Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-22 / 116. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 22. KOMMENTÁR Fél kiló párizsi PÁKOZDI GERTRÚD Szlovákia elvben gazdag országnak számít, ennek köszönhetően vált OECD-taggá, vagyis a világ leggazdagabb országait tömörítő társulás tagjává. Az államnak elvben tehát nem okozhatna gondot a családi póüék alanyi jogon történő folyósítása. Szlovákia azonban - akárcsak a többi volt szocialista ország - még jó ideig nem lesz olyan gazdag, hogy a gyermekek utáni járadék folyósításában követhesse az EU or­szágainak zömében alkalmazott gyakorlatot, mely e tekintetben sem tesz különbséget szegény és gazdag között. A törvény szerinti járadé­kot minden gyermekre kifizetik, szülessen az szociális segélyből élő munkanélküli szülők családjában, vagy éppen egy gyároséban. Szlo­vákia tehát egyelőre marad azoknak a transzformáció terheit nyögő országoknak a sorában, amelyek a szülők meghatározott jövedelmi szintjéhez kötik a családi pódék fizetését. Azon túl, hogy ez nálunk is költségnövelő bürokráciával jár, tudomásul kell vennünk, hogy a jára­dék összegét illetően lemaradásunk van az uniós tagországokhoz ké­pest. Persze a különböző szociális juttatások és járadékok összegét il­letően még a leggazdagabb ország sem függedenítheti magát tényle­ges gazdasági helyzetétől, és ez alól Szlovákia sem kivétel. Ennek je­gyében született meg az a parlamenti döntés, melynek értelmében jú­liustól gyermekenként (már amelyik jogosult rá) 40-70 koronával, úgy fél kiló párizsi árával növekszik a családi pódék. Ennyi egy tízóra­ira sok, harmincra nagyon kevés. A költségvetésből a szóban forgó já­radékemelésre fordított pénzcsomag mindössze évi 700 millió koro­na. A pénzügyminiszter szerint többre nem futja, mások szerint ez az emelés inkább a „nesze semmi, fogd meg jól” kategóriába tartozik, mivel az ádagcsaládok reáljövedelme a ‘89-es szinthez viszonyítva még nem emelkedett. Nem csoda, hogy a szaporodó politikai pártok versengésében ez válik az egyik fő szavazócsalogató érvvé. Hiába tartja populistának az ilyen pártpolitikusi magatartást a szociális tár­ca vezetője, attól a szegényebb családok sanyarú szociális-gazdasági helyzete még nem javul. Változást e téren is csak a szlovák gazdaság élénkülése hozhatna. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy nem jut több családi pótiékra, orvosok, pedagógusok stb. fizetésének eme­lésére. De mikor következik be végre a „csoda”, hogy a kormány a ko: alídón belüli veszekedések helyett végre érdemben foglalkozna a gazdaságélénkítéshez elengedheteden lépések meghozatalával? JEGYZET Az emberi tényező JUHÁSZ KATALIN Jöttek a miniszterek és mentek, s abban is egyformán viselkedtek, hogy a gyógyszertárak adósság­felhalmozását évekig szinte ölbe tett kézzel figyelték. Talán úgy gondolták: a felmerülő gondokat ápolja s eltakarja a gyógyászati ellátásról szóló törvény, hogy tudniillik, a patikus felelődén hozzáállással nem veszélyeztet­heti a lakosság egészségét. Az el­szegényedő, ám lelkiismeretes patikus így lassan önmagát ve­szélyeztette, saját vállalkozását, vagyonát, családjának boldogu­lását. Az állam lelki kezével ba­rackot nyomott a gyógyszerész­kamara lelki buksijára, amiért emez fenyegetőzni mert és a pénzét merte követelni. Az em­ber pedig, vezetőinek példáját követvén, kezdte maga is elbaga­tellizálni a dolgot, mondván, hogy a patikusok két-három éve háborognak, aztán mégis mindig volt valahogy, majd csak lesz va­lahogy ezután is. Mindeközben lassan hatmilliárdra kúszott fel az említett adósság, ami patikán­ként csaknem hatmilliós tarto­zást jelent. A gyógyszergyártók is kezdtek besokallni, a gyógysze­részek pedig kijelentették, ha nem akarnak tömegesen csődöt jelentem, kénytelenek figyelmez- tetőleg bezárni egy időre. „Érte­tek zárunk be, nem ellenetek” - bizonygatta a kamara kassai el­nöke, hangjában szégyen és tehe- tedenség bujkált, tudta, hogy nem hiszek neki, hogy dühös va­gyok rá. Hiszen emberek va­gyunk, és mindketten egy har­madik emberre is haragszunk, a miniszterre. Aki tipikusan kelet­európai ember. A faj eme típusa kifejlesztett magában egy csakis rá jellemző tulajdonságot: a dol­gok eltussolásának, lebecsülésé­nek képességét. Roman Kováč törvénymódosítása, melyet a múlt héten fogadott el a parla­ment, a gyógyszerészek szerint nem más, mint az állam elegáns kihátrálása egy kellemeden hely­zetből. A miniszter először le­gyintett, aztán fenyegetőzött, majd ismét legyintett a patikabe­zárások hírére. Aztán ismét csak fenyegetőzött. Nem látja drámai­nak a helyzetet. Bizonyára jól bespájzolt stresszoldókból. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. JĽL A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon talámató. ofcjrciiUtións E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ IZVESZTYIJA Nemcsak az amerikai elnökökkel, hanem az orosz politikusokkal is megesik, hogy Szlovákiát összeke­verik Szlovéniával. Legutóbb Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel történt meg, aki az Egyesült Álla­mok és Oroszország vezetőinek ta­lálkozóját egyeztette az Államok­ban. Az orosz diplomácia vezetője megpörgette a földgömböt, majd rábökött Szlovákiára és kijelentet­te, a Bush-Putyin csúcstalálkozóra június 16-án Pozsonyban kerül sor. Ezzel sikerült besorakoznia az amerikai elnökök sorába, akik Szlovákiát rendre összetévesztik Szlovéniával. Az orosz lap szerint George Bush és Vlagyimir Putyin találkozójának helyszíne szimboli­kus jelentőségű, de a valódi hely­szín nem éppen oroszbarát, mivel a NATO-tagságra pályázó Szlové­niában Bush nyilvánosságra hoz­hatja az Észak-atlanti Szövetség keleti bővítésével kapcsolatos amerikai álláspontot. A gyógyszertárak adóssága 1994-től megállíthatatlanul nő, a biztosítási törvény módosítása az ágazat végét jelenti Tények a patikasztrájkról Nálunk mindenki természe­tesnek tartja, hogy az élelmi­szerért, ruháért és minden más egyébért rögtön helyben fizet. Ugyancsak természetes az is, hogy a patikában egy darab papírkáért (receptért) gyógyszert kapunk. És gyógyszertől függően fize­tünk valamilyen összeget, olykor nem is keveset. CZIRFUSZ ATTILA A gyógyszerész, illetve a patikatu­lajdonos azonban az Általános Be­tegbiztosítótól a receptre kiváltott gyógyszer teljes árát hozzávetőleg hét hónapos késéssel kapja meg. Tehát májusban az elmúlt év októ­berében kiadott gyógyszerekért kapja meg a pénzt. És ez így megy évek óta... Miniszterek jöttek, ígértek fűt-fát, majd amikor elmentek, a követ­kezőnek jóval nagyobb adósságtö­meget hagytak örökül. Ötiete mindegyiknek volt, de megoldani, esedeg enyhíteni a gondokon egyi­küknek sem sikerült. Ennek a tehe- tedenségnek az lett a következmé­nye, hogy a patikák ugyan az egész­ségügyi kiadások mintegy harma­dát alkotják, viszont a gyógyszere­kért ki nem fizetett összeg (a kórhá­zak gyógyszeradósságát is beleért­ve) az egészségügyben felhalmo­zott összadósságnak már több mint felét teszi ki! Roman Kováč egészségügyi minisz­ter pár hónapja megszellőztetett egyik „mentő” ödete a következő volt: fokozatosan, vagy egyszerre megszüntetni az egészségügyi biz­tosítókat éspedig úgy, hogy a bizto­sítottakat, a követeléseket és az adósságokat egy létező vagy egy új biztosító venné át. Nem mondható, hogy osztadan sikert ért volna el: Szlovákiában nem volt egyeden szakmai szervezet sem, amely tá­mogatta volna, még az állami irá­nyítás alatt lévő Általános Egészség- biztosító is elítélte a tervezett lépést. Ráadásul egyeden korona megtaka­rítást sem jelentett volna ez a változ­tatás, mivel az új biztosító fenntar­tási költségei ugyanakkorák lettek volna, mint a ma működő biztosító­ké összesen. Sokan nem értették, vajon a miniszter miért erőlteti to­vábbra is ezt az egészséges konku­rencia ellen irányuló elképzelést. Május 9-én a parlament illetékes bi­zottsága mindössze fél órát szentelt az egészségbiztosítási törvény mó­dosításának, mely ugyancsak né­hány mondatból áll, mégis nagy ria­dalmat váltott ki a szakmai szerve­zetekben. A miniszter gyorsított el­járást javasolt a törvénymódosítás megszavazására, ami annyit jelent, hogy a módosítást a parlament még májusban elfogadhatja és júniusban érvénybe is léphet! Az ominózus 34- es paragrafus 7-es bekezdése így hangzik: „A megszüntetett egész­ségügyi biztosító^ kötelezettségei, melyek az általános vagy más bizto­sítóba voltak átruházva, csak a meg­szüntetett biztosító behajtott köve­teléseiből vagy más célirányos for­rásokból fedezhetők”. Más szóval, ha az új biztosító csak 1 koronát hajt be az 1 milliárd helyett, az egészség- ügyi szolgáltatók tiszta vesztesége 999.999.999 szlovák korona lesz. A „más célirányos forrás” megfogal­mazás jogilag annyira homályos, hogy abból a követelések nem lesz­nek megtérítve! Furcsa, hogy az ere­deti szövegben még „állami garanci­áról” volt szó, a parlament elé került változatban már csak „más célirá­nyos forrásról”, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az állam az 5 biz­tosító összevonásával mintegy 15 milliárd korona adósságtól szaba­dulna meg! A régi törvény alapján a jogutód a biztosítottakkal együtt a megszüntetett biztosító kinnlevősé­geit is átvette. Mivel a megszünte­tett Perspektíva egészségbiztosító adósságait az Általános Egészség- biztosító nem volt hajlandó kifizet­ni, pert indított a jogosult személy megállapítására, így az állami ga­rancia alapján az állam az adósság egy részét megtérítette. A törvény- módosítás ezt a lehetőséget szünteti meg. A már említett május 9-i bi­zottsági ülésen a miniszter a képvi­selőknek a módosítást azzal magya­rázta, hbgy a vállalkozói szférában is általános, hogy a hitelezőket csak a behajtott követelések nagyságáig elégítik ki. A magánszférát azonban az egészségüggyel összehasonlítani lehetetíen, mivel a gyógyszerforgal­mazókat teljes összeggel kell kifizet­ni, ők nem elégednek meg az adós­ság egy részével, márpedig ha a gyógyszertárak nem kapják meg a teljes adósságukat, a tulajdonosok­nak a saját zsebükből kell a forgal­mazókat kifizetni, ha további orvos­ságrendelésre tartanak igényt. Ez pedig milliárdok esetén szinte el- képzelheteden, nem beszélve arról, hogy a kialakult helyzetért nem ők a felelősek, hanem mindazok, akik A gyógyszerekért ki nem fizetett összeg az össz- adósság több mint fele. nem fizették rendesen vagy egyálta­lán (például maga az állam) az egészségügyi biztosítást, miáltal a biztosítók fizetőképessége lényege­sen lecsökkent. A másik oldalon az orvosoknak, kórházaknak és gyógy­szertáraknak törvényből adódóan kötelességük az egészségügyi szol­gáltatás, hiszen a humánus szempo- tokon kívül ennek elmulasztása ko­moly jogi következményekkel jár­hat: A sztrájk kapcsán a miniszter ennek alapján fenyegette meg a pa­tikatulajdonosokat az engedélyek bevonásával. A törvénymódosítás a patikusokat érintené a legjobban. Az orvosokkal és a kórházakkal el­lentétben nekik a biztosítók nem fi­zetnek előleget. A haszonkulcsuk legfeljebb 15%, tehát 15 000 koro­nás bevétel eléréséhez 100 000 ko­ronáért kell a forgalmazóktól gyógyszert venniük. Arányosan szá­mítva a biztosító (k) megszüntetése esetén 60%-os előleg kifizetése mel­lett a magánorvosokat és kórháza­kat 6 000 koronás kár érné, a pati­katulajdonosokat 115 000. Á kórhá­zaknak, mint állami intézmények­nek, még ettől sem kell tartaniuk - az állam bármikor fedezheti a vesz­teségeiket, a magánorvosoknak és patikusoknak nem. A sztrájk két­ségbeesett lépés, amiről egyedül az állam tehet, melynek képviselői semmit sem tettek az okok meg­szüntetéséért, sőt még ki is élezték. Nem végleges adatok alapján ta­valy különböző okokból kb. 100 pa­tika zárt be, és kb. ugyanennyi nyi­tott ki, gyakran ugyanazon a he­lyen, igazi vagy áltulajdonos-vál­tással: azért, hogy az adósságtö­megtől megszabaduljanak. Ennek levét a forgalmazók itták meg. Az ostor kétségtelenül a betegek há­tán csattan. A sztrájk, mint figyel­meztetés, még mindig jobb, mint egy előre beprogramozott kataszt­rófa. A gyógyszergyártók, -forgal­mazók és patikusok gazdasági ereje is véges, nagyon kell vigyázni, hogy a húr nehogy jövőre, a választások évében pattanjon el. 1998 nyarán a patikatulajdonosok megmozdulásai igencsak megnövelték az elégedet­lenséget és elősegítették a Mečiar- kormány bukását. A helyzet tehát schizofrenikus: A patikatulajdono­sok nem zárhatnak be, pedig már nincs pénzük új gyógyszer vásárlá­sára, ha bezárnak 500 000 koronás büntetést illetve a működési enged­ély elvételét teszik kockára. Nyitva tartás esetén viszont adósságaik nö­vekednek, és pénzüket a készülő törvény alapján nagy valószínűség­gel sohasem fogják viszondátni, tönkremennek. Néhány alkotmányjogász nézete szerint a törvénymódosítás több pontban is alkotmányellenes. En­nek ellenére nem ez lenne az első egészségügyi törvény, amelyről tud­ták a képviselők, hogy alkotmányel­lenes, mégis megszavazták. Amíg az alkotmánybíróság ezt kimondja, eltelik egy-két év. Hol lesznek ad­digra a módosítás eltervezői?! Kí­váncsi vagyok, hogyan fognak en­nek tudatában jövőre a mai kor­mánypártokra, köztük a Magyar Ko­alíció Pártjára szavazni. A szerző komáromi gyógyszerész wmmmmmmmsmmmmmmmmmmtm OLVASÓI LEVÉL Legalább az Új Szóban A kormány egyik fő céljául tűzte ki a munkanélküliség visszaszorítását és új munkahelyek létrehozását. Ez nemhogy nem sikerült, hanem még rosszabbodott. Ha valaki ma mun­kanélküli lesz, az nem nagy csoda. De ha ehhez a kormány is hozzáse­gíti, az fájó. Azért kellett megvál­nom a munkahelyemtől - biztonsá­gi őr -, mert a helyünkre nyugalma­zott katonatiszteket vettek fel. Nem azért, mert rosszul dolgoztunk, ha­nem mert a nyugdíjban lévőknek kevesebb az adólevonásuk. Megér­teném, ha olyan kisnyugdíjasokat alkalmaztak volna, akiknek ala­csony a nyugdíjuk. De ezeknek a katonatisztek magas a nyugdíjuk. Szerintem a nyugdíjasoknak ahhoz van joguk, hogy a ledolgozott éve­kért tisztességes nyugdíjat, nyugodt életet és megélhetést biztosítson nekik az állam, és nem attól való fé­lelmet, vajon lesz-e a nyugdíjára pénz. De lesz-e, ha az így kisemmi­zett fiatalok és a nyugdíjkorhatártól még messze lévők más országban keresnek majd megélhetést? Bauer Edit szociális államtitkár azt han­goztatja, ó megérti, milyen nehéz­ségekkel küszködnek az emberek. Tőle hallottam azt is, hogy rendkí­vül nagy az elhalálozás a 45-54 éves férfiak között a szívmegbete­gedésben szenvedőknél. Bizonyára azt is tudja, ha az e korosztályhoz tartozó elveszti munkahelyét, kicsi a valószínűsége, hogy álláshoz jut. Az a munkanélküli, aki szociális se­gélyre van utalva, s ha a férje vagy a felesége dolgozik, és keresete meg­haladja a 6000 koronát, hiába van ledolgozva akár 30 éve is, nem kap pénzt! Csoda, ha az emberek ideg­roncsokká válnak? Van elképzelése, hány család ment így tönkre? Mire elég a fiataloknak az 1300-1700 ko­rona havi szociális segély? Állítólag azért ilyen kicsi az összeg, hogy kényszerítse a rászorulókat a mun­kakeresésre. A munkanélküliek szá­ma kb. 550 000, a betöltetlen mun­kahelyeké kb. 10 000. Nagy a fantá­ziája annak, aki ilyet ki tud monda­ni. Szeretném megkérdezni, miért az ádagfizetésekhez igazítják az ár­emeléseket. Miért nem a minimális órabérhez, a 26 koronához igazod­nak? A vasárnap, ünnep, az éjjeli műszak stb. kifizetése sok munka­adónál tabu. Azt az alkalmazottat, aki ezt megkérdezi, azonnal elbo­csátják! Szeretném, ha legalább az Új Szóban elolvasnák az érintettek, mit is gondolnak az emberek, mik a nehézségeik. Mert a minisztériu­mokba küldött levelemre, pl. Mag­vasi úrnak, még választ sem kapok. Szabó Vilmos Vága 'vv'i■? spMi < ,/-y '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents