Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-18 / 113. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 18. KOMMENTÁR Magyar gesztus TÓTH MIHÁLY Még csak suttogjuk, hogy a kormánykoalíció bonyolult szerkezetéből keletkezett zűrzavart csak természetes tekintélynek örvendő személyiség tudná szabályozott mederbe terelni. A belügyminiszter lemondását követő események egyértelműen bizonyítják, hogy Szlovákiában minisztercserét csak akkor képes a kormányfő földrengésmentesen végrehajtani, halt menesztett politikus mögött jelentéktelen erő áll. Hamžíkot viszonylag simán lapátra lehetett tenni, mert az SOP népszerűsége 1 százalék alatti. Az 5-6 százalékos KDH felfelé ívelő pályán mozog, így a kereszténydemokraták eredményesen ragaszkodnak ahhoz, hogy közülük kerüljön ki Pittner utóda. Mikuláš Dzurinda 1998 ősze óta bebizonyította, hogy nem óriása a politikának. Viszont a jelenlegi viszonyok között miniszterelnök-cserével próbálkozni politikai öngyilkosság. Egy természetes tekintély felkutatására irányuló koalíciós kezdeményezés a kormánypártok túlzott ambícióján biztosan zátonyra futna. Kissé nyersen szólva: a sok-sok politikai törpe között talán még Dzurinda a legsudárabb. Szegény ember vízzel főz, és a szlovákiai politika éléstára kong az ürességtől. Ilyen viszonyok között az MKP-nak, talán utoljára, ismét lehetősége lenne bizonyítani, hogy valóban országban is gondolkodó politikai erő. Még másfél év van hátra a választásokig. A kormány viharmentes átalakítására, akcióképessége fokozására aligha van más lehetőség, mint a bársonyszékek újraelosztásában teljesen megnövelni a kormányfő mozgásterét. Természetes, hogy erről minden középszerű pártpolitikusnak az a koalíciós szerződés jut eszébe, amely eddig oly sokszor hozzájárult a cselekvőképesség béklyóba kötéséhez. Az MKP-nek a miniszterelnök cselekvőképessége növelését illetően önzetlenül és kezdemé- nyezően kellene szerepelnie. A példa talán követőkre találna. JEGYZET Luníki ítéletidő JUHÁSZ KATALIN Hétfőig minden a legnagyobb rendben haladt, a hírhedt kassai roma városrész lázasan készült a népszámlálásra. Tudjuk, ősszel sem fognak unatkozni a helyiek, amikoris polgármestert választanak a leváltott Jozef Sana helyett. A Luník IX. kétségtelenül legkarizmatiku- sabb figuráját imádják az újságírók, hiszen nyílt szívű, közvetlen, nem tesz lakatot a szájára, és önbizalomban sem szenved hiányt. Ez utóbbi tulajdonsága okozta vesztét. Úgy gondolta, polgármesterként nyugodtan autóba ülhet kissé kapatosán is, úgysem meszelhetik le. Mégis lemeszelték, egy évre bevonták a jogosítványát. Amikor a tilalom ellenére ismét alkoholmámorban találták a volán mögött, hat hónap felfüggesztettet kapott, és a törvény értelmében ezzel elúszott a polgármesteri szék is. „Sebaj, ősszel ismét indulok! Én csináltam rendet a lakótelepen, nem hagyhatom félbe a munkát” - mondta nemrég. Talán szerénységből nem említette, hogy további három eljárás is folyik ellene: tettlegesség, magánlaksértés, illetve hivatali tisztséggel való visszaélés okán. E két utóbbi vádpontot összevonta a bíróság, mivel Sana polgármesteri minőségében hajigálta ki az utcára egy idős, lakbérhátralékos nő holmiját. Ehhez természetesen akkor sem lett volna joga, ha a nő nem halmozott volna fel hetvenezer koronás adósságot. Mozgássérült szomszédját sem volt joga arcba vágni egy kulcscsomóval, bármennyire is összeveszett vele. A bíróság hét hónapos szabadságvesztésre ítélte az agresszív vádlottat. Az ex- polgármester azelőtt sem titkolta, hogy könnyen eljár a keze, egy ekkora roma közösségben az embernek meg kell tanulnia megvédeni magát, és a Luníkon a testi erő egyet jelent a tekintéllyel. Tény, hogy hősünk másfél év alatt valóban pozitív irányba lendítette a városrész dolgait, ám machiavel- lisztikus módszerei sajnos nincsenek összhangban a társadalom által szentesített normákkal. Kíváncsian várjuk, hogyan dönt a legfelsőbb bíróság. Mert azt talán mondanom sem kell, hogy Sana ügyvédje fellebbezett, hiszen védencének ilyen mozgalmas időszakban nincs ideje börtönben ülni. A teljességhez hozzátartozik, hogy az egykori polgármester eddig nyolcszor került összeütközésbe a törvénnyel, ebből két alkalommal rövidebb-hosszabb időt rács mögött is töltött. Lapigazgató: Slezálmé Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök -, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1,811 09 Bratislava - Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, teL: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403 fax* 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, /V'' az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon talámató. E-mail: redakcia@ujszo.com ot arculttions Az igazi szlovák hazafi Frau Bea szlovák üdítőt iszik. Zum Wohl! (Reprofotó) DÁTUM VY»0»YÄ VWUttKÝ MotatAMnmm VYROBENÉ NA SLOVENSKU TALLÓZÓ SME „Nem érzem magam alkalmasnak a belügyminiszteri poszt betöltésére” - olvasható a napilapban Daniel Lipšic igazságügy-minisztériumi hivatalvezető kijelentése. Lipšic a kormánykörökben rebesgetett hírre reagált, mely szerint ő is betölthetné a Ladislav Pittner távozásával megüresedett széket. Mikuláš Dzurinda erre vonatkozó célozgatását a hivatalvezető furcsállja, hiszen azután hangzott el, miután a kormányfő a koalíciós szerződésre hivatkozva az SDK-t megillető posztnak minősítette a belügyminiszteri funkciót. Lip- šicnek - saját bevallása szerint - meg sem fordult a fejében elfogadni a bársonyszéket, még akkor sem, ha Dzurinda felajánlotta volna. „Szakmai gyakorlattal, megfelelő tudással és a reszorton belül is jó kapcsolatokkal rendelkező személynek kell állnia a tárca élén. Olyannak, aki képes kialakítani egy jó csapatot, mely végrehajtja a minisztériumban elengedheteden reformokat.” Vladimír Palkót erre alkalmasnak véli, és ezt nemcsak keresztény- demokrata kollégája iránti lojalitásából mondja, hanem mert „a politikában az embernek ismernie kell önmaga képességeit és határait.” PRAVDA Róma és Brüsszel viszonyának alakulásából Pozsony is levonhatja a tanulságokat Árgus szemek ott és itt Már-már hisztérikusnak is nevezhető nemzetközi sajtóhadjárat kísérte az itáliai parlamenti választásokat, amelyek a szlovák átlagpolgár számára valójában csak egy szempontból lehetnek igazán érdekesek, tekintettel arra, hogy a politikai elit itt is olyan látszatot kelt, mintha egy erőszakos kampány kellős közepén lennénk. MALINÁK ISTVÁN Ez a szempont Brüsszel és Róma viszonyának alakulása, mint ahogy nem is olyan régen az EU-osztrák viszonyból próbáltunk messzemenő tanulságokat levonni Szlovákia számára. Az uniós tagországok vezető politikusai már hétfőn szükségesnek tartották jelezni, hogyan fogadják majd az új olasz kabinetet, vagyis akkor, amikor a botrányos szervezési hibák miatt még közzé sem tehették a hivatalos eredményeket, nem beszélve arról, hogy a kormányalakítás hetekig elhúzódhat. Hubert Védrine francia külügyminiszter és belga kollégája, Louis Michel is igyekezett hangsúlyozni, nem örülnek Berlusconi győzelmének, az idegengyűlölő Umberto Bossit (Északi Liga) pedig nagyon nem szeretik. Michel egyenesen azt mondta, Bossiról ugyanolyan rossz a véleménye, mint Jörg Ha- iderről, de ha az előbbi bekerül az olasz kormányba, nem fog hasonló büntető akciót kezdeményezni, mint Ausztria ellen. A francia politikusok is tiszteletben kívánják tartani az olasz nép választását - mégsem kérdőjelezhetik meg az olasz demokráciát -, de hozzátették, az EU-nak azért árgus szemekkel kell figyelnie mindazt, ami Rómában történik. Ezek a nyilatkozatok egyrészt azért érdekesek, mert annak idején éppen Francia- ország és Belgium szorgalmazta a kétoldalú kapcsolatok befagyasztását Ausztriával, másrészt az év második felében Belgium veszi át az EU soros elnöki tisztét, tehát jelentős kezdeményező szerephez jut az Unióban. Amikor a tizennégy uniós tagállam teljes diplomáciai bojkott alá helyezte Ausztriát, úgy tűnt, a nyugat-európaiak az elvi politikának adnak előnyt jól felfogott - közös és külön-külön - érdekeikkel szemben. S idehaza azt a következtetést is levontuk, hogy ha Szlovákiában visszalépés történne, vagyis a nemzetiekkel szövetkezett Mečiarék visszatérnének a hatalomba, Brüsszel a sarkára állna. De milyen tanulságok vonhatók le a mostani helyzetből? Egyrészt nyilvánvaló, hogy az EU- országok tanultak az Ausztria elleSzlovákia integrációs esélyei ismét Mečiartól függenek. ni szankciók kudarcából. Másrészt kár tagadni, hogy ők sem mérnek azonos mércével, az egyenlők mellett ott is vannak egyenlőbbek, a pár milliós Ausztria nincs egy súlycsoportban az 58 milliós Olaszországgal. Az uniós politika és reformok megvalósításában Róma sokkal több borsot törhetne szövetségesei orra alá, mint Bécs tehette volna, ha akarta volna. Az sem mellékes, hogy az Európai Bizottság jelenlegi elnöke az olasz Romano Prodi. A Berlusconi-kor- mánnyal szembeni „különleges éberség”, amit a franciák ígértek s ami lényegében semmire sem kötelez, nagyon messze van attól, amit az osztrákoknak kellett lenyelniük. Úgyhogy ezek után kár abban a hitben ringatózni, hogy Brüsszel a 2002-es - demokratikus - szlovákiai választások után egy Mečiar nélküli HZDS-Smer koalíció miatt szankcióval sújtaná Szlovákiát, esetleg kizárná az integrációs folyamatból. Robert Ficónak megvan a magához való esze, s pillanatnyilag olvashatatlan pártját a választásokig minden bizonnyal átláthatóbbá teszi, egyértelműsíti nemzetközi irányultságát. Itt érdemes utalni arra, amit a múlt hét végi pozsonyi NATO-konferencia alkalmából többen is megfogalmaztak Szlovákiával kapcsolatban. Václav Havel is, Zbigniew Brzezinski is azt mondta, Szlovákiának jó esélyei vannak arra, hogy jövőre meghívót kapjon a NATO- ba, ha nem tér vissza a politikai hatalomba az az ember, aki miatt kimaradt a bővítés első köréből. Sem többet, sem kevesebbet nem állítottak, csak azt, hogy Vladimír Mečiar a demokratikus világ számára elfogadhatatlan. Az már a helyzet fonáksága, hogy Havel és Brzezinski szavaiból a kormány egyes tagjai csak a dicséretet akarják kihallani, a bírálatot nem. Azt, hogy a ‘98-ban nagyon jó esélyekkel indult, külföldön is több mint jól fogadott Dzurinda-kabinetnek két és fél éves erőfeszítéssel sikerült ismét helyzetbe hoznia Me- čiart. Némi iróniával még egyet csavarhatunk a dolgon: a minden eresztékében recsegő-ropogó Dzu- rinda-kormány saját magának köszönheti, hogy az ország integrációs esélyei nem tőle függenek, hanem ismét Mečiartól, attól, hogy Mečiar a választások előtt és után hajlandó-e háttérbe húzódni. Berlusconival a néhány óvatosan megfogalmazott fenntartás ellenére sem lehet különösebb gondjuk az uniós partnereknek, különösen azt követően, hogy a legszélsőségesebb erő, az Északi Liga leszerepelt, Bossi szarvát a választók letörték. A magát egyedül üdvözítőnek tartó mostani szlovák kormánykoalíció is okulhatna belőle: ha a legszélsőségesebb erő(ke)t sikerül elszigetelni, Brüsszel - akár a NATO-ról, akár az EU-ról van szó - minden pozsonyi kormányt partnerként fog kezelni. Kelet- és Közép-Európában az utóbbi tíz évben jelentős változások mentek végbe a népesség és a család fejlődésében. Ezek közül a leglátványosabb a születések számának csökkenése, valamint hogy kevesebben vezetnek háztartást, alapítanak családot, illetve nő a családjuktól teljesen független gyerekek száma. Szlovákia sem kivétel. „A múltban több nemzedék és család élt egy fedél alatt, a hatvanas évektől ez fokozatosan megszűnt. A nép- számlálás során fény derül a jelenlegi helyzetre. A szociológiai kutatásokból valószínűsíthetőj hogy a rossz gazdasági helyzet következtében fiatalok és idősebbek ismét egy háztartásban élnek” - állítja Jarmüa Füadelfiová, a családkutatással foglalkozó nemzetközi pozsonyi központ munkatársa. Szlovákiában a küencvenes évektől évente egyre kevesebb újszülött látja meg a napvilágot, 1997-ben még hatvanezren sem születtek. Hamarosan 1000 lakosra már csak 10 újszülött jut. HOSPODÁRSKÉ NOyiNY A tízmilliós Magyarország egyetlen tollvonással, pontosabban a budapesti parlament szavazásával egy pillanat alatt három millió új lakost szerezhet. A státustörvény megszavazásával ugyanis „azok a honfitársak, akik a történelmi Magyarország felbomlása után a nem magyar utódállamokba kerültek, olyan jogokat szereznek, amelyek eddig csak a magyar állampolgárokat illették meg” - írja a státustörvényről a cseh napilap. Budapestre egyre erősödő nyomás nehezedik a szomszédos országok részéről, amelyek erélyesen elutasítják a határon túli magyarokat támogató törvény alapelveit. Viszont egyeden magyar politikus - s nem kell ahhoz Csurka Istvánnak lenni - sem mer ma meg- hátrálni ebben a kérdésben. A magyar nemzeti érzés ugyanis sosem békéit meg azzal, hogy az ország elveszítette területének és lakosságának kétharmadát. Rámutat, a legsúlyosabb aggályokat Bukarestben és Pozsonyban váltotta ki. Úgy véli, a magyar igazolványok kiadása nagyon liberális lesz, ami lehetővé teszi, hogy azt nem magyar nemzetiségűek is megkaphassák. OLVASÓI LEVÉL Megfeszült egy kötél Dicsőséges nagyurak, hát hogy vagytok? Keserűbb lett volna a szátok íze, ha a nyakatok nem is viszket? Piszkosul keverte ez az ember! No és ilyet tenni! Nem illik valahogy bele ebbe a szép, kompromisszumos világba. Szörnyen kényelmetlen. (Ha egyáltalán az egyeseknek.) Egy lázadóval kevesebb. Ki lehet pipálni. Valami még sincs rendben. Amikor Agócs Béla komolyan vette vezetőink fölhívását és megvalósította ezt - számolva a diktatúra bosszújával -, egy nép szurkolt neki, egy nemzet volt rá büszke. És ő dacolt, be nem fogott peres szájjal. Mikor végre kisütött a nap kis hazánk egén, eljöttek a remény napjai. A bűnösök bűnhődnek, az elnyomottak fölszabadulnak - gondoltuk, mert most mi lettünk a hatalmon, legalábbis a mieink. Nos, bűnhődtek a bűnösök? És az elnyomottak... Akkor jutottál, Béla, koldusbotra. (Még jó, hogy muzsikus voltál. Úgy könnyebb.) Az új hatalom aztán már mással foglalkozott. A hős már nem kellett. Egy-egy újabb panaszod legfeljebb koleszterin-, vagy vémyomásgondokat okozott nekik. A mieinknek. Egy emlékem marad meg örökre. A pedagógusok tiltakozó akciója ‘97-ben. Két helyen zajlott, Galántán és Szepsi- ben. Te nyugaton az én dalomat ' 8£'MWIiMai 'g I v "■ s* s| énekelted, én keleten a Szózatot, együtt a tüntetőkkel. Zuhogó esőben. „Hazádnak rendületle- nül..” „Magyarul dobban ez a szív...”, hangzott el szinte egy- időben. Végül Te megrendültél, és a szíved... Ami a diktatúrának nem sikeriilt, azt a demokrácia bevégezte. Én ezt a döntésedet is helyeslem. Nyugodj békében, Béla! Te is rossz korban születtél. Ez a világ nem a huszjánosoké. Bodonyi András Ipolyság