Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-23 / 117. szám, szerda
ŰJ SZÓ 2001. MÁJUS 23. Agrárvilág - hirdetés 1 A tarvágások okai és következményei - az árvízvédelmet- a nemzetközi együttműködés szintjére kell emelni Pótolhatatlan az erdő szerepe Legfőbb ideje gátat vetni a mértéktelen fakitermelésnek (Illusztrációs felvétel) A Tisza minden évben óriási pusztítást végez. Környezet- védelmi szakértők egyre gyakrabban és hangosabban figyelmeztetnek arra, hogy nem csak az éghajlati változások idézik elő az évről évre ismétlődő áradásokat. A pusztító árvizek oka a mértéktelen erdőirtás is lehet. MAKRAI MIKLÓS „Az utóbbi években óriási károkat okoztak hazánkban az árvizek. Egyik fó okuk a Kárpátok erdeinek erős megritkítása. Ukrajnában és Romániában nagy területeket vágtak tarra, s az erdők felújításával már senki sem törődött. így aztán olvadáskor vagy nagy esőzések idején hatalmas mennyiségű víz zúdul le szinte akadálytalanul a kopár hegyoldalakon” - írja Hanga Piroska a magyarországi Heti Válasz harmadik számában. Bizonyára Szlovákiát is említhette volna. A környezetvédelmi szakemberek többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a rendkívüli tiszai áradásokat az éghajlati tényezők mellett főleg a tarvágások idézik elő. A tiszai árvizek évszázadok óta rendszeresen fenyegetik a környék lakosságát, történtek is különböző árvízvédelmi intézkedések, arra azonban még nem volt példa, hogy másfél nap alatt robbanásszerűen, mintegy 7 méterrel emelkedjen a víz szintje. Az idei kora tavaszi áradás idején ez megtörtént, ami azt jelzi, hogy az árvízvédelmet a nemzetközi együttműködés szintjére kell emelni. Az adott térségben ez főleg a Megnövekedett a kereslet az építőipari faanyagok iránt. Kárpátok Eurorégió keretében valósítható meg. Az elmúlt év áprilisában történt már ilyen kezdeményezés, létrejött Kassán egy tíztagú nemzetközi bizottság, többek között az árvízvédelem és a mentési munkák koordinálása céljából. Ami a tarvágásokat illeti, elsősorban az örökzöld fenyőerdők irtásáról van szó, amelyek lombozatukkal mérséklik a kora tavaszi napfény melegítő hatását, miközben az avar szivacsként fogadja be a fokozatosan olvadó havat. A tarvágás következtében a déli hegyoldalakról gyorsan lefolyó víz még az avart is magával sodotja. Ez megnehezíti a letarolt hegyoldalak pótlólagos fásítását, ami egyébként sem sokat javít a helyzeten, hiszen az új erdőnek még sokáig kell növekednie, hogy betölthesse a hóolvadást fékező szerepét. A tarvágások és a rendkívül gyors áradások közötti összefüggés tehát nyilvánvaló. Ám szükséges lenne azt is megvizsgálni, hogy mi idézi elő a mértéktelen erdőirtásokat. Az utóbbi években az építőiparban olyan helyzet alakult ki, hogy a nagy energiafelhasználással gyártott, egyre dráguló építkezési anyagokat a tervezők és a kivitelezők a relatíve olcsóbb fűrészáruval igyekeznek helyettesítem. Ám ha a faanyagok árába beszámítanánk az évente felhasznált napenergia teljes értékét, kiderülne, hogy a fa a legdrágább építkezési anyag. További fontos körülmény, hogy az egyre tökéletesebb ragasztóanyagok gyártásával a vegyipar egy új építészeti technológiai eljárást tett lehetővé, mégpedig a ragasztott faszerkezetek alkalmazását. Az utóbbi években egyre több vásár- és sportcsarnok, uszoda, lakóház és egyéb létesítmény épült ezzel a technológiával. Fontos szempont az is, hogy a fa jó hőszigetelő, s a ragasztott faszerkezetek alkalmazásával látványos és tetszetős létesítményeket lehet kivitelezni. Az ilyen építmények „úttörő” tervezői szinte korládanul érvényesíthetik elképzeléseiket. Megnövekedett tehát a kereslet az építőipari faanyagok iránt, melynek kielégítéséhez az anyagi érdekeltség egész láncolata fűződik. Az erdők tulajdonosai (az állam, és magánszemélyek) a jelenlegi pénzhiányos helyzetben bevételhez, a favágók és a fűrésztelepek dolgozói munkához jutnak, az eladósodott vasút is szívesen vállalja a rönkök nagyobb távolságokra történő szállítását. Az erdőirtásnak az árvizeken kívül egyéb káros következményei is vannak. A növények, különösen az erdők nélkülözhetetlen szerepe, hogy oxigénné alakítják át a levegő szén-dioxid tartalmát. Az erdőségek oxigéndús levegője ezért ■ üdítően hat, s elősegíti a légzőszervi betegségek gyógyulását. A fakitermelés csökkenti ezeket a kedvező hatásokat, ráadásul az irtáson hagyott avar elbomlása tovább növeli a levegő szén-dioxid tartalmát. Mindez azt jelenti, hogy az erdőirtásnak az árvizeken kívül az üvegházhatáshoz, vagyis a globális felmelegedéshez is köze van. A Kárpátok lejtőm megvalósuló erdőirtás részét képezi az erdőségek vüágméretű pusztulásának. Legfőbb ideje tehát, hogy gátat vessünk a mértéktelen fakitermelésnek. Felmerül azonban a kérdés, hogy a piacgazdaság feltételei között milyen jogi és egyéb eszközök állhatnak a rendelkezésünkre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az erdők tulajdonviszonyaiban bekövetkezett változásokat. A tiszai árvizekért felelős országokban az erdőségeknek eddig mintegy negyedrésze került magán- tulajdonba, ami megnehezíti az erdőkre vonatkozó állami jogszabáA tarvágások és a gyors áradások közötti összefüggés nyilvánvaló. lyok érvényesítését. Szükség lenne egy olyan hatáskörrel rendelkező nemzetközi bizottságra, melynek felügyelő és intézkedő szervei kijelölnék az erdők védett területeit, különösen a déli fekvésű lejtőkön, ahol meghatároznák és ellenőriznék az erdőgazdálkodás feltételeit. Ezek megsértése szigorú állami szankcionálással járna. Az érintett tulajdonosokat arányos kártérítésben kellene részesíteni, esetleg a védett területek állami visszavásárlása is szóba jöhetne. Az ilyen megelőző intézkedések egyrészt csökkentenék az árvízvédelemre, a hegyvidéki víztározókra fordítandó költségeket, másrészt pedig az építkezési faanyagok árát az iparilag gyártott építőanyagok szintjére emelné. A szerző agrármérnök A Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank idei tervei Ismét száj- és körömfájás Nagy-Britanniában Bővítik a profiljukat Korai volt az öröm ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank (SZRB) tavaly 1 milliárd koronával növelte mér- legfóösszegét, 87,5 millió koronára rúgott a nyeresége, és számos új támogatási programot indított el a kis- és középvállalkozók számára - közölte Vitárius Lajos, a bank vezérigazgatója. A mezőgazdaság, az agrárvállalkozók helyzetét kiemelten kezelő állami pénzintézet 2000-ben döntően e szektort támogatta garancianyújtásával. Az SZRB a Kreditanstalt für Wiederaufbau révén 40 millió euró hitelforráshoz jutott, ebből 23 milliót az építőiparnak szán. Ez utóbbi viszonylag új tevékenységi terület a bank számára; az év második felében a Konszolidációs Banktól átveszi a szövetkezeti lakásépítés portfolióját. Emellett az Állami Környezetvédelmi Alap (ŠFŽP) és az Állami Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Alap (ŠPFPP) teljes munkaterületét is átveszi, (shz) MTI-HÍR London. Rövid életű volt a brit állattenyésztők és a kormány öröme amiatt, hogy a múlt hét közepén már nem észleltek új száj- és kö- römfájásos esetet. E hét elejére kilenc újabb megbetegedést jeleztek az állatorvosok, közülük négyet a Yorkshire északi részén lévő Settle körzetéből. A gazdák becslése szerint a Settle környéki farmokon már 50 ezer jószágot leöltek a betegség csoportos megjelenése miatt, amelyet valószínűleg a mezőkön szabadon legelő juhok terjesztettek szét. Az agrártárca illetékesei nem tartanak a kórokozó újabb széles körű pusztításától, remélvén, hogy a hónapok óta érvényben lévő állatszállítási tilalom és az újabb kényszervágások gyors végrehajtása elejét veszi a körzetre korlátozódó minijárvány szétterjedésének. Az állategészségügyi hatóságok feltételezése szerint a vírus már hetek óta a juhnyájakban lappanghatott. VÍZŐR Veszélyben a termés A várakozásokkal ellentétben a múlt héten az öntözéses területeken átlagosan mindössze 0-9 mm csapadék hullott, mindössze Rimaszombat térségében mértek 17 mm csapadékot. Ugyanakkor az őszi búza vízkipárolgá- sa 28-31 mm, a lucernáé 20-24 mm, a korai burgonyáé 16-23, az almafáké 18-20, a repcéé 21-23, a napraforgóé 14-16, a korábban vetett tavaszi árpáé pedig 25-28 mm volt. Figyelmeztető, hogy a növények múlt heti evapotransz- pirációja meghaladta az elmúlt négy hét során mért csapadék- mennyiséget. A talaj vízkészlete kritikus szint alá csökkent. Veszélyben az idei termés, ezért Dél- Szlovákiában az összes talajtípuson öntözni kell. Minden növény idényli a vizet, az öntözést ki kell terjeszteni a gyümölcsfákra és a zöldségre egyaránt. Kelet-Szlo- vákiában és Nagyszombat térségében a könnyű és nehéz talajokon az összes növényt, a közepesen nehéz talajokon viszont főként az őszieket, a repcét és a kaszálókat kell öntözni. A meteorológia hétfőig száraz napos időt feltételez, záporok csak elvétve lesznek. (Vízgazdálkodási Kutatóintézet) AGRÁRMORZSÁK Öntöznének az agrártermelők Dunaszerdahely. A dunaszer- dahelyi regionális agrárkamara vezetése az öntözővíz árával kapcsolatban levélben fordult a pénzügyi és a földművelésügyi tárcához, valamint a vízgazdálkodási vállalathoz. Mindhárom állami szervtől magyarázatot vár arra, hogy jogos-e a vízszolgáltató eljárása, amely a köbméterenkénti 2 koronás maximált áron túl a víz kijuttatására szükséges villamos energia árát is felszámolja. A kamara szerint a rendeletben maximált 2 korona köbméterenként csak akkor számolható fel, ha a termelő állami dotációt kap. Ellenkező esetben a víz áráért köbméterenként 60 fillér kérhető. A mezőgazdasági termelők érdek- képviseleti szerve úgy ítéli meg: a termelőket azután lehetne kötelezni a vízszámlák kifizetésére, hogy a dotáció összegét megkapták az államtól, (ú) Friss tej Érsekújvárból Érsekújvár. A tavalyi 84 millióról megközelítőleg 100 millió literre szeretné növelni idei tejfelvásárlását az érsekújvári Mli- ekospol Rt. Az ország második legnagyobb tejfeldolgozó vállalata főleg friss tejtermékekre szakosodik, e termékcsoporton belül a tejre specializálódik. A Mliekospol Rt. az ország legnagyobb frisstej-ellátója kíván lenni. Augusztusban tervezik az új csomagolósor beindítását, amelynek éves kapacitása 50- 52 millió literre tehető. A régi gépsorral mindössze 18-20 millió liter dobozos tejet állítottak elő. Tavaly az rj. 1,2 milliárd koronás bevételt ért el, ami 338 milliós évközi növekedésnek számít. A cég múlt évben 3600 tonna tejport, 1100 tonna vajat és 920 tonna sajtot exportált, főként az Európai Unió országaiba. Az Akawi típusú sós párolt sajtot arab piacokra szállítják. Az érsekújváriak három egymást követő évben megkapták a gazdasági tárcától az Év exportőre elismerést. Termékeik számos nemzetközi versenyen díjat nyertek. Az egyik legkeresettebb termékük a Mozzarella párolt sajt. (gy) Veszteséges a Julius Meinl Pozsony. A pozsonyi Julius Meinl csomagoló rt. tulajdonosai a múlt év végén úgy határoztak, hogy leváltják a vállalat egész vezetését és a céget teljesen átszervezik. A tulajdonosok ezt azután határozták el, hogy a részvénytársaság az utóbbi három évben veszteséget ért el. A Julius Meinl múlt évi vesztesége 102 millió korona volt, míg egy évvel korábban csak 6,9 millió koronát ért el. A cég teljes átszervezését év végéig akarják nyélbe ütni. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. május 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,249 Magyar forint (100) 16,733 Angol font 71,312 Német márka 22,113 Cseh korona 1,263 Olasz líra (1000) 22,336 Francia frank 6,593 Osztrák schilling 3,143 Japán ien (100) 40,331 Spanyol peseta (100) 25,993 Kanadai dollár 32,308 Sváici frank 28,219 Lengyel zloty 12,459 USA-dollár 49,686 Érettségizők figyelem! Az ÚJ SZÓ napilap versenybe szólít Titeket a legszebb tablóért. Ne késlekedjetek, küldjétek be tablótok fényképét 2001. V. 31-éig az alábbi címre: Grand Press, a. s. marketingové odd., 811 09 Bratislava A borítékra írjátok rá a „TABLO” jelszót ■HP A képzeletnek nem szabunk határt! A legszebb, legeredetibb és legötletesebb tablóval az osztály számára 3 napos szlovákiai üdülést nyerhettek.
