Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-28 / 121. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 28. TÉMA: AZ ALLERGIA A legtöbb légzőszervi allergiás megbetegedést a levegőből beszívott virágporszemek és gombaspórák okozzák Könnyezünk és tüsszögünk Az ember a természet része, egyetlen szem abban a ha­talmas láncban, amelyben a legparányibb élőlénynek is megvan a maga helye, szere­pe. A kívánatos harmónia helyett azonban hol mi káro­sítjuk a természetet, hol mi szenvedünk olyasmitől, ami különben az élővilágban ter­mészetes, sőt fontos. ÖSSZEÁLLÍTÁS A virágporszem barátunk és ellen­ségünk. A bőséges pollentermelő­dés a megporzás és a jó termés fel­tétele, másfelől a levegőben kavar­gó pollentömeg okozza korunk egyik elhatalmasodó betegségét, a pollenallergiát. A virágporok által kiváltott pollenallergia nem új je­lenség. Az ókori római történet­írók megörökítették annak a kato­nának az esetét, akinek a tengeren semmi baja nem volt, de ahogy ki­lépett a partra a virágzó növények közé, azonnal tüsszögni és köhög­ni kezdett. Valószínűleg ő volt a történelem első regisztrált széna­náthása, de sorstársai között olyan előkelő személyiségek is akadtak, mint az i.e. 63. és az i.sz. 14. között élt Augustus császár. Róla azt je­gyezték fel krónikásai, hogy ha ta­vaszonként déli szél fújt, hurutos tünetek, mellkasi szorítás, viszke­lllusztrációs felvétel tés és sömörhöz hasonló bőrpana­szok kínozták. Az emberek tehát ismerték a szénanáthát, de csak 1830-ban gondoltak először arra, hogy ezt a kellemetlen betegséget a virágban lévő virágporszem okozza. A bizonyításhoz viszont még negyven évnek kellett eltel­nie. Egy allergiás angol orvos, Charles Blackley önkísérlettel iga­zolta, hogy a füvek virágporszeme tavasszal szénanáthát okoz. A szakemberek már 1964-ben ki­mondták, hogy a pollenózis az egész világra kiterjedő betegség. Igaz ugyan, hogy egyre több aller­giaokozót ismerünk - ipari szeny- nyezés, por, füst, állatszőr, toll, tej, liszt, bizonyos ételek, gyümölcsök, fűszerek, gyógyszerek -, de a leg­több légzőszervi allergiás megbe­tegedést (amilyen a szénanátha és az asztma) a levegőből beszívott virágporszemek és gombaspórák okozzák. Szénanáthának a növények virág­zásakor termelődő pollenekre adott allergiás reakciókból álló tünetegyüttest nevezzük. A tüne­tek „egyszer csak” jelentkeznek, kitartóan jelen vannak egy-egy szezon végéig. Ahány ember, an­nyiféleképpen reagál a különféle allergiaellenes készítményekre. Gyakran az előző évben használt gyógyszer a következő évben már nem hozza meg a kívánt hatást. Azt, hogy pontosan melyik pollen­re vagyunk allergiásak, szakrende­lésen allergiateszttel deríthetik ki. A pollenallergia leggyakoribb tü­netei a tüsszögés, a nyálkahártya­irritáció okozta orrfolyás, könnye- zés, orrdugulás, de lehet még fül-, illetve bőrviszketés is. Súlyosabb esetekben asztmás rohamok és ek- cémás kiütések is kialakulhatnak. A legtöbb tabletta, spray vagy csepp, melyet felírathatunk, sztero- idot, antihisztaminokat, gyulladás- csökkentőket tartalmaz. Ezek meg­akadályozzák azoknak a vegyüle- teknek a ténykedését a szervezet­ben, melyek a tüsszögést, nehézlég­zést, állandó gyulladást okozzák. Az allergén korai meghatározása esetén megelőző injekciós kezelést is kaphat a beteg, (-erf, o-o) A pollenallergia leggyakoribb tüne­tei a tüsszögés, az orrfolyás, köny- nyezés Néhány tanács a pollenallergiától szenvedőknek: ♦ Viseljen egész nyáron nap­szemüveget, sokkal kevesebb virágpor jut így a szemébe! ♦ Pollenszezonban kevesebbet legyen nyitva az ablak, ajtó. Kissé költséges, de segíthet, ha van a lakásban légkondicioná­ló, és abból is a pollenszűrős az ajánlott. ♦ Ne ücsörögjön frissen vágott fű mellett! A parlagfűirtás sem a betegek feladata, és a virágos rétekben is csak messziről gyö­nyörködjön az allergiás! A par­lagfű a bőrőn keresztül is aller- gizálhat, irtásakor az egészsé­gesek is viseljenek kesztyűt! ♦ Allergiások naponta mossa­nak hajat! A hajban sok pollen megtapad napközben, és lefek­vés után így egy csomót belé­legezhet. ♦ Porszívózzon gyakrabban, ha lehet mikrofilteres porszí­vóval! ♦ Kenje be az orra belsejét va­lamilyen krémmel! Ez megaka­dályozza a pollenek beljebb ju­tását az orrba. ♦ Öblítse ki a szemét gyakran hideg vízzel! Ez hűti és csök­kenti a könnyezést, ugyanakkor kimossa a szembe került polle­neket. ♦ Kerülje a dohányfüstös he­lyeket! A dohányfüst irritálja a légutakat, és súlyosbítja az al­lergiás tüneteket. ♦ Fogyasszon vitaminokat! Az asztma: örökletes és környezeti tényezők játszanak szerepet Ma már jól kezelhető betegség KÉRDŐÍV A szakemberek szerint jóval több asztmás kisgyerek és fel­nőtt van, mint ahányan tud­nak megbetegedésükről. A be­tegek kiszűrését segíti a követ­kező kérdőív is. Aki a kérdé­sek közül akár csak egyre is igennel válaszol, annak taná­csos felkeresnie orvosát, mert lehetséges, hogy panaszait asztma okozza. Az elmúlt egy évben ♦ tapasztalt-e ismétlődő kö­högést, sípoló légzést vagy légszomjat? ♦ volt-e olyan megfázása, amely ráhúzódott tüdejére, vagy több mint tíz napba telt, amíg elmúlt? ♦ tapasztalt-e ismételten, azo­nos évszakban jelentkező kö­högést, sípoló légzést vagy légszomjat? ♦ jelentkezett e bizonyos kül­ső hatásokra, pl. állatok közel­ségére, dohányfüstre, erős il­latokra köhögés, sípoló légzés vagy légszomj? ♦ használt-e bármilyen gyógyszert (tablettát, belég­zőt) légzése megkönnyítésé­re? Az elmúlt egy hónapban ta­pasztalt-e olyan köhögést, sí­poló légzést vagy légszomjat, amely ♦ éjszaka jelentkezett és fel­ébresztette? ♦ a hajnali órákban jelentke­zett? ♦ futás, testi megerőltetés vagy más, erőkifejtést igénylő tevékenység után jelentke­zett? Van-e szénanáthája vagy más allergiás betegsége? Családjában előfordult-e aszt­ma, szénanátha vagy allergiás betegség? ÖSSZEFOGLALÓ Senkinek sem ismeretlen ez a szó: asztma. Sajnos egyre többet lehet hallani róla, egyre többen szenved­nek ettől a betegségtől. Az asztma a ziháló, lihegő légvétel megjelölése. A légutak nyálkahártyájának olyan gyulladásos megbetegedését érijük alatta, amikor a légutak beszűkül­nek, és ezért a normálisnál nehe­zebbé vált légzést jellegzetes sípoló hang kíséri. Az asztmások hosszú időn át nem­igen tehettek mást, mint hogy meg­próbálták átvészelni fulladásos ro­hamaikat. Lényegében a hörgőtü­kör felfedezésének köszönhetően derült rá fény, hogy a tüneteket gyulladás okozza. Ennek megfelelő­en ma a kezelés fő célja a gyulladás visszaszorítása, és ezzel a tünetek megelőzése a rendszeresen hasz­nált gyulladáscsökkentőkkel. Ha mégis roham lép fel, az orvosok a hörgőtágítókat vetik be, amelyek el­lazítják a simaizmokat, így a hörgők A gyógyszer belégzők segítségével jut a légutakba kitágulnak, a légszomj enyhül. A gyógyszert elsősorban belégzők se­gítségével juttatják a légutakba. Ma már az asztma - a korszerű gyógyszereknek köszönhetően - jól kezelhető betegség, mint ezt szá­mos világhírű sportoló példája is bi­zonyítja. A szakértők szerint azok közé a betegedések közé tartozik, amelyet gyermekkorban gyakran nem ismernek fel. Az évente több­ször antibiotikummal, köptetővei és allergiaellenes szerekkel kezelt kö­högés gyerekek jó részénél a vissza­térő, rohamszerű köhögés nem az újabb és újabb fertőzés jele, hanem az asztmáé. Nagyon fontos a korai felismerés: minél előbb kezdik meg a beteg kezelését, annál nagyobb az esély, hogy a gyerek tünetmentes marad, vagy felnőtt korára meg­gyógyul. A szakértők úgy vélik: a gyerekek négy-ötéves koruk előtt a biológiai érés különleges korszakát élik, sok környezeti hatás, amely ek­kor éri őket, meghatározó lesz éle­tük következő időszakában is. Ugyanakkor fejlődésben levő szer­vezetük képes még helyrehozni a károsodásokat. Mivel az allergiás asztma olyan immunműködési za­var, amelyet örökletes és környezeti tényezők határoznak meg, a beteg­ség korai időszakában a kisgyere­keknek adott gyulladáscsökkentő jobb eredményt hozhat, mint az idősebb betegeknél. Az asztma abban a formájában, ahogyan az anyánál jelentkezik nem öröklődik, de az allergiás haj­lam adott. Bármilyen allergiás be­tegség kialakulhat, az öröklődés kockázata negyven százalék körü­li. A betegség(ek) kialakulásánál azonban, mint már említettük, külső okok is közrejátszanak. Ha ezeket sikerül kiiktatni, akkor a gyerek megmenekülhet az allergi­ás betegségtől, akkor is, ha a hajla­mot örökölte. Fontos tudni azt is, hogy a csecsemő életéből elsősor­ban nem azt az allergént kell kiik­tatni, amely mondjuk az édesany­jánál tüneteket okoz, hanem azo­kat, amelyek ebben az életkorban allergiát válthatnak ki. Sportoljanak az asztmás gyerekek - javasolják az orvosok. Elsősorban az úszást ajánlják, mivel ennél a sport­nál a legkisebb a veszélye a nehéz­légzés kialakulásának. A rendszeres mozgás hatására javul a kicsik álta­lános erőnléte, nő ellenálló képessé­gük, erősödnek a légzőizmaik. Tünetek: A beteg nehezen lélegzik, úgy érzi, mindjárt megfullad. A roham lehet néhány perces, de akár órákig is eltarthat. Ok: A szervezet túlérzékenysége bizonyos anyagokra: por, poratka, kutya-, macskaszőr, pollen, cigarettafüst, szennyezett levegő, parfüm. A roham alatt az irritáló anyag hatására a hörgőizomzat görcsösen összeszűkül. Kezelés: A gyógyszerek mellett nagyon fontos, hogy az asztmás kerül­je azokat az irritáló anyagokat, amelyek a rohamokat kiváltják. Megelőzés: A dohányosok azonnal szokjanak le a cigarettáról! A la­kást rendszeresen kell porszívózni, mégpedig mikrofilteres proszívó- val. Ha lehet, ne az asztmás takarítson. A legtöbb poratka az ágyban telepszik meg, tanácsos könnyen tisztítható ágyneműt használni. TÍZ KÉRDÉS AZ ALLERGIÁRÓL Szlovákiában a lakosság 20-30 százaléka allergiás. Mi van az el­változások hátterében? Hogyan lehet védekezni ellenük? Sorra vesszük a legfontosabb tudnivalókat. 1. Mi az allergia? A szervezet immunológiai alapon kialakuló gyulladásos reakciója, amely rendszerint a fehérjetermészetű anyagokkal való többszöri kapcsolat következménye. 2. Mi okozhat allergiát? Az allergiát kiváltó anyagok, tehát az allergének leggyakrabban a virágzáskor levegőbe kerülő pollenek (pázsitfűféléké, fészkes vi- rágzatúaké, csalánféléké), egyes ételféleségek, gyógyszerek, bak­tériumok, valamint paraziták fehérjéi lehetnek. 3. Kik a legveszélyeztetettebbek? Elsősorban azok, akik genetikailag hajlamosak allergiás válaszre­akcióra. 4. Mit jelent a szezonalitás? Az allergiás tünetek többnyire tavasztól őszig, a növények virágzá­sával párhuzamosan mutatkoznak. Télen a fűtött lakás levegőjé­nek szárazsága, tavasztól őszig a pollen és a nedves, párás meleg játszik főszerepet a tünetek kialakulásában. 5. Mi történik szervezetünkben? Az allergénnel való találkozást követően elsősorban immunglobu- lin-E típusú antitestek képződnek, amelyek magához az allergénhez kapcsolódva úgynevezett immunkomplexeket hoznak létre. Ezek az immunkomplexek a felelősek a gyulladásos reakció bekövetkezéséért. 6. Lehet-e az állat is allergiás? Igen, az emberrel megegyező okokból és hasonló következmé­nyekkel. 7. Hogyan lehet orvosolni a tüneteket? Főleg antihisztaminok és glükokortoid típusú gyulladáscsökken­tők alkalmazásával. A kezelés minden egyes beteg esetében egye­di megfontolást és ellenőrzést igényel. 8. Van-e más módszer a védekezésre? Igen, az allergének minél teljesebb kiküszöbölésén kívül lehetőség van úgynevezett deszenzibilizáló kezelésre. Ez abból áll, hogy ala­csony, majd lassan emelkedő dózisban allergént juttatnak a beteg szervezetébe, ily módon az antitestek fokozatosan telítődnek, a kóros tünetek pedig jó esetben mérséklődnek. 9. A falun élők kevésbé veszélyeztetettek? Igen, ugyanis a városi szmog irritálja az immunrendszert, ezáltal fogékonyabbá teszi az allergiás megbetegedésekre. 10. Emelkedik a megbetegedések száma? Igen, úgy tűnik, az utóbbi években érzékenyebbé vált az immun- rendszerünk. A környezetszennyezés, valamint az új vegyszerek és gyógyszerek áradata is oka lehet, hogy egyre több fehérjetermé­szetű anyag van, amely képes beindítani a válaszreakció mecha­nizmusát. TUDTA-E, HOGY... ... a fűfélék kilencezer faja borítja a Föld felületének 20 százalékát, és ezek pollenjei váltják ki leggyakrabban a szezonális szénanátha tüneteit? ... a parlagfű a növényi eredetű allergiás megbetegedések legalább 40 százalékáért felelős? ... a parlagfű, amely még 80 évvel ezelőtt is botanikai ritkaságnak számított, ma a leggyakoribb gyomnövény? ... a pollenallergiások most már okolhatnak is valakit, pontosabban valakiket kellemetlen tüneteikért? Kertészek szerint a legtöbb vá­rosban sokkal több a telepített fák és bokrok közül a porzós pél­dány, mint a termós. A porzós fák túlzott betelepítése pedig együtt jár a nagy mennyiségű pollentermeléssel, mely aztán súlyos tüne­teket okoz a városlakóknál. A hím példányok számának növekedé­sét praktikus okokkal magyarázzák. A termős növények gyümöl­csöt, termést hoznak, ami jelentősen megnövelheti a városi szemét mennyiségét. ... a mészkőbarlangokban a csepegő mésztartalmú vizek miatt ma­gas a levegő kálciumtartalma, és ennek belélegzése segít a hörgők besűrűsödött váladékának oldásában, a beszűkült hörgők átjárha­tóvá tételében? Ebből a szempontból az aktív karsztbarlangok gyógyhatása a sóbarlangok és a tengeri levegő hatásával rokon. Rendkívül nagy a pázsitfüvek allergenitása A kora nyári, májustól július köze­péig tartó pollenszezon kezdetét a pázsitfüvek virágzása indítja be, amely májustól október végéig tarthat, habár augusztustól már csak alacsony koncentrációban re­gisztrálható pollenjük. A pázsitfü­vek allergenitása rendkívül nagy. Csalánfélék (Urticaceae): május­tól szeptemberig virágzik, allerg- ológiai jelentősége csekély, kivétel a családhoz tartozó falgyom (Pa- rietaria) pollenje, amely erősen allergén. Útifű (Plantago): májustól októ­ber végéig virágzik, szélmegporzá- sú, erősen allergén. Vadsóska (Rumex): májustól júli­usig virágzik, szélmegporzású, igen nagy allergenitású pollent termel. Parlagfű (Ambrosia): a legsúlyo­sabb pollinosist okozó gyomnö­vény. Virágzása július elejétől ok­tóberig, egészen a fagyok beálltáig is eltart. Gazdagon elágazó szárú, Parlagfű szőrös, erősen szeldelt levelű, fész­kes virágzaté, egyéves gyomnö­vény. Hihetetlen mennyiségű pol­lent termel. Az oldalt összeállította: Péterfi Szonya Kora nyári pollenszezon INFORMÁCIÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents