Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-26 / 120. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 26. Családi Kör A szénanátha korunk egyik leggyakoribb és egyre hatalmasodó, öröklött hajlamon alapuló allergiás betegsége f»ft. MAftt. ÁPfL MÁJ JUN, JUL. AUS. SEFT. Könnyfakasztó füvek, fák... közül, hogy közben odafigyel a pá­ciens kísérő betegségeire is. Ha a pollenallergia ismert tünetei mellett köhögés vagy nehéz légzés is jelent­kezik, azonnal tüdőgyógyászhoz kell fordulni, mert ezek a tünetek már az allergiás folyamat továbbter­jedését mutatják az alsó légutak, a tüdő felé. Tudta-e, hogy- a fűfélék kilencezer faja borítja a föld felületének húsz százalékát, és ezek pollenjei váltják ki leggyakrab­ban a szezonális rhinitis, azaz a szé­nanátha tüneteit,- a parlagfű a növényi eredetű aller­giás megbetegedések legalább negyven százalékáért felelős,- a parlagfű - amely még nyolcvan évvel ezelőtt botanikai ritkaságnak számított, a hetvenes évekre már át­vándorolt az északkeleti vidékekre is, s mára a leggyakoribb gyomnö­vényhazánkban. Veszélyes mutánsok Miközben az orvosok újabb és újabb lokális szerekkel, illetve immunterá- piával próbálják felvenni a harcot az allergia ellen, a kutatók még az ed­digieknél is riasztóbb eredményre jutottak. Dr. Major Tamás immu- nológus-allergológus tüdőgyógyász szerint ugyanis a friss német kutatá­sok bebizonyították, hogy nemcsak a levegőben keringő pollenek meny- nyisége emelkedik, hanem bizonyos környezeti-vegyi hatásokra megvál­tozik a szerkezetük is. A Bergmann vezette vizsgálat bizonyította, hogy ugyanannak a növénynek a nagyvá­rosban, forgalmas utak mentén, il­letve a tisztább levegőjű vidékeken szedett példányaiban más-más a pollenek fehérjeszerkezete, s ez a magyarázata annak, hogy a növé­nyekben szegényebb városokban élők körében mégis magasabb az al­lergiás asztmások száma, mint a zöldellő vidékeken. A további kuta­tások tanúsága szerint a változásért a kipufogógázokban lelt anyagok, így az ólom, a kén-dioxid s még a dí­zelmotorok kibocsátotta szennyező­dések is okolhatók, amelyek egyéb­ként önmagukban is allergizálnak, mert fellazítják a hörgők és az orr nyálkahártyáját, ami megkönnyíti a pollenek hordozta betegítő anyag bejutását a szervezetbe', (bé) Pollennaptár ás eredete valószínűsíthető - elvég­zik a bőrtesztet. így lesz biztos a di­agnózis és így ismerhetjük meg a panaszok kiváltásáért felelős nö­vényt, növénycsoportot. Néhány jótanács Az allergiás tüneteket úgy szüntet­hetjük meg, ha kiküszöböljük élette­rünkből az allergént. Ez szénanátha esetén illuzórikus vágy csupán, de a pollennal való „találkozást“ mérsé­kelhetjük, ha tudatosan kerüljük az allergénnel való érintkezést. Pollen­szezonban óvakodjunk a szabadtéri sportoktól (kirándulás, motorozás, labdarúgás stb.), a kemény fizikai munkától. Ne autózzunk nyitott ab­lakok mellett. Gyakran mossunk ha­jat, hiszen a pollenszemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta. A nyaralás megtervezésekor azt az országot és időpontot kell előnyben részesíteni, ahol az allergiás náthát okozó virág­por nem vagy csak minimális meny- nyiségben található. Ebben segítségünkre vannak a pollennaptárak, amit már a legtöbb európai országban elkészítenek a pollencsapdákkal tett folyamatos megfigyelések alapján. Az adatok mindenki számára elérhetőek. A le­vegő virágpor-koncentrációja szá­raz, meleg, szeles időben a legna­gyobb, ha esik az eső, megtisztul a levegő, mert a csapadék kimossa a pollent a légkörből. Az allergiás nátha tüneti kezelését gégész- vagy allergológus szakorvos határozza meg a tünetek jellege és súlyossága alapján. Úgy választ a rendelkezésére álló tabletták, orr- cseppek, szemcseppek, orrsprayk MOGYORO PÁZSITFŰ- FÉLÉK angol perje PÁZSITFŰ­FÉLÉK csomói ebír LANDZSAS ÚTIFŰ uEATGP FÉLÉK srőrös disznó parej ícbér liboíop PARLAGFŰ FEKETE ÜRÖM ÖSSZEÁLLÍTÁS A lakosság hetven száza­léka minden bizonnyal várta már a természe­tet és a lelkierőt meg- ■■■■■■ újító tavaszt, a mele­get, a napsütést. Azon­ban a maradék harminc százalékot nem csábítja a virágba borult csali- tos, kibuggyanó könnyeit nem az öröm, hanem az allergia, a széna­nátha okozza. A programajánlók helyett a pollenjelentést kutatja: ki- merészkedhet-e vagy inkább mene­küljön a csukott ablakok, a cseppek és gyógyszerek védelme mögé. A szénanátha korunk egyik leggya­koribb és egyre hatalmasodó, örök­lött hajlamon alapuló allergiás be­tegsége. A népesség 15-20 százalé­kát érinti. Elsősorban a fiatal felnőt­tek és gyermekek szenvednek tőle. Önmagában nem okoz életveszé­lyes állapotot, de a mindennapi élet­vitelünket jelentősen korlátozza. Csökkenti a teljesítőképességet munkában és tanulásban egyaránt. Súlyosabb esetekben alvászavar­hoz, kimerültséghez vezet. Tünetei a közönséges meghűléshez hason­lóak: hirtelen jelentkező, vízszerű orrfolyás láz nélkül, tüsszögési ro­hamokkal, szem- és torokviszketés­sel kísérve. Leggyakoribb kiváltója a virágzó növények szabad szemmel nem látható virágpora. Szerencsére a virágos növények kis hányada okoz csak allergiát. Általá­ban a kicsiny, jelentéktelen virágot nevelő, sok pollent termelő, szélpo­rozta, nagy tömegben élő, elterjedt növények ezek. A leggyakoribb allergéntermelők a füvek, egyes ga­bonafajták (áprilistól júliusig virá­goznak) és a gyomok. Ezek közül a parlagfű - júliustól késő őszig virág­zik - emelkedik ki, ennek a virágpo­ra a legagresszívebb allergológiai szempontból. A bőrteszt Ha a pollenszezonban hirtelen kez­dődő, banális megfázásnak indult tünetek két hét alatt nem múlnak el, érdemes fül-orr-gégészhez fordulni. Az allergián kívül több gégészeti be­tegség is kiválthat hasonló tünete­ket, ennek tisztázására a gégész­szakorvos a legalkalmasabb. A be­teg alapos kikérdezése és szakvizs­gálata után - ha a panaszok allergi­A jól képzett szakember a zónákban felfedezhető eltérések alapján a betegségeket még jóval kifejlődésük előtt felfedezi íriszdiagnosztika FELDOLGOZÁS módszert már az ókorban ismerték. Egyiptomi fáraók sír­jában találtak a mai­hoz hasonló írisztér­képeket. A modern íriszdiagnosztika száz évvel ez­előtt a magyar Péczely Ignác felfe­dezésével kezdődött, aki észrevet­te, hogy egy fogságában tartott, törött lábú bagoly szemében meg­jelent egy fekete vonal, amely a madár gyógyulásakor fokozatosan kifehéredett. A magyar orvos ké­sőbb megfigyelte, hogy ugyanaz a kór mindig ugyanott hagy jelet a betegek szivárványhártyáján. 1950-ben az amerikai Bemard Jensen dolgozta ki az első újkori részletes írisztérképet, mindkét szemen pontosan megjelölve a szi­várványhártya egyes területeihez tartozó szerveket. Ezt a diagnosz­tikai módszert, bár sok orvos hasz­nálja kiegészítő vizsgálatként, Ma­gyarországon a hivatalos orvostu­domány nem fogadja el. Nincs ez mindenhol így. Ukrajnában az or­vosi egyetemen tanítják, Dániában a biztosítók alkalmaznak íriszdiag­nosztákat, és Németországban is rendkívül elterjedt.- Az írisz, vagyis a szem szivár­ványhártyája egyike azoknak a mikrorendszereknek, amelyekben az eltérések és egyes szervek műkö­dése közt reflexszerű összefüggés tételezhető fel - mondja dr. Hilf Klára gyermek­szakorvos, termé­szetgyógyász, az Egészség-sziget Alapítvány orvo­sa. - Az írisz ré­szei testünk egyes szerveivel vagy funkcióival kap­csolhatók össze. A különböző tér­képek a két szem íriszét hat, az egyes szervrend­szerekhez kötődő gyűrűkre tagol­ják. A térkép lehetővé teszi, hogy jól képzett szakember a zónákban fel­fedezhető eltérések alapján a beteg­ségeket még jóval kifejlődésük előtt felfedezze. Gyakori kérdés, hogy milyen súlyos a feltárt állapot. Erre vonatkozóan az íriszből nem lehet egyértelmű választ adni. A szem vizsgálata csupán jelzi a problémát, annak kivizsgálása nem feladata. Erre megvannak a jól bevált hagyo­mányos és természetgyógyászati módszerek. A modem orvostudo­mány - fűzi hozzá a doktornő - részterületekre szakosodott, maga­san képzett orvosokkal dolgozik. Ez jó. Egy-egy probléma hátterében azonban számos, különböző szakte­rületekre tartozó elváltozás állhat. Vagyis egy tünetcsoport teljes ki­vizsgálásához sok orvos közös mun­kájára, tudására van szükség. A ter­mészetgyógyászati módszereknek az a lényege, hogy az egész embert vizsgálják, és megpróbálnak össze­függéseket feltárni a betegségek szervi, lelki, idegi, immunológiai, esetleg az életmóddal kapcsolatos Az írisz részei testünk egyes szerveivel vagy funkcióival kapcsolhatók össze. hátteréről. Az íriszdiagnosztika ezek közé a diagnosztikai módsze­rek közé tartozik. Célja, hogy felhív­ja a figyelmet arra, mit kell kivizs­gálni, mire kell odafigyelni, illetve hogyan kell elkerülni azokat a be­tegségeket, amelyekre genetikailag vagy hibás életmódunk következté­ben hajlamosak vagyunk.- Mindkét szemünk információi fontosak. A bal oldali szivárvány­hártya a test bal oldalával, a jobb a jobb oldalával áll kapcsolatban. Sok szerv mindkét szemben tükröződik. A fehér jelek gyulladás hatására je­lentkeznek, a feketék az adott szerv hibás működésére utalnak. Ezt egyébként otthon, napfényben ma­gunk is ellenőrizhetjük. A legfonto­sabb a változást megfigyelni. Nincs ebben semmi újdonság. Akinek gye­reke van, tudja, hogy a kicsi szemén már a betegég kitörése előtt látható valami különös változás. Az íriszdi­agnosztikát kidolgozó kutatók is ezeket az eltéréseket regisztrálják, rendszerezik és térképezik fel. Ké­sőbb kifejlesztették azt a műszert, amellyel a terapeuta felnagyítja és megvüágítja a szemet, (b-a) ORVOSI TANÁCSOK A leggyakrabban előforduló szexuális zavar „Nem adom fel" jeligés, egy „névvel és címmel ellátott", és egy „jelige ■ nélküli levél" merevedé­si problémákra kér tanácsot. E három levélre, mivel azonos a téma, megpróbálok bővebben válaszolni. I A magömlés időzítésének problémái mellett a leg­gyakrabban előforduló • szexuális zavar: a mereve­dés zavara. Talán ez a problé­ma ássa alá legjobban a férfi önbecsülését, és másodlagos depressziót is kiválthat. A part­nerek között hosszabb ideig fennálló korai magömlés prob­lémája átmehet impotenciába is, különösen akkor, ha a túl gyors magömlés egyre keve­sebb alkalommal szerez kéjér­zést a férfi számára. A mereve­dés zavarai különböző formá­ban nyilvánulhatnak meg. Leg­gyakoribb az, amikor az előjá­ték során nem jön létre olyan fokú merevedés, hogy a beha­tolás lehetővé váljon, vagy a behatolás után a frikciós moz­dulatok alatt a merevedés megszűnik. Nagyon ritka az, hogy egy férfinál élete során soha ne jelentkezzen erekciós zavar. A férfiak 75-95%-ának van bizonyos ideig tartó, gyak­ran több partnerrel szemben jelentkező erekciós zavara, de ezek nagy százaléka soha nem válik pácienssé. Ez a fajta im­potencia keletkezhet fáradtság, túlzott alkalmi alkoholfogyasz­tás, gyógyszerek hatása alatt, vagy olyan átmeneti helyzetek­ben, amelyek valami miatt fé­lelmet, vagy szorongást kelte­nek. Bizonyos élethelyzetek a férfiak jelentős részénél átme­neti merevedési zavart válthat­nak ki. Ilyen lehet pl. állásvesz­tés vagy állásváltoztatás, part­nerváltás, a megszokott min­dennapi életfeltételek megvál­tozása, munkával való túlter­heltség, lakásproblémák, nyug­díjazás stb. De mindezek ürügyként is szerepelhetnek a szexualitás elhárításának szol­gálatában. A szexuális helyzettől függően a teljes merevedés különböző gyorsasággal következhet be. Ha az izgalom nem blokkoló- dik, néhánfmásodperc alatt létrejön a merevedés. Más ese­tekben viszont hosszabb időre és bizonyos mennyiségű és mi­nőségű szexuális ingerre van szükség ahhoz, hogy a mereve­dés teljessé váljon. Van bizo­nyos összefüggés a merevedés gyorsasága és az életkor kö­zött. Fiatal korban az erekció gyorsabban következik be. Nagy különbségek figyelhetők meg a férfiak között abból a szempontból is, hogy egy ak­tus során hányszor képesek erekcióra. A közhiedelemmel ellentétben a „szexuális forra­dalom” messze nincs egyértel­műen pozitív hatással a szexu­ális funkcióra. A társadalmi fo­lyamatok egyre inkább arra bátorítják a nőket, hogy egyenrangúak legyenek a férfi­val, így a szexuális élvezetben is. Növekszik annak a lehető­sége, hogy egyre nagyobb el­várásokkal lépjenek fel a férfi­akkal szemben. A teherként ér­zett női elvárások merevedési zavarokat produkálnak, me­lyet a szexuálpszichológusok „új impotenciának” neveztek el, mivel ez régebben elképzel­hetetlen lett volna. A szexuali­tással foglalkozó szakemberek többnyire megegyeznek ab­ban, hogy az erekciós zavar leggyakoribb oka a teljesít­ményszorongás, amely leg­többször az emberek közötti kapcsolatok alakulásának függvénye. A párkapcsolat ha­talmi harcai, a partner elvesz­tésétől való félelem, agresszív érzések a partnerrel szemben stb. vezethetnek merevedési zavarokhoz, de előfordulhat olyan helyzet is, amikor egy, vagy néhány alkalommal ész­lelt merevedési zavar követ­keztében a férfi előre átéli a kudarcot és ennek a sémának rögzülése kivált egy tartós im­potenciát. Az erekciós zavarokat feloszt­ják még elsődleges és másod­lagos formákra. Az elsődleges impotencia az, amikor a férfi­nak még soha, semmilyen kö­rülmények között nem volt merevedése; nagyon ritka eset, hogy ezt az állapotot semmilyen genetikai, vagy or­ganikus háttér ne támassza alá. A terápiás problémát je­lentő esetek viszont másodla­gosak. Maga az erekció egy neurovaszkuláris (idegeket és ereket érintő) reflex, amely ép endokrin (belső elválasztású) hátteret, anatómiai viszonyo­kat, megfelelő vérellátást, az idegrendszer működését, vala­mint lelki előfeltételeket igé­nyel. Ha ezek közül az előfel­tételek közül bármelyik káro­sodik, a reflex is károsodhat. Az erekciós zavaroknak szá­mos organikus (szervi) oka is lehet. Ilyen pl. a rejtettheré- jűség. Nem feltétlenül szüksé­ges, hogy az egyik here a has­üregben való fennmaradása szexuális zavart okozzon. Mégis, az ilyen férfi szexuáli­san csökkent értékűnek tartja magát, és problémáját esetleg túlzott betegségtudattal viseli, aminek különböző következ­ményei lehetnek. Ilyen szervi Dr. Bordás Sándor A dunaszerdahelyi pszichológiai tanácsadó központ klinikai pszichológusa ok lehet még a fimózis (fity­maszűkület) is, amelyet a csökkentértékűség érzete, me­revedés közben pedig fájda­lomérzés kísérheti. A csök­kentértékűség gátló, a fájda­lom védekező, elhárító szexuá­lis magatartást eredményez. A prostatitis (prosztatagyulla­dás) fájdalmas aktív szakasza után a férfi szorong a szex mi­att, mert a gyulladáshoz eset­leg hozzájárul a megfelelően ki nem élt szexualitás is. A fáj­dalom minden esetben a mere­vedés gátlását, a szexuális élet elhárítását vonja maga után. A diabetes (cukorbetegség) nagymértékben befolyásolja a merevedés létrejöttét, sőt en­nek a betegségnek (ami más betegségről nem mondható el) egyetlen tünete az erekciós za­var lehet. Ma a merevedési zavarok ke­zelésére a pszichoterápián kí­vül többféle gyógyszert és ételkiegészítőt ajánlanak a szakemberek. Ilyenek pl. a Yohimbin alkaloida, a Ginkgo Biloba nevű készítmény, me­lyet a páfrányfenyőből nyerik, a Prosztaglandin Elet nevű ké­szítmény, melyet egyenesen a hímvesszőbe kell injekciózni, valamint a nemrég feltűnt Viagra. Ezeket a készítménye­ket urológussal, belgyógyász- szál való konzultáció után ajánlatos szedni, mivel némi mellékhatással is számolni kell. Ha pl. Viagra többszöri szedése után sem alakul ki me­revedés, akkor alapos urológi­ai vizsgálatot kell elvégezni, mivel a háttérben valószínűleg valamilyen szervi elváltozás húzódik meg. Uraim, ennyit a kérdéseikre, és sikerélményekben gazdag sze­retkezéseket kívánok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents