Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-15 / 137. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 15. EU-bővítés: ódzkodó belgák Brüsszel. A belgák többsége ellenzi a kelet-európai álla­mok felvételét az EU-ba. A legújabb felmérés szerint az ország északi részén élő, hol­land nyelvet beszélő flamand népesség 57 százaléka, a dé­len lakó francia nyelvű vallo­nok 51 százaléka ellenzi a ke­leti irányú bővítést. Ez az eredmény azért meglepő, mert Belgiumot, amely július elsején veszi át Svédországtól az EU elnöki tisztét, az unió egyik legfőbb támogatója­ként tartják számon. (MTI) Kivonulás Bejrútból Bejrut. Megkezdődött a Liba­nonban állomásozó szúiai csa­patok bejrúti egységeinek a ki­vonása. A libanoni kereszté­nyek vezetői már régóta köve­telik a 35 ezres szíriai katona­ság átcsoportosítását, ponto­sabban kivonásukat Bejrút ke­resztény negyedéből, ahol töb­bek között az elnöki palota is található. A szír hegemónia el­len tiltakozó keresztényekhez az utóbbi időben más politikai erők is csatlakoztak. (TASR) Milosevicset megvizsgálták Belgrad. A hágai bíróság ál­tal körözött, háborús bűntet­tekkel vádolt Szlobodan Milosevicset orvosai ismét megvizsgálták, ám a gazdasá­gi visszaélés gyanúja miatt fogva tartott volt jugoszláv elnök híveinek reményeit ala­posan lehűtötték. Az orvosok szerint ugyanis nincs szükség kórházi kezelésre; a belgrádi központi börtönben is adott minden feltétel Milosevics magas vérnyomásának keze­léséhez. (MTI) Milosevicsről azt is el akarták hitetni, hogy szívbeteg, de ezt a vizsgálatok nem igazolták (Archívum) Felújították a párbeszédet Washington. Tárgyszerű­nek és hasznosnak minősí­tette Philip Reeker amerikai külügyi szóvivő az USA és Észak-Korea közötti, több hónapos kihagyás után szer­dán megtartott találkozót. A Clinton-adminisztráció alatti ígéretes párbeszédet a Bush- kormány leállította, hogy időt nyerjen, és alaposan mérlegelje, milyen Korea-po- litikát folytasson. Ez az átér­tékelés az elmúlt napokban zárult le. Az USA fő célja an­nak biztosítása, hogy a KNDK ne folytassa tovább katonai jellegű nukleáris, illetve raké­taprogramját. (MTI) Újabb túszt ejtettek Zamboanga. A szélsőséges Abu Szajjaf csoport tegnap be­jelentette, hogy elrabolt még egy embert a Fülöp-szigetek déli részén, de nem tett többé említést az amerikai túsz állí­tólagos lefejezéséről. így a csoport már 29 foglyot rejte­get Basilan szigetén. (MTI) Hiába kötötték meg a fegyvernyugvást, az erőszaknak újabb halálos áldozatai voltak - megkezdődött a páncélosok kivonása Pofon a Tenet-tervnek: egy palesztin merénylő megölt egy magas rangú izraeli biztonsági tisztet (TASR/AP-felvétel) Izrael még türelmes MTI-HÍREK Gáza/Jeruzsálem. A palesztin te­rületeken történt legutóbbi erő­szakcselekmények ellenére Izrael egyelőre tartja magát a paleszti­nokkal nyélbe ütött tűzszünethez. Gioria Eiland, a hadsereg tervezési hivatalának vezetője tegnap közöl­te: Izrael legalább 24 órát vár az­zal, hogy megítélje a fegyvernyug­vás sikerét. „Az eddigi eredmé­nyek nem kielégítőek, de még ko­rai fiaskónak minősíteni a George Tenet amerikai hírszerzési főnök közvetítésével létrejött tűzszüne­tet” - idézte a magas rangú kato­nai illetékest a DPA. Az izraeliek és palesztinok által is elfogadott tűzszünet ellenére a tegnapi lövöldözéseknek, robban­tásoknak három halálos áldozatuk volt, két palesztin és egy izraeli. Enyhén szólva is beárnyékolja a Tenet-terv végrehajtását, vagyis a fegyvernyugvás megvalósítását a jeruzsálem melletti merénylet. Egy palesztin támadó Jeruzsálem ' mellett megölt egy magas rangú izraeli biztonsági tisztet, a testőrét pedig súlyosan megsebesítette. A támadó egy bekötőúton járművé­vel eltorlaszolta az utat az izraeli­ek előtt, aztán tüzet nyitott. Az egyik testőrnek végül sikerült megölnie a támadót. Az izraeli be­számoló szerint nyilvánvalóan ki­tervelt támadást intéztek az izraeli biztonsági tiszt ellen. Az izraeli hadsereg szemtanúk szerint tegnap reggel hozzákez­dett páncélosainak kivonásához a Gázai övezet déli részéről. Abdel Razek al-Madzsaida palesztin biz­tonsági főnök ezt cáfolta, és azt mondta: a páncélosok csupán a Gázai övezet különböző részei kö­zött járőröznek. Robertson és Solana Szkopjéban - az UCK megfogalmazta politikai követeléseit Bírósági per egy volt kommunista államügyész ellen Lesz NATO-ellenőrzés? Szkopje. A macedón vezetés béketervének gyakorlatba va­ló átültetését sürgette tegnap Szkopjéban George Robertson NATQ-főtitkár és Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpoliti­kai főképviselője. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szerdai rendkívüli csúcsértekezle­tén a NATO a kialakult helyzet miatt aggodalmának adott hangot, s egyúttal támogatásáról biztosította Borisz Trajkovszki elnök béketervét. Most az a fontos, hogy a papíron fekvő tervet működő béketervvé változtassuk. ,Azért vagyunk itt, hogy bátorítsuk a párbeszéd és a re­formok folyamatát” - mondta meg­érkezése után Robertson. Ugyanis a csúcsértekezleten a szövetségesek elvetették egy azonnali macedóniai katonai beavatkozás lehetőségét, bár előzőleg Jacques Chirac francia államfő úgy foglalt állást, hogy a NATO-nak „semmit sem szabad ki­zárnia”, ha meg akarja akadályozni a Macedóniában dúló összecsapá­sok polgárháborúvá fajulását. Borisz Trajkovszki macedón elnök hivatalosan felkérte a NATO-t: fel­ügyelje az ország északi részén har­coló fegyveres albán lázadók lesze­relésének folyamatát és a fegyvert lerakó albán gerilláknak ígért am­nesztia végrehajtását. Egyúttal azt is leszögezte a Szkopjében tartózko­dó George Robertson NATO-főtit- kár előtt, hogy kormánya ellenezné A macedón kormány nem hajlandó tárgyalni a fegyveresekkel. az észak-adanti szövetség katonai fellépését Macedónia területén. Robertson és Solana megérkezése előtt, a tegnapra virradó éjszaka is­mét tűzpárbajt vívtak Tetovóban az albán szakadárok és a macedón erők. A jelentések szerint az UCK gerillái még sosem kerültek olyan közel a település központjához, mint most. A fegyveresek egyik ve­zetője tegnap nyilvánosságra hozta azt a dokumentumot, amelyben összefoglalta az UCK követeléseit, a négy hónapja tartó fegyveres harc befejezésének feltételeit. A követe­lések lényege a politikai reformok mellett az általános amnesztia. Ali Ahmeti, a szervezet politikai képvi­selője azt is szorgalmazta a hírügy­nökségekhez eljuttatott dokumen­tumban, hogy vezényeljenek NATO- erőket Macedónia egész területére, mert megítélése szerint ez lehetne a tartós béke biztosítéka. Olyan alkot­mányos reformokat sürgetett, ame­lyek gyarapítanák a macedóniai al­bán kisebbség jogait. Ahmeti köve­teléseinek egyik sarkalatos pontja, hogy az UCK-t is vonják be a Mace­dónia jövőjéről folytatott politikai tárgyalásokba, és tegyék lehetővé tagjai számára, hogy a válság rende­zése után részt vehessenek az or­szág politikai életében, beállhassa­nak a hadsereg vagy a rendőrség so­raiba. Mint ismeretes, a szkopjei kormány maga is hajlandó alkotmá­nyos reformokra, de általános am­nesztiára nem, és csak a legális al­bán pártok képviselőivel óhajt tár­gyalni, a lázadókkal nem. Találkozót kér Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől a református püspök Tőkés forródrótot sürget MTI-JELENTÉS Bukarest. Találkozót kér Orbán Vik­tor magyar miniszterelnöktől Tőkés László református püspök, hogy stratégiai igénnyel tárgyaljanak a határon túli magyarok magyaror­szági foglalkoztatásának meghatá­rozó kérdéséről - írta tegnapi szá­mában a Krónika című erdélyi napi­lap. „Megütközést, visszatetszést keltett bennem Orbán Viktor állító­lagos kijelentése, hogy idegen mun­kaerőre van szükség Magyarorszá­gon, és több milliós nagyságrendben telepítenének be határon túli mun­kavállalókat. Utóbb a miniszterel­nök kifejtette, hogy félreértés tör­tént, hiszen képtelenség lenne a stá­tustörvénnyel ellentétben cseleked­ni. Azonban a helyreigazítás sem kellőképpen megnyugtató.” Tőkés püspök, aki egyben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy hibázott Bugár Béla, az MKP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, amikor anélkül nyüatkozott a kér­désről, hogy konzultált volna a kor­mányfővel. A püspök úgy vélte, for­ródrótra lenne szükség a határon túli magyarság és a budapesti kor­mány között, hogy elkerülhetők le­gyenek az ehhez hasonló, a közös­séget megzavaró helyzetek. Leszö­gezte: az egyházak időtállóbbak és legitimebbek, mint a politikai ala­kulatok, ezért őket illetné meg a jog, hogy a magyar igazolvány megszerzéséhez szükséges bizony­latokat kibocsássák. Tőkés szerint a romániai magyar történelmi egyhá­zak egyenrangú partnerek voltak a státustörvény kidolgozásában, partneri szinten felajánlották rész­vételüket a végrehajtásban, a terü­leti irodák megszervezésében és működtetésében. Végezetül azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem monopolizálhatja a státustörvény kivitelezését. Lezárul a Pílca-ügy KOKES JÁNOS Prága. Legalább 10 vagy 12 évi sza­badságvesztést követel a prágai ál­lamügyész Karel Vas számára, mert szerinte bizonyítást nyert, hogy a volt kommunista államügyész sze­mélyesen felelős Heliodor Pika csehszlovák tábornok haláláért. A nagy figyelmet kiváltó és sokak által vitatott per a hét elején kezdődött a prágai városi bíróságon. Az ítélet ki­hirdetésére várhatóan ma kerül sor. Heliodor Pika tábornokot, aki a 2. világháború idején a londoni cseh­szlovák kormány moszkvai katonai képviseletének vezetőjeként aktí­van részt vett a fasizmus elleni harc­ban, majd 1945 és 1948 között a hadsereg vezérkari főnöke volt, ko­holt vádak alapján a kommunista rendszer elítélte, majd 1949. június 21-én kivégezték. Píkát 1968-ban formailag ugyan rehabüitálták, de ügyének háttere máig tisztázatlan. A most 85 éves Vast, aki a Pika elle­ni perben államügyészként szere­pelt, azzal vádolják, hogy olyan ha­mis iratokat csempészett a vizsgála­ti anyagba, amelyek alapján a tá­bornok halálbüntetést kapott. Az akkori bíróság hazaárulónak, brit kémnek minősítette. A további vád Vas ellen: a vádiratot úgy készítette el, hogy az kedvezőtlen képet ad­jon Píkáról, holott tudomása volt arról, hogy bizonyos vallomásokat erőszakkal csikartak ki a tábornok­ból. Vas tagadja a vádakat, s azt ál­lítja, hogy szigorúan az akkori tör­vények értelmében járt el. Szerinte Píka és védője nem is tiltakoztak az ő munkája ellen. Azt mondja, nem volt tudomása arról, hogy egyes bi­zonyítékok hamisak. Tagadja, hogy ő dolgozta volna ki az ominózus vádiratot. Azt azonban beismerte, hogy ennek koncepciója valóban az ő kezéből került ki. Az ügyet a prágai Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és Dokumentáló Hivatal vitte a bíróság elé. Közép-ázsiai együttműködési szervezetet hoznak létre Demonstrált egység MTI-JELENTES Sanghaj. Csiang Cö-min kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét elutasította az amerikai országos rakétavédelmi rendszer (NMD) ki­építésére vonatkozó elképzelése­ket, s újfent megerősítette, hogy a két ország folytatja az együttműkö­dést a nemzetközi politikai életben. A két államfő tegnap a Šanghaji Ötök néven ismert csoport kétna­pos csúcstalálkozójának keretében találkozott egymással. A két állam­fő véleményt cserélt a holnap ese­dékes orosz-amerikai csúcstalálko­zóról is. Megfigyelők szerint Putyin és Csiang a tegnapi különtalálkozó- val Washington számára is de­monstrálni akarta az orosz-kínai egységet a rakétakérdésben. Az orosz és a kínai elnök azért érke­zett Sanghajba, hogy kazah, kirgiz, tádzsik és üzbég kollégájával kö­zép-ázsiai együttműködési szerve­zetet alapítson, és megállapodást újon alá az iszlám szélsőségesek el­leni közös fellépésről. Az új szerve­zet a Šanghaji Ötöket (Oroszor­szág, Kína, Kazahsztán, Kirgizisz- tán, Tádzsikisztán) fejleszti tovább, kibővítve a csoportot Üzbegisztán- nal. A Šanghaji Ötöket 1996-ban hozták létre a tovább lappangó kínai-orosz határviták rendezése céljából. A bővítés tükrözi az Ötök félelmét az ÜZbegisztáni Iszlám Mozgalomtól, amelynek fegyvere­sei az elmúlt két évben sokfelé por- tyáztak, és független iszlám állam létrehozására törekednek, ami a fő veszély a közép-ázsiai biztonságra nézve. Kína aggódik, hogy az üzbe- gisztáni iszlám szeparatizmus új erőt adhat az északnyugati határvi­dékén, Hszincsiang autonóm terü­leten élő ujgur kisebbségiek musz­lint radikalizmusának. Felelősnek érzi magát azért, hogy nem sikerült összhangot teremteni a liberálisok két irányzata között Jugoszláv kormány Demszky távozik az SZDSZ éléről MTI-HÍREK Budapest. Szombati hatállyal le­mondott pártelnöki tisztségéről Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke. Lépését azzal indokolta, hogy az SZDSZ-ben vannak, akik az általa megjelölttől eltérő utat tartanak kívánatosnak. Szerintük a jelenle­gi kormány leváltásához az SZDSZ-nek egy baloldali blokkot kell formálnia az MSZP-vel, s ezzel ő sem elvi, sem gyakorlati okokból nem ért egyet. Demszky Gábor megfogalmazása szerint a Fidesz vezette kormány leváltására a szo­cialista pártnak sem egyedül, sem egy tőle nehezen megkülönböztet­hető segédpárttal nincs esélye. „A hármas teher - pártelnökség, lista­vezetés és főpolgármesterség - együttes viselése meghaladta erő­met” - mondta, hozzátéve: pártel­nökként ő a felelős azért, hogy nem sikerült megteremteni a pár­ton belüli két irányzat közötti össz­hangot. „Tavaly decemberben vilá­gos politikát hirdettem, megfogal­maztam, hogy az SZDSZ alapvető érdeke a Fidesz-kormány leváltá­sa. Elmondtam, hogy erre csak ak­kor látok esélyt, ha az SZDSZ meg­erősödik és harmadik erőként mi­nimum 10 százalékos támogatott­ságot kap a választásokon” - hang­súlyozta, hozzátéve: a megerősö­dés szigorú feltétele az, hogy az SZDSZ önálló pártként liberális politikát képviseljen, s mindezt önálló arculattal. Demszky koráb­ban az Orbán-Torgyán-kormány leváltása mellett célként fogal­mazta meg annak a megakadályo­zását, hogy az MSZP abszolút többséget szerezzen. Kovács László, az MSZP elnöke Demszky lemondását személyes döntésnek nevezte. Leszögezte: a szocialista párt a demokratikus erők legfontosabb feladatának te­kinti a Fidesz-kormány leváltását, s ennek esélyét növeli, ha az SZDSZ is kész a szorosabb együtt­működésre. Archívum Törvény Hágáról Belgrad. A jugoszláv kormány teg­nap elfogadta a törvénytervezetet a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés szabályozásá­ról. A törvényjavaslat rövidesen a parlament elé kerül. Kostunica jugo­szláv elnök elmondta a Reutersnek, hogy a kormánytagok többsége tá­mogatta az előterjesztést, s reméli, hogy a parlament elfogadja majd a törvényt. E jogszabály megszületése a jogi előfeltétele annak, hogy jugo­szláv állampolgárt kiadhassanak a délszláv háborúkban elkövetett há­borús bűnöket vizsgáló hágai tör­vényszéknek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents