Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-18 / 113. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 18. KOMMENTÁR Magyar gesztus TÓTH MIHÁLY Még csak suttogjuk, hogy a kormánykoalíció bonyolult szerkeze­téből keletkezett zűrzavart csak természetes tekintélynek örvendő személyiség tudná szabályozott mederbe terelni. A belügyminisz­ter lemondását követő események egyértelműen bizonyítják, hogy Szlovákiában minisztercserét csak akkor képes a kormányfő föld­rengésmentesen végrehajtani, halt menesztett politikus mögött je­lentéktelen erő áll. Hamžíkot viszonylag simán lapátra lehetett ten­ni, mert az SOP népszerűsége 1 százalék alatti. Az 5-6 százalékos KDH felfelé ívelő pályán mozog, így a kereszténydemokraták ered­ményesen ragaszkodnak ahhoz, hogy közülük kerüljön ki Pittner utóda. Mikuláš Dzurinda 1998 ősze óta bebizonyította, hogy nem óriása a politikának. Viszont a jelenlegi viszonyok között miniszter­elnök-cserével próbálkozni politikai öngyilkosság. Egy természetes tekintély felkutatására irányuló koalíciós kezdeményezés a kor­mánypártok túlzott ambícióján biztosan zátonyra futna. Kissé nyer­sen szólva: a sok-sok politikai törpe között talán még Dzurinda a legsudárabb. Szegény ember vízzel főz, és a szlovákiai politika éléstára kong az ürességtől. Ilyen viszonyok között az MKP-nak, ta­lán utoljára, ismét lehetősége lenne bizonyítani, hogy valóban or­szágban is gondolkodó politikai erő. Még másfél év van hátra a vá­lasztásokig. A kormány viharmentes átalakítására, akcióképessége fokozására aligha van más lehetőség, mint a bársonyszékek újrae­losztásában teljesen megnövelni a kormányfő mozgásterét. Termé­szetes, hogy erről minden középszerű pártpolitikusnak az a koalíci­ós szerződés jut eszébe, amely eddig oly sokszor hozzájárult a cse­lekvőképesség béklyóba kötéséhez. Az MKP-nek a miniszterelnök cselekvőképessége növelését illetően önzetlenül és kezdemé- nyezően kellene szerepelnie. A példa talán követőkre találna. JEGYZET Luníki ítéletidő JUHÁSZ KATALIN Hétfőig minden a legnagyobb rendben haladt, a hírhedt kas­sai roma városrész lázasan ké­szült a népszámlálásra. Tudjuk, ősszel sem fognak unatkozni a helyiek, amikoris polgármes­tert választanak a leváltott Jo­zef Sana helyett. A Luník IX. kétségtelenül legkarizmatiku- sabb figuráját imádják az új­ságírók, hiszen nyílt szívű, köz­vetlen, nem tesz lakatot a szá­jára, és önbizalomban sem szenved hiányt. Ez utóbbi tulaj­donsága okozta vesztét. Úgy gondolta, polgármesterként nyugodtan autóba ülhet kissé kapatosán is, úgysem meszel­hetik le. Mégis lemeszelték, egy évre bevonták a jogosítvá­nyát. Amikor a tilalom ellenére ismét alkoholmámorban talál­ták a volán mögött, hat hónap felfüggesztettet kapott, és a törvény értelmében ezzel elú­szott a polgármesteri szék is. „Sebaj, ősszel ismét indulok! Én csináltam rendet a lakótele­pen, nem hagyhatom félbe a munkát” - mondta nemrég. Ta­lán szerénységből nem említet­te, hogy további három eljárás is folyik ellene: tettlegesség, magánlaksértés, illetve hivatali tisztséggel való visszaélés okán. E két utóbbi vádpontot összevonta a bíróság, mivel Sana polgármesteri minőségé­ben hajigálta ki az utcára egy idős, lakbérhátralékos nő hol­miját. Ehhez természetesen ak­kor sem lett volna joga, ha a nő nem halmozott volna fel hetve­nezer koronás adósságot. Moz­gássérült szomszédját sem volt joga arcba vágni egy kulcscso­móval, bármennyire is összeve­szett vele. A bíróság hét hóna­pos szabadságvesztésre ítélte az agresszív vádlottat. Az ex- polgármester azelőtt sem tit­kolta, hogy könnyen eljár a ke­ze, egy ekkora roma közösség­ben az embernek meg kell ta­nulnia megvédeni magát, és a Luníkon a testi erő egyet jelent a tekintéllyel. Tény, hogy hősünk másfél év alatt valóban pozitív irányba lendítette a vá­rosrész dolgait, ám machiavel- lisztikus módszerei sajnos nin­csenek összhangban a társada­lom által szentesített normák­kal. Kíváncsian várjuk, hogyan dönt a legfelsőbb bíróság. Mert azt talán mondanom sem kell, hogy Sana ügyvédje fellebbe­zett, hiszen védencének ilyen mozgalmas időszakban nincs ideje börtönben ülni. A teljes­séghez hozzátartozik, hogy az egykori polgármester eddig nyolcszor került összeütközés­be a törvénnyel, ebből két alka­lommal rövidebb-hosszabb időt rács mögött is töltött. Lapigazgató: Slezálmé Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök -, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1,811 09 Bratislava - Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, teL: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403 fax* 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, /V'' az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon talámató. E-mail: redakcia@ujszo.com ot arculttions Az igazi szlovák hazafi Frau Bea szlovák üdítőt iszik. Zum Wohl! (Reprofotó) DÁTUM VY»0»YÄ VWUttKÝ MotatAMnmm VYROBENÉ NA SLOVENSKU TALLÓZÓ SME „Nem érzem magam alkalmasnak a belügyminiszteri poszt betöltésére” - olvasható a napilapban Daniel Lipšic igazságügy-minisztériumi hi­vatalvezető kijelentése. Lipšic a kor­mánykörökben rebesgetett hírre re­agált, mely szerint ő is betölthetné a Ladislav Pittner távozásával megü­resedett széket. Mikuláš Dzurinda erre vonatkozó célozgatását a hiva­talvezető furcsállja, hiszen azután hangzott el, miután a kormányfő a koalíciós szerződésre hivatkozva az SDK-t megillető posztnak minősítet­te a belügyminiszteri funkciót. Lip- šicnek - saját bevallása szerint - meg sem fordult a fejében elfogadni a bársonyszéket, még akkor sem, ha Dzurinda felajánlotta volna. „Szak­mai gyakorlattal, megfelelő tudás­sal és a reszorton belül is jó kapcso­latokkal rendelkező személynek kell állnia a tárca élén. Olyannak, aki képes kialakítani egy jó csapa­tot, mely végrehajtja a minisztéri­umban elengedheteden reformo­kat.” Vladimír Palkót erre alkalmas­nak véli, és ezt nemcsak keresztény- demokrata kollégája iránti lojalitá­sából mondja, hanem mert „a politi­kában az embernek ismernie kell önmaga képességeit és határait.” PRAVDA Róma és Brüsszel viszonyának alakulásából Pozsony is levonhatja a tanulságokat Árgus szemek ott és itt Már-már hisztérikusnak is nevezhető nemzetközi sajtó­hadjárat kísérte az itáliai parlamenti választásokat, amelyek a szlovák átlagpol­gár számára valójában csak egy szempontból lehetnek igazán érdekesek, tekintettel arra, hogy a politikai elit itt is olyan látszatot kelt, mint­ha egy erőszakos kampány kellős közepén lennénk. MALINÁK ISTVÁN Ez a szempont Brüsszel és Róma viszonyának alakulása, mint ahogy nem is olyan régen az EU-osztrák viszonyból próbáltunk messzemenő tanulságokat levonni Szlovákia számára. Az uniós ta­gországok vezető politikusai már hétfőn szükségesnek tartották je­lezni, hogyan fogadják majd az új olasz kabinetet, vagyis akkor, ami­kor a botrányos szervezési hibák miatt még közzé sem tehették a hi­vatalos eredményeket, nem be­szélve arról, hogy a kormányalakí­tás hetekig elhúzódhat. Hubert Védrine francia külügyminiszter és belga kollégája, Louis Michel is igyekezett hangsúlyozni, nem örülnek Berlusconi győzelmének, az idegengyűlölő Umberto Bossit (Északi Liga) pedig nagyon nem szeretik. Michel egyenesen azt mondta, Bossiról ugyanolyan rossz a véleménye, mint Jörg Ha- iderről, de ha az előbbi bekerül az olasz kormányba, nem fog hasonló büntető akciót kezdeményezni, mint Ausztria ellen. A francia poli­tikusok is tiszteletben kívánják tar­tani az olasz nép választását - mégsem kérdőjelezhetik meg az olasz demokráciát -, de hozzátet­ték, az EU-nak azért árgus sze­mekkel kell figyelnie mindazt, ami Rómában történik. Ezek a nyilat­kozatok egyrészt azért érdekesek, mert annak idején éppen Francia- ország és Belgium szorgalmazta a kétoldalú kapcsolatok befagyasz­tását Ausztriával, másrészt az év második felében Belgium veszi át az EU soros elnöki tisztét, tehát je­lentős kezdeményező szerephez jut az Unióban. Amikor a tizen­négy uniós tagállam teljes diplo­máciai bojkott alá helyezte Auszt­riát, úgy tűnt, a nyugat-európaiak az elvi politikának adnak előnyt jól felfogott - közös és külön-külön - érdekeikkel szemben. S idehaza azt a következtetést is levontuk, hogy ha Szlovákiában visszalépés történne, vagyis a nemzetiekkel szövetkezett Mečiarék visszatérné­nek a hatalomba, Brüsszel a sarká­ra állna. De milyen tanulságok vonhatók le a mostani helyzetből? Egyrészt nyilvánvaló, hogy az EU- országok tanultak az Ausztria elle­Szlovákia integrációs esélyei ismét Mečiartól függenek. ni szankciók kudarcából. Másrészt kár tagadni, hogy ők sem mérnek azonos mércével, az egyenlők mel­lett ott is vannak egyenlőbbek, a pár milliós Ausztria nincs egy súly­csoportban az 58 milliós Olaszor­szággal. Az uniós politika és refor­mok megvalósításában Róma sok­kal több borsot törhetne szövetsé­gesei orra alá, mint Bécs tehette volna, ha akarta volna. Az sem mellékes, hogy az Európai Bizott­ság jelenlegi elnöke az olasz Ro­mano Prodi. A Berlusconi-kor- mánnyal szembeni „különleges éberség”, amit a franciák ígértek s ami lényegében semmire sem kö­telez, nagyon messze van attól, amit az osztrákoknak kellett le­nyelniük. Úgyhogy ezek után kár abban a hitben ringatózni, hogy Brüsszel a 2002-es - demokratikus - szlovákiai választások után egy Mečiar nélküli HZDS-Smer koalí­ció miatt szankcióval sújtaná Szlo­vákiát, esetleg kizárná az integrá­ciós folyamatból. Robert Ficónak megvan a magához való esze, s pil­lanatnyilag olvashatatlan pártját a választásokig minden bizonnyal átláthatóbbá teszi, egyértelműsíti nemzetközi irányultságát. Itt érde­mes utalni arra, amit a múlt hét végi pozsonyi NATO-konferencia alkalmából többen is megfogal­maztak Szlovákiával kapcsolat­ban. Václav Havel is, Zbigniew Brzezinski is azt mondta, Szlováki­ának jó esélyei vannak arra, hogy jövőre meghívót kapjon a NATO- ba, ha nem tér vissza a politikai hatalomba az az ember, aki miatt kimaradt a bővítés első köréből. Sem többet, sem kevesebbet nem állítottak, csak azt, hogy Vladimír Mečiar a demokratikus világ szá­mára elfogadhatatlan. Az már a helyzet fonáksága, hogy Havel és Brzezinski szavaiból a kormány egyes tagjai csak a dicséretet akar­ják kihallani, a bírálatot nem. Azt, hogy a ‘98-ban nagyon jó esélyek­kel indult, külföldön is több mint jól fogadott Dzurinda-kabinetnek két és fél éves erőfeszítéssel sike­rült ismét helyzetbe hoznia Me- čiart. Némi iróniával még egyet csavarhatunk a dolgon: a minden eresztékében recsegő-ropogó Dzu- rinda-kormány saját magának kö­szönheti, hogy az ország integráci­ós esélyei nem tőle függenek, ha­nem ismét Mečiartól, attól, hogy Mečiar a választások előtt és után hajlandó-e háttérbe húzódni. Berlusconival a néhány óvatosan megfogalmazott fenntartás ellen­ére sem lehet különösebb gondjuk az uniós partnereknek, különösen azt követően, hogy a legszélsősé­gesebb erő, az Északi Liga leszere­pelt, Bossi szarvát a választók le­törték. A magát egyedül üdvö­zítőnek tartó mostani szlovák kor­mánykoalíció is okulhatna belőle: ha a legszélsőségesebb erő(ke)t si­kerül elszigetelni, Brüsszel - akár a NATO-ról, akár az EU-ról van szó - minden pozsonyi kormányt part­nerként fog kezelni. Kelet- és Közép-Európában az utób­bi tíz évben jelentős változások mentek végbe a népesség és a csa­lád fejlődésében. Ezek közül a leg­látványosabb a születések számá­nak csökkenése, valamint hogy ke­vesebben vezetnek háztartást, ala­pítanak családot, illetve nő a család­juktól teljesen független gyerekek száma. Szlovákia sem kivétel. „A múltban több nemzedék és család élt egy fedél alatt, a hatvanas évek­től ez fokozatosan megszűnt. A nép- számlálás során fény derül a jelenle­gi helyzetre. A szociológiai kutatá­sokból valószínűsíthetőj hogy a rossz gazdasági helyzet következté­ben fiatalok és idősebbek ismét egy háztartásban élnek” - állítja Jarmüa Füadelfiová, a családkutatással fog­lalkozó nemzetközi pozsonyi köz­pont munkatársa. Szlovákiában a küencvenes évektől évente egyre kevesebb újszülött látja meg a nap­világot, 1997-ben még hatvanezren sem születtek. Hamarosan 1000 la­kosra már csak 10 újszülött jut. HOSPODÁRSKÉ NOyiNY A tízmilliós Magyarország egyetlen tollvonással, pontosabban a buda­pesti parlament szavazásával egy pillanat alatt három millió új lakost szerezhet. A státustörvény megsza­vazásával ugyanis „azok a honfitár­sak, akik a történelmi Magyaror­szág felbomlása után a nem magyar utódállamokba kerültek, olyan jo­gokat szereznek, amelyek eddig csak a magyar állampolgárokat il­lették meg” - írja a státustörvényről a cseh napilap. Budapestre egyre erősödő nyomás nehezedik a szom­szédos országok részéről, amelyek erélyesen elutasítják a határon túli magyarokat támogató törvény alap­elveit. Viszont egyeden magyar po­litikus - s nem kell ahhoz Csurka Ist­vánnak lenni - sem mer ma meg- hátrálni ebben a kérdésben. A ma­gyar nemzeti érzés ugyanis sosem békéit meg azzal, hogy az ország el­veszítette területének és lakosságá­nak kétharmadát. Rámutat, a legsú­lyosabb aggályokat Bukarestben és Pozsonyban váltotta ki. Úgy véli, a magyar igazolványok kiadása na­gyon liberális lesz, ami lehetővé te­szi, hogy azt nem magyar nemzeti­ségűek is megkaphassák. OLVASÓI LEVÉL Megfeszült egy kötél Dicsőséges nagyurak, hát hogy vagytok? Keserűbb lett volna a szátok íze, ha a nyakatok nem is viszket? Piszkosul keverte ez az ember! No és ilyet tenni! Nem illik valahogy bele ebbe a szép, komp­romisszumos világba. Szörnyen kényelmetlen. (Ha egyáltalán az egyeseknek.) Egy lázadóval keve­sebb. Ki lehet pipálni. Valami még sincs rendben. Amikor Agócs Béla komolyan vette vezetőink fölhívá­sát és megvalósította ezt - számol­va a diktatúra bosszújával -, egy nép szurkolt neki, egy nemzet volt rá büszke. És ő dacolt, be nem fo­gott peres szájjal. Mikor végre ki­sütött a nap kis hazánk egén, eljöt­tek a remény napjai. A bűnösök bűnhődnek, az elnyomottak föl­szabadulnak - gondoltuk, mert most mi lettünk a hatalmon, leg­alábbis a mieink. Nos, bűnhődtek a bűnösök? És az elnyomottak... Akkor jutottál, Béla, koldusbotra. (Még jó, hogy muzsikus voltál. Úgy könnyebb.) Az új hatalom az­tán már mással foglalkozott. A hős már nem kellett. Egy-egy újabb panaszod legfeljebb koleszterin-, vagy vémyomásgondokat okozott nekik. A mieinknek. Egy emlékem marad meg örökre. A pedagógu­sok tiltakozó akciója ‘97-ben. Két helyen zajlott, Galántán és Szepsi- ben. Te nyugaton az én dalomat ' 8£'MWIiMai 'g I v "■ s* s| énekelted, én keleten a Szózatot, együtt a tüntetőkkel. Zuhogó esőben. „Hazádnak rendületle- nül..” „Magyarul dobban ez a szív...”, hangzott el szinte egy- időben. Végül Te megrendültél, és a szíved... Ami a diktatúrának nem sikeriilt, azt a demokrácia be­végezte. Én ezt a döntésedet is he­lyeslem. Nyugodj békében, Béla! Te is rossz korban születtél. Ez a világ nem a huszjánosoké. Bodonyi András Ipolyság

Next

/
Thumbnails
Contents