Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-12 / 134. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 12. VAMUCUTÁD K U AH IVi fc N T A R Ártó magabiztosság PÁKOZDI GERTRÚD Szlovákiában egyelőre nem tört ki fogyasztói pánik a kergemarhakór (BSE) csehországi megjelenése miatt. A kereskedőláncok némelyike, rugalmasan reagálva a szomszédban történtekre, hatalmas betűkkel hirdeti: polcain csakis hazai legelőkön hízott szarvasmarha húsát ta­lálja a kedves vásárló. Önmagában ez a tény, nem záija ki, hogy az in­tenzív állattartásban, tehát a profitképzésben ugyancsak szerepet ját­szó csont- és húslisztet kevertek az ősidőktől fogva növényevőként számon tartott jószág takarmányába. Azt pedig, sajnos, jól megtanul­hattuk - egyelőre más kárán -, hogy a kergemarhakór részben a túl­zottan intenzív állattartás következménye. Szlovákiában a mezőgaz­dasági tárca némely felelősei még néhány napja is az indokoltnál ta­lán jóval magabiztosabban utasították vissza, hogy országunkat abba a csoportba sorolták, amelyben bármikor felütheti fejét e kór. A Cseh­országban történtek után viszont már nálunk is az a fő kérdés, vajon az elkerülhetetlen behozatali óvintézkedéseken kívül felkészültünk-e a betegség esedeges itteni megjelenésének megfékezésére. Noha hús- és csonüisztet Csehországhoz hasonlóan évek óta nálunk is tilos a szarvasmarha takarmányába keverni, a félelmetes kór bármely gaz­daságban felütheti a fejét. Még az olyanban is, amelyben papírforma szerint a szigorú takarmányozási előírásokhoz igazodtak, s ráadásul nem importból származó állatról volt szó. Főképp mert a takarmány- keverékekkel is üzletemberek kereskednek, és nem kizárt, hogy ese­tenként a profitéhség győz a kereskedelmi tisztesség fölött. A hírek szerint valószínű, hogy hiba csúszott a csehországi ellenőrzési rend­szerbe. Figyelmeztetés, hogy az illetékes szlovákiai ellenőrző szervek sem lehetnek eléggé óvatosak és körültekintőek, még ha sokba kerül is. Szlovákiában egyelőre elmondhatják a gazdák, hogy állományaik nem BSE-fertőzöttek. A mezőgazdaságból érkező kevés jó hír között kétségkívül ez a legjobb. Ennek ugyan örülhetünk, de az biztos, hogy ez azon kevés területek egyike, amelyeken a önérzeteskedés csak árt­hat az ügynek. Csehország is biztos volt a dolgában, amikor nehezmé­nyezte az EU-nál, hogy abba az országcsoportba került, amelyben fo­kozottan fennáll a szivacsos agysorvadás megjelenésének a veszélye. Ami a szomszédainknál történt, az számunkra is intő példa. CLOSSZA Elsózott tequila BUCHLOVICS PÉTER Történetünk főszereplője egy vi­déki autószerelő, aki olyan város­ban maszekol, ahol a munkanél­küliség meghaladja a 40 százalé­kot, a környéken pedig a hatva- nat is. Ezért még harmincéves Moszkvicsok bütykölését is vál­lalja. Nemrég azonban merőben más megrendelést kapott. A kör­nyék egyik nagymenőjének a csodakocsiját kellett megjavíta­nia. El is készült vele időben, de csak nem jöttek a meseautóért. Felhívta hát a megadott mobil- szánTon a Nagyembert, jöjjön már a verdájáért. Ő azonban le­kezelő modorban és alig titkolt felsőbbrendűséggel üzent vissza: „Most nem érek rá ilyen ügyekkel vacakolni, üljön, szakikám, a ko­csiba, és hozza el ehhez és ehhez a vendéglőhöz ekkorra és ekkor­ra, ha pénzt akar.” Szerelőnk dü­hösen, de az „első a kuncsaft, ha szemét is” elvét követve a mega­dott helyre vitte az autót. Ott már állt a bál, igazi legújabbkori kivagyisággal ünnepelték a Nagyembert. Patakokban folyt a halandók számára megfizethe­tetlen nedű, fogytak a mindenfé­le „börbönök, szkoccsok, csiva- szok, blekenvajtok”, luxusciga­retták tucatjait füstölték már el, mire szerelőnk betoppant. „Jó, hogy megérkezett, üljön le, de rögvest, igyék egyet az ünnepelt egészségére! Hősünk szabódott, mondván, este van ugyan, ám neki még sok a dolga (egyébként sem volt ínyére ez a dorbézoló új­gazdag társaság), ha nagyon mu­száj, legfeljebb egy pikolót kér, fi­zessék ki a javítást, aztán annyi. „Miféle sz... sört az én szünnapo­mon, barátocskám, tequüát iszol sóval, citrommal, bameg, ha én mondom, gyújcsámárá bameg!”- hördült fel az ünnepelt. „Nem dohányzom, s ha már annyira meg akartok hívni, akkor mara­dok a pikolónál” - mondta erre szerelőnk, mire a Nagyember fel­pattant és üvölteni kezdett, az lesz amit ő mond, vagy nem fize­ti ki a javításért járó pénzt. Nos, erre hősünkben is eldőlt a borjú, amúgy sem az a meghunyászko­dó típus, és odavetette a vidék császárának: jobb lenne, ha az al­kalmazottainak a több havi elma­radt bérét fizetné ki inkább, minthogy itt megjátssza a sikeres bizniszment. Azzal felugrott, és rávágta az ajtót a díszes kompá­niára. Tanulság? Nincs. Marad az újgazdagok diszkrét bája. mmmmsm >ilUI «A«TAII NAAlUr Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály-, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Teijeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, ZSr* az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. ot circulations E-mail: redakcia@ujszo.com- Ducký-váltókat is elfogad? Valószínűleg adományozó konferenciát tartanak június 29-én Brüsszelben Ha Belgrád is úgy akaija Jugoszlávia vagy elfogadja a nemzetközi követelést, s megalkotja a Hágával való együttműködést rendező törvényt - ez esetben folya­matos pénzügyi támogatás­ra számíthat vagy elve­szíti az eddig kialakult szimpátiát, gazdasága pe­dig elsüllyed. SINKOVITS PÉTER A döntés persze rendkívül nehéz, ám nagyobb horderejű lehet, mint a múlt év októberében bekövetke­zett fordulat. Egyrészt véglegesen igazolná azt, másrészt tartós esély nyílna a fellendülésre. A képlet na­gyon egyszerű. Kostunicáéknak vi­lágosan tudomására hozták: ah­hoz, hogy június 29-én Brüsszel­ben megtartsák a donátori érte­kezletet, a jugoszláv parlamentnek el kell fogadnia a Hágai Nemzetkö­zi Törvényszékkel való együttmű­ködésről szóló törvényt, ki kell szolgáltatni néhány háborús bű­nökkel gyanúsított személyt, vala­mint hozzá kell lámi Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök ki­adatásának procedúrájához. Ezen feltételek teljesítése esetén a Világ­bank és az Európai Bizottság által előkészített úgynevezett „adomá­nyozói” konferencián több projek­tumot fogadnának el - kezdeti lé­pésként egymilliárd dolláros beru­házási segély formájában -, ame­lyek elsősorban a villanygazdasági és szociális védelmi kormányprog­ramokra irányulnak, s arra, hogy nagyobb társadalmi megrázkódta­tások nélkül lehessen végrehajtani a gazdasági reformokat és a priva­tizációt. Amennyiben Belgrád „el- taktizálná” az ügyet, fondorlatos kibúvókat keresve, akkor a brüsz- szeli találkozón nem vesz részt az USA, s példáját követve Japán és OLVASÓI LEVÉL Elveszett illúziók Tudom, okosabb dolog meggyújta­ni egy mécsest, mint örökké szidni a sötétséget, de sajnos úgy tűnik, mintha állandó éjszakában élnénk, sok ember átállt az éjjeli életre. Az egykoron csupán kutyaugatástól hangos falvak, városok csendjét egész éjszakán át ordítozás, tivor- nyázás, kiabálás „színesíti”. A haj­nali derengés után elhagyott csata­tér képét mutatja sok utca, tér, mintha El Niňo söpört volna végig a tájon. Vandalizmus, erőszak min­den szinten. Hiszen a sötétség jó búvóhely, ugyebár. Az ország me­galakulását kikiáltó vezetők tejjel- mézzel folyó „édenkertjéből” mi Kanada, egyes hírek szerint pedig Anglia és Spanyolország sem. Ez az így is romokban heverő jugo­szláv gazdaság további mélyrepü­lését idézné elő, közgazdászok szerint évente 400 millió dollárnyi kárt okozva. Elkerülhetetlen tényező a közvéle­mény magatartása. Az elmúlt évek során folytatott háborúkban elkö­vetett bűntettekről a jugoszláv saj­tó most már folyamatosan adagolja az információkat, ennek ellenére - felmérések szerint - az átlagpolgá­rok többsége még mindig ellenzi Milosevics hágai kiadatását. A szerbek kezdetben úgy hitték, Szerbia és Montenegró hadserege nem visel hadat az ország más te­rületein, majd amikor kiderült, hogy mégis, akkor ezt amolyan ha­Szlobodan Milosevics volt elnök még koronatanú lehet. zafias ügyként kezelték, de mind­végig elhárították még a gondola­tát is, hogy szerb katonák és szabad csapatok ártalmatlan horvátokat, bosnyákokat és albánokat mészá­roltak le. A döbbenetes áttörést a Radovan Karadzsics és Ratko Mla­dics nevéhez fűződő srebrenicai vérengzést megörökítő dokumen­tumfilm tévés sugárzása jelentette, ám Srebrenica, valamint Vukovár, Szarajevó szétlövetése, Dubrovnik megcsúfítása még műidig homá­lyosan „valahol távol” történt, s nem Kis-Jugoszlávia területén. Riasztó szembesülésre a szerbsé­get igazából a Dunában néhány hete megtalált hűtókocsi késztette, amelyben nyolcvanöt legyilkolt és megcsonkított koszovói albán tete­mét szállították, majd később te­herautókra átrakodva ismeretlen helyen elhantolták. Mindez két év­valósult meg? Napjainkra csupán egy fél lábbal (vagy mindkettővel) sorban tipródó arc nélküli massza képét tükrözi országunk. Elveszett illúziók, azt hiszem, nem szükséges adatokkal aládúcolnom a valót, nincs mit takargatni, pucérság, nyomor, nincstelenség, kilátásta­lannak tűnő jövőkép, süllyedő ha­jó, aki teheti, menekül, de a több­ség továbbra is maradni kénysze­rül, itt lassan már a levegőt is meg­adóztatják, ha nincs rá, fulladj meg, emberke! A soha meg nem valósuló ígéretekkel az egymást kö­vető politikai csoportosulások Du­nát rekeszthettek volna, de sajnos tájainkon nem a hídverés, hanem az árokásás dominál! Érdekes je­lenség, országunkban még mindig akadnak egyének, akik hitelt ad­nak üres hordószónokok felelőtlen ígérgetéseinek, olyan egyéneknek, vei ezelőtt történt, az ügy most pattant ki. Hasonló esetekről sut­togtak tájékunkon, a Vajdaságban is, de a halálkaravánok útját mély titok övezte, az sem mert róla be­szélni, aki valamilyen módon ré­szese volt. Dusán Mihajlovics szerb belügyminiszter kijelentette, még két feltételezett tömegsír után ku­tatnak, s mindezek ismeretében Milosevics volt elnök lehet a koro­natanú. Általános megítélés sze­rint ugyanis az albánok (mintegy ezer személyről lehet szó) mód­szeres lemészárlása nem történhe­tett a katonaság és a rendőrség legfelsőbb vezetésének tudta nél­kül, többen pedig tudni vélik, később a „terep megtisztítására” maga a volt elnök adott parancsot. A nyomok azonban nem tűntek el, s Milosevics most már Jugoszláviá­ban is háborús bűnök elkövetésé­vel vádolható. A szerb vezetés jobbára belátta, hogy Szlobodan Milosevics kiada­tása előbb-utóbb elkerülhetetlen, a „hágai törvény” azonban így is na­gyon nehézkesen születik meg. A fő akadály - szövetségi kormányté­nyezőként - a montenegrói Szocia­lista Néppárt, amely az egységes Jugoszlávia megmaradása mellett száll síkra, ugyanakkor ellenzi azt, hogy jugoszláv állampolgárok fel­ett az országon kívül ítélkezzenek. Vezetőik szerint veszélyes nagyobb engedményt tenniük, mert pártjuk jelentősen veszítene népszerűsé­géből, a tagok közül pedig sokan a rivális Milo Djukanovics táborába sétálnának át. Feltételezhetően azonban kompromisszum születik majd, ellenkező esetben felbomlik az országot jelenleg irányító Szerb Demokratikus Ellenzék és a Szoci­alista Néppárt koalíciója, ami könnyen Kis-Jugoszlávia szétesését is jelenthetné. A szerző vajdasági munkatársunk akiket még a Hyde Parkban szóno­kolva sem hallgatna meg egy ma­gát valakinek tartó menekült sem, ám Szlovákiában ez már csak így megy. Tévét nem érdemes nézni, hiszen csupán állandóan sokasodó tragédiákról tudósítanak, borzolják az amúgy is felajzott idegeket, ár­víz, kergemarha- és egyéb kór, loká­lis háborúk és még sorolhatnám to­vább, vagy pedig az ellenpólus, egy nem valós, szirupos álomvilágba vezetik be az embereket. A biznisz, a nézettség a fontos. Hogy müyen áron? Kit érdekel a lélekrombolás, már a legfiatalabb korosztálynál el­kezdődik, tamagocsik, pokémonok és más szörnyek mérgezik tudatu­kat, a figurák viselkedése agresszi­vitást vált ki belőlük (természete­sen szükség van Meseországra, de nem ilyenre). Sajnos még a Vasár­nap hasábjain is azt erőlteti a pszi­TALLÓZÓ NOVÝ ČAS A rendőrség nem tudja, hol van Ivan Lexa, írták nemrég a lapok - emlé­keztet a szlovák napilap. Ladislav Pittner volt belügyminiszter ugyan megjegyezte, tudják, hol tartózko­dik a SIS volt igazgatója; biztonsági okokból azonban nem árulhatja el. Lexa ügyvédje, Juraj Trokan ugyan­akkor váltig állítja, védencével min­den kapcsolata megszűnt. Érdekes, Lexa viszonylag rendszeresen fizet neki különböző jogi szolgáltatáso­kért, írja a Nový Cas. Jaroslav Ivor, a belügyminisztériumi nyomozóhiva­tal távozott vezetője szerint a szlo­vák rendőrség mindent megtett, amit megtehetett, a többi a Szlová­kia területén kívüli bűnüldöző szer­vekkel való együttműködéstől függ. SME Orbán Viktor táncba hív, úja a szlo­vák napilap tegnapi száma. Emlé­keztet a magyar kormányfő kijelen­tésére, mely szerint Magyarország kénytelen néhány millió munkást „importálni”, ha tartani kívánja a gazdasági fejlődés ütemét. Sza­kértői számítások szerint azonban a következő tíz év során mindössze 350 ezerrel több munkásra lesz szükség; ennek a felét a magyar munkapiac is tudná fedezni. Duray Miklós (MKP) egyetért a magyar kormányfő tervével, Kvarda József szerint azonban áttelepülésre ösz­tönzi a szlovákiai magyarokat. MLADÁ FRONTA DNES Két szlovákiai pártot hasonlít össze a cseh napilap: Robert Fico Smeijét és Pavol Rusko ANO-ját. A két párt fellépésével átalakul a szlovák poli­tikai színpad, ugynis megjelent a politikusok új generációja: a polgá­roknak már nem a régi, klasszikus modell alapján kell szavazniuk Mečiar mellett vagy ellene. Rusko li­berális politikai kezdeményezésnek szeremé láttatni az ANO-t, a cikkíró szerint azonban választási pártról van szó. Fico Smerje ellenkezőleg, vezérhajlamokkal búr; Fico nem ta­gadja, miniszterelnök szeretne len­ni. Karizmatikus személyisége mel­lett Rusko szürkének tűnhet, ám óri­ási előnye, hogy irányítása alatt tartja a Markíza tévét. Erejét már 1998-ban kipróbálhatta, amikor se­gített Dzurindának megnyerni a vá­lasztásokat, Rudolf Schustemek pe­dig megszerezni az államfői széket. Ha meg tudnának egyezni, senki nem tudna velük versenybe szállni; jelenleg azonban szemben állnak egymással, Vladimír Mečiar tehát csak nevet a markába. HOSPOpÁRSKY DEN NÍK A szlovák kormánynak vannak olyan problémái, melyek okozója a pénzhiány; és vannak olyanok, me­lyek már hosszabb ideje tartanak a kabinet határozatlansága miatt. Az utóbbihoz tartozik a korrupció és a bűnözés. A társadalomban egyre in­kább úrrá lesz a érdektelenség, a jo­gok érvényesítése nagyon alacsony színvonalon van. A héten újabb problémával kell szembe nézni, a szakszervezetek tiltakozó megmoz­dulásává. Ennek ellenére Mikuláš Dzurinda kormányfő állítja, Szlová­kia jó hányba halad. chológus, hogy a „nyitott családi légkört semmilyen televíziós ször­nyek nem tudják megmérgezni”. Ez az állítás enyhén szólva is meg­kérdőjelezhető; a régi, hagyomá­nyos mesék, a Piroska és a farkas, a Tom Sawyer, Hucklekerry Finn senkit sem ösztönzött arra, hogy ugorjon ki az ablakon, hiszen sem­mi baja sem eshet. A felnőtteknek vetített szappanoperákról inkább nem is írok semmit. Hogyan to­vább? Lámpát gyújtok, kitárok aj­tót, ablakot a lassan „benépesülő” estnek. A közeli fán egy bagoly nem sok meggyőződéssel öregbíti az éj­szakát. Élj bizakodással, erős és tö­retlen hittel, jönni fog egy jobb kor, amikor a bűn, a sötétség, hazugság és démonok éjszakáját áttöri az iga­zi Édenből érkező fénysugár! Szabó Sándor Királyrév (Peter Gossányi karikatúrája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents