Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-31 / 124. szám, csütörtök
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 31. Megszavazták a lex Répássyt Budapest. Kedden késő este az Országgyűlés módosította a Polgári törvénykönyv személyiségijogok védelmére vonatkozó rendelkezéseit. A lex Ré- pássyként ismertté vált jogszabály-változtatás a sajtó-helyreigazítás mellett bevezeti a válaszadás jogának elnevezett intézményt is. A szavazás előtt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter elmondta: támogatja az előteijesztő azon javaslatát, hogy a törvény hatályba lépése előtt az Alkotmánybíróság az indítványt vesse alá előzetes normakontrollnak. (MTI) Lesz orosz csapatkivonás Chisinau. Oroszország és az EBESZ egyezményt írt alá a Dnyeszter menti területen állomásozó orosz csapatok kivonásáról. A Moldovai Köztársaság túlnyomórészt oroszok lakta Dnyeszter menti területe 1991-ben kikiáltotta Chisinau- tól való elszakadását. A térség orosz és moldován lakosai közötti harcok több száz halálos áldozattal jártak, s csak akkor szűntek meg, amikor Moszkva 2500 fős békefenntartó csapattestet küldött a térségbe. (MTI) George Bush gesztusa Washington. Az amerikai elnök közölte: kérni fogja a kongresszust, hogy hosszabbítsa meg a Kínával való szokványos külkereskedelmi viszony hatályát. A korábban a legnagyobb kedvezmény elveként emlegetett jogi státust azért kell most meghosszabbítani, mert a kongresszus tavaly úgy szavazta meg e jogállás tartós érvényesítését, hogy hatályba lépéséhez Kínának a WTO-hoz való csatlakozását szabta feltételül. Ez pedig mindmáig nem teljesült. (MTI) Bush szerint javaslata javítja a szabadság létrejöttének előfeltételeit Kínában (TASR/AP) Vannak politikai foglyok Tibetben Peking. A kínai hivatalos sajtó tegnap elismerte, hogy mintegy száz politikai foglyot tartanak őrizetben Tibetben. A China Daily a tibeti börtönök életéről szóló cikkében arról számolt be, hogy a 2300 elítélt 5 százaléka „kémkedés, felforgatás és terrorizmus” vádjával került börtönbe. Ezek a leggyakoribb vádak, amelyek alapján elítélik a Tibet függetlenségéért harcolókat. (MTI) Államtitkárok kiváltsága Kijev. Kucsma ukrán elnök rendeletet írt alá az államtitkári tisztségek létrehozásáról. A közigazgatási reform végrehajtásával kapcsolatos rendelet értelmében az államtitkárokat az elnök nevezi ki (öt évre) a miniszterelnök javaslatára. Az államtitkárok a kormány távozásakor a helyükön maradnak. (MTI) A félszáz külügyminiszter a balkáni helyzetnek szentelte a legnagyobb figyelmet Különtalálkozó az orosz-amerikai csúcs előkészítéséről Budapest jól debütált Orbán Viktor magyar kormányfő külön is találkozott Colin Powell amerikai külügyminiszterrel (TASR/AP) Budapest. Két nagy témakörre osztható a NATO-külügy- miniszterek kétnapos budapesti tanácskozásának tegnapi programja. A kora reggeli óráktól európai uniós kollégáikkal trágyaltak, majd pedig az ún. békepartnerekkel folytattak eszmecserét. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Történelmi találkozóként értékelte George Robertson főtitkár a NATO és az EU első közös külügyminiszteri értekezletét, amely, megerősítette, hogy a két szervezet képes a hatékony és eredményes együttműködésre. A másfél órás tanácskozás mérlegét közös nemzetközi sajtóértekezleten vonta meg a NATO főtitkára, továbbá az EU képviseletében Anna Lindh svéd külügyminiszter, valamint a Macedóniában sikerrel közvetítő Javier Solana. Mindhárman úgy értékelték, hogy a NATO és az EU közös erőfeszítéseinek eredményeként reménykeltőbb a helyzet Macedóniában és Dél-Szer- biában, bár a tartós béke és stabilitás megteremtése érdekében további nemzetközi közreműködésre van szükség. Az önálló európai védelem megteremtésével kapcsolatban előrehaladásról beszéltek, részleteket azonban nem ismertettek. Robertson derűlátónak mondta magát a gyorsreagálású európai haderő felállítását akadályozó török magatartás megváltozását illetően. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások folytatódnak. A részvevők egyformán fontosnak tartották az úgynevezett „Berlin-plusz” csomag véglegesítését, azaz annak a mechanizmusnak a kidolgozását, amely arról rendelkezik, hogy az unió miként veheti igénybe a NATO eszközeit és kapacitásait. Arról egyikük sem tett említést, hogy milyen mértékben változott az EU-dön- tésekbe nagyobb beleszólást sürgető török magatartás. Az Euroatlanti Partnerségi Tanács tagállamai (19 NATO-tag+27 további ország) megvizsgálták annak lehetőségét, miképp lehetne erősíteni a biztonságot az euroatlanti térségben - áll egyebek között a tanácskozásról kiadott közleményben. A részvevők üdvözölték azokat a kezdeményezéseket, amelyek a gyakorlati regionális együttműködés elmélyítését célozzák Délkelet-Európá- ban, a Baltikumban, a Kaukázusban, valamint Közép-Ázsiában. A dokumentumból kitűnt, hogy ezen a tanácskozáson is a balkáni helyzetnek szentelték a legnagyobb figyelmet. Minden szempontból sikeresnek értékelte a NATO budapesti külügyminiszteri értekezletét és a hozzá kapcsolódó tanácskozásokat a házigazda Martonyi János magyar külügyminiszter. Martonyi nagyobb előrelépést lát az önálló európai védelmi képesség ügyében, mint amire a nemzetközi sajtó tudósításaiból következtetni lehet. Bár a NATO-bő- vítés formailag nem szerepelt napirenden, az egyértelműen kivehető volt, hogy a folyamat nem áll meg - hangsúlyozta. Egyetértés van abban, hogy a további tagfelvétel körét és idejét a kritériumok teljesítéséhez kell kötni, egyetlen országot sem érhet tehát hátrány földrajzi vagy történelmi okok miatt, s az alapvető döntéseket már a NATO jövő évi, prágai csúcstalálkozóján meg lehet hozni, (m, t) Megállapodás a koalíció szláv és albán pártjai között Solana sikerrel járt MTI-HÍREK Szkopje. Sikeres volt Javier Solaná- nak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének macedóniai közvetítése. Solana Budapestről utazott kedden Szkopjéba, majd visszatért a magyar fővárosba. Solana közvetítésének eredményeként a macedón kormányban résztvevő pártok bejelentették, hogy a testület folytatja munkáját, és felújítják a politikai válság megoldását szolgáló tárgyalásokat is. A macedón kormányt adó albán és macedón pártok közötti viszályt az váltotta ki, hogy az albánokat tömörítő két legnagyobb párt békemegállapodást írt alá az albán többségű területek elszakítá- sáért harcoló fegyveresekkel (UCK). A tegnap ismertetett részletek szerint a macedón kormánykoalíció szláv és albán pártjai megegyeztek abban, hogy az ország jövője kizárólag demokratikusan választott képviselők tevékenysége révén alakítható. A koalíciós pártok találkozója után Trajkovszki államfő bejelentette, hogy érvénytelennek nyilvánították a kormányban részt vevő két albán párt és az UCK május 22-én kötött együttműködési megállapodását. A találkozóról kiadott közös nyilatkozatot tegnap a NATO és az EU budapesti külügyminiszteri ülése elé teijesztették. A dokumentumban a macedón kormánypártok elfogadhatatlannak nyilvánították az erőszak alkalmazását politikai célok elérésére, és kötelezettséget vállaltak a béke helyreállítására, kizárólag politikai párbeszéd útján. M u n kae rő-áram l ás Van közös álláspont Brüsszel. Az EU-országok tegnap megállapodtak a csatlakozási tárgyalások egyik legkényesebb fejezetére, a munkaerő szabad áramlására vonatkozó közös tárgyalási álláspontjukról. Az MTI brüsszeli diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy a nagykövetek ülésén Spanyolország is elfogadta a soros svéd elnökség legutóbbi kompromisszumos tervezetét, és annak valameny- nyi lényeges eleméről sikerült megegyezni. Bizonyos technikai kérdéseket tisztázni kell még, és egyes tagországok esetében szükség van a kormányok végleges jóváhagyására is. Ettől eltekintve azonban a közös álláspont kész, és felkerülhet a csadakozási tárgyalások pénteki napirendjére. (MTI) Budapest szerint növelni kellene a tagállamok befizetését a Visegrádi Alapba Mától V4-CSÚCS Krakkóban Ivanov: nem volt aj ánlat MTI-JELENTÉS Budapest. Igor Ivanov orosz és Colin Powell amerikai külügyminiszter kétoldalú megbeszélésére tegnap délelőtt került sor Budapesten, s elsősorban Putyin orosz és Bush amerikai elnök június 16-i ljubljanai találkozóját készítették elő. Ivanov emlékeztetett arra, hogy Putyin kedden találkozott Arafat palesztin elnökkel, és telefonbeszélgetést folytatott Sáron izraeli miniszterelnökkel. Aláhúzta, hogy Oroszország egyeztette a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos lépéseit az USA-val és az Európai Unióval. A Balkánnal kapcsolatban különösen a macedón helyzetet nevezte nyugtalanítónak. Közölte: Oroszország azt javasolja, hogy a térség államai kössenek megállapodásokat, amelyekben rögzítík a nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségét, és elkötelezik magukat a területi integritás és a szuverenitás tiszteletben tartása mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Ivanov határozottan cáfolta, hogy Moszkva ajánlatot kapott volna az USA-tól orosz rakéták megvásárlására. Leszögezte, hogy erről semmiféle tárgyalásokat sem folytattak. Kényelmes jobbközép többség mindkét házban Összeült az új parlament MTI-HÍR Róma. Összeült tegnap az új, jobbközép többségű olasz parlament két háza, hogy megválassza a szenátus és a képviselőház elnökeit, úrnak indítva a Silvio Berlusconi kormányának megalakításához vezető intézményes folyamatot. Ezzel kezdetét vette Itáliában a háború utáni tizennegyedik parlamenti ciklus, amelyben a Berlusconi vezette jobbközép Szabadságjogok Háza (CDL) szövetség kényelmes többséget élvez a törvényhozó testületben: 365 helyet birtokol a 630 tagú képviselőházban, 177 mandátumot mondhat magáénak a 324 tagú szenátusban. Berlusconi pártja, a CDL gerincét alkotó Forza Italia (FI) túlgyőzte magát: több parlamenti helyet szerzett, mint amennyit valójában be tud tölteni. Tucatnyi mandátumának a sorsa van még függőben. Ennek oka, hogy az FI - az összes többi párthoz hasonlóan - a kelleténél nagyobb mértékben élt a vegyes választási rendszer által nyújtott „kiskapuk” lehetőségével. A képviselők tegnap Marcello Perát, a Forza Italia színeit képviselő politikust választották a szenátus elnökévé. Érdekességnek számít, hogy ezúttal kevesebb nő került be a törvényhozásba, mint a korábbiakban, arányuk mindössze 9,2 százalék (a világátlag 13,7 százalék). A mitterrand-i korszak kiemelkedő politikusa volt Börtön vár Dumas-ra MTI-HÍR Párizs. Hathónapi letöltendő börtönbüntetésre és kétévi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték tegnap Párizsban Roland Dumas volt külügyminisztert az Elf francia olajkonszernnel kapcsolatos, 60 millió frankos korrupciós ügyben. A mitterrand-i korszak kiemelkedő politikusát ezenkívül egymillió frank pénzbüntetés megfizetésére is kötelezték. Christine Deviers- Joncour asszonyra, Dumas volt kedvesére háromévi elzárást szabott ki a bíróság - ebből másfél évet felfüggesztve -, valamint 1,5 millió frank pénzbüntetést. Alfred Sir- vennek, az Elf kulcsemberének négy évet kell börtönben töltenie, és 2 millió frank megtérítésével tartozik, a megkárosított cég volt első Roland Dumas (TASR/AP) emberét, Lóik Le Floch-Prigent-t pedig három és fél év szabadság- vesztéssel sújtották 2,5 mülió frankos pénzbüntetés kíséretében. Megnőtt az iszlám terroristák támadásainak veszélye Amerikai aggodalmak MTI-HlR Washington. Az USA szerint megnőtt annak a veszélye, hogy iszlám terroristák amerikaiakat támadjanak meg, miután az USA-ban bűnösnek találták Oszama bin Laden szaúdi milliárdos négy hívét, amerikai követségek elleni terrorakciókban való közreműködésük miatt. Az illetékes New York-i bíróság kedden bűnösnek mondott ki négy férfit abban, hogy Afrikában részt vett két amerikai nagykövetség felrobbantásában. Az USA nairobi (Kenya) és Dar es Salaam-i (Tanzánia) nagykövetségének épülete ellen 1998 nyarán hatalmas erejű pokolgépes merényletet hajtottak végre, szinte percre azonos időben. A két robbantásban összesen 224-en haltak meg, köztük 12 amerikai. Kabulban tegnap közölték: az afganisztáni tálib rendszer semmilyen körülmények között nem adja ki Washingtonnak a terrorizmussal vádolt bin Ladent. Ellenőrizni szeretné a ‘92-es népszámlálás adatait Funar nem nyugszik MTI-JELENTÉS Budapest. A visegrádi csoportba tartozó négy állam - Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia - kormányfői találkozót rendez ma és holnap a lengyelországi Krakkóban. Lőrincz Csaba helyettes külügyi államtitkár jelezte: Órbán Viktor azt vázolja majd, müyen programot kíván követni Magyarország a V4 következő soros elnökeként. Az alapirányok ismertetését később részletes egyeztetések követik alacsonyabb szinten. Az egyik legfőbb magyar cél ugyanis éppen az, hogy a csoport nevében javaslatokkal fellépő kormányok a jövőben nagyobb mértékben koordinálják kezdeményezéseiket a partnerekkel. A csoport elnökeként Budapest a közép-európai identitás erősítését tekinti majd legfőbb céljának. Ehhez már létező, alkalmas eszköz a Visegrádi Alap, amelyet a közös kulturális, oktatási és környezetvédelmi programok támogatására, valamint az ifjúsági cserekapcsolatok előmozdítására hozott létre tavaly a négy állam. Budapest megítélése szerint az alap hatékonyabb működtetéséhez számottevően növelni kellene a tagállamok befizetését, s ezt indítványozni is fogja a cseh, a lengyel és a szlovák partnernek. Lőrincz szerint- a magyar kormány nem tartaná célirányosnak a V4 kibővítését új tagokkal, de nagyon is híve annak, hogy a visegrádi négyek erősítsék együttműködésüket a kooperáció iránt érdeklődést mutató országokkal és országcsoportokkal, így a Benelux államokkal. Budapest alapos megfontolásra fogja javasolni a V4 tagállamainak a szélesebb körű közép-európai partnerségre irányuló osztrák kezdeményezést, amely a visegrádi államok és Ausztria intézményesített kapcsolatrendszerét állítaná e közép-európai együttműködés tengelyébe. HUNOR PRESS Bukarest. A román kormányfőhöz intézett levelében Gheorghe Funar polgármester kéri, hogy bocsássák rendelkezésére az 1992 januárjában készített népszámlálás során használt kérdőíveket, amelyeken „Kolozsvár egyes lakói magyar nemzetiségű románoknak vallották magukat”. Funar a polgármesteri hivatal, a prefektúra és a statisztikai hivatal képviselőiből álló bizottságot szeretne létrehozni, hogy a helyszínen ellenőrizzék és felfrissítsék az 1992-es népszámlálás adatait. Kolozsvár ura a magyar nemzetiségű lakosság számának csökkenésére hivatkozva akarja megakadályozni a már hatályba lépett köz- igazgatási törvény anyanyelvhasználatot szabályozó cikkelyeinek érvényesítését. A törvényt ott kell alkalmazni, ahol egy kisebbség aránya eléri a húsz százalékot. Az 1992-es népszámlálás szerint Kolozsvár magyar lakosainak aránya majdnem eléri a 22 százalékot.
