Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-23 / 117. szám, szerda

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 23. KOMMENTÁR Menjen Miklós? SZILVÁSSY JÓZSEF Alig egy éve Jozef Migaš heteken át azt harsogta, legfőbb ideje át­alakítani a kormányt, és ehhez az SDĽ körömszakadtáig ragaszko­dik. Aztán néhány hét múlva már szemrebbenés nélkül azt a leg­újabb meggyőződését kürtölte világgá, hogy ha a szekér hegyme­netben halad, nem szokás lovakat váltani. Most az SDĽ vezetője újra bekeményített, és képviselői állítólag ragaszkodni fognak Ivan Mikloš menesztéséhez és a kormányátalakításhoz. Ha nem így lesz, akkor rá-csapják az ajtót a kormánykoalícióra. Bízva ab­ban, hogy ezt a szakítást majd sokan díjazzák, és így növekedhet a párt gyér támogatottsága. Ebben a kabinetben senld sem nyújt ki­magaslót, ám Miklošnak a szlovák korona viszonylagos stabilitása megőrzésében, az ezer sebből vérző bankszféra felépülésében és abban, hogy Szlovákia az OECD-tagja lett, tagadhatatlanul meg­határozó szerepe volt. Akkor hát miért éppen őt akarják a balolda­liak leváltani, amikor az elkövetkező másfél év alatt itt már senki sem tesz csodát? A kormányalelnök főleg liberális gazdaságpoliti­kája miatt érthetően nem népszerű az elkerülhetetlen szerkezetá­talakítások miatt súlyos megélhetési gondokkal szembesülő töme­gek előtt. Ezért lehet őt kikiáltani bűnbaknak a közigazgatási re­formok megfeneklése miatt, gondolhatták az SDL boszorkány- konyhájában. Eközben saját pecsenyéjüket is megsüthetik, hiszen eddig leginkább ők torpedózták meg a kormányprogram talán legfontosabb részének valóra váltását, s most további személycse­rék követelésével ismét a lényegről vonják el a figyelmet. Migaš a tegnapi sajtóértekezleten már nem is javasolta azt, hogy a kor­mánykoalíció prioritásai között szerepeljen a közigazgatási re­form. Nyilván nem véletlenül. Valójában csak ma dől el, hogy az SDĽ képviselői közül hányán lesznek, akik az ellenzékkel és az SOP néhány tagjával összekacsintva megszavazzák Mikloš vissza­hívását - aminek a baloldaliak gazdasági holdudvara önfeledten tapsolna -, vagy visszatáncolnak. A tűzzel játszik az SDĽ vezérka­ra vagy csupán az egyik érdekcsoportja, hiszen minden rossz bel­politikai hír - akárcsak a kormánykoalíció meggyengülése - árta­na Szlovákia ígéretesen alakuló integrációs esélyeinek. Már csak ezért is felelőtlenség az ellenzékkel cinkoskodni, a balkáni politi­kai állapotok visszarendeződésében. GLOSSZA A romlás mákvirágai BUCHLOVICS PÉTER Itt és most, amikor a választópol­gár már csak méla beletörődéssel veszi tudomásul miniszterek, mi­niszterelnök-helyettesek, vezér- igazgatók már-már hetenkénti rendszerességgel kipattanó pénz­ügyi és egyéb botrányait, miként azt is, hogy a kormányátalakítási hajcihő sebtében és egymás háta mögött kötött különalkujai szá­mára nem jelentenek többet egy csőd szélén álló társaság újrafes­tett cégérénél. Ám azt azért el­várnánk, hogy a koalíciós tanács vagy a kormány, de legalább Hó­fehérke és a hét törpe végre nyíl­tan beismerje: a közigazgatási re­formból aligha lesz valami. Még a tegnap esti koalíciós tanács ülé­se után sem. Elsősorban azért, mert gádástalanul dühöng a ci­nizmus, a társasjátékká avanzsált felelősségáthárítás, napi foklórrá vált a „tisztogatni még később mint későn, de lehetőleg a part­nerpártok soraiban” gyakorlata. Csodálkozni és megsértődni sincs jogunk azon, ha Václav Ha­vel, Jacques Rupnik alig burkolt aggodalommal nyilatkozik Szlo­vákia jövőjéről, és az ország leg­főbb integrációs akadályát to­vábbra is Vladimír Mečiar szemé­lyében, de főleg az általa rend­szeresített politikai gyakorlatban és alpári módszertanban látja. Ha a kormánykoalíciónak a nagy belviszály csinnadrattája közben még volna érzéke a virágnyelven fogalmazott üzenetek bekódolá- sára, akkor e két prominens ko­ponya szavaiból a saját lesújtó kritikáját is kiolvashatná. De nem fogja. Akár a lemondott Pittner belügyminiszter, akár Hamžík sajtónyilatkozatait olvassa az ember, egy valami közös ben­nük: egyetlen kudarcért sem ér­zik a felelősséget, politikai bosszúról, kikényszerített, olykor pedig önként hozott áldozatról beszélnek. Biztos vagyok berme: a következő hónapokban még rengeteg magyarázatot és mellé­beszélést hallunk majd a régi és az új miniszterek személyével és tárcáik munkájával kapcsolat­ban. Rosszabb esetben ez a ma­gyarázkodás eltarthat egészen a választásokig. Mečiar és Fico népszerűégét pedig ez a fe­lelődén mellébeszélés és a kiáb­rándultság is növeli. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök -, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. JĹ\ A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, A /A J az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. «arlStSii E-mail: redakcia@ujszo.com A globalizáció szimbóluma, az internet ezúttal a helyi fejlesztőket segíti Nagy a szakemberínség A térségfejlesztés legjobb iskolája mások tapasztala­tainak tanulmányozása. Eh­hez azonban egy olyan for­rást kellene biztosítani, ahol ilyenek elérhetők - ez a felismerés három évvel ezelőtt Magyarországon fo­galmazódott meg. TUBA LAJOS Azért ott, mert arrafelé tíz éve fog­lalkoznak azzal, hogy a helyi közös­ségek miként képesek felkészülni a rendelkezésükre álló potenciál jobb kihasználására, vagyis a helyi fej­lesztésre. A kistérségi menedzserek viszont rendszeresen szembesülnek olyan problémákkal, amelyekre ma­guk nehezen találnak megoldást, miközben könnyen megeshet, hogy az ország valamely más pontján már kidolgoztak ilyet. Nálunk egye­lőre más a helyzet, mivel a kistérsé­gi, de akár a nagyobb régiókban zaj­ló összehangolt fejlesztés is gyer­mekcipőben jár, aki ilyenre adja a fejét, szinte teljesen kiszolgáltatott az információ hiánya miatt. Ma­gyarországon a felmerült igény ki­elégítésére meg is fogalmazták egy ilyen, az internet lehetőségeit ki­használó közös adatbázis kialakítá­sának tervét. Mivel azonban ennek finanszírozására az Európai Unió Phare Partnership programja kínált lehetőséget és ehhez külföldi part­nerre is szükség volt, így került be a társaságba egy Csíkszeredái kuta­tóműhely mellett a Fórum Intézet is. Kétéves közös munka eredmé­nyeként ezután született meg a CE- LODIN, vagyis a Helyi Fejlesztések Közép-európai Információs Hálóza­ta. A megoldás logikája egyszerű: a www.celodin.hu honlapon bárki megkeresheti az ót érdeklő infor­mációt, sőt el is helyezheti azon anyagait, amelyeket mások számá­ra érdekesnek tart. Az együttműkö­dés azonban nem állt meg a honlap kialakításánál. Az időközben a Fó­rum Intézet keretében létrehozott galántai Információs Központban beindult vidékfejlesztési program a vidéki kistérségek számára igyek­szik egyéb formában is segítséget nyújtani. Történik ez egyrészt a saj­tón keresztül, de vidékfejlesztési műhelyek szervezésével a helyszí­nen is. Végül pedig a program mun­katársai néhány kistérségben kon­zultánsként szinte napi kapcsolat­ban állnak az ott-tevékenykedőkkel. A CELODIN azonban nem állt meg ennyinél. Idén tovább bővült, a múlt szombaton bemutatott új rendszer keretében már cseh és lengyel partnerek is dolgoznak. A Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott hálózatban nemzeti ol­dalak működnek, így a hazai fel­használók a www.celodin.sk címet kereshetik. Mivel az anyagait min­denki általában a saját nyelvén he­lyezi el, ebből a legtöbbet éppen a szlovákiai magyarok profitálhat­nak, hiszen mi ezek közül lényegé­ben mindegyiket megértjük. Egye­Kétéves közös munka eredményeként született meg a CELODIN. lőre úgy tűnik, a CELODIN ered­ményes példája a jól befektetett alapítványi pénzeknek. Az új hon­lapot hivatalosan is bemutató kas­sai konferencián Benedek László, a CELODIN nemzetközi igazgatója nemcsak az egyre nagyobb látoga­tottságról számolt be, hanem a to­vábblépés lehetőségét is felvázol­ta. A CELODIN-stáb ugyanis hóna­pok óta tervezi az ún. CELODIN'- akadémia koncepcióját. Ennek lé­nyege, hogy a regionális fejlesztés, illetve kistérségi fejlesztés iránt ér­deklődők távúton, szintén az In­ternet segítségével végeznének el szakmai képzéseket, utazniuk csak a konzultációs központokba, illet­ve vizsgázni kellene. A tananyagot a környékbeli országok legjobb ta­pasztalatai alapján állítják össze, és a kurzusok az alapszintű kép­zéstől egészen a speciálisokig ter­jednek majd. A CELODIN ezzel arra a helyzetre próbál reagálni, hogy még az e té­ren legmesszebb jutott Magyaror­szág is elismeri, hiába jutnának be az Európai Unióba, több ezer szak­ember hiányzik ahhoz, hogy képe­sek legyenek kihasználni a struk­turális alapok lehetőségeit. Mert Magyarországnak elmaradott tér­ségként joga lenne ezek merítésé­hez, de pénzt csak az kap, aki eh­hez kellőképpen megalapozott projektumot lesz képes kidolgoz­ni. Ezek alapján elképzelhetjük, mennyire vagyunk ettől nálunk, amikor itt még az előcsatlakozási alapok felhasználásához sincs meg az elegendő szakmai kapacitás. De nem kell ilyen messze elmenni, a legtöbb kistérség azt sem képes biztosítani, hogy egy jól képzett kistérségi menedzser próbálja ki­használni a kínálkozó alkalmakat. Ez pedig nem mindig csak pénz kérdése, sőt gyakran még pénz is lenne, csak nem lehet találni olyan embert, aki megbízhatóan elvé­gezné ezt a feladatot. Márpedig igény van, ma alig találunk olyan környéket, ahol ne fognának bele szívesen a kistérségi fejlesztésbe. Ez pozitívum, még akkor is, ha a legtöbben az egészből csak az uni­ós pénzek megszerzésének le­hetőségét értik. Ha próbálkoznak vele, hamar rájönnek, elsősorban magukra számíthatnak: a külső, főleg az uniós forrásoktól inkább csak a háttér, az infrastruktúra megteremtését várhatják, tarta­lommal akkor is nekik kell megtöl­teniük. Sőt már azt is szabálynak tekinthetjük, hogy ezt a tartalmat valamiféle átgondolt terv formájá­ban előre az asztalra kell tenni. Az ide vezető út állomásainak meg­könnyítésére szánták szervezői a Helyi Fejlesztések Közép-európai Információs Hálózatát. Ä galántai Információs Központ pedig abban bízik, hogy Dél-Szlovákiában egy­re többen tanulmányozzák a ma­gyarországi jó példákat, majd pe­dig egyre több olyan hazai tapasz­talat is lesz, amelyet szintén ki le­het állítani a többiek okulására. TALLÓZÓ FINANCIAL TIMES Szlovákia áll a NATO-ba törekvő or­szágok újabb csoportjának élén, és bár felvétele mellett logikus érvek szólnak, sok még a tennivalója - írta a brit lap. A kommentár szerint Po­zsony azért tekinti magát a legesé­lyesebb tagjelöltnek, mert az 1997- es első bővítési hullámból csak Vla­dimír Mečiar kormányzása miatt maradt ki. Mindhárom új tagállam­mal határos, az ország földrajzüag is fontos a NATO-nak; Mikuláš Dzu- rinda pedig demokratikus hitelké­pességét is javította, és rendezte a kapcsolatokat Magyarországgal. Elemzése szerint azonban Szlovákia meghívásával kapcsolatban még így is kételyek merülnek fel. Az EU-nak a közös védelmi politika megterem­tésére tett erőfeszítései miatt felme­rül a kérdés, valóban szükségük van-e a tagjelölteknek a NATO-csat- lakozásra, mielőtt az unió tagjává válnának. Szlovákiát sem elsősor­ban a katonai védelem iránti igény ösztökéli a NATO-csatlakozásra, ha­nem politikai és gazdasági megfon­tolások - véli egy pozsonyi kor­mányilletékes. A szerző szerint azonban az új tagok teljesítménye magasabbra emelte a lécet: lassan halad náluk a szovjet korszakból örökölt fegyveres erők átalakítása, ami arra késztette a NATO-t, hogy az új jelöltek katonai felkészültségé­re összpontosítsa figyelmét. Függet­lenül attól, mekkora előrehaladást ér el a szlovák védelempolitika re­formja, az ország NATO-tagságának legnagyobb akadályát a lap a belpo­litikai fejleményekben látja. A Me­čiar vezette HZDS vezet a közvéle­mény-kutatásokban, s esélye van ar­ra, hogy a prágai NATO-csúcs előtt visszatérjen a hatalomba. És bár ta­valyi kongresszusán a párt határo­zottan kiállt az ország EU- és NATO- tagsága mellett, Mečiar továbbra is elfogadhatadan a Nyugat számára még színfalak mögötti hatalomgya­korlóként is. „Ha Mečiar visszatér, véget ér az álom” - idéz a lap egy ve­zető NATO-illetékest. .národnáobroda A HZDS rendesen kibérelte a besz­tercebányai operaház nagytermét, a kulturális miniszter döntése a moz­galom ünnepségének megtiltásáról ezért megdöbbentően hatott - úja cikkében Boris Zala. A filozófus-ta­nár hangsúlyozza: egy állami intéz­mény politikai pártot diszkriminált, márpedig ezt - sót más szervezetet - sem lehet önkényesen korlátozni, csak ha a törvény erre lehetőséget ad. Müan Kňažko határozata ezért alkotmányellenes - írja, megjegyez­ve: a közvéleménynek és a kor­mánynak közbe kellene avatkoznia. SME A kormány gazdasági ügyekkel fog­lalkozó alelnökének leváltása és az államfő országértékelő jelentése lesz a hét fő témája. Semmiről sem fog szólni Ivan Mikloš visszahívása - erre nincs is különösebb indok -, ám az ellenzéknek szükséges, hogy kibeszélhesse magát. Rudolf Schus­tert udvariasan végighallgatja majd mindenki, a honatyáknak ugyanis ó sem tud olyat mondani, amiről nem tudnának. A cikkíró leszögezi: az ál­lamfő kapcsolata nem túl jó sem a parlamenttel, sem a kormánnyal. Schuster nem mindig cselekszik az alkotmánynak megfelelően, az ál­lam vezérigazgatóját játssza. VISSZHANG A szavalóverseny margójára Bár a versenyen személyesen nem vettem részt, a leírtak személyes, szubjektív érzésekből fakadtak. Második éve tért haza húgom az országos döntőről keserű szájízzel (negyedszer volt döntős). Hogy miért? Nemcsak azért, mert úgy érzi, csalódott, hogy idén nem ju­tott be a döntőbe, hanem mert úgy érzi, el akarják venni a kedvét at­tól, amit szívesen csinál. Vagy nem az a verseny lényege, hogy iijúkor- ban megszerettessük az irodalom ■tMMHHMMMiaM szépségét?! Egy ilyen verseny csi­szol egy kicsit a gyerekek személy­iségén, mert lemondással, izga­lommal jár, mert rengeteg új ta­pasztalatot és élményt nyújt. Per­sze, ezek a tapasztalatok nem min­dig jók. Még ez sem lenne baj, de mindennek van határa. A veresé­get is fel lehet dolgozni, ám ha egy ilyen színvonalas verseny után úgy érzi, nincs értelme folytatni, mert neki esélyt sem adnak, hogy meg­mutassa, mit tud, akkor már a lelki világába tapostak bele. Miért állít­ják le őket az előadás közepén? Nincs elég idő minden résztvevő meghallgatására? Szabják meg az előadás idejét. Vagy a kerületi for­dulóból kevesebben jussanak az MMNNMMN - . ■ . • 4mm országosba. A zsűri megfeledkezik arról, hogy ezek a gyerekek nem színinövendékek, hanem szárnyu­kat bontogató emberkék, akik sza­bad idejükben lelkesen készülnek. És izgulnak, velünk, szülőkkel együtt. Én nem vagyok szakember, de nem hinném, hogy azt a bizo­nyos lécet olyan magasra kéne ten­ni. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a gyerekek is észre ve­szik a turpisságokat, hiszen sokkal érzékenyebbek az igazságtalansá­gokra. Tudom, minden versenynek vannak győztesei és vesztesei, de hogy létezik, hogy a döntőbejutot­tak többségének a zsűriben van is­merőse, felkészítője?! Az idei ver­seny csak pont volt az i-re, mert mmmmmmmmmM/mwMmmmmmmm nem ez az első év, hogy a húgom rossz tapasztalatokkal jött haza. Úgy érzi, becsapták, és nem elő­ször. Tavaly az egyik versenyzőt a zsűri nem juttatta el az országos versenyre, mégis ott volt, és győ­zött. Hogy húgom jövőre indul-e, nem tudom. Remélem, elég lesz egy év arra, hogy kicsit feltöltőd­jön, megfeledkezzen a csalódásról. Én támogatom és bíztatom őt. Bí­zom abban, hogy jövőre másképp fogják megszervezni a versenyt, és nem riasztják vissza a gyerekeket és felkészítőiket attól, hogy lelke­sedéssel készüljenek a nagy meg­mérettetésre. • Kosár Kinga Dunaszerdahely

Next

/
Thumbnails
Contents