Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-29 / 122. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 29. KOMMENTÁR Zsebünk közérzete PÁKOZDI GERTRÚD Az áprilisi felmérések szerint a lakosság több mint fele számít arra, hogy a következő tizenkét hónapban rosszabbodik anyagi helyzete. A lakosság volt már borúlátóbb is ebben a választási ciklusban, de ez nem változtat azon, hogy a végrehajtó hatalom munkáját bizakodva értékelők mindössze 10 százaléknyian vannak Ez a részarány a múlt év októberében még 20 százalék körüli volt. Még az optimisták szerint is csupán kissé javul az ország gazdasági állapota. Minden tíz megkérdezettből kilenc számol újabb drágulással. Az ország mérvadó közgazdászai ugyanakkor egyelőre nem tartanak rohamos pénzromlástól. A lakosság többsége nem olvas gazdasági előrejelzéseket, és még ha olvasna is, inkább saját pénztárcája alapján alkotja megjövőképét. Nehéz elképzelni, hogy a 20 százalék körüli munkanélküliség, az akadozó reformok, a mezőgazdaság rossz helyzete, a csődbejutó vállalatok stb. láttán az átlagember optimistábbra hangolódjék. Ez még akkor sem várható el tőle, ha a makroökonómiai mutatók alakulásától bátorított gazdasági vezetők erre buzdítják. Hiába emelkedik a reálbér, ha ez többnyire az újabb elbocsátások következménye. Persze, ahol korszerűsítik a termelést, ott elbocsátások is vannak, a baj csak az, hogy a felszabaduló munkaerőnek tőke híján alig teremtődik új munkahely. Csordogál ugyan a külföldi tőke, de korántsem olyan mértékben, amilyenre a nemzetközi gazdaságban lejátszódó folyamatok által rendkívül könnyen sebezhető szlovák gazdaságnak szüksége lenne. Azt ugyanis a Nemzetközi Valutaalap is belátja, hogy a nyugati országok gazdasági növekedésének lassulása kedvezőtlen hatással van a szlovák gazdaságra. Ha tüsszent az amerikai gazdaság, a szlovák minimum belázasodik. Az áüagember azonban nem gondolkodik ilyen összefüggéseken, ő csak azt tapasztalja, hogy jövedelméből egyre kevesebbre futja. Nem is lenne baj a világgazdasági összefüggések kisember általi mellőzése. Az viszont szomorú, ha az ország gazdasági állapotáért felelősök is figyelmen kívül hagyják ezt a körülményt. Schröder ide is üzent MALINÁK ISTVÁN Gerhard Schröder német kancellár rendhagyó ausztriai látogatásának számunkra az a legfontosabb üzenete, hogy vendéglátójával, Wolfgang Schüssellel ismét megerősítették, ragaszkodnak az újonnan csadakozó országok munkavállalói számára megszabott 7 évi átmeneti időszakhoz. Mivel a legutóbbi osztrák nyilatkozatok arra engedtek következtetni, hogy Bécs esedeg enyhítene hajthatadanságán, Schröder hamar a „helyes irányba” terelte partnerét. De nem ezért volt rendhagyó a látogatás, hanem politikai üzenetei miatt. Szokadan a nemzetközi diplomáciában, hogy a kapcsolat javítónak is beharangozott legfelsőbb szintű látogatás a hivatalos nyilatkozatokkal ellentétben inkább növelje a feszültséget. Esetünkben ez történt, ha nem is a két ország között, az osztrák belpolitikában máris érzékelhető ilyen hatás. A német-osztrák viszony a Haider-féle Szabadságpárt kormányba kerülése miatt a Béccsel szemben elrendelt uniós diplomáciai blokád miatt éleződött ki. Schröder ezt most sem volt hajlandó hibának nevezni - más EU-országokkal és nem utolsósorban Schüssel véleményével ellentétben. És nemcsak a szabadszájú Haider szidta a látogatás után a német kancellárt, több osztrák lap is úgy ítélte meg, hogy Schröder az erősebb fél pozíciójából akart Bécsnek diktálni. Ami végképp szokadan volt: több időt töltött az ellenzéki szociáldemokratákkal mint Schüssellel, ami tényleg nem a legbarátságosabb aktus a házigazda iránt. Pedig Schüssel Néppártja a hagyományos konzervatív politikai erők közé tartozik, s korábban évtizedeken át a szocde- mekkel nagykoalíciót alkotva kormányozta Ausztriát. Schröder magatartása üzenet is volt, egyrészt az Unió - például Berlusconi Itáliája -, másrészt a csadakozni vágyók felé: a demokrácia alapkérdéseiben a német kormány nem enged az elveiből. Több tagságra vágyó országban lesznek belátható időn belül választások, értsünk hát belőle. Abból, hogy Schröder az újfasisztának tartott Haider-féle párt kormánytagjaival találkozni sem volt hajlandó. További összefüggés: Schröder hozzávetőleg egy hónappal ezelőtt ismertette az EU jövőjével kapcsolatos elképzeléseit, s az általa vázolt reformokat a többiek fanyalogva fogadták. Azzal vádolták Schrödert, hogy német vezénylet alatti európai szuperállam és európai szuperkormány megteremtésére törekszik, pedig a kancellár csupán átíáthatóbbá tenné az Unió kormányának (EB) működését, másrészt ellenőrizhetőbbé a parlament (EP) szerepének növelésével. Leegyszerűsítve: egy normális parlamenti demokrácia működési elemeit vetítené ki uniós méretekre. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régjó (58238310), Tomi Vince-sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Álbert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. ; Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,095/6709548,6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldt megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, k " az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, ofarbi«.«« E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ SME Rudolf Schustert mint egykori kassai regionális politikust mindenki elismerte, így sokat tehetett a városért, állítja Marián Leš- ko, a lap publicistája. „Ám amit polgármesterként tehetett, nem teheti államfőként. Az ugyanis nem az ország igazgatója, s ezért a kormányfő és a miniszterek sem beosztottai. Eddig nem ismert, hogy a kormánytagok közül bárki is megtagadta volna megfelelni neki mindabban, amire alkotmányos és törvényes joga van. Csak az alkotmány adta jogállásukat védik, mert ha nem ezt tennék, az elnök konkrét feladatok tömkelegével halmozná el őket, második országjelentése ugyanis arról tanúskodik, milyen sok konkrét kérdésben van határozott véleménye. Ha az egyes tárcák az ő kívánságait kezdenék teljesíteni, az államfő minden napja ellenőrzési nappá változna” - hangsúlyozza Leško. Bíráló- an hozzáteszi, az 1999-es országjelentés még államfőhöz méltó volt, a most elmondott viszont „már csak olyan dokumentum, amely a szerzője és előadója színvonalának felel meg”. A kishatárforgalom lehetővé tétele kevés befektetést igényel, ám annál jelentősebb a hozadéka Alacsony az átkelőhelyek száma a szlovák-magyar államhatáron sen összetartozó természeti kistáj országhatár által kettéválasztott része gazdasági értelemben jól kiegészíti egymást.” A meggyőző érvek, a határátkelő gerjesztette kölcsönös előnyök ellenére egyelőre késik a megvalósítás. A késést hivatalosan pénzhiánnyal magyarázzák. Molnár Oszkár, a magyarországi Borsod-Aba- új-Zemplén megye országgyűlési képviselője közölte, a nemzetközi határátkelőkre komoly előírások vonatkoznak, ezért a kiépítés 2 milliárd forint körüli összeget emészt fel. Valóban, egy-egy korszerű határátkelő megvalósítása több 10 millió koronába kerül. A kishatárforgalmi határátkelőkre kell összpontosítanunk. Például az utóbbi évek egyik legdrágább beruházása, a Horvátjárfa- lu (Jarovce)-Köpcsény (Kittsee) határátkelő 627 millió korona költséggel épült. Felmerül azonban egy további fejlemény: ha Szlovákia és Magyarország a jelenlegi ütemben halad tovább az Európai Unióba, akkor 2005 tájékán mindkét ország beléphet kontinensünk legfontosabb gazdasági és politikai szervezetébe. Ebben az esetben pedig nem lesz szükség a határátkelőkre, amelyeket csak az Európai Unió határán, esetünkben a szlovák-ukrán határon kellene a jelenleginél jobban kiépíteni és megerősíteni. Ilyen szemszögből nézve talán az volna a legokosabb, hogy a különösebb tőkét nem igénylő kishatárforgalmi határátkelőkre összpontosítanánk, melyekből záros határidőn belül a lehető legtöbbet nyitnánk Szlovákia és Magyarország között. után szedelőzködni kezd (nem az autóbuszra siető vidékiekre gondolok!), nem törődve azzal, hogy megzavarja mások esztétikai élményét. Az ilyen türelmetlen ember inkább maradjon otthon, hagyja, hogy mások élvezzék a műsort. Illetlenség ez a felkészítő pedagógusokkal, s nem utolsósorban a függöny mögött izgatottan toporgó kis szereplőkkel szemben is. Futó Mária Galánta A szlovák-magyar államhatáron még mindig túl kevés határátkelő működik. Bár mindkét ország részéről megvan a szándék, hogy jobbítsanak a helyzeten, az anyagi források szűkössége miatt csak nagyon lassan javul az áteresztőképesség. Különösen a kishatárforgalom lehetősége hiányzik. SIDÓ H. ZOLTÁN Noh^i a szlovák-magyar államhatár majdnem kétszer hosszabb, mint a lengyel-szlovák, az előbbin mégis jóval kevesebb határátkelő van, mint az utóbbi határszakaszon. Az elmaradás különösen a kishatárforgalom kategóriájában szembetűnő, pedig ez utóbbi lehetővé tételének anyagi vonzata nem számottevő. Az 1996 decemberében aláírt szlovák-lengyel kishatárforgalmi szerződés értelmében a határ menti 15 kilométeres körzetben állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkező személyek személyazonossági igazolvánnyal léphetik át a határt személyforgalmi céllal (a teherforgalom nem engedélyezett). Sőt, a szerződés lehetővé teszi a mezőgazdasági munkaeszközök regisztrált forgalmát is. 2000 júliusától érvényes az a szerződés is, amely alapján 22 helyen turistaösvényeken is látogathatják egymást Szlovákia és Lengyelország lakosai; ez esetben ugyan kizárt a motoros jármű használata, viszont elegendő a személyazonossági igazolvány felmutatása. E pozitív példák jelzik, hogy kis ráfordítással is lényegesen meggyorsítható a rokoni, baráti kapcsolatokat erősítő, a határokat valóban légiesítő, csak a két szomszédos állam polgárai által használható határátkelők megnyitása. OLVASÓI LEVÉL Újkori népvándorlás Háromgyermekes anya lévén mindig kellemes, szívet bizsergető érzés tölt el, ha Anyák napján gyermekeink műsorral köszöntenek bennünket. Galántán ez hagyomány, s a Kodály Zoltán Alapiskola tanulói idén is színes műsorral kedveskedtek az édesanyáknak, a A szlovákiai magyar szakértők, az ügyben érintett dél-szlovákiai polgármesterek nem egyszer összefogva a határ túloldalán lévő magyarországi kistérségek, önkormányzatok vezetőivel, feltérképezték, vajon a szlovák-magyar államhatáron hol lehetne a legkönnyebben, legkisebb ráfordítással határátkelőket nyitni. Értesüléseink szerint a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetének is eljuttatott dokumentum a következő megállapításra jutott: öt helyen, konkrétan Bódvavendégi (Host’ovce)-Tornanádaska, Tajti (Tachty)-Cered, Perbenyik (Pri- benik)-Lácacséke, Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom)-Nesz- mély és Kolozsnéma (Kližská Ne- má)-Gönyü között tűnik legkönnyebbnek az új határátkelők megnyitása. Pontosabban a Bód- vavendégi-Tornanádaska határátkelő már megnyílt a szlovák és a magyar állampolgárok számára, azonban nem teszi lehetővé a teherforgalmat. Az érintett régióban élők azt szeretnék, ha a határátkelőt nemzetközivé tennék. A szlovák fél is foglalkozik a problémával, a belügyminisztérium illetékes osztálya által kidolgozott Az országhatár által kettészelt régiókat összeköthetik a határátkelők. jelentés tételesen elemzi, hogy az egyes határátkelők milyen szereppel bírnak, milyen potenciális fejlesztésre számíthatnak, viszont az ehhez szükséges pénzügyi keret előteremtése egyelőre nem ismert. Érdemes elidőzni a Bódvavendé- gi-Tomanádaska határátkelő eseténél, ugyanis ezen a példán jól bemutatható, hogy egy ilyen berunagymamáknak. Tíz éve veszek részt kultúrműsoraikon, s merem állítani, hogy az idei az egyik legszínvonalasabb Anyák napja volt, s ezért köszönet illeti az iskola összes pedagógusát és diákját. Sajnos azonban az örömbe üröm is vegyült. Nem élvezhettük ugyanis a kétórás műsort, hiszen szinte az elejétől a végéig folyt a „népvándorlás”. Amint a csemete végzett produkciójával, az anyuka, az apuka, a nagymama, a gyerekek, a rokonság célba vette a kiházás milyen pozitív hatással lehet az adott térség gazdaságára. E régióban az évek során létrejött a szlovákiai Bódva-völgy és a magyarországi Cserehát közös Euro- mikrorégiója. Az országhatár által kettészelt területen a határ mindkét oldalán turisztikai attrakciók találhatók, a határ két oldala között az árucserének több évszázados hagyományai vannak, a jelenlegi termékstruktúra pedig számos együttműködési lehetőséget rejt magában, például a tejtermék-ellátásban, a faiparban, a turizmusban és a gyógynövénytermesztésben. A Torna-vidéki Kistérségi Fejlesztési Társulás által kidolgozott dokumentumban - amelyet 2001 márciusában eljuttattak Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is - a következő érveket hozták fel a határátkelő nemzetközivé alakítása, és a legalább 10 tonna raksúlyig a teherforgalom számára történő megnyitása érdekében: „A két térség, benne három városával (Edelény, Szendrő és Szepsi), valamint közel 50 községével külön- külön nem ad versenyképes piaci méretet, de együttesen, a maga 70 ezres lakosságával és 80 ezer hektár területével, a fogyasztó-, a munkaerő- és termékpiacot, illetve a helyi adottságok diverzitását tekintve már megteremthetők a fenntartható fejlődés alapjai, a versenyképesség feltételei - ha ehhez adott a nemzetközi kapcsolat és együttműködés színtere. (...) Ahhoz azonban, hogy a meglévő erőforrásainkat hasznosítani tudjuk, életképes ipari, mezőgazdasági, turisztikai és egyéb szolgáltató vállalkozásokra van szükségünk. Ezzel szemben a vállalkozások száma, sűrűsége és tőkeereje a határ mindkét oldalán az országokon belül a legalacsonyabb. A határ menti együttműködés továbbfejlesztését indokolja, hogy a szervejáratot, s kopogva-sustorogva, félhangosan véleményezve a hallottakat, otthagyott csapot-papot. S hogy a színpadon épp egy megható verset szavalt valaki? Kit érdekelt?! Saját gyermeküket már látták, a többi meg nem számít... Pedig a műsor végignézve alkotott nagy hozzáértéssel összeállított egészet. Érdekes volt, mindenki megtalálhatta benne a kedvére valót. Nem tudom, ki hogy van vele, de én felháborítónak tartom, hogy valaki már 20 perc Szemérmes répák ( http://go.to/funpic )
