Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-20 / 141. szám, szerda
12 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 20. Hiányzó mennyiségek Kedvezőtlenül alakul a marhahús-eladási kvóta teljesítése a hazai piacon. A termelők áprilisban vágómarhából a megszabott, illetve javasolt mennyiségnek csupán a 83,4 százalékát teljesítették, ugyanakkor az év első negyedére szétírt mennyiségnek csupán a 74 százalékát sikerült eladniuk. A kvótarendszerben megszabott vágómarha-mennyiséget csupán a nyitrai, csadcai és alsókubini régiókban teljesítették. Vágósertésekből a kvótát az év eleje óta szintén csak 82 százalékra teljesítik. 4 ezer tonna feletti mennyiséget sertéshúsból a nyitrai és a dunaszerdahelyi régió termelőinek sikerült túllépniük. Ellenben a tejtermelők idén áprilisban már csupán csak 0,4 százalékkal maradtak el az adott hónapra meghatározott tejkvóta teljesítésé- átől. Az eladott tej évközi növekménye már meghaladja a 18,6 millió litert. Illusztrációs felvétel Az AGRÁRKÖRKÉP következő száma július 18-án jelenik meg BSE horror-show helyett inkább nézzünk és olvassunk politikai kabarét, s közben hagyjuk a tudósokat és a szakembereket dolgozni Meddig tart a BSE hisztéria? POMICHAL ISTVÁN N em volt szándékom a BSE témáról a véleményemet megírni, és ezzel az írással is mmmmmmm szaporítani azok táborát, akik hivatottnak érzik magukat e témában állást foglalni, de amikor olvasom, hallgatom, nézem a televízióban azt a sok szakszerűtlen belema- gyarázást, amelyekben olyan té- vinformációk, féligazságok látnak napvilágot, melyek lekötik az emberek figyelmét, félelmet keltenek, és nem csak a „marhapiacon” hanem az emberek hétköznapi életében is zavart, félelmet okoznak, nem tudtam ellenállni. Még mindig többen halnak terroristák által, mint szivacsos agysorvadásban. Azt a tényt, hogy a cseh állatorvosi szolgálat megtalálta azt az EGY pozitív esetet a mintegy másfélmillió szarvasmarha között, úgy kell értelmezni, hogy jól végezték a dolgukat, és megvéd- ték a lakosságot az esetleges fertőzéstől, ezért erkölcsi és anyagi elismerést érdemelnek. Mi pedig nyugodtan ehetjük tovább a megszokott marhahús-levesünket, bográcsgulyásunkat, marhapörköltünket, rostélyosunkat. 1996 óta vagyok rendszeres kapcsolatban EU-s állategészségügyi szakemberekkel és gyakorlati állattenyésztőkkel. Rendszeresen kicseréljük a szakmai információkat, miközben minden alkalommal a BSE szindróma is megtárgyalásra kerül. 2000 februárjában tagja voltam annak a szlovákiai szakmai delegációnak, amely Párizsban részletesen megismerkedett a BSE-jelenség hátterével, lefolyásával Nagy-Britániában, Franciaországban és a világ többi országában. Azokban az államokban, ahol a BSE kór már néhány évtizede megjelent, vastagon megfizették a tanulópénzt, régen megbánták az elkövetett túlkapásokat, és úgymond megtanultak együttélni ezzel a betegséggel. A probléma megoldása már ismert (nem nekünk kell kitalálni): 1. Valós nyilvántartásba kell venni az ország összes szarvasmarháját az EÚ előírásoknak megfelelően. 2. Meg kell szervezni minden levágott szarvasmarha BSE- szindróma diagnosztikai feltételeit, melynek eredményeként a pozitívakat konfiskálni kell, a negatívakat pedig a megfelelő okmányokkal igazolni és a piacon elhelyezni. 3. Intenzív kutatásokat kell folytatni a BSE-jelenség alapos megismerésére. 4. Elő kell teremteni a megfelelő pénzügyi fedezetet e három feladat teljesítéséhez, még mielőtt nálunk is jelentkezne a kór. Az, hogy a BSE megjelenése nagyon sok üzletágnak jól jött, nem kétséges. A lakossági pánik mögé bújva, erkölcsi és etikai értékeket nem ismerő, minden áron maximális profitra orientált bizonyos vállalkozói körök vastagon megtalálták (megtalálják) számításaikat és tömik a zsebüket, miközben évtizedek, generációk építette gazdaságok mennek tönkre, emberi sorsok pecsételődnek meg, soha többé nem pótolható genetikai értékek vesznek a semmibe, egy kulcsfontosságú népgazdasági ágazat pedig a padlóra kerül. Történik mindez a tények spekulatív, feltételes megfogalmazása miatt: a ha volna, a lehetséges, a valószínű, talán, lehet hogy, esetleg, ne-talántán, ha mégis, nem bizonyítottan, feltételezhetően, és még számtalan tudománytalan kijelentés mediális hatásának köszönhetően. Nem beszélve arról, hogy a médiák hatására meghozott pánikszerű, sokszor szakmailag nem indokolt, politikai hátterű döntések még tovább fokozták (fokozzák) a hisztériát. Hiba hibát követ, mindez pénzbe kerül, de sajnos nem azoknak a pénzébe, aki az olajat öntik a tűzre, a szakszerűtlen rendeleteket hozzák, majd visszavonják, hanem az államkassza, az élelmiszer- ipar és legnagyobbrészt a termelő rovására - aki elveszíti (elveszítheti) mindenét. A felvázolt intézkedések bevezetése mellett „szarvasmarhairtás” nélkül meg lehet tanulni együtt élni a BSE-jelenséggel, úgy, ahogyan azt utóbbi évtizedekben számtalan más állategészségügyi problémával megtanultuk, mint például a tuberkulózis, leukózis, IBR, chla-midiózis, leptospirózis, szalmo-nellózis, veszettség, Mor- bis Aujeszky, Marek-féle betegség, tetanus, brucellózis, paratu- ber-kulózis, parvovirózis, tarló- sömör (trichophytiasis), trichi- nellózis és még sorolhatnám a számtalan betegséget, melyek nem kapnak címszerepet a médiákban, és bizonyítottan veszélyesebbek, mind az állati, mind pedig az emberi populációra nézve, mint a BSE. Ezekkel és még sok más betegséggel, amiről a laikusoknak fogalmuk sincs, szakembereink nap mint nap becsülettel felveszik a harcot a fogyasztó érdekében, és én úgy ítélem meg, hogy Szlovákiában, hasonlóan mint Csehországban az állategészségügy nagyon szakszerűen, kompromisz- szumot nem túróén, szigorúan jár el. Tudni kell akt is, hogy az illetékes hatóságok mindig a fogyasztó érdekeit tartják szem előtt, felkészült emberek állnak a döntések mögött, akik tisztában vannak felelősségük súlyával, és ha pecsétjükkel ellátják a terméket, az biztos, hogy a kivizsgálás pillanatában emberi fogyasztásra alkalmas volt, ezt számtalan statisztikai adat bizonyítja. Végül egy állatorvos barátom véleményét idézem: „ Jelenleg Nagy-Britániában az egyik legnagyobb nyilvános, embereken történő kísérlet folyik. 1996-ig bizonyítottan több tonna BSE-fertő- zött félnyers marhahúst és egyéb származék terméket evett meg több millió ember. Eltelt már 5 év, és szerencsére még mindig többen halnak meg Nagy-Britániában is terroristák által, mint szivacsos agysorvadásban. Ezek ismeretében nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy ez 35 év múlva is így lesz”. Én csak hozzáteszem, a BSE horror-show helyett inkább néz- zün és olvassunk politikai kabarét, s közben hagyjuk a tudósokat és a szakembereket nyugodtan dolgozni, hogy mielőbb teljes magyarázatot és megoldást találjanak a BSE-jelenségre. A szerző agrármérnök A SAPARD-program finaszírozása egyelőre késik, a 2000. évre jóváhagyott támogatás azonban nem vész el, a szerződés értelmében 2002 végéig felhasználható lesz Szigorú követelményekkel ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ EU által a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére létrehozott SAPARD-program többéves pénzügyi támogatást biztosít a társulni kívánó,országok számára az agrárvállalkozások és egyes térségek kiemelt fejlesztési feladatainak finanszírozására. Ez az első uniós fi- naszírozási program, amelyben a források felhasználásáról nem Brüsszelben, hanem az egyes tagországokban létrehozott akkreditált ügynökségekben döntenek. Az ügynökség a kérvények felvételétől kerzdve az elbírálásukon át a pénzügyek könyvviteléig a teljes finanszírozási folyamatot ellenőrzi és kézben tartja. A SAPARD-program ágazati támogatási tervezet, amely a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére összpontosít. Az ISPA a nagyobb beruházási programok (pl. infrastrukturális beruházások) fina- szírozását támogatja, a Phare pedig elsősorban a regionális programok finanszírozását szorgalmazza. A SAPARD-program fínaszírozásáról szóló szerződés 2000-2006-ig érvényes, ez alatt az időszak alatt évente megszabott összegű támogatás áramlik majd az ügynökség jóváhagyásával az egyes térségekbe. A 2000-re vonatkozó szerződés értelA vállalkozók saját forrásaik felhasználása után kapják majd meg. mében Szlovákia 18,6 millió euro támogatást vehet majd igénybe. Mivel a Sapard-ügynökség akkreditá- ciója kissé elhúzódott, a 2000-re megszabott összeg felhasználásának határidejét 2002 végéig kitolták. A 2001-es évre vobnatkozó támogatásról a 2000-re megszabott összeg 49 százalékának kimerítése után születik döntés, amelyre a fel- tételezések szerint 2002 közepén kerülhet sor. Amint Vadim Haraj, a földművelési minisztérium szerkezetváltási és vidékfejlesztési osztályának vezérigazgatója nemrégiben a sajtóban elmondta, a Sapard- program EU-s forrásai az ide tartozó pénzforrásoknak csupán a 34,5 százalékát teszik ki, 15,5 százalékot a kormány folyósít, a vállalkozóknak ugyanakkor rendelkezniük kell a tervezet teljes finanszírozásához szükséges összeg további 50 százalékával is. A pénzforrások felhasználását szigorú követelmények alapján fogják ellenőrizni, sőt azt a vállalkozók nem előre, hanem a saját forrásaik felhasználása után kapják majd meg. A támogatások fel- használását már folyósításuk előtt ellenőrizni fogják, tehát megvizsgálják, valóban létező tervezetre fordítja-e azt a vállalkozó. A kérvényezőkkel szemben szigorú követelményeket támaszt az ügynökség. A támogatást igénylő vállalkozónak igazolnia kell, hogy nincs tartozása az állammal, a szociális és egészség- ügyi biztosítóval szemben, sőt igazolnia kell a tervezet finaszírozásá- ra szánt saját forrásait is. (sy) ACjlAÁ R KŐI? K ii ľ A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 07/582 38 330
