Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-29 / 122. szám, kedd

14

Kultúra - oktatás

ÚJSlzÓ 2001. MÁJUS 29.

Ösztöndíjasok bemutatkozása

Somorja. Ma 19 órakor nyílik az At Home Galleryben a Művészetek háza két ösztöndíjasának, Yvette Martini és Cosmin Pop romániai képzőművészek kiállítása, (ú)

Szász János amerikai rendezők céhében

Budapest. Szász János filmrendezőt felvették a Directors Guild of America (Amerikai Rendezők Céhe) tagjai közé. Az amerikai és külföldi filmrendezők érdekvédelmi szervezete 1938-ban alakult. Kimagasló szerepe van abban az alkufolyamatban, amelyet a filmrendezők, valamint a színészek és a forgatókönyvírók folytatnak a nagy stúdiókkal a filmek jövedelméből való nagyobb részesedésért. A filmunió sajtóirodája emlékeztet arra, hogy Szász János legutóbb Steven Spielberg kérésére egyórás dokumentumfilmet rendezett a holocaust magyarországi történetéről. (MTI)

Ingyenes romanyelvtanfolyam

Pozsony. A Helsinki Polgári Társulás szeptembertől ingyenes romanyelvtanfolyamot indít szerkesztőknek, újságíróknak, polgári társulások aktivistáinak, politikusoknak, az államigazgatásban dolgozóknak és mindazoknak, akik bármilyen célból el akarják sajátítani a roma nyelv alapjait, akiket érdekel a roma etnikum története, és közelebbről meg akarják ismerni a romák lélektanát, gondolkodásmódját. A tanfolyam 2001. szeptember 3-tól 2002. június 24-ig tart, az órák hétfőnként 17-től 18.30-ig lesznek. Részletes tájékoztatást a 07/44887927-es telefonszámon adnak. Mivel a létszám korlátozott, a szervezők kérik, hogy az érdeklődők június 10- ig küldjék bejelentkezésüket: Helsinské občianské zhromaždenie v SR, Pionierska 12, 831 02 Bratislava, (ú)

SZÍNHÁZ

___________________POZSONY___________________

SZ

LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hófehérke és a hét versenyző 11 Nabucco 19 KIS SZÍNPAD: Ugyan, ugyan ezredesnél 19

KASSA

ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Figaro házassága 19 STÚDIÓ: A sötét lady, avagy Játssz Shakespearet 10 Mindenki ege 19.30

KOMÁROM

JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 10,14

TATABÁNYA

JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: A király meztelen 14.30 MOZI POZSONY

HVIEZDA: A mexikói (amerikai) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: A kis Nicky (amerikai) 16,18 Purpur folyók (francia) 20.30 MLADOSŤ: Ne áruld el otthon! (francia) 15.45, 17.30 Minden, amit a szexről tudni akartok, de nem meritek megkérdezni (amerikai) 20 CHARLIE CENTRUM: Ne áruld el otthon! (francia) 19 Magányosok (cseh-szlovén) 17 A gyanú (amerikai) 19 Csokoládé (amerikai) 20.30 A vámpír árnyékában (amerikai) 20.45 Teljes napfogyatkozás (francia-angol-belga) 20 A bohóc és a királylány (cseh) 19

KASSA

DRUŽBA: A kocka (amerikai) 16, 20 Purpur folyók (francia-amerikai) 18 TATRA: Billy Elliot (amerikai) 15.30,17.45 Akiro Kuroszava álma (japán) 20 ÚSMEV: A mexikói (amerikai) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kámaszútra (amerikai) 16.15, 18.15 CAPITOL: Halálos lövés (amerikai) 15.45,18,20

DÉL-SZLOVÁKIA

ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ellenség a kapu előtt (amerikai) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Pokémon (amerikai) 16.30 Áldozatok és gyilkosok (amerikai) 19

Neves vendégek érkeztek Zlinbe, a cseh ifjúsági és gyermekfilmek fesztiváljára, emelve a rendezvény rangját, pontosabban: igazolva, hogy a fiatal korosztálynak szánt filmek minősége, értéke nem hagyja hidegen az igazán nagyokat. A verseny előestéjén tartott fogadáson jelen volt Annie Chaplin, a nagy Charlie Chaplin lánya is. (ČTK-felvétel)

Agnieszka Holland rendező Pozsony vendége volt, Szlovákiában Jánošík-filmet készül forgatni

Hollywoodban is európai

„A filmalkotással nagyon gyöngéden kellene bánnunk. Egy-egy mű megítélésében nagy szerepe van a múló időnek." (Dömötör Ede felvétele)

Agnieszka Holland, a világ egyik legnagyobb kortárs filmrendezője a szlovák főváros vendége volt abból az alkalomból, hogy lengyel, francia és amerikai mozgóképeiből válogatva munkásságát bemutató filmnapokat tartottak a hét végén a Charlie Centrumban.

TALLÓSI BÉLA

A Los Angelesben élő lengyel rendező „cseh-szlovákul” vallott az újságíróknak a hollywoQdi, valamint az európai, ezen belül a lengyel filmről. Szlovákul színházi rendező férjétől tanult meg, csehül Prágában, a FAMU-n, ahol rendező szakot tanult. így Pozsonyban nem okozott neki gondot megértetnie magát amolyan szlovák-cseh keveréknyelven, amelybe természetesen lengyel szavak is vegyültek, mert csúnyákat mondani anyanyelvén tud igazán, de nagyon.

Valószínű a Pozsonyban is több mondatába becsempészett zaftos lengyel kifejezésekkel a száján hagyta el hazáját 1981-ben, a szükségállapot bevezetése után. Igaz, korábban is töltött már huzamosabb időt Lengyelország határain túl, amikor a híres FAMU-ra járt. Jóllehet, a lódzi színművészeti sem kevésbé híres, csakhogy ott felvételi követelmény volt egy másutt szerzett diploma. „Gondolkoztam, hogy elvégzem a pszichológia szakot, mert az érdekelt volna, de sokkal erősebben élt bennem a vágy, hogy rendezzek, mint hogy négy-öt évet egy egészen más terület megismerésével töltsék. A FAMU-ra érettségivel is felvettek.” Döntésének azért is örült, mert a hatvanas évek vége felé került Prágába, s a cseh filmes új hullám őt is magával ragadta. Az akkori szakítás hazájával természetesen nem viselte meg őt annyira, mint a ’81-es, hiszen az emigráció akár végleges távollétet is jelenthetett volna számára. Szerencsére, csak nyolc évig tartott a vállalt száműzetés, nyolc évig nem volt lengyel útlevele. „Az ember nem tud mindent felrúgni, ezért ez a nyolc év nagyon fájdalmas időszaka az életemnek. Nem tudtam, meddig bírom, mikor roppant össze az a nosztalgia, amelyet hazámmal kapcsolatban éreztem.”

Előbb Svájcban telepedett le, majd Franciaországban. A franciák ismerték és elismerték a lengyel filmművészetet, Wajdát, Kieszlovskit * és másokat, s neki is megadták a lehetőséget, hogy rendezzen. De hiányzott Zanussi, hiányzott Wajda, akiknek forgatókönyveket írt. „Ha Wajda azt mondta, hogy szép meg

jó, amit írtál, akkor tudtam, hogy szart tettem elé, ugyanis ha rá valami tényleg hatott, mert valóban jó volt, akkor úgy beizgult tőle, hogy alig bút magával.”

Franciaországból Hollywoodba vitt az útja. Ott is megpróbál európai filmet csinálni, bár valódi európait, amilyet csak itt, az öreg kontinensen lehet, már rég nem rendezett. Most kínálkozik lehetőség, ha sikerül összeszedni rá a pénzt, Éva Borušovičová forgatókönyvét írja át celluloidszalagra, vagyis a két meglévő mellé leforgatja a harmadik Jánošík-filmet. Igaz, nem olyan folklorisztikus, mesés históriát akar kerekítem a történetből, mint amilyenek a Jánosík-mondakörből ismertek, hanem sokkal mélyebbre akar ásni a legendában. Jánošíkot a Zakopane környéki lengyelek is a magukénak vallják, de mint mondta: „Én meghagyom őt a szlovákoknak.” Aztán, hogy tréfával üsse el a dolgot, hozzátette, „legfeljebb osztrák-magyar hőst csinálok belőle, hogy ne legyen veszekedés”. Hollywoodban, ahol - miként a rendezőnő Pozsonyban is elmondta - nemzeti és etnikai hierarchia érvényesül, nehéz olyan filmet forgatni,

amely nem amerikai, és ezen természetesen nem a film nemzetiségét kell érteni. Agnieszka Hollandnak talán azért is volt valamivel szabadabb útja, mert Amerika-szerte rendkívül kedvezően fogadták a ’90-ben francia-német koprodukcióban forgatott Európa, Európa című, második világháborús történetet feldolgozó, egy zsidó fiú sorsát nyomon követő filmjét. Ennek egyes jeleneteit már Lengyelországban vehette fel. Varsóban, a kultúrpalotában „rendezte be” a Hideijugend kiképzőközpontját, mert mint mondta, „az egyes diktatúrák külsőségeikben is sokban hasonlítanak. A sztálini architektúra, amelynek kitűnő példája a varsói kultúrpalota, tökéletesen alkalmas volt arra, hogy felismerhetővé tegyem azokat a jegyeket, amelyek a hided Németország építészetére voltak jellemzőek”. Agnieszka Holland tervei között egy újabb második világháborús történet is szerepel, mert mint mondta, „nem tudom, létezik-e olyan ország, és nemcsak a posztkommunista államokra gondolok, amely elmondhatja magáról, hogy teljesen immunissá tudott válni a fasizmussal szemben. Ezért kellenek

még mindig az olyan filmek, amelyek az esetíeges veszélyre figyelmeztetnek. A közös Európában ugyanis olyasminek nem szabad megtörténnie, ami megtörtént Jugoszláviában, vagy ami most folyik Ausztriában és Olaszországban.” Ezeket az „európai történeteket” nehéz filmre vinni az álomgyár berkeiben. Nőként még nehezebb. „A nőnek az élet minden pontján nehezebb, mint egy férfinak, akinek nem kell szülnie, aki nem öregszik úgy, mint mi. De akinek nőként sikerül bekerülnie az élvonalba, az sokkal erősebb, kitartóbb, mint bármelyik férfi rendező.” Agnieszka Holland is kemény asszony, de lánya, Kasia még erősebb, keményebb és önfejűbb. „Elkészült az első filmjével, és nem hagyta, hogy a producer beleszóljon abba, hogyan vágja meg a felvett anyagot. Azt mondta, olyasmit nem csinálok, ami nem tesz jót a nevemnek. Hiába intették a barátai, hogy engednie kellene, kitartott a véleménye mellett, és győzött. Én nem vagyok ilyen bátor, bár eddig még mindig sikerült megcsinálnom, amit akartam, és soha nem csináltam olyat, amit nem akartam. Bár Hollywoodban keményen érvényesül az a fajta hierarchia, hogy producer, rendező és így tovább lefelé, és fölfelé nem ajánlatos ellentmondani, mindig is próbáltam a film elüzletiesedése ellen harcolni.” Ezzel kapcsolatban elmesél egy epizódot, amely amerikai filmesek között nem történhetne meg. „A harmadik csoda című filmem egyes jeleneteit Selmecbányán vettük fel. Ä stábban szlovák munkatársak is voltak, akik nem ismerik a hollywoodi törvényeket. így aztán, amikor az amerikai producer olyan utasítást adott, amely nekik nem tetszett, szemrebbenés nélkül visszavágtak, hogy ezt vagy azt talán mégsem ilyen formában kellene. Én pedig teljesen meg- gémberedtem, hogy mi lesz ebből. De nem lett belőle semmi.”

Ahogy Agnieszka Holland látja, Európában sem rózsás a helyzet. Úgy véli, a filmkritika - miként Amerikában - földrészünkön is egyre inkább üzleti érdekeket szolgál, és intellektuálisan korrumpálódott. Pedig véleménye szerint a filmalkotással nagyon gyöngéden kellene bánnunk. Egy-egy mű megítélésében nagyon nagy szerepe van a múló időnek. „Ismerek olyan filmet, amelyet meglehetősen elmarasztalt a kritika. Négy-öt évvel később kultuszfilm lett. Ä rendezői szándék, a mozgóképes valóság nem minden esetben találkozik a kor elvárásaival, vagy az is előfordulhat, hogy mi nem jó időben nézzük meg a filmet. Máskor, más időben talán számunkra is másról szólhat ugyanaz a produkció.”

Június 1-3-án a millennium jegyében zajlik a fesztivál Gyulai Várszínház - négy színmű, negyven előadás

Népművészeti Ünnepség Ősbemutatót is tartanak

ÚJ SZÓ-ERTESÜLÉS

Martos. Hatodik alkalommal rendezi meg a Csemadok Vecsey Lajos szervezete az Országos Pünkösdi Népművészeti Ünnepséget. Ág Tibor népzenekutató, Nagy János szobrászművész, Gáspár Tibor tanár és Katona István koreográfus védnökségével 1995 nyarán szervezték az elsőt, miután megszűnt a Zselízi Népművészeti Fesztivál és a Gombaszögi Kulturális Ünnepek.

A martosi ünnepségsorozat pénteken 18 órakor kezdődik Szkukálek Lajos festőművész kiállításának megnyitójával, és az éjszakai virrasztással a Feszty Árpád Művelődési Parkban, ahol a Bárka egyházi zenekar előadását hallgathatják meg.

Szombaton 11 órakor Nagy Gábor plébános és Feszty Zsolt lelkipásztor nyitja meg az egyházi szemináriumot. 14 órakor a Feszty-parkban egyórás ökumenikus istentiszteletet szolgál dr. Beer Miklós, az Esztergom- Budapest egyházmegye segédpüspöke és dr. Márkus Mihály, a dunántúli református egyházkerület püspöke. Kora reggeltől (6.00)

horgászverseny folyik az Öreg Nyitrán, 10 órától kúakodóvásár. A szombat délelőtt a gyermekeké, 11 órától 14 óráig gyermekjátékok, kézművesség, meseszínház, erőverseny, táncház Horkay Katalin és Szlama László irányításával. 17 órakor Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos ünnepi előadása hangzik el; 18 órakor Kobzos Kis Tamás históriás énekeket ad elő a martosi templomban. 19.30-kor kezdődik a pünkösdi gálakoncert, melyen Szabó Tibor, a HTMH elnöke mond köszöntőt, fellép a komáromi Feszty Árpád kamaraegyüttes, a budapesti Magyar Dudazenekar, négy gyermektánccsoport, a komáromi Pihegő, a füleld Rakonca, a famadi Nádas, az ógyallai Bellő és a pozsonyi Szőttes. Az Árgyélus kismadár főszepelői Écsi Gyöngyi előadóművész, valamint a rozsnyói és Rozsnyó környéki folklórcsoportok. Este 11-től hajnali 3-ig tart az utcabál a Patika előtt.

Vasárnap 10-kor pünkösdi istentisztelet. Egy órától focigála, melyen az MKP, a Mefiboset és a magyarországi színművészek csapata méri össze erejét, (de)

MTI-ÉRTESÜLÉS

Gyula. Négy bemutató lesz a Gyulai Várszínház idei évadjában, miután a Kőműves Kelement is színre viszi a Körös-parti szabadtéri teátrum. A Honvéd Táncszínház és a Székesfehérvári Vörösmarty Színház tagjaiból álló alkalmi társulat először július 2-án adja elő a tószínpadon a rockoperát.

A július 7-i gyulai bemutató közönsége Katona József Bánk bán című tragédiáját láthatja Csiszár Imre rendezésében.

MTI-HÍR

Esztergom. Két hagyományos zenei program várja a zenetanulókat, zenészeket és a közönséget Esztergomban. Július 16. és 28. között rendezik meg a Dunakanyar Művészeti Egyetemet. Augusztus 6-18-a között rendezik a XIV. Nemzetközi

Ősbemutató is színre kerül: Simonyi Imre Dramolettek című művét a Ladics-ház udvarán Árkosi Árpád rendezésében július 25-én láthatja először a közönség. Évadzáró bemutatóként - augusztus 8-án - Shakespeare Makrancos Kata című vígjátéka kerül színre Gyulán. A Gyulai Várszínház és a Szentendrei Művészet Malom és Teátrum közös Shakespearé-előadá- sát Alföldi Róbert rendezi. A bemutatón színre lép Stohl András, Murányi Tünde, Karczag Ferenc, Jánosi Dávid, Vajda Károly és Horváth Lili.

Gitárfesztivált. Először lép fel Magyarországon a spanyol Paco Pena, a világ egyik legjobb flamenco-gitá- rosa. A millennium tiszteletére írt két darab ősbemutatója színesíti az idei programot; a szerzők: Hollós Máté és Madarász Iván. Az augusztus 17-ei záró koncerten a fesztivál minden résztvevője közreműködik.

Fellép Paco Pena, a világ egyik legjobb flamenco-gitárosa

Zenészek találkozója