok jelenlétét közvetlen környezetünkben. Sajnos a legtöbb szülő akkor sem kapcsol, ha gyermeke nadrágzsebében marihuánát talál, mivel egyszerűen nem ismeri fel a kábítószert” - mondta a nevének elhallgatását kérő pedagógus. Az oktatásügyi minisztérium tavalyi felmérésének adatai szerint a diákok 17,8 százaléka már kapcsolatba került a kábítószerekkel. Tavaly a kelet-szlovákiai járásokban 154 preventív koordinátort képeztek ld az általános iskolák számára, ők elsősorban az alkohol és a cigaretta káros hatásaira hivatottak figyelmeztetni a gyerekeket, ám a kábítószerektől is egyre gyakrabban kell óva inteniük a 14 év alatti korosztályt. Náluk is egyre fontosabb az önismereti, pozitív önértékelést segítő nevelés, minek következtében könnyebben boldogulnak válsághelyzetekben, ritkábban fordulnak az átmeneti megoldást nyújtó kábítószer felé. Eddig több mint ezer iskola kapcsolódott be a minisztérium egészséges életmódra nevelő programjába, melyet a drogellenes alapból is támogatnak. Az ifjúság e téren való nevelésére tavaly 21,5 millió koronát fordított a minisztérium. Idén új szóróanyagok, ismeretterjesztő kiadványok érkeznek az iskolákba, a járási hivatalok oktatásügyi osztályai folytatják a tanárok továbbképzését. Az illetékesek bíznak benne, hogy sikerül javítani a riasztó statisztikákon, a leendő kassai iparművészek pedig a sokkhatás mellett remélhetőleg tanultak is a vehemens, ráijesztő jellegű rendőri akcióból. Egy Lisszabonban kötött nemzetközi szerződés kimondja: csak akkor ismerhető el a másik állam területén kiadott oklevél, ha nincs lényeges különbség a két iskolatípus között Diplomahonosítás kérdőjelekkel CSENGER FERENC A felsőoktatási intézmények végzősei ezekben a napokban vehetik át diplomájukat. A jó munka befejeztével érzett öröm mellett azonban a külföldi - elsősorban magyarországi - oklevéllel rendelkezők egy gonddal szembesülnek; a diplomahonosítással. Elsősorban a hazai magyar pedagógusok számának növelése tette indokolttá, hogy magyarországi felsőoktatási intézmények szlovákiai hallgatók számára kihelyezett képzést indítsanak. Kilenc évvel ezelőtt Komáromban kezdhették meg tanulmányaikat a levelező tagozatos osztályok. A soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola komáromi kihelyezett kara 1992 őszétől működik. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a Dunaszerdahelyi járás óvónői éveken át részt vettek az iskola továbbképzésein és szakmai gyakorlatain. „Az ötlet egy Deákiban megrendezett nyári egyetemen fogant, majd a magyar oktatási minisztérium anyagi és erkölcsi támogatásával megkezdődött az oktatás. Bennünket és a kecskeméti Agráregyetemet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége keresett meg hivatalosan. Szerencsére az akkori szlovákiai törvények lehetővé tették, hogy városi egyetemeket alapíthassanak. Ezek adták az infrastruktúrát, tehát a helyiségeket és a segédeszközöket, a felsőoktatási intézmények pedig az oktatást szervezték meg és bonyolították le” - emlékszik vissza a kezdetekre dr. Németh Zsuzsanna, a komáromi képzés vezetője. Az első szemeszterben a páti fürdő területén tartották az előadásokat, mivel a város iskolái olyan felsőbb utasítást kaptak, hogy termeiket nem bocsáthatják a főiskolák rendelkezésére. „Ä második félévben aztán a magyar gimnáziumban, a református líceumban, a művelődési házban és a Víz utcai óvodában találkoztunk a hallgatókkal. Csak 1993-ban készültek el a Tiszti Pavilonban a városi egyetem első tantermei, ahol már ideális feltételek mellett folyt az oktatás” - mondta Németh Zsuzsanna. A hallgatók létszáma az első években meghaladta a 30-40-et, majd a szlovákiai oktatási törvény módosításával járó diplomahonosítási gondok miatt már csak 10-15-en jelentkeztek. Jelenleg 25 fő tanul egy-egy évfolyamban. S míg a kezdetekkor idősebb, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező óvónők vettek részt a képzésen, addig az utóbbi években egyre több a fiatal. A Komáromi Városi Egyetem, azaz a Schola Comaromiensis termeiben idén 388 hallgató tanult, a végzősök száma 73. Valamennyien tudják, hogyan honosíthatják magyarországi oklevelüket. Az egyetem igazgatója, Sidó Zoltán elElsősorban a pedagógusképzés összehangolása okoz gondot. mondta, ők nem adhatnak diplomát, hiszen egy városi oktatási intézménynek nincs erre jogosultsága, csak szervezésileg biztosítja a magyarországi kihelyezett képzést. Hazai egyetemekkel viszont tárgyaltak a diplomahonosítás megkönnyítése érdekében. „Elsősorban a pedagógusképzéssel van gond. Az 1996-os felsőoktatási törvény Szlovákiában főiskolairól egyetemi szintre emelte a tanító- képzést. Az ekvivalenciaegyezmény alapján a magyarországi Apáczai Csere János Főiskola oklevele honosítható lenne, de a végzettséget hazánkban nem ismerhetik el. Magyarországon ugyanis a pedagógusképzés főiskolai szinten folyik, nálunk pedig 1997. január 1-től egyetemi szintű. így azután a tanítóképző karon végzett hallgatók háromszemeszteres levelező tagozatos utóképzésen vesznek részt Nyitrán. A végzősök megkapják a magiszteri (Mgr.) címet és a szakképesítést. Olyan hallgatók nem voltak, akik a kissé bonyolult helyzet miatt hagyták volna abba tanulmányaikat. Ebben a tanévben 40-en szereznek Nyitrán oklevelet, tavaly szintén 40-en végeztek már, s további 40 hallgató kezdi meg harmadik szemeszterét.” A városi egyetem a magyarországi főiskolák kihelyezett karai mellett a Szlovák Műszaki Egyetem nappali tagozata első és második évfolyamának is helyet ad, de szervezésileg ezt nem a Schola Comaromiensis biztosítja. „Hallgatóink jelenleg három magyarországi oktatási intézmény, a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kara és a győri Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolai Kara, valamint a kecskeméti főiskola kertészeti kara előadásait látogathatják. Terveink szerint termeinket szeptembertől a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nappali tagozata is használja majd” - mondta lapunknak Sidó Zoltán. Szlovákiában minden főiskolai diplomával rendelkező részt vehet további képzésben, és tudományos fokozatot szerezhet. Magyarországon más a helyzet: a főiskolát végzettek nem kapnak titulust, csak az egyetemi diplomával rendelkezők jogosultak részt venni tudományos képzésben. A soproni főiskola végzősei óvoda- pedagógusi képesítést szereznek. A magyar és a szlovák kormány 2000. március 21-én megkötött, 328/2000 számú egyezménye alapján a magyarországi - legalább - hároméves főiskolai képzést befejezőket a bakaleáriusi (Be.) cím illeti meg. Szabó László, az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályának igazgatója szerint Szlováldában végre mindenki tisztán látja a diplomák honosítása körüli helyzetet. Az 1996-os törvényi változások után csak az egyetemi vézettséget ismerte el kölcsönösen a két állam. Ezen a tavaly megkötött államközi egyezmény módosított. A dokumentum alapján tehát nincs szükség az oklevelek honosítására, de az úgynevezett ekvivalenciaközpont ldadhat ilyen igazolást. Egy Lisszabonban kötött nemzetközi szerződés kimondja: csak akkor ismerhető el a másik állam területén kiadott oklevél, ha nincs lényeges különbség a két iskolatípus között. A hazai egyetemek ódzkodnak attól, hogy a hallgatók a külföldön megkezdett tanulmányokat itthon folytassák, illetve különbözeti vizsgát tegyenek. Erre kínál megoldást az Európai Unióban használatos, úgynevezett kreditrendszer, amely minden vizsgához és tantárgyhoz bizonyos pontszámot rendel, így a diákok szabadabban mozoghatnak a tanintézmények között. Ugyan Szlovákiában és Magyarországon is működik már ez a módszer, de még nem hangolták össze. Szabó László megerősítette Sidó Zoltán szavait, hogy a Komáromi Városi Egyetem valamennyi hallgatóját tájékoztatja a helyzetről. Szlovákiában az óvónőknél nem feltétel a felsőfogú végzettség, ezért előfordulhat, hogy a diplomával rendelkezőket nem sorolják be magasabb fizetési osztályba. Pedig az idén végzettek zöme éppen azért jelentkezett erre a szakra. Szerintük nagyon magas a képzés színvonala, rengeteg új ismeretet kaptak az elmúlt három év során. Félő azonban, hogy az idősebb és más módszereket alkalmazó kolléganőik szakmai féltékenysége miatt nehezebb dolguk lesz. Ók úgy vélik, nagyon kevés információt kaptak a diplomahonosíSomogyi Tibor illusztrációs felvétele tással kapcsolatban. Ha végzettségük elismerésének ára egy újabb kétéves tanulás lenne, gondolkodás nélkül vállalnák. A jelenlegi lehetőséget, hogy elölről kezdjenek egy ötéves képzést, valamennyien elutasítják és tisztességtelennek tartják. Elmondták, sajnos, sok az olyan szakmabeli, akik kétségbe vonják a komáromi képzés értelmét. Pedig annak vezetője szerint a végzősök tudásszintje magas. Bizonyítja ezt, hogy a záróvizsgák elnökei nagyrészt az oktatási minisztérium emberei, az eredmények pedig önmagukért beszélnek. Tavaly például tízen végeztek kitüntetéssel, közülük négyen Komáromban tanultak. A diplomahonosítás körüli vihar talán lassan elcsitul. Úgy tűnik, a két ország oktatási minisztériuma és a hazai egyetemek nagy része is megtett mindent azért, hogy a hallgatók több éves kemény munkája ne menjen veszendőbe. Bár a tudás, ugyebár, nem a papíron múlik.
