Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-09 / 132. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 9. Agrárvilág Növényvédelmi szakértők meglátása szerint aggasztóan alacsony hatásfokú a kiskertek és a háztáji szőlők védelme Gyakran vétnek a szőlősgazdák Az utóbbi évtized növényvédelemi tapasztalataiból világosan kirajzolódik, hogy aggasztóan alacsony hatásfokú a kiskertek és a háztáji szőlők védelme. Ezt bizonyítja csapadékos évjáratokban a peronoszpóra, a száraz, meleg évjáratokban pedig a lisztharmat. Súlyos károkat okoz a szürkepenészes fürtrothadás is. CSEKES ZOLTÁN Az elmúlt évtizedben nem csupán a permetszerek drágultak, hanem a növényvédelmi technológiai fegyelem is jelentősen fellazult, sajnos még a nagyüzemekre is érvényes ez a megállapítás. Szerencsére ma már csak elvétve fordul elő, hogy valahol rosszul megválasztott permetszereket alkalmaznak. Gyakori hiba viszont, hogy azonos célra használható többféle szer közül nem a leggazdaságosabbat, a legjobbat használják. Ugyancsak gyakori hiba, hogy a lisztharmat ellen például csak Fundazollal permeteznek, noha a gyakorlat igazolta, hogy ennek a szernek a használata már nem nyújt kielégítő védelmet. Nagyon gyakran előfordul, hogy a termelők - bizalmadanságból, egyéni elgondolásból, a hosszabb ideig tartó védelem elérése érdekében stb. - önkényesen megnövelik (időnként 30-100 százalékkal is) a permedé töménységét. Ez ugyan nem eredményezi a vegyszerek hatástalanságát, de más veszélyeket hordoz magában - perzselést eredményez, vagy más élelmezés-egészségügyi veszélyeztetéssel jár. Ezért csakis a használati utasításban megadott töménységgel szabad permetezni! Emelni a töménységet csak akkor kell, ha a háti motoros permetezőgépek használatával, finomabb csepp- képzéssel a szokásosnál kevesebb permetlevet használunk. Egy példa: ha a szokásos hátigépes permetezéshez viszonyítva a háti motoros permetezőgéppel 50 százaJelentősen fellazult a növényvédelmi technológiai fegyelem. lékkai kevesebb permedevet használunk, akkor a permedé töménységét kétszeresére kell növelni. A növényorvosok gyakran tapasztalják, hogy a háztáji szőlőt nem akkor permetezik, amikor egy-egy betegség kialakuló fertőzésveszélye ezt indokolja, hanem amikor a termelők éppen ráérnek. Találkoztunk azonban olyan szélsőséges esetekkel is, amikor peronoszpóra, vagy lisztharmatjárvány ellenére csupán 3-4 alkalommal permeteztek, vagy amikor mechanikusan, minden héten permeteztek, noha a helyzet ezt egyáltalán nem indokolta. Alapszabály, hogy csapadékos, hűvös időszakokban, főként a szőlő fő növekedési időszakában - május közepétől július közepéig - a peronoszpóra ellen 7-10 naponként permetezzünk, kevésbé csapadékos időszakokban pedig 12- 14 naponként. Gyakran tapasztaljuk azonban, hogy a szárazabb időszakokban, amikor a peronoszpóra ellen 8-10 naponként sem indokolt a permetezés ismédése, a szőlőt egyáltalán nem permetezik, noha ezt az ilyenkor nagymértékben fokozódó lisztharmatveszély és az atkakárosítás veszélye megköveteli. Alapvető követelmény, hogy a tartósan száraz, meleg periódusokban sem szabad 14 napnál hosszabb ideig védelem nélkül hagyni a tőkéket, de üyenkor elsősorban a lisztharmat elleni szerek használata ajánlott. A betegségek elleni védekezést május első napjaiban meg kell kezdeni, és augusztus közepéig az elmondott elvek alapján folyamatosan végezzük el. Járványos években általában 9-10 permetezéssel biztonságosan megvédhető a szőlő. Nagyon sok háztáji termelő alábecsüli a szőlőmolyok szerepét a szőlővédelemben, pedig hatékony Nagyon gyakran a termelők megnövelik a permedé töménységét. leküzdésük nélkül szinte lehetetlen a szürkepenészes fürtrothadás megelőzése. A felsorolt hibák ugyan már önmagukban is rontják a szőlő növény- védelmének hatékonyságát, e ponton mégis szeretnék részletesebben is kitérni a permetezés gondos elvégzésére. Tapasztalataim alapján ugyanis a termelők éppen ennek tulajdonítják a legcsekélyebb figyelmet. A permetezést minden alkalommal úgy kell elvégezni, hogy a permedé egyenletesen borítsa a levelek színét és fonákját, továbbá a hajtásokat és a fürtök felületét. Arra kell törekedni, hogy a legveszélyeztetettebb helyekre, a tőkék belsejébe is bejuttassuk a permetszert, mert leggyakrabban itt következik be a fertőzés. A korszerű nagyüzemi axiális permetezőgépek e követelménynek már eleget is tesznek, ezért a nagy szőlőtermesztő gazdaságokban biztonságos a szőlő védelme. Ezzel szemben a háztáji szőlőültetvényekben az elnagyoltan és elsietetten végzett permetezések miatt alacsony hatásfokú és megbízha- tadan a növényvédő szeres védelem. A hanyag permetezések következményeit - járványok idején - még a gyakori permetezések sem ellensúlyozzák. Számos gazdálkodó a súlyos károk láttán helytelenül azt gondolta, hogy a ma kapható gombaölő szerekben van a hiba. Meggyőződésem, hogy többletköltségek nélkül, csupán a permetezések fokozotabb, gondosabb végrehajtásával növekedne a növényvédelem eredményessége, s itt nem csupán a szőlőre gondolok. Ezt a célt szolgálná az is, ha egyes helyeken a megfelelő térállás lda- lakításával, metszéssel, zöldmunkával stb. csökkentenék a szőlők, illetve a tőkék lombozatának zsúfoltságát, hogy így növekedjen az állomány szellőzése. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa A tartósan száraz, meleg periódusokban sem szabad 14 napnál hosszabb két. Ilyenkor elsősorban a lisztharmat elleni szerek használata ajánlott. ideig védelem nélkül hagyni a tőkéZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony június 7-én Komárom június 7-én Rimaszombat június 7-én Zseliz június 7-én Losonc május 31-én Kassa június 7-én sárgarépa 36-40 Sk/kg 12 Sk/csomó 15 Sk/kg 8 Sk/csomó 22-26 Sk/kg 26 Sk/kg petrezselyem 15 Sk/csomó 16 Sk/csomó 15 Sk/csomó 8 Sk/csomó 42 Sk/kg 40 Sk/kg újburgonya 32-36 Sk/kg X 28 Sk/kg X 32-38 Sk/kg 32 Sk/kg savanyú káposzta 22 Sk/kg 18 Sk/kg X X X X paprika 90-100 Sk/kg X 70-80 Sk/kg 8-10 Sk/db 150175 Sk/kg 100 Sk/kg karalábé 6-12 Sk/db 4-6 Sk/db 10 Sk/db 4-5 Sk/db 10-12 Sk/db 9 Sk/db zeller 40 Sk/kg X 8 Sk/db X 26 Sk/db 18 Sk/kg káposzta 16 Sk/kg 10 Sk/fej 15 Sk/fej 16 Sk/db 23 Sk/kg 15 Sk/kg fejes saláta 8-10 Sk/kg 5 Sk/fej X 4-5 Sk/fej 5-8 Sk/fej 13 Sk/fej retek 8-10 Sk/csomó 6 Sk/csomó 10 Sk/csomó 5 Sk/csomó 6-12 Sk/köteg 10 Sk/csomó hagyma 22 Sk/kg 15-20 Sk/kg X X 21-25 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 35-42 Sk/kg 30-36 Sk/kg 40 Sk/kg 45-50 Sk/kg 54-60 Sk/kg 39 Sk/kg karfiol 20-35 Sk/db 10-35 Sk/fej 36 Sk/fej 15-25 Sk/db 52 Sk/db 22 Sk/db dió X 120 Sk/kg X . 100 Sk/kg X 120 Sk/kg mák 100 Sk/kg 120 Sk/kg X 80 Sk/kg X 100 Sk/kg kel 16-18 Sk/kg 15 SK/fej X 18 Sk/db 58 Sk/kg 35 Sk/kg alma 24-32 Sk/kg X X X 19-30 Sk/kg 18-26 Sk/kg zöldborsó 36-40 SK/kg 30-40 Sk/kg X X X X fokhagyma 60-70 Sk/kg 60-72 Sk/kg 45 Sk/kg X 5866 Sk/kg 70 Sk/kg uborka 14-30 Sk/kg 14 Sk/kg 20 Sk/kg 20-25 Sk/kg 32-45 Sk/kg 30 Sk/kg tojás 2,50-2,60 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db X 2,502,70 Sk/db 2,00-2,30Sk/db főldieper 70-80 Sk/kg 50-60 Sk/kg X X X X AGRÁRMORZSÁK Veszteséges az Agrotauris Rimaszombat. A rimaszombati Agrotauris Kft. az idei év első három hónapjában, 26,6 millió koronás bevételek mellett, 1,8 milliós veszteséget könyvelhetett el, amit a takarmánykeverékek felvásárlásával magyaráznak. A kft. tavaly 34%-kal, 14,5 millió koronára növelte a nyereségét. Bevételei elérték a 150 millió koronát. Idén 18%-kal szeretnék növelni a bevételeiket, és az évet 14,6 millió koronás nettó nyereséggel akarják zárni. Az Agrotauris 154 alkalmazottjával jelenleg 6500 hektárnyi földet művel, és hat termelőüzemet működtet, (t) Jó termés az olajosnövényekből Pozsony. Az olajosnövények idei termése az EU-országokban akár 5 százalékkal is meghaladhatja a tavalyi termést - állítják az Európai Gabonakereskedők Szövetségének képviselői. A szövetség utolsó jelentése szerint az idei termés eléri 14,11 millió tonnát, a tavalyi 13,4 millió tonna után. Az olajosnövények vetésterülete idén 3,2 százalékkal, 5,5 millió hektárra nőtt. A repcetermés az Európai Unióban elérheti a 9,5 millió tonnát, ami a hektárhozam növekedésének köszönhető, hiszen a vetésterülete idén 10 százalékkal csökkent. A legna- gyob csökkenés Franciaországban volt, a vetésterület egyedül Németországban nőtt. (ú) Pusztít a szárazság Pozsony. A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) az idei öntözési szezon megkezdése óta 12,2 millió köbméternyi vizet adott a mezőgazdászoknak. Jelenleg több mint 38 ezer hektárnyi területet öntöznek főként a Duna- szerdahelyi, Galántai, Komáromi, Pozsonyi, Nagyszombati, Nyitrai és Lévai járásokban. A földművelésügyi tárca ajánlása szerint a szárazság miatt jelenleg minden terményt öntözni kell az összes régióban. Tavaly a szárazság miatt 3 ezer hektáron kellet kiszántani a zöldséget, az előző évhez képest a termés így 220 ezer tonnával csökkent, (ú) Apadó lengyel cukortermelés Varsó. Lengyelországban ugyan a tavalyihoz hasonló nagyságú területen, mintegy 340 ezer hektáron termesztenek cukorrépát, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban a hektárhozamok 5%-kal csökkennek. Idén így 12,5 millió tonnás termésre számítanak, a tavalyi 13 müliós termést követően. Emiatt az elkövetkező szezonban csökken a cukortermelés is: elemzések szerint ez mintegy 1,9 millió tonnára esik vissza, (a) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. június 11-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,000 Magyar forint (100) 17,187 Angol font 69,782 Német márka 21,986 Cseh korona 1,263 Olasz líra (1000) 22,208 Francia frank 6,555 Osztrák schilling 3,125 Japán ien (100) 41,931 Spanyol peseta (100) 25,844 Kanadai dollár 33,310 Sváici frank 28,221 Lengyel zloty 12,709 USA-dollár 50,600 Értékeltek az érsekújvári régió szőlőtermelő gazdái Borpiaci rendtartást ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Muzsla. Több mint nyolcvan szőlőtermesztő és feldolgozó vett részt az idei Érsekújvári Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének szőlőtermesztési szaknapján. A rendezvény résztvevői az elmúlt év szőlőtermesztési eredményeit értékelték. A gazdák főként a szőlő alacsony felvásárlási árát kifogásolták. A feldolgozóknak pedig az nem tetszik, hogy minden évben aránylag alacsony áron több ezer liter mustot hozunk be külföldről. A rendezvényen előadások hangzottak el az EU-ban érvényes borpiaci szabályozásról. A rendtartás célja a piaci szabályozáson túl a termelő támogatása azzal a céllal, hogy javuljon a bor minősége. A borpiaci rendtartás termékspecifikus, azaz tartalmazza a szőlő és a belőle készült bor előállítására, felhasználására vonatkozó valamennyi előírást. A muzslai rendezvényen bemutatott 26 fehér és 13 vörösborból a szakértők a legjobbnak kijáró aranyérmet a fűti szövetkezet 1997-es évjáratú olasz rizlingjénet ítélték, amely a maximális 20 pontból 18,9 ért el. A fehérborok közül díjazták a muzslai Rivel Kft. Breslave, a vörösborok kategóriában pedig a szímői szövetkezet Cabernet Moravia elnevezésű borát. (M. F.) Növekszik Kelet-Európa országainak búzakínálata Csökkennek az árak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bulgária, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország és Románia búzakínálata az idén 8-58 százalékkal bővülhet a tavalyi aszályos év után. Ez az árakat is lefelé nyomja majd a kelet-európai régióban. A Reuters elemzése szerint Magyar- ország búzatermése jelentősen 3,7-3,9 millióról akár 5 millió tonnára - nőhet, ha időben jön a csapadék-utánpótlás. Ebből 1,0-1,2 millió tonna szállítható ki, valószínűleg 73,5 dollár körüli tonnánkénti kezdőáron. Ennél is nagyobb növekedés várható Romániában, ahol hétmillió tonnás termésre számítanak a tavalyi - abszolút mélypontot jelentő - 4,42 millióval szemben. Ebből mintegy másfél millió tonna jut exportra, ám valószínűleg csak októbertől, amikor a belső árak már a világpiaci szint alatt lesznek. A fekete-tengeri Constanta kikötőjében a jó minőségű malmi búza tonnánkénti ára 90-95 dollárra süllyedhet a tavalyi 105 dolláros átlagról. A román kivitel késleltetése főleg Bulgáriának lehet kedvező, ahol 2,84 millióról 3,1-3,3 millióra nőhet a kínálat, mintegy 600 ezer tonnás exportot megengedve. A jó minőségű malmi búza tonnájáért (július eleji szállításra) jelenleg 100 dollárt kérnek a várnai kikötőben. Jugoszláviában is 250-300 ezer tonnás exportra számítanak, miután a tavalyi 1,9 millió után az idén 2,5 millió tonnát arathatnak. Lengyelország gabonatermése 22,3 millióról 25,1-26,1 millió tonnára nőhet, ebből mintegy 8,5 millió tonna lehet a 6-8 százalékkal gyarapodó búza. így várhatóan már csak 0,9-1,4 mülió tonnás búzaimportra szorul majd. (VG)
