Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-29 / 122. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 29. KOMMENTÁR Zsebünk közérzete PÁKOZDI GERTRÚD Az áprilisi felmérések szerint a lakosság több mint fele számít arra, hogy a következő tizenkét hónapban rosszabbodik anyagi helyzete. A lakosság volt már borúlátóbb is ebben a választási ciklusban, de ez nem változtat azon, hogy a végrehajtó hatalom munkáját bizakodva értékelők mindössze 10 százaléknyian vannak Ez a részarány a múlt év októberében még 20 százalék körüli volt. Még az optimisták sze­rint is csupán kissé javul az ország gazdasági állapota. Minden tíz megkérdezettből kilenc számol újabb drágulással. Az ország mérvadó közgazdászai ugyanakkor egyelőre nem tartanak rohamos pénzrom­lástól. A lakosság többsége nem olvas gazdasági előrejelzéseket, és még ha olvasna is, inkább saját pénztárcája alapján alkotja megjövő­képét. Nehéz elképzelni, hogy a 20 százalék körüli munkanélküliség, az akadozó reformok, a mezőgazdaság rossz helyzete, a csődbejutó vállalatok stb. láttán az átlagember optimistábbra hangolódjék. Ez még akkor sem várható el tőle, ha a makroökonómiai mutatók alaku­lásától bátorított gazdasági vezetők erre buzdítják. Hiába emelkedik a reálbér, ha ez többnyire az újabb elbocsátások következménye. Per­sze, ahol korszerűsítik a termelést, ott elbocsátások is vannak, a baj csak az, hogy a felszabaduló munkaerőnek tőke híján alig teremtődik új munkahely. Csordogál ugyan a külföldi tőke, de korántsem olyan mértékben, amilyenre a nemzetközi gazdaságban lejátszódó folyama­tok által rendkívül könnyen sebezhető szlovák gazdaságnak szüksége lenne. Azt ugyanis a Nemzetközi Valutaalap is belátja, hogy a nyugati országok gazdasági növekedésének lassulása kedvezőtlen hatással van a szlovák gazdaságra. Ha tüsszent az amerikai gazdaság, a szlo­vák minimum belázasodik. Az áüagember azonban nem gondolkodik ilyen összefüggéseken, ő csak azt tapasztalja, hogy jövedelméből egy­re kevesebbre futja. Nem is lenne baj a világgazdasági összefüggések kisember általi mellőzése. Az viszont szomorú, ha az ország gazdasá­gi állapotáért felelősök is figyelmen kívül hagyják ezt a körülményt. Schröder ide is üzent MALINÁK ISTVÁN Gerhard Schröder német kancellár rendhagyó ausztriai látogatásá­nak számunkra az a legfontosabb üzenete, hogy vendéglátójával, Wolfgang Schüssellel ismét megerősítették, ragaszkodnak az újonnan csadakozó országok munkavállalói számára megszabott 7 évi átme­neti időszakhoz. Mivel a legutóbbi osztrák nyilatkozatok arra enged­tek következtetni, hogy Bécs esedeg enyhítene hajthatadanságán, Schröder hamar a „helyes irányba” terelte partnerét. De nem ezért volt rendhagyó a látogatás, hanem politikai üzenetei miatt. Szokadan a nemzetközi diplomáciában, hogy a kapcsolat javítónak is beharan­gozott legfelsőbb szintű látogatás a hivatalos nyilatkozatokkal ellen­tétben inkább növelje a feszültséget. Esetünkben ez történt, ha nem is a két ország között, az osztrák belpolitikában máris érzékelhető ilyen hatás. A német-osztrák viszony a Haider-féle Szabadságpárt kormány­ba kerülése miatt a Béccsel szemben elrendelt uniós diplomáciai blo­kád miatt éleződött ki. Schröder ezt most sem volt hajlandó hibának nevezni - más EU-országokkal és nem utolsósorban Schüssel vélemé­nyével ellentétben. És nemcsak a szabadszájú Haider szidta a látoga­tás után a német kancellárt, több osztrák lap is úgy ítélte meg, hogy Schröder az erősebb fél pozíciójából akart Bécsnek diktálni. Ami vég­képp szokadan volt: több időt töltött az ellenzéki szociáldemokraták­kal mint Schüssellel, ami tényleg nem a legbarátságosabb aktus a házigazda iránt. Pedig Schüssel Néppártja a hagyományos konzerva­tív politikai erők közé tartozik, s korábban évtizedeken át a szocde- mekkel nagykoalíciót alkotva kormányozta Ausztriát. Schröder ma­gatartása üzenet is volt, egyrészt az Unió - például Berlusconi Itáliája -, másrészt a csadakozni vágyók felé: a demokrácia alapkérdéseiben a német kormány nem enged az elveiből. Több tagságra vágyó or­szágban lesznek belátható időn belül választások, értsünk hát belőle. Abból, hogy Schröder az újfasisztának tartott Haider-féle párt kor­mánytagjaival találkozni sem volt hajlandó. További összefüggés: Schröder hozzávetőleg egy hónappal ezelőtt ismertette az EU jövőjé­vel kapcsolatos elképzeléseit, s az általa vázolt reformokat a többiek fanyalogva fogadták. Azzal vádolták Schrödert, hogy német vezény­let alatti európai szuperállam és európai szuperkormány megteremté­sére törekszik, pedig a kancellár csupán átíáthatóbbá tenné az Unió kormányának (EB) működését, másrészt ellenőrizhetőbbé a parla­ment (EP) szerepének növelésével. Leegyszerűsítve: egy normális par­lamenti demokrácia működési elemeit vetítené ki uniós méretekre. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régjó (58238310), Tomi Vince-sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Álbert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. ; Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,095/6709548,6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldt megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, k " az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, ofarbi«.«« E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ SME Rudolf Schustert mint egykori kassai regionális politikust min­denki elismerte, így sokat tehe­tett a városért, állítja Marián Leš- ko, a lap publicistája. „Ám amit polgármesterként tehetett, nem teheti államfőként. Az ugyanis nem az ország igazgatója, s ezért a kormányfő és a miniszterek sem beosztottai. Eddig nem is­mert, hogy a kormánytagok kö­zül bárki is megtagadta volna megfelelni neki mindabban, ami­re alkotmányos és törvényes joga van. Csak az alkotmány adta jo­gállásukat védik, mert ha nem ezt tennék, az elnök konkrét fel­adatok tömkelegével halmozná el őket, második országjelentése ugyanis arról tanúskodik, milyen sok konkrét kérdésben van hatá­rozott véleménye. Ha az egyes tárcák az ő kívánságait kezdenék teljesíteni, az államfő minden napja ellenőrzési nappá változ­na” - hangsúlyozza Leško. Bíráló- an hozzáteszi, az 1999-es ország­jelentés még államfőhöz méltó volt, a most elmondott viszont „már csak olyan dokumentum, amely a szerzője és előadója szín­vonalának felel meg”. A kishatárforgalom lehetővé tétele kevés befektetést igényel, ám annál jelentősebb a hozadéka Alacsony az átkelőhelyek száma a szlovák-magyar államhatáron sen összetartozó természeti kistáj országhatár által kettéválasztott része gazdasági értelemben jól ki­egészíti egymást.” A meggyőző érvek, a határátkelő gerjesztette kölcsönös előnyök el­lenére egyelőre késik a megvalósí­tás. A késést hivatalosan pénzhi­ánnyal magyarázzák. Molnár Osz­kár, a magyarországi Borsod-Aba- új-Zemplén megye országgyűlési képviselője közölte, a nemzetközi határátkelőkre komoly előírások vonatkoznak, ezért a kiépítés 2 milliárd forint körüli összeget emészt fel. Valóban, egy-egy kor­szerű határátkelő megvalósítása több 10 millió koronába kerül. A kishatárforgalmi határátkelőkre kell össz­pontosítanunk. Például az utóbbi évek egyik legd­rágább beruházása, a Horvátjárfa- lu (Jarovce)-Köpcsény (Kittsee) határátkelő 627 millió korona költséggel épült. Felmerül azon­ban egy további fejlemény: ha Szlovákia és Magyarország a je­lenlegi ütemben halad tovább az Európai Unióba, akkor 2005 tájé­kán mindkét ország beléphet kon­tinensünk legfontosabb gazdasá­gi és politikai szervezetébe. Eb­ben az esetben pedig nem lesz szükség a határátkelőkre, amelye­ket csak az Európai Unió határán, esetünkben a szlovák-ukrán ha­táron kellene a jelenleginél job­ban kiépíteni és megerősíteni. Ilyen szemszögből nézve talán az volna a legokosabb, hogy a külö­nösebb tőkét nem igénylő kisha­tárforgalmi határátkelőkre össz­pontosítanánk, melyekből záros határidőn belül a lehető legtöbbet nyitnánk Szlovákia és Magyaror­szág között. után szedelőzködni kezd (nem az autóbuszra siető vidékiekre gon­dolok!), nem törődve azzal, hogy megzavarja mások esztétikai él­ményét. Az ilyen türelmetlen em­ber inkább maradjon otthon, hagyja, hogy mások élvezzék a műsort. Illetlenség ez a felkészítő pedagógusokkal, s nem utolsó­sorban a függöny mögött izgatot­tan toporgó kis szereplőkkel szemben is. Futó Mária Galánta A szlovák-magyar államha­táron még mindig túl kevés határátkelő működik. Bár mindkét ország részéről megvan a szándék, hogy job­bítsanak a helyzeten, az anyagi források szűkössége miatt csak nagyon lassan ja­vul az áteresztőképesség. Különösen a kishatárforga­lom lehetősége hiányzik. SIDÓ H. ZOLTÁN Noh^i a szlovák-magyar államha­tár majdnem kétszer hosszabb, mint a lengyel-szlovák, az előbbin mégis jóval kevesebb határátkelő van, mint az utóbbi határszaka­szon. Az elmaradás különösen a kishatárforgalom kategóriájában szembetűnő, pedig ez utóbbi le­hetővé tételének anyagi vonzata nem számottevő. Az 1996 decem­berében aláírt szlovák-lengyel kis­határforgalmi szerződés értelmé­ben a határ menti 15 kilométeres körzetben állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkező személyek személyazonossági igazolvánnyal léphetik át a határt személyforgal­mi céllal (a teherforgalom nem en­gedélyezett). Sőt, a szerződés le­hetővé teszi a mezőgazdasági munkaeszközök regisztrált forgal­mát is. 2000 júliusától érvényes az a szerződés is, amely alapján 22 helyen turistaösvényeken is láto­gathatják egymást Szlovákia és Lengyelország lakosai; ez esetben ugyan kizárt a motoros jármű használata, viszont elegendő a sze­mélyazonossági igazolvány felmu­tatása. E pozitív példák jelzik, hogy kis ráfordítással is lényegesen meggyorsítható a rokoni, baráti kapcsolatokat erősítő, a határokat valóban légiesítő, csak a két szom­szédos állam polgárai által hasz­nálható határátkelők megnyitása. OLVASÓI LEVÉL Újkori népvándorlás Háromgyermekes anya lévén min­dig kellemes, szívet bizsergető ér­zés tölt el, ha Anyák napján gyer­mekeink műsorral köszöntenek bennünket. Galántán ez hagyo­mány, s a Kodály Zoltán Alapisko­la tanulói idén is színes műsorral kedveskedtek az édesanyáknak, a A szlovákiai magyar szakértők, az ügyben érintett dél-szlovákiai polgármesterek nem egyszer összefogva a határ túloldalán lévő magyarországi kistérségek, önkormányzatok vezetőivel, fel­térképezték, vajon a szlovák-ma­gyar államhatáron hol lehetne a legkönnyebben, legkisebb ráfor­dítással határátkelőket nyitni. Ér­tesüléseink szerint a Magyar Köz­társaság pozsonyi nagykövetének is eljuttatott dokumentum a kö­vetkező megállapításra jutott: öt helyen, konkrétan Bódvavendégi (Host’ovce)-Tornanádaska, Tajti (Tachty)-Cered, Perbenyik (Pri- benik)-Lácacséke, Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom)-Nesz- mély és Kolozsnéma (Kližská Ne- má)-Gönyü között tűnik leg­könnyebbnek az új határátkelők megnyitása. Pontosabban a Bód- vavendégi-Tornanádaska hatá­rátkelő már megnyílt a szlovák és a magyar állampolgárok számá­ra, azonban nem teszi lehetővé a teherforgalmat. Az érintett régió­ban élők azt szeretnék, ha a hatá­rátkelőt nemzetközivé tennék. A szlovák fél is foglalkozik a prob­lémával, a belügyminisztérium il­letékes osztálya által kidolgozott Az országhatár által ket­tészelt régiókat össze­köthetik a határátkelők. jelentés tételesen elemzi, hogy az egyes határátkelők milyen sze­reppel bírnak, milyen potenciális fejlesztésre számíthatnak, vi­szont az ehhez szükséges pénz­ügyi keret előteremtése egyelőre nem ismert. Érdemes elidőzni a Bódvavendé- gi-Tomanádaska határátkelő ese­ténél, ugyanis ezen a példán jól bemutatható, hogy egy ilyen beru­nagymamáknak. Tíz éve veszek részt kultúrműsoraikon, s merem állítani, hogy az idei az egyik leg­színvonalasabb Anyák napja volt, s ezért köszönet illeti az iskola összes pedagógusát és diákját. Sajnos azonban az örömbe üröm is vegyült. Nem élvezhettük ugyanis a kétórás műsort, hiszen szinte az elejétől a végéig folyt a „népvándorlás”. Amint a csemete végzett produkciójával, az anyu­ka, az apuka, a nagymama, a gye­rekek, a rokonság célba vette a ki­házás milyen pozitív hatással lehet az adott térség gazdaságára. E ré­gióban az évek során létrejött a szlovákiai Bódva-völgy és a ma­gyarországi Cserehát közös Euro- mikrorégiója. Az országhatár által kettészelt területen a határ mind­két oldalán turisztikai attrakciók találhatók, a határ két oldala kö­zött az árucserének több évszáza­dos hagyományai vannak, a jelen­legi termékstruktúra pedig számos együttműködési lehetőséget rejt magában, például a tejtermék-el­látásban, a faiparban, a turizmus­ban és a gyógynövénytermesztés­ben. A Torna-vidéki Kistérségi Fej­lesztési Társulás által kidolgozott dokumentumban - amelyet 2001 márciusában eljuttattak Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is - a következő érveket hozták fel a határátkelő nemzetközivé alakí­tása, és a legalább 10 tonna raksú­lyig a teherforgalom számára tör­ténő megnyitása érdekében: „A két térség, benne három városával (Edelény, Szendrő és Szepsi), va­lamint közel 50 községével külön- külön nem ad versenyképes piaci méretet, de együttesen, a maga 70 ezres lakosságával és 80 ezer hek­tár területével, a fogyasztó-, a munkaerő- és termékpiacot, illetve a helyi adottságok diverzitását te­kintve már megteremthetők a fenntartható fejlődés alapjai, a versenyképesség feltételei - ha eh­hez adott a nemzetközi kapcsolat és együttműködés színtere. (...) Ahhoz azonban, hogy a meglévő erőforrásainkat hasznosítani tud­juk, életképes ipari, mezőgazdasá­gi, turisztikai és egyéb szolgáltató vállalkozásokra van szükségünk. Ezzel szemben a vállalkozások száma, sűrűsége és tőkeereje a ha­tár mindkét oldalán az országokon belül a legalacsonyabb. A határ menti együttműködés továbbfej­lesztését indokolja, hogy a szerve­járatot, s kopogva-sustorogva, félhangosan véleményezve a hal­lottakat, otthagyott csapot-papot. S hogy a színpadon épp egy meg­ható verset szavalt valaki? Kit ér­dekelt?! Saját gyermeküket már látták, a többi meg nem számít... Pedig a műsor végignézve alko­tott nagy hozzáértéssel összeállí­tott egészet. Érdekes volt, min­denki megtalálhatta benne a ked­vére valót. Nem tudom, ki hogy van vele, de én felháborítónak tartom, hogy valaki már 20 perc Szemérmes répák ( http://go.to/funpic )

Next

/
Thumbnails
Contents