Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-23 / 117. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 23. Politika 5 Exkluzív interjút adott az Új Szónak Habsburg Ottó, aki nem tart a kelet-európai munkások nyugatra vándorlásától Javult Szlovákia megítélése Állandó lakhelyét, a felső- bajorországi Pöckinget már csak „bázisként” használja, hiszen a Páneurópai Unió 88 éves elnöke egyre többet utazik, most, az Európai Unió (EU) bővítése előtt a legtöbbet Magyarországra, mivel - a világpolgár Habs­burg Ottó szerint - egy kissé „elaludtak a dolgok”. JUHÁSZ LÁSZLÓ Ön húsz éven át az EU bővítésé­nek kérdéseivel foglalkozott az Európai Parlamentben. Most, hogy az EU valóban a bővítés kü­szöbére érkezett, milyennek lát­ja a csatlakozás előtt álló közép­európai államok felkészültsé­gét? Észtország és Szlovénia gazdasági szempontból előbbre jár, mint az EU-tagállam Görögország vagy Portugália. Sajnos, a nyugati álla­mok túl lassan fejlődnek, megelőzi őket sok csatlakozás előtt álló ke­let-európai ország. Szlovákiát hová sorolná a tagje­lölt országok között? A második csoportba. Remélem, nem következnek be az országban újabb „politikai félreértések”, ha fogalmazhatok így. Tény, hogy az utóbbi időben nagyon sokat javult Szlovákia nemzetközi presztízse Csehszlovákia 1993-as fölbomlása után, és különösképpen azóta, hogy Rudolf Schuster személyé­ben olyan köztársasági elnöke van az országnak, akiben bíznak az emberek, köztük a szlovákiai ma­gyarok, akik elsöprő többségben szavaztak rá az elnökválasztáskor. Szlovákia Magyarországgal és Csehországgal egyszerre szeret­ne az EU tagállamává válni. Ön reálisnak tartja ezt az elképze­lést? Jelenleg öt állam van az élcsapat­ban. Magyarország és Észtország haladnak a legjobban, a koppen­\\ A Cseh Köztár- ' saságnak lehet­nek még gondjai, főleg a beneši dek- rétumok miatt. \N hágai kritériumok alapján akár holnap reggel is beléphetnének az EU-ba. Szlovénia kis ország, szük­sége lesz rá az EU-nak is, mert kapcsolatot jelent a Földközi-ten­gerrel. A negyedik Lengyelország, ahol egyedül a gazdasági gondok jelenthetnek gátló tényezőt. Politi­,A státustörvény megítélésével még várnék legalább egy évet' (TASR-felvétel) kailag ott minden rendben van, Franciaország támogatja a legin­kább a lengyelek EU-tagságát. Ez a legnagyobb közép-európai állam, közöttünk és a volt Szovjetunió kö­zött terül el, és minél nagyobb te­rület van köztünk, annál jobb. A Cseh Köztársaságnak lehetnek még gondjai, főleg a beneši dekré­tumok miatt. Ha elolvassuk az em­beri jogok európai alaptörvényét és a beneši dekrétumokat, világo­san látjuk, hogy a kettő összefér­hetetlen. Itt bizony komoly nehéz­ségek adódhatnak. Majd meglát­juk. Még mindig remélem, hogy si­kerül megoldást találni, mert ne­kem az az érzésem, hogy a cseh emberek és a kormány álláspontja között elég nagy a különbség. Mit tehet Ön szerint Szlovákia, hogy biztosabb léptekkel, gyor­sabb iramban és felkészülteb­ben léphessen be az EU-ba? Ki kell bővítenie kapcsolatait a tag­államokkal. Tudom, hogy ez ne­héz, hiszen Szlovákia fiatal ország, diplomáciai tapasztalata nem le­het olyan kiváló, mint a nyugati demokráciáknak. Másrészt viszont tehetséges politikusai is vannak. A lehető legliberálisabbnak kell len­nie a - megint ezt az utálatos szót használom - kisebbségekkel szem­ben. A nacionalisták nem emlékez­nek egy tényre. Az első világhábo­rú után Belgium három német többségű országrészt kapott. Az­óta mindig biztosítanak egy parla­menti képviselőt a németeknek, akik belga pártok tagjai. Annak idején szoros munkakapcsolatban álltam ezzel a német képviselővel, akinek 16 ezer szavazatra volt szüksége, hogy megválasszák. En­gem 950 ezer szavazattal juttattak a parlamentbe. Mégis örültem an­nak, hogy az ő szavazatának ép­pen akkora súlya volt, mint az enyémnek. Nézze, ez a szép, így kellene megoldani a nemzetiségi kérdéseket, ahogy Dél-Tirol és Bel­gium példája bizonyítja. A többsé­gi nemzeteknek erre kellene gon­dolniuk. Németország és Ausztria ragasz­kodik ahhoz, hogy az új tagál­lamok belépése után hét évig korlátozzák az EU-n belül a munkaerő szabad áramlását. Ön szerint jogosak ezek az aggá­lyok? Kérem szépen, ez egy nagy dema­gógia. Nézze, amióta 1979-ben megválasztottak az Európai Parla­ment képviselőjének, végig a bőví­téssel foglalkoztam, már akkor is a „mi országainkra” gondolva. Az el­ső nagyobb népcsoport, amelyik bejutott az unióba, a spanyolok és a portugálok voltak. A parlament külügyi bizottságának vezetője voltam, németországi választóke­rületemből egymás kezébe adták a kilincset a szakszervezetek és az ipari szövetségek képviselői, kö­nyörögtek nekem, tartsuk vissza a spanyolokat, mert bizonyosan óri­ási hullámokban érkeznek majd a munkavállalók. Hála istennek, nem hallgattunk rájuk. Hat hónap­pal Spanyolország EU-csatlako- zása után ugyanazok az emberek ismét megkerestek, mondván: Hol vannak a mi spanyoljaink? Elmen­tek! Ez persze érthető. Egy spanyol inkább akart a napsütéses Andalú­ziában dolgozni, mint a németor­szági ködös vidékeken. Ugyanez lesz Közép-Európában. Nem vár­ható olyan nagy népvándorlás, mint ha valakinek az az őrült gon­dolata születne, hogy az oroszokat kell bevenni az EU-ba. Az halálos lenne számunkra. Az utóbbi időben hatalmas kül- és belpolitikai vihart kavart a készülő magyarországi státus­törvény. Mi a véleménye a terve­zetről, illetve a jogszabály szük­ségességéről? A határok lassan eltűnnek, vala­mennyien ugyanannak a közös­ségnek a tagjai leszünk. Gondol­junk csak Dél-Tirolra: Olaszország része, az is marad, azonban a hatá­rok megszűntek. Ez a fajta közele­dés a Kárpát-medencében is szük­ségszerűen bekövetkezik. A gazda­ság, a kultúra, a turistaforgalom szempontjából és főleg azért, mert meg kell oldanunk minden ilyen - utálom a „kisebbségi” kifejezést, mivel szerintem nemzetiségi ügyekről van szó, tehát - nemzeti­ségi kérdést. Nézze csak az erdélyi helyzetet. Mikor Ion Iliescu elnök lett, mindenki attól félt, ebből nem sok jó származhat a magyarok, a cigányok, a zsidók számára. Nem Ha az oroszo- r kát vennék be az Európai Unióba, az halálos lenne . . számunkra. \\ történhetett azonban semmi rossz, mert ugyan Iliescu az elnök, de Nastase a miniszterelnök, nagyon jól látja a gondokat, képes higgad­tan megítélni a helyzetet, és támo­gatja a megbékélést a nemzetisé­gek és a románok között. A státus­törvény megítélésével még várnék legalább egy évet. Akkor derül csak ki, működőképes-e vagy sem. Szlovákiában hosszú idő óta a legnépszerűbb párt a HZDS. Mit jelentene az ország euroatlanti integrációjának folyamatában Mečiarék visszatérése? Nagy baj lenne. Hallatlan negatív reakciókat váltana ki Mečiar visz- szatérte. Nem akarok beleszólni Szlovákia belügyeibe, de én na­gyon félnék ettől a lehetőségtől. Parlament: Szlovákia külpolitikai eredményeit és céljait kellett volna áttekinteniük A státustörvényről folyt a vita ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A szlovák külpolitika vállalásainak és célkitűzéseinek teljesítését értékelő, Eduard Ku­kán által előterjesztett jelentés vi­tája a Magyarországon elfogadás előtt álló státustörvényről folyó heves szóváltássá fajult. A külügy­miniszter elsősorban azokat a je­lentős előrelépéseket értékelte, melyeket tavaly az integráció te­rén sikerült megvalósítani. Az elmúlt esztendő során nemcsak megkezdtük a csatlakozási tárgya­lásokat, de a rekordgyorsaságú egyeztetéseknek köszönhetően a lezárt jogfejezetek számát tekintve sikerült utolérnünk azokat a tár­sult államokat - így például a vi­segrádi partnereinket -, melyek 1998 óta tárgyalnak az Unióval. Kukán szerint az EU nizzai csúcs- értekezletének eredménye - mely szerint az Európa Tanácsban Szlo­vákiának 7, az Európai Parlament­ben pedig 13 szavazat juthat - is arról tanúskodik, hogy az ország jövőbeni helyzete Európában nem lesz kedvezőtlen. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy az Unió tagállamaiban a társult országok közül Szlovákia a negyedik legkedveltebb. Az elmúlt évben Szlovákia közelebb került a NATO-tagsághoz is. Az Észak-at­lanti Szövetség főtitkára is elis­merte, hogy az utóbbi két évben a belpolitikai fejlődésnek köszönhe­Az ellenzék szerint beavatkozást jelent Szlovákia belügyeibe. tőén az országnak komoly elisme­rést sikerült kivívnia. Kukán sze­rint jó esélyünk van arra, hogy ha a NATO a további bővítés mellett dönt, megkapjuk a meghívót. Az OECD-tagság elnyerése az első tel­jesített integrációs prioritás, mondta Kukán. A vitában Dušan Slobodník volt az, aki a szlovák-magyar kapcso­latokra és a státustörvényre terel­te a figyelmet. A HZDS képviselője csak azt sajnálja, hogy Szlovákia nem teheti meg Magyarországon azt, amit déli szomszédunk Szlo­vákiában. Ennek oka, hogy a ma­gyarországi szlovákság lélekszá- ma 11 ezerre csökkent. Miroslav Maxon szerint a törvény célja egyesíteni a külföldön élő magyar közösségeket a magyar nemzettel. Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a törvény etnikai elvre épül. Viliam Oberhäuser szerint a jog­szabály arra ösztönzi a más nem­zetiségűeket is, hogy magyarnak vallják magukat, így asszimilációs hatása is lehet. Az ellenzéki képvi­selők szerint a törvény egyértel­műen beavatkozást jelent Szlová­kia belügyeibe, ezért úgy vélik, a szlovák kormánynak cselekednie kell. Kukán külügyminiszter szerint a kabinetnek erre nincs módja, leg­feljebb nemtetszésének adhat han­got. A vita ellenére a törvényhozás tudomásul vette a jelentést, (szm) Szlovák-svájci tárgyalások Bern nem aggódik Pozsony. Svájc nem tart a beván­dorlók özönétől az Európai Unió keleti bővítése után, jelentette ki a svájci kormány külügyminisztere, miután Pozsonyban tárgyalt szlo­vák kollégájával. Joseph Deiss szerint azonban van néhány jelen­tős népességű ország ajelöltek kö­zött, ami bizonyos aggodalomra adhat okot a lakosság összetételét illetően. Leszögezte viszont, hogy a szabad mozgásról szóló egyez­mény aláírása (az EU-val) előtt Svájcban is az Unió szegényebb részeiről származó bevándorlók hadától tartottak, s végül népsza­vazással döntöttek az egyezmény elfogadása mellett. Jelenleg több olasz és spanyol tér vissza hazájá­ba, mint amennyi érkezik, jegyez­te meg Deiss. Elismerte, Svájc is szeretne a jövőben az EU tagjává válni, de ennek még nem érkezett el az ideje, a berni vezetésnek még szüksége van néhány évre ahhoz, hogy elnyerje a lakosság támoga­tását. (SITA, TASR) RÖVIDEN Gimnázium, az olcsó megoldás Pozsony. A gimnáziumoknak a művelődésben játszott szerepét szeretné erősíteni a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). Érve­lésük szerint a középfokú oktatás ezen formája anyagilag a legke­vésbé megterhelő, a statisztikák szerint az innen kikerülő diákok érvényesülnek legjobban a munkaerőpiacon, jelentette ki az okta­tásügyi államtitkár. Martin Frone (KDH) úgy vélte, bővíteni kellene a gimnáziumok hálózatát és teljesítményét. Hozzátette viszont, hogy ez némileg ellentétes a tárca törekvéseivel, melyek a jelenlegi hálózat ésszerűsítését célozzák. (SITA) Szlovákia-ház Brüsszelben Eperjes. Az Európai Unió székhelyén, Brüsszelben akar Szlovákiai Városok és Régiók Házát nyitni a kerületi városok polgármestereit tömörítő klub (K-8). Besztercebánya polgármestere szerint a köz­pont célja „helyben egyeztetni”, hogy mi előnyös Szlovákiának. A klub tagjai már megbízták Jozef Moravčíkot, Pozsony főpolgármes­terét, keressen megfelelő ingatlant a belga fővárosban az ottani külképviselet segítségével. (TASR) Európai és európaibb? Stockholm. Milliók szemében romolhat az EU-ról alkotott kép, ha a tagjelölt országok polgárait a felvétel után is akadályozzák szabad mozgásukban, jelentette ki a szlovák parlament integrációs bizottsá­gának elnöke a Stockholmban tartott COSAC nemzetközi konferenci­án. „Nehéz magunkat igazán európainak érezni, ha nem kapjuk meg ezt a jogot” - fogalmazott František Šebej. Ausztria és Németország aggodalmait alaptalannak ítélte; szerinte nincs bizonyíték arra, hogy a két ország munkaerőpiacát az új tagok veszélyeztetnék. (SITA) Szlovák-kanadai kapcsolatok Pozsony. A két ország kapcsolatáról és Szlovákia euroatlanti integ­rációjáról tárgyalt a szlovák külügyminiszter és Kanada humán erőforrásokkal foglalkozó minisztere. Eduard Kukán és Jane Stewart megerősítette a politikai párbeszéd folytatásának szüksé­gességét, amit a kanadai külügyminiszter, John Manley jövő heti hivatalos látogatása is alátámaszt, (ú) Malíková nem szereti, ha piszkálják Pozsony. Nem hivatalos értesülések szerint holnap Szlovákiába ér­kezik Anna Malíková férje. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) feje poli­tikai piszkálódás címén panasszal fordul az igazságügy-miniszter­hez. Szerinte ugyanis férje ellen sem Oroszországban, sem pedig Szlovákiában nem folyik eljárás. Úgy véli, az a piszkálódás oka, hogy ellenzéki politikus. Ha jogállamban élnénk, a koalíciós pártok vezetői nem Trencsénteplicen, hanem börtönben tárgyaltak volna, hangsúlyozta Malíková. (SITA, TASR) Ľupták is haragszik Ivan Miklósra Besztercebánya. Ivan Miklósnak nincs erkölcsi joga miniszterel­nök-helyettesi funkciójának betöltésére, nyilatkozta Ján Ľupták, a Szlovák Munkáspárt (ZRS) elnöke. Szerinte Mikloš egykori privati­zációs miniszterként az ún nagyprivatizáció első hullámáért is fele­lős, jelenlegi tisztségében pedig azért, mert nem sikerül a kormány- programnak megfelelően élénkíteni a szlovák gazdaságot. (SITA) Eladó a Práca fele Pozsony. Új társtulajdonost kaphat rövid időn belül a Práca című napilap. Az újság 50 százalékos tulajdonosa, a JMF társaság ugyanis nem tartja kifizetődőnek a befektetést. A fennmaradó öt­ven százalék tulajdonosa eddig nem mutatott érdeklődést a felkí­nált tulajdonjog megvásárlására, bár előnyben lenne a többi érdek­lődővel szemben. (SITA) Veszélyes nagyszombati nagyáruház Nagyszombat. Majdnem végzetessé vált egy öt éves testi fogyaté­kos kisfiú számára a nagyszombati Tesco hipermarketben a bevá­sárlás. A lakberendezési részlegen ugyanis rázuhant egy szekrény. Életét a nagyszombati kórház traumatológia-osztályán mentették meg, majd később Pozsonyba szállították. (TASR) Patkoló támadja a Roma Parlamentet Pozsony. „Ez a társaság nincs bejegyezve a belügyminisztérium­ban, létezésének nincs alkotmányos alapja”, ennek ellenére a szlo­vák média foglalkozik az ún. Roma Parlamenttel - írja a Szlovákiai Roma Kezdeményezés elnöke tegnapi nyílt levelében. Alexander Patkoló szerint ha a szlovákiai társadalom tovább tűri a jelenséget, rövid időn belül létrejöhetnek a ruszinok, magyarok, szlovákok és homoszexuálisok „magánparlamentjei” is. (TASR) A járási hivatalban sem bízhatunk Pozsony. Képviselői vizsgálatot tartottak a Pozsony 2. járási hivatal te­lekkönyvi osztályán, ahol a polgárok sorozatos panaszai szerint hivata­li visszaélések történtek. Marián Mesiarik (SOP) közölte: a vizsgálat eredményei több korrupciógyanús esetre is fényt derítettek, különösen a lakások tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban. (SITA) PARLAMENTI ADOK-KAPOK Ján Cuper (HZDS): nem vagyok biztos abban, hogy Európa béké­ben fog élni. Magyarország klasszikus példa a közép-európai béke megbontására, mivel állan­dóan Nagy-Magyarország vízió­ját hangoztatja. Ladislav Pittner: véleményem szerint Magyarország teljesen le­gitim eszközökkel próbálja felka­rolni a külföldön élő magyaro­kat. Nekünk is sokkal fogéko­nyabbnak kellene lennünk a kül­földön élő szlovákok igényei iránt. Miroslav Maxon (HZDS): remé­lem, nem gondolja komolyan, hogy a státustörvény legitim esz­köz a külföldi magyarok támoga­tására. Ha ezt így gondolja, hál’ istennek, hogy a parlamentben ül és nem belügyminiszter, mert ez esetben kormánytagként kö­vetne el hazaárulást, (szamó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents