Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-14 / 136. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 14. TÉMA: A KORRUPCIÓ Szlovákiában csak egy minden szintre kiterjedő program megvalósításától várhatók hatásos ellenintézkedések Mélyek a korrupció gyökerei A korrupció elterjedése még empirikus kutatásokkal is nehezen mérhető. Nálunk is a Világbank eszközeire volt szükség egy megfelelő felmé­rés elvégzésére - jelentette ki a Transparency International Slovensko korrupcióellenes küzdelem lehetőségeiről tar­tott szemináriumán Emília Sičáková, a szervezet elnöke. ÖSSZEÁLLÍTÁS A felmérésből kiderült, a korrupció terjedését hasonlóan érzékelik a vállalkozók, a hivatalnokok és a magánemberek, de többségük más-más szféráról gondolja, hogy különösen romlott. A magánembe­rek és a vállalkozók hasonló arány­ban kényszerültek arra, hogy pén­zért előnyt vásároljanak maguk­nak: az előző két hónapban 14 szá­zalékuk találkozott a korrupcióval, hároméves távlatban viszont 41 százaléknak volt ilyen élménye. A hivatalnokok 42 százalékának kí­náltak két év alatt kisebb ajándé­kot, 10 százalékuk komolyabb „ajánlatot” is kapott. Az egészség­üggyel, a bíróságokkal, a Nemzeti Vagyonalappal, a vámhivatalokkal, a rendőrséggel és a minisztériu­mokkal kapcsolatban mind a klien­sek, mind a hivatalnokok csúszó­pénzekről számoltak be. A tavalyi felmérés másik következtetése, hogy a polgárok szerint a korrup­ció elterjedtebb, mint tíz évvel ez­előtt volt, és bár az elmúlt egy-két év során némi javulást tapasztal­tak, a helyzetet még mindig súlyos­nak ítélték. Sőt sokan azt állítják, a helyzet rosszabb, mint 1989 előtt volt. Egy 1989-ben készült felmé­rés szerint a lakosság a legkorrup- tabbnak a szolgáltatásokat tartotta (31 százalék), utána következtek az üzletek (26 százalék) és az Korrupciós lista (A pontérték fordítottan ará­nyos a korrupció elterjedésé­vel az adott országban) 1. Finnország 10 2. Dánia 9,8 3. Új Zéland 9,4 Svédország 9,4 5. Kanada 9,2 6. Izland 9,1 Norvégia 9,1 Szingapúr 9,1 9. Hollandia 8,9 10. Nagy-Britannia 8,7 14. USA 7,8 15. Ausztria 7,7 17. Németország 7,6 20. Spanyolország 7,0 21. Franciaország 6,7 28. Szlovénia 5,5 32. Magyarország 5,2 39. Olaszország 4,6 42. Csehország 4,3 47. Lengyelország 4,1 51. Horvátország 3,7 52. Argentína 3,5 Bulgária 3,5 Ghána 3,5 Szenegál 3,5 Szlovákia 3,5 68. Románia 2,9 82. Oroszország 2,1 87. Ukrajna 1,5 89. Jugoszlávia 1,3 90. Nigéria 1,2 Forrás: Transparency Interna­tional Illusztrációs felvétel egészségügy (21 százalék). Annak idején tehát a korrupció a hiánycik­kekhez, valamint a jobb szolgálta­tások megszerzéséhez kötődött. Ma más a helyzet, a felmérés sze­rint a jelenség elsősorban három területen a legkiterjedtebb. A bíró­ságokat mind a három csoport las­súnak és nagy mértékben korrupt­nak ítélte. A következő terület az egészségügy volt, igaz, itt a legtöbb válaszadó csak kis figyelmesség juttatásáról számolt be. A szakértők szerint a hazai társa­dalom még nem képes különbséget tenni a figyelmességek, valamint az előnyök megvásárlására szolgá­ló korrumpálás között. Az oktatás­ügyben a korrupció elsősorban a felsőoktatást érinti. Általános véle­mény szerint a jogi és az orvosi kar­ra nem lehet enélkül bejutni. Külön csoportot képeztek a különféle en­gedélyeket kiadó hivatalok, ezeket elsősorban a vállalkozók jelölték meg a korrupció helyszíneiként. Minden kilencedik vállalkozó vála­szolta azt, hogy politikai pártokat BESZÁMOLÓ A viszonylag nagy pénzeket forgató városi önkormányzatok szintén le­hetőséget nyújtanak a visszaélések­re. Különösen akkor, ha az adott kö­zösségben nem akad olyan erő, amely a pénzt kezelők körmére tudna vagy akarna nézni. Márpedig a hazai viszonyok között általában ez a helyzet. Katarína Tomanová önkormányzati szakértő a következőképpen vázol­ta fel, hogy egy városi önkormány­zaton belül miként történhet a köz­pénzek kiszipolyozása (elteijedt hazai kifejezéssel „tunelozása”). A piramis csúcsán egy érdekcsoport áll, amely baráti, családi, pártbeli vagy tisztán gazdasági alapon szer­veződik. Fontos szerepet játszanak a városházán dolgozók, hiszen ők jól ismerik az önkormányzat anyagi viszonyait és sokat segíthetnek a kí­vánt cél elérésében. A csoport köz­veden kapcsolatban áll egy ügyvédi irodával, amely megkeresi a szük­INFORMÁCIÓ Bár egyre kevesebb az önkormány­zati (korábban állami) lakás, to­vábbra is fennáll a lehetőség, hogy átruházásuk tisztázatlan körülmé­nyek között történik. Sőt a Lakás- tulajdonosok Szövetségeinek Tár­sulása (ZSVB) szerint az óvatosság az új tulajdonosok közös képvise­lői által kiadott megrendelések esetén sem árt: nem mindegy ugyanis, hogy a közös pénzből fi­zetett munkákat mennyiért végzik el. A lehetséges visszaélések lelep­lezése érdekében a ZSVB alapítvá­nyi támogatással egy tanácsadó szponzorál. A legtöbbjük szerint ez bevett gyakorlat. Sokan hozzátet­ték, hogy az állami dotációk meg­szerzéséhez csúcsópénzt adtak, vagy pedig felhasználták politikai, illetve egyéb kapcsolataikat. Az ál­lam számára szállító cégek rutin­nak nevezték a lefizetést, és a pá­lyázatok résztvevői is úgy véleked­tek, hogy enélkül nem jutnának hozzá a megrendelésekhez. A korrupcióellenes küzdelemmel világszerte foglalkozó Transparen­cy International hazai szervezete ilyen és hasonló elemzések alapján arra a következtetésre jutott, hogy Szlovákiában csak hatásos intézke­désekkel lehet felvenni a harcot a jelenséggel. A korrupció ugyanis már olyan mély gyökeret eresztett a hazai társadalomban, hogy önnmagát reprodukálja. Hatásos ellenintézkedések csak egy minden szintre kiterjedő program megva­lósításától várhatók. Ehhez egy korrupcióellenes szövetség létre­hozására lenne szükség, amelyben lehetőség szerint a társadalom séges joghézagokat, illetve biztosít­ja a jogi tisztaságot. Ha kell, bank­vezetőt is bevesznek, aki a szüksé­ges pénzügyi fedezetet biztosítja. Amennyiben a csoport a városi va­gyont célozza meg, először a városi hivatal hivatalos ajánlata készül el, miközben a város képviselői bizto­sítják a megegyezett értékbecslést és a szükséges szavazattöbbséget. Ennek érdekében gyakran üzlete­ket is kötnek, például valakit alkal­maznak a városi vállalatnál, mások megrendeléseket kapnak, esetleg a gyereknek jut lakás. A városi költségvetést legjobban a beruházásokon keresztül lehet megcsapolni. Itt annyi a különbség, hogy ezt be kell venni a költségve­tésbe és átverni a képviselő-testüle­ten. Ha esetleg kifutnak a határidő­ből, akkor sem veszett el semmi. Évközben a jól ösztönzött többség segítségével a költségvetés módo­sítható. Ezt legjobb a hitelszerződés aláírása után megtenni, hiszen ak­kor már hivatkozni lehet a szükség­irodát működtet, amelyben min­den ilyen jellegű gyanúval kapcso­latban felvilágosítást lehet kapni. A szervezet szerint az önkormány­zati lakások átruházásával kapcso­latban a lakás megszerzésekor, a magánosítás előtti spekulatív el­adásokkor, az ingatlan-nyilván­tartásba való bejegyzéskor történ­hetnek ilyen lépések. Sőt tovább­ra is érdemes figyelni a lakáskér­vények kezelésére és az úgyneve­zett szociális lakások megítélésé­re is. Amikor pedig már a tömbhá­zak lakásainak tulajdonosai hoz­nak létre kezelő szervezetet, vagy pedig megbíznak egy közös kép­minden rétege részt vesz, és tevé­kenysége nem csupán egyetlen vá­lasztási időszakra korlátozódik. Kulcsfontosságúnak tekintik emel­lett a lakosság hozzáállását, mivel a politikusok csak akkor foglalkoz­nak érdemben a problémával, ha megfelelő a társadalmi nyomás. A hasonló külföldi programok ta­pasztalatai alapján ugyanis egy ilyen igyekezet számtalan ponton elbukhat. Az ellenállás eredhet a legfelsőbb szintről is. Ugyanis hiá­ba kerül hatalomra egy kedvező hozzáállású politikai réteg, ha az elődjeiktől örökölt korrupt admi­nisztráció minden eszközzel fékezi a változások meghozatalát. A célo­kat is megfelelően kell megfogal­mazni, a kisebb, de gyorsan érkező eredmények sokkal jobban meg­győzik a lakosságot, mint az ambi­ciózus, de nehezen mutatkozó bi­zonyítékok. A korrupcióellenes program kez­detén általában a csúcspolitika deklarálja, hogy kész felvenni a küzdelmet. Ezután a legtöbb fi­gyelmet a megelőzésnek és a rend­szer átalakításának szentelik. Eh­hez megfelelő törvényekre és in­tézményekre van szükség, nagyon fontos, hogy ezek feddhetetlen munkatársakkal rendelkezzenek. Ezután kerül sor a civil szervezetek bevonására, ez általában nem ne­héz, hiszen ez a szféra a legérzéke­nyebb a közélet tisztaságára. Kö­vetkező lépésként emelik az állam- igazgatásban dolgozók fizetését, hogy a dolgozók a felelősségükkel arányos jövedelemmel rendelkez­zenek. Végezetül létrejön a kor­mány és a civü társadalom összes szektora közti partnerség kialakítá­sának a lehetősége. Ha mindez si­kerül, a Transparency Internatio­nal szerint a korrupció ugyan még nem tűnik el, ám kis jövedelemmel kecsegtető kockázatos tevékeny­séggé válik. helyzetre. Ezzel ugyan megsértik az örücormányzatokról szóló tör­vényt, de így legfeljebb a semmit sem jelentő ügyészi tiltakozást koc­káztatják. Az elégedetlenkedőket a város el­lenségének tekintik. Távol tartásuk érdekében a beruházás a városi cé­gek költségvetésein keresztül bo­nyolítják le, ezekbe ugyanis az eset­leges furkálódó képviselőknek nincs betekintésük. A városi főel­lenőrt pedig úgy lehet kijátszani, hogy a nagy beruházásokat nem fe­jezik be, vagy pedig pénzhiányra hivatkozva felfüggesztik az építke­zést. Végül is nem az átadás volt a cél, hanem a városi pénz kiáramol­tatása. A beruházásban részt vevő cégeket akár a közbeszerzési tör­vény megsértésével bízzák meg, de jó módszer a megfelelő összetételű pályázati bizottság összeállítása is. A lényeg, hogy ott szerepeljenek a családi, baráti, pártbéli és hasonló kapcsolatok szempontjából fontos cégek. viselőt az ügyek intézésével, jól teszik, ha figyelnek a kezelés részleteire, a javítási, eseteg át­alakítási munkákat elvégző cégek kiválasztásának módjára, a szám­lázásokra, illetve a szerződéskö­tésekre. Ha ezzel kapcsolatban ta­nácsra van szükségük, fordulja­nak az említett irodához: Združenie spoločenstiev vlastní­kov bytov na Slovensku, Košice, Južná trieda 93 (a volt Strojár szál­ló, 3, 4, 7 sz. villamos) szerdán­ként 14.00-17,00. Telefonon: 095/6782 483, 6808 520, 6808 521, Faxon: 095/6782 483. E-mai- len: zsvb@nextra.sk . Egy érdekcsoport áll a piramis csúcsán, amely baráti, családi, pártbeli alapon szerveződik Közpénzek magánzsebbe A Lakástulajdonosok Szövetségeinek Társulása segít megoldani a problémákat Visszaélések lakásügyekben Mennyit adtak a vállalkozók? (az összeg szlovák koronában) Intézmény minimum maximum Bíróság 1 000 100 000 Bankok 120 500 000 Cégbíróság WtttKKI 40 22 500 Építési engedély 500 30 000 Környezetvédelem 120 10 000 Vállalkozói osztály 120 10 000 Tűzvédelmi ellenőrzés 180 5 000 Távközlés 100 100 000 Kereskedelmi felügyelet 200 10 000 Adóhivatal 150 20 000 Munkabiztonsági hivatal 120 10 000 Közegészségügyi ellenőrzés 100 3 000 Vámhivatal 100 100 000 Közjegyző 1 000 15 000 Társadalombiztosítás 150 5 000 Munkahivatal 120 5 000 Forrás: a Világbank felmérése, 2000 A jogi szabályozás csökkenthetné a korrupciót Szinte szabad a gazda ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt tíz év tapasztalatai alap­ján már nagy szükség lenne az ön- kormányzatok választott szervei - a polgármesterek, valamint a kép­viselők - összeférhetetlenségi kri­tériumainak egyértelmű meghatá­rozására - jelentette ki Katarína Tomanová önkormányzati szakér­tő. Szerinte ugyanis csak így szavatolható a demokrácia alapve­tő szabályának alkalmazása, a végrehajtó és a törvényhozó hata­lom elválasztása, illetve a megfele­lő ellenőrzés. A jelenlegi szabályozás egy sor le­hetőséget biztosít azok számára, akik az önkormányzati választá­sok során szerzett politikai befo­lyásukat egyéni érdekeik szerint szeretnék kihasználni. Katarína Tomanová szerint ugyanis sok he­lyen az sem természetes, hogy az önkormányzati képviselő nem le­het az önkormányzati apparátus fizetett alkalmazottja. Ezenkívül szerinte egyértelműen tisztázni kellene az olyan eseteket is, ami­kor a községi rendőrség, illetve az önkormányzati intézmények ve­zetői tevékenykednek döntésho­zatali joggal felruházott képvise­lőként. A legfurcsább helyzet ak­kor alakul ki, amikor a képviselők magánvállalkozóként önkor­mányzati megrendeléseket sze­Kevés főellenőr van olyan helyzetben, hogy függet­lenül tevékenykedhet. reznek. Ez különösen akkor fur­csa, ha az őket delegáló párt több­séggel rendelkezik a testületben. Bár az alkotmány mindenki szá­mára biztosítja a szabad vállalko­zás lehetőségét, Tomanová szerint a korrupció, illetve a klienteliz- mus lehetőségeinek szűkítése ér­dekében meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, hogy azok a cé­gek pályázhatnak önkormányzati megrendelésekre, amelyek statu- táris képviselője helyi képviselő. A korrupcióellenes küzdelemmel foglalkozó szakemberek külön fi­gyelmet szentelnek a főellenór kérdésének. Véleményük szerint a jelenlegi rendszerben az önkor­mányzati pénzek felhasználásá­nak ellenőrzésére hivatott főel­lenőr legfeljebb a körülmények kedvező összejátszása esetén tud függetlenül tevékenykedni. A képviselő-testülettel vagy a pol­gármesterrel szembeni kiszolgál­tatottság viszont nagyban befo­lyásolja a tevékenységét, érvelési lehetőségeit. Viktor Nižňanský, a közigazgatási reform kormány- biztosa szerint a kormány által el­fogadott koncepció értelmében továbbra is csak a városok számá­ra lesz kötelező főellenőr kineve­zése, a falvak ezt a feladatot má­sutt dolgozó főellenőrök felkéré­sével is elláthatják majd. Katarína Tomanová szerint önkor­mányzati szinten egy sor területen jelen lehet a korrupció. A leggyak­rabban az önkormányzati vagyon, különösen a lakások és a telkek el­adása során tapasztalható. Bár a telkek árát általában minde­nütt szabályozók rögzítik, az elemzések szerint ezeket leggyak­rabban a sáv alján állapítják meg Sok polgármester nem közli a képviselőkkel, hogy hitelt vett fel. és a díjszabás sokszor a piaci árak 10-30 százaléka körül mozog. Kü­lön világ a hitelek felvétele, sok polgármester még azt a fáradsá­got sem veszi magának, hogy a képviselőkkel közölje a hitelfelvé­tel tényét. Sőt olyan eset is meg­történt, hogy egy polgármester 100 millió koronás váltót írt alá és a képviselő-testületet erről még utólag sem értesítette. Ráadásul pechje volt, mert egy csaló áldoza­tául esett, és városát így 10 millió korona kár érte. Hasonló a helyzet a városi vállalatok gazdálkodásá­val, melyek gyakran önkormány­zati garanciával vesznek fel hitele­ket. A megszerzett pénz felhasz­nálása szintén érdekes helyzete­ket produkál, a leggyakrabban előforduló párosítások: az építé­szeti bizottság elnöke épít cégével városi lakásokat; az önkormány­zati képviselő cége szállítja el a háztartási szemetet. Szintén sok gyanús esetnek lehe­tünk tanúi az önkormányzati vagy szociális lakások megítélésé­nél. A lakásra várók sorrendjének összeállítására szolgáló kritériu­mok felállítása önkormányzati hatáskör - ezek gyakran nehezen ellenőrizhetőek, sőt a döntésho­zatal során szubjektivitásra ad­nak lehetőséget. Az oldal anyagát a Transparency International Slovensko korrupcióellenes eszközökről tartott szemináriumának dokumentumai alapján Tuba Lajos írta.

Next

/
Thumbnails
Contents