Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-12 / 134. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 12. TÉMA: KERGEMARHAKÓR Csehországban egyre kevésbé bíznak abban, hogy a harmadik, mindent eldöntő német BSE-teszt eredménye negatív lesz Megsemmisítik a teljes állományt? A BSE-fertőzés alakulása Európában A fertőzött szarvasmarhák száma 2001-ben Zárójelben a betegség megjelenésének éve Nagy-Britannia 218 212 (1985) Dánia 2(1992) Hollandia ff(1997) Német0rSzáS , , . 81 (1992) Belgium 34 (1997) Luxemburg | (1998) Franciaorszag Csehország (2001) Portugália 574 (1990) 287 (1991) Liechtenstein 2 (1998) í ^ §■ Spanyolország 45 (2000) Olaszország 2 (1994) TASR-grafikon A The Independent című lap szerint mára várható a tübingeni szakértők megerő­sítése, hogy BSE-fertőzött volt-e a dušejovi szövetkezet szarvasmarhája, vagy sem. A cseh sajtó úgy látja, hogy egyre kevesebben feltétele­zik, hogy a német laboratóri­um szakértői más eredmény­re jutnának, mint cseh kollé­gáik. GÁGYOR ALÍZ Csehország az első nem EU-tag ál­lam Európában, ahol immár bizo­nyítottan felütötte fejét az emberre is halálos veszélyt jelentő kergemarhakór. Bár a harmadik, mindent eldöntő teszt eredményét mára várják, az eddigi két pozitív eredmény alapján máris több or­szág, így Szlovákia, Lengyelor­szág, Litvánia és Ausztria import- korlátozást vezetett be Csehország ellen, Magyarország pedig vissza­vonta a cseh marhabehozatalra ki­adott engedélyeket. Az ITAR- TASZSZ értesülése szerint az Eu­rópai Unió szinte valamennyi tag­állama bevezette már az importti­lalmat, amiről a napokban értesí­tik hivatalosan a cseh hatóságokat. A cseh hivatalos hírügynökség vi­szont úgy tudja, hogy az EU, tekin­tettel a cseh állat-egészségügyi vizsgálatok magas színvonalára, nem tervezi a behozatali korláto­zás érvényesítését. Nyugati lapok szerint Brüsszelben nem lepődtek meg az első cseh BSE-fertőzés hírén. Az Európai Unió szakértői igazolni látják an­Brüsszelben nem lepőd­tek meg az első cseh BSE-fertőzés hírén. nak megalapozottságát, hogy Cse­hországot - a többi kelet-európai országhoz hasonlóan - a „kergemarhakórral valószínűleg fertőzött” kategóriába sorolták. Ebben a csoportban van Szlovákia is, amely a visegrádi négyekhez hasonlóan tiltakozott a minősítés ellen, mondván, nálunk sohasem használták fel a BSE-fertőzés leg­valószínűbb okozójának tartott csont- és húslisztet szarvasmarhák takarmányozására. A cseh BSE- megbetegedés, úgy tűnik, végleg meghiúsítja a reményeket, hogy a térség országai - Szlovéniához ha­sonlóan, ahol az összes levágásra kerülő állatot tesztelik - átkerül­hetnek a II. kockázati csoportba. Mivel a kergemarhakór jeleit hazai tenyésztésű tehénen észlelték, s a dušejovi szövetkezet sohasem im­portált teheneket, a cseh állat­egészségügyi szakértők arra gya­nakszanak, hogy talán a borjútáp lehetett fertőzött. A cseh Zemské noviny által megszólaltatott mező­gazdasági minőségellenőrök rá­mutattak arra, hogy Csehország­ban mindössze ez év januárjától hatályos az a törvény, amely szigo­rítja az állati eredetű hulladék fel­dolgozása során nyert zsiradék fel- használását. A szakhatóságok tud­nak olyan borjútápot előállító ha­zai és külföldi cégekről, amelyek állati vagy növényi eredetű zsírral helyettesítették a tejzsírt. Ezek - törvényi akadályok híján - olyan tápot is forgalmazhattak és forgal­maztak, amelybe állati eredetű hulladék feldolgozása során nyert, a növényi zsiradéknál, a faggyúnál és a disznózsírnál lényegesen ol­csóbb zsiradékot adagoltak. (Cse­hországban január 12-étől kizáró­lag disznózsírral pótolható a bor­jútápok tejzsírtartalma, s azóta ti­los az egyéb zsírokat tartalmazó borjútápok behozatala is.) A Zemské noviny úgy tudja, hogy né­hány gyártó a hétvégén mozgósí­totta üzleti partnereit, hogy „el­tüntesse az olcsóbb zsiradék-fel­használásra utaló nyomokat”. A lap szerint néhány szövetkezetben még fellelhetők olyan zsákok, amelyek bizonyíthatnák az állat­egészségügyi szakértők állítását. Az állatihulladék-feldolgozókat gépekkel, berendezésekkel ellátó choceňi gépgyár képviselői is úgy vélik, hogy a nyugat-európai ere­detű borjútápokba is kerülhetett BSE-fertőzött zsiradék. Arra hi­vatkoznak, hogy Európa nyugati felében a BSE megjelenéséig a kel­leténél alacsonyabb hőmérsékle­ten (90 fok) dolgozták fel az állati eredetű hulladékot, és állították elő a hús- és csontlisztet is. Még két-három évvel ezelőtt sem volt az összes franciaországi, angliai, bajorországi állatfeldolgozó fel­szerelve olyan berendezésekkel, amelyek lehetővé tették a hulla­dék magasabb hőmérsékletű (leg­alább 133 fok) kezelését, feldolgo­zását. A Vier Pfoten (Négy tap- pancs) elnevezésű állatvédő szer­vezet máris óva intett attól, hogy bárminemű marhahúst importál­janak a nem EU-tagországokból. A szervezet arra hivatkozott, hogy Nagy-Britannia 1991 után nagy mennyiségű hús- és csontlisztet exportált Közép- és Kelet-Európá­ba - úja a ČTK hírügynökség. (A szlovák szakhatóságok ezzel kap­csolatban korábban a hibás vám- statisztikára hívták fel a figyelmet, amely nem tett különbséget a hús­liszt és a halliszt, valamint más fe­hérjetartalmú takarmány között.) Csehországban ellentmondó hírek láttak napvilágot arról, hogy mi történik azzal az állománnyal, amelyben a beteg marhát felfedez­ték. Egyes illetékesek azt ígérték, hogy a teljes állományt levágják és megsemmisítik. Jan Fend, az ag­rártárca vezetője már bejelentette, hogy ezentúl minden 30 hónapos­nál idősebb marhát tesztelni fog­nak. (Eddig szúrópróbaszerűen, mintegy 11 ezer állaton végezték el az ellenőrzést.) Ez megközelítő­leg 300 millió koronás többletkölt­séget jelent majd. Fend biztosítot­ta a termelőket, hogy a kormány megtéríti a BSE-kór által keletke­zett kárt. Szlovákiában is szúrópróbaszerű­en vizsgálják a feldolgozásra kerü­ÖSSZEÁLLÍTÁS A csehországi BSE-fertőzés beje­lentésével egyidóben látott napvi­lágot a hír, hogy Hongkongban egy 34 éves nőn a kergemarhakórral összefüggésbe hozható Creutz- feldt-Jakob-kór új változatának (nvCJD) jeleit észlelték. A The Independent szerint Angliában ed­dig megközelítőleg 100 megbete­gedést regisztráltak, közülük 80- an már nincsenek az élők sorában. A kínai származású nő, aki az első ázsiai betegnek számít, korábban több évet élt Nagy-Britanniában. Szlovákiában csak a Creutzfeldt- Jakob-kór (CJD) alaptípusa is­mert, amelyet nem a kerge­marhakór okoz. A CJD-ben évente egymillió emberből egy betegszik meg, nálunk ez az arány Árvában és néhány közép-szlovákiai régió­ban nagyobb. Szakértők szerint ennek genetikai okai vannak. 1975-től napjainkig 127 megbete­gedést regisztráltak Szlovákiában - nyilatkozta lapunknak Éva Mitrová, a lassú vírusos idegrend­szeri fertőzésekkel foglalkozó köz­lő szarvasmarhákat. Eddig az uni­ós módszer alapján megközelítő­leg ezer priontesztet végeztek, az eredmények sorra negatívak vol­tak. A cseh BSE-fertőzéses eset kapcsán a szlovák agrártárca is vizsgálja annak lehetőségét, hogy az összes 30 hónaposnál öregebb tehenet feldolgozás előtt kivizs­gálnák. Durva számítások szerint ez megközelítőleg 150-160 millió koronás pluszkiadást jelentene. Pavel Koncoš szlovák agrárminisz­ter a Hospodárske noviny tudósí­tása szerint a táplálékláncba kerü­lő összes szarvasmarha vizsgála­tát részesítené előnyben, viszont ez a megoldás 600 millió koroná­ba kerülne. A cseh BSE-fertőzés kapcsán még pont vezetője. Az első csehországi BSE-fertőzéssel kapcsolatban a nemzetközileg is elismert szakértő úgy véli, a kergemarhakór előfor­dulásának kockázata térségünk­ben lényegesen nagyobb, mint azt korábban a hazai szakértők felté­telezték. A szarvasmarhák szivacsos agyve- lőgyulladása azután alakult ki, hogy az ember - a hasznosság nö­velése érdekében - hosszú ideig rendszeresen és nagymértékben adagolta a prionfertőzött juhokból előállított csontlisztet a szarvas­marha-táplálékba. A betegséggel később megfertóződtek a szarvas- marhák és más állatfajok. Átter­jedt az emberre is. És ami rosz- szabb, lényegesen megváltozott a beteg prion tulajdonsága is. Amíg a CJD esetében a beteg prion zárt körben fejti ki hatását, csak a központi idegrendszert károsítja, az nvCJD-nél már fennáll a fertő­zés veszélye is, hiszen a patológiai- lag módosult priont például a vak­bélben vagy a mandulában is ki le­het mutatni. „A tudósok régóta fi­gyelmeztettek a fertőzéssel járó ve­egy észrevétel: az emberi szerve­zetre is halálos veszélyt jelentő kór behurcolásának megakadá­lyozására a szlovák hatóságok egy sor intézkedést foganatosításáról döntöttek. Ezek közé tartozik a cseh élő marha és a marhahúsból készült termékek behozatalának, tranzitjának betiltása. Az intézke­dések vasárnap éjféltől érvénye­sek. Ennek ellenére a hétvégén több szlovákiai boltban, szuper­marketben árusították a cseh mar­hahúskonzerveket, mondván, nem kaptak utasítást a termékek kivonására a forgalomból. Ez a kérdés bizonyára felvetődik a mai rendkívüli BSE-bizottság ülésén is, amelyet Dušan Magic fő­állatorvos hívott össze. szélyekre, és sürgetik a szigorú közegészségügyi intézkedések meghozatalát, ám a kutatások eredményeinek gyakorlati megva­lósítása késik, nem egységes” - mutatott rá Mitrová. Tudomása szerint Nyugat-Európában két ta­nulmány is foglalkozik a fertőzés elterjedésének a lehetőségével. Az egyik 80 ezerre saccolja az elkövet­kezendő években megbetegedők számát, a másik ennél is nagyobb növekedést jósol. Pontosabb becs­lések csak egy-két év múlva várha­tók. Brit szakértők szerint a hatva­nas-hetvenes évek szérumaiba be­került valamilyen pnonszármazék, ennek következtében valószínűleg megugrik a fertőzések száma. Éva Mitrová szerint a marhahús fo­gyasztása kisebb kockázatokkal jár, mint példáult a virsli, a hamburger vagy a felvágott fogyasztása, az utóbbiakba ugyanis állati belső szerveket is kevernek, darálnak. A CJD az nvCJD-től eltérően idős korban, általában 60-65 év felett jelentkezik. Mindkét betegség ha­lálos kimenetelű, az nvCJD na­gyon gyors lefolyású, (gyor) Amit a BSE-ről tudni kell Ehetünk bifszteket? A marhahúsban eddig még nem mutatták ki a betegsé­get. Kockázatos lehet viszont egy olyan steak elfogyasztá­sa, amelyet a gerinctáji csonttal együtt sütnek ki, ugyanis így a fertőzött csontvelő is bekerülhet az ételbe. Százszázalékosan te­hát nem lehet kizárni azt, hogy a gerinctáji hús elfo­gyasztása nem veszélytelen. Hogyan terjed a betegség? Az állatokon végzett tesztek kimutatták, elég egy bors- szemnyi nagyságú fertőzött szövetet elfogyasztani, máris tovább terjedhet a betegség. A kutatók azonban nem tud­ják pontosan, miként fertő-' ződhet meg az ember a BSE- vírussal. Melyek a legveszélyesebb szövetek? Az agy- és a csontvelő, a mi­rigyek, a lép, a szem, a cson­tok. A jelenlegi ismeretek szerint nem jelent kockáza­tot a szív, a tüdő, a gyomor és a nyelv. Mi váltja ki a betegséget? Egy apró, prionnak nevezett fehérjerészecske az idegsej­tekben. Mutációja idézi elő a betegséget, amely pedig az agysejteket rombolja. A kergemarhakór (BSE) embe­ri megnyilvánulási formáját új Creutzfeld-Jako- beteg­ségnek (nvCJD) nevezik. Segít a hőkezelés? A háztartásban nem, mivel nagy nyomásra és legalább 133 fokos hőmérsékletre van szükség. Más élelmiszer is lehet BSE-fertőzött? Igen, mindenekelőtt azok, amelyek állati hulladékból készített zselatint tartalmaz­nak. Ilyen zselatint tartal­mazhatnak a joghurtok, zse­lék és gumicukrok. Nem ajánlatosak a füstöltáruk és a konzervek sem, valamint a virsli, a hamburger vagy a felvágott fogyasztása, ezek­be állati belső szerveket is kevernek, darálnak. A tej és tejtermékek teljes mérték­ben veszélytelenek. Megfertőzheti az egyik ember a másikat Creutzfeld-Jakob beteg­séggel? Nem. A kismama megfertőzheti gyermekét? Igen, a kutatók szerint ez lehetséges; kimutatták, hogy a meg nem született kisbárányok is fertőzöttek. Az emberek közt azonban egyelőre nem fedeztek fel ilyen esetet. Melyek a Creutzfeld-Jacob- betegség ismertetőjelei? A kezdeti stádiumban nyug­talanság, furcsa mozdulatok jelentkeznek - olyan jelek, amelyek egy sor neurotikus betegségre utalnak. Általában miért csak a fia­talokat támadja meg a nvCJD? Bár a betegek többsége alig több mint húszéves, Nagy- Britanniában már egy 74 éves ember is belehalt a betegségbe. Gyógyítható? Nem. Halálos betegség. A fertőzött prionok megtá­madják a központi idegrend­szert, s ha a betegség elter­jed, a páciens fél-egy éven belül meghal. Legfeljebb másfél évig él. Az orvosok egyelőre csak a betegek és családjuk szenvedésén tud­nak enyhíteni, (mfd) Egyelőre nem kell BSE-járványtól tartani Csehországban - vélik prágai illetékesek. Josef Holejšovský cseh főállatorvos szerint maximum néhány tucat megbetegedésre lehet számítani. (Illusztáriós felvétel) Szlovákiában eddig csak a Creutzfeldt-Jakob-kór (CJD) alaptípusa ismert Az első ázsiai fertőzött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents