Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-17 / 112. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 17. TÉMA: A STÁTUSTÖRVÉNY Duray Miklós figyelmeztet, aki ki akarja használni a magyar igazolványt, útlevelében írassa át magyarra a nevét A közélet számos területén juthatunk kedvezményekhez Magyarok, hol lészen státusunk? Szállásgondjainkat és étkeztetésünket nem oldja meg a magyar törvényhozás (Juhász László felvétele) Ha a magyar honatyák is rábólintanak az Országgyűlésben, 2002. január elsején hatályba lép „A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény”, közkeletű nevén a státustörvény. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A heves politikai szócsatákat kiváltó tervezetet már elfogadta az Orbán- kormány, és elemzők valószínűsítik, hogy a parlamentben is gond nélkül zöld utat kap a törvény, amely Szlovákiában, Romániában, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Ukrajnában, a Horvát Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és Ausztriában élő magyarokra vonatkozik. A 6 évesnél fiatalabbak és a 65 évesnél idősebbek ingyenesen utazhatnak magyarországi belföldi távolsági busz- és vonatjáratokon, míg mások évente négyszer 90 %-os kedvezményt vehetnek igénybe. Magyarországi diákigazolványhoz, a tanárok pedagógusigazolványhoz juthatnak, ingyen használhatjuk a magyarországi könyvtárakat és a levéltárakat. Évente három hónapos magyarországi munkavállalási engedélyt kaphatnak a magyar igazolvánnyal vagy a hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezők. Ez utóbbit olyanok kapják, akikre mint házastársakra vagy családtagokra ugyan vonatkozik a státustörvény, de mivel ők maguk nem magyarok, magyar igazolványt nem kaphatnak. Ezt az kaphatja meg, aki magyarnak vallja magát. Ezt pedig azzal bizonyítja a kérvényező, hogy saját maga tölti ki magyar nyelven az igazolvány kiadásához szükséges kérdőívet, egy erre hivatott bizottság előtt. A kérdőíven olyan kérdések is lesznek, amelyeket csak az tud majd megválaszolni, aki valóban jól tud magyarul. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke azonban figyelmeztetett, még a magyar igazolvánnyal rendelkező fiatal is csak akkor kaphat diákigzolványt, ha magyar tannyelvű iskolában tanul. A határon túli magyar közösségeket képviselő, úgynevezett ajánló szervezetek bírálják majd el az igazolvány kiállítására vonatkozó igényt. „Azokban az országokban, amelyek állampolgáraira a státustörvény vonatkozni fog, sok probléma adódik majd az ajánló szervek felállítása körül” - nyilatkozta lapunknak Duray. Szlovákiában öt országos szervezet már korábban megegyezett, hogy közösen végzi el ezt a feladatot. Az MKP, a Csemadok, a Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség közösen hoz létre egy polgári szervezetet, mely hitelesíteni fogja a folyamodványokat. Duray elmondta, szerinte elképzelhetetlen, hogy az MKP ne legyen jelen a testületben, mert a párt képviselői a törvény előkészítésénél is ott voltak, és az egész folyamat szlovákiai politikai garantálója az MKP. Duray figyelmeztetett, problémát okozhat, ha a magyar igazolvány tulajdonosának neve az útlevelében szlovák helyesírással szerepel, mert lesznek helyzetek, - például magyar egyetemre való beiratkozás esetében - amikor a magyar igazolvány csak az útlevéllel együtt lesz érvényes. Duray mindenkinek azt tanácsolja, az údevelében mielőbb írassa át a nevét magyarra. Azok, akiknek két gyermekük van és legalább az egyik magyar óvodába vagy magyar iskolába jár, évi 20 ezer forint támogatást kaphatnak. Ezzel kapcsolatban a törvény előkészítői között is felvetődött a kérdés, hogy fennál a veszélye annak, hogy a támogatást a szülő más célra használhatja föl, vagy azt a szlovák állam megadóztathatja. Ezeket a veszélyeket elkerülendő olyan javaslat született, hogy a támogatást ne pénzben, hanem egyéb anyagi támogatás formájában adják, (jéel, gaál, kor) POLITIKAI VÉLEMÉNYEK További tárgyalásokra van szükség Peter Weiss (SDL): „Jobb lett volna, ha a törvényjavaslat tartalma intenzívebb megbeszélések tárgyát képezte volna Pozsonnyal, hiszen Szlovákia polgárait is érinteni fogja. Ismerem az SDĽ néhány magyar tagjának véleményét a státustörvényről. Ók elsősorban amiatt aggódnak, hogy a magyar igazolványok kiadásáról hozott döntéseket ne előzze meg politikai szelekció.” Mária Kadlečíková (SOP), leendő integrációs miniszterelnök- helyettes: „A készülő törvénytervezet szlovák értelmezése eleve aggodalmakat keltett. A szlovák külügyminisztérium is figyelmeztetett a hiányosságokra és a törvényben rejlő lehetőségekre. Alaposan át kell tanulmányozni a javaslatot, és utána esetleg hasonló értelemben kellene módosítani a külföldön és a Magyarországon élő szlovákokról rendelkező jogszabályt. A státustörvény érvényesítésére Szlovákia területén megoldást jelenthet egy szlovák-magyar államközi szerződés. Erről azonban még feltétlenül tárgyalni kell Budapesttel és a többi érdekelt féllel. Ha megköttetik a szerződés, semminek sem kell veszélyesnek lenni.” Vladimír Faič (SDĽ): „Okos lenne, ha hivatalos tárgyalások zaj- lanának Magyarország és Szlovákia között a státustörvény jövőbeni érvényesítéséről. Az, hogy szerintem a jogszabály veszélyt vagy problémát jelente- ne-e, nem fontos. A szlovák közvéleményben viszont aggályok merültek fel ezzel kapcsolatban, melyek indokoltá teszik a tárgyalásokat.” Faié kérdésünkre elismerte, nézetét jelentős mértékben befolyásolta a román kormányfő kijelentése, mely szerint államközi egyezmény nélkül a státustörvény nem alkalmazható Románia területén, (szm, kor) KÖZÉLETI VÉLEMÉNYEK Hogy „otthon" érezzük magunkat Gregor Papuéek, magyarországi szlovák költő, publicista: „Hasonló a véleményem, mint a román miniszterelnöknek, Adrian Nastasenak. Budapesten nem adhatanak ki olyan törvényeket, amelyek Magyarország határain kívül szabályozzák az emberek jogait. Ha országaink az EU tagjai lesznek, a majdan Brüsszelben hozandó törvények nem részesítik előnyben a nemzetiségeket. Igaz, van Szlovákiában is tövény a határon túli szlovákok jogairól, de az nem biztosít anyagi hozzájárulást azért, mert valaki szlováknak vallja magát. A státustörvény beleavatkozik a szomszédos államok belügyeibe.” Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója: „Szükség van olyan törvényre, amely legálisan lehetőséget ad arra, hogy a határon túli magyarok „otthon” érezzék magukat Magyarországon. Fontos, hogy mindez az érintett országok beleegyezésével és ne ellenében történjen, hogy ők is meg legyenek győződve arról, hogy joguk van foglalkozni a magyaroknak a magyarokkal, a szlovákoknak a szlovákokkal, a románoknak a románokkal.” Grendel Lajos, író: „Valamennyi állam, amelyet a státustörvény érint, szeretne bekerülni az Európai Unióba, azonban valószínűleg nem egyszerre lesznek tagok. Majdnem minden közép-európai államnak van ehhez hasonló törvénye, ám nem mellékes, hogy egy 20-25 ezres romániai horvát kisebbségről van-e szó, vagy egy többmilliós magyar ldsebbségről. A státustörvény átmeneti törvény lesz. Szükségünk van rá, azonban abban a pillanatban oka- fogyottá válhat, amint uniós tagok leszünk, (ef, jéel) Adrian Nastase miniszterelnök érzi, komoly megrázkódtatást jelent majd kormányának a törvénytervezet Románia vezetése kettős mércét emleget SIMON HUNOR Bukarest. A státustörvény tervezete komolyan foglalkoztatja Romániát, mivel kettős mércét állíthat fel. Egy ország számos jogot iktat törvénybe egy másik ország polgárai számára, ami megengedhetetlen - nyilatkozta a román parlament külügyi bizottságának elnöke, Gheorghi Prisacaru. Szerinte a törvény nyilvánosságra hozatala előtt Magyarországnak tanácskoznia kellett volna valamennyi érintett környező országgal, Románia mellett tehát Szlovákiával, Jugoszláviával, Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Ukrajnával. A román kormányfő kemény kijelentését, miszerint Romániában nem fogják alkalmazni a státustörvényt a Bukaresttel folytatott konzultáció nélkül, több román lap is közölte. A Jurnalul National szerint Adrian Nastase egyszerre kívánt kemény és békü- lékeny lenni, nyilatkozatát elsősorban a románoknak szánta. Érzi ugyanis, hogy a státustörvény komoly megrázkódtatást jelent majd a román kormánynak, s azt kihasználja mind a Nagy-Románia Párt, mind a Nemzeti Liberális Párt. Markó Béla Nastasénak adott válasza rendkívül mérsékelt, s arra vall, hogy az RMDSZ nem szeretné megrontani különleges kapcsolatait a kormánypárttal. A román külügyi szóvivő óvatosan reagált magyar kollégája, Horvát Gábor státustörvénnyel kapcsolatosan Adrian Nastasénak adott válaszára. Victor Micula a magyar szóvivő kijelentésére vonatkozóan, miszerint Románia semmilyen konkrét észrevételt nem fogalmazott meg a törvényre vonatkozóan a hivatalos kétoldalú találkozók alkalmával elmondta, a bukaresti magyar nagykövettel sorra került külügyminisztérium találkozón valóban nem emelt konkrét kifogásokat, de felvilágosítást kért a törvény kapcsán. A román politikai körök státustörvénnyel szembeni háborgása annál érthetetlenebb, mert egyrészt a román fél is fogadott el rendelkezéseket a határon túl élő román kisebbségek védelmében, másrészt a romániai kisebbségek esetében sem újszerű ez a gyakorlat. A romániai szlovák kisebbség tagjai már régebben „szlovák igazolványt” igényelhetnek, törvényesen dolgozhatnak Szlovákiában. A Romániában élő horvátok nyolcadik éve részesülnek kedvezményekben, így szabad munkavállalásban, oktatási lehetőségekben, szavazati jogban az anyaországban, amelynek állampolgárságát is megkaphatják második állampolgárságként. A romániai lakosságon belül előjogaik vannak a német ajkú román állampolgároknak is, akik viszonylag könnyen áttelepedhetnek Németországba, kulturális intézményeiket, tájékoztatási eszközeiket a német állam támogatja. Diákigazolványtól tanulmányi ösztöndíjig DOKUMENTUM Az alábbiakban részleteket közlünk a státustörvény tervezetéből. „Az e törvény hatáíya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Ennek megfelelően a Magyar Köztársaság biztosítja számukra különösen- a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét, a kulturális javak hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság és a kutatás számára,- a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét,- a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történő kutatását, amennyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménynek. Az e törvény hatálya alá tartozó személy jogosult bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére. A Magyar Köztársaság biztosítja annak lehetőségét, hogy a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek a Magyar Köztársaság állami kitüntetéseiben, illetőleg a miniszterek által alapított kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek. Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetőségét. A törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközökön - vasúti utazás esetén annak 2 . kocsiosztályán - utazási kedvezményekre jogosult. Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult a 6. életévét be nem töltött gyermek és a 65. életévét betöltött személy. 90 %-os utazási kedvezményre jogosult a belföldi helyközi tömeg- közlekedési eszközön évente négy alkalommal, Az e törvény hatálya alá tartozó személyek jogosultak a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben- egyetemi, főiskolai szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, vagy részképzésben,- doktori (PhD) és mesterképzésben (DLA),- általános, illetőleg szakirányú továbbképzésben,- akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt venni. A szomszédos állam közoktatási intézményében tanulói jogviszonyban álló, magyar tannyelven tanuló, vagy bármely felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonyban álló, e törvény hatálya alá tartozó személy diákigazolványra jogosult. A szomszédos államban magyar tannyelven oktató határon túli magyar pedagógus - az oktatási miniszter által meghatározott éves keretszámban - jogosult magyar- országi rendszeres továbbképzésben részt venni. Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési eljárás során a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. Az engedély naptári évenként összesen három hónap időtartamra adható meg. A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszolgálati televízióműsor készítését és sugárzását az e célra létrehozott közhasznú szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi. Az e törvényben meghatározott kedvezményeket és támogatásokat igénybe venni kívánó személy a Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság) a „magyar igazolvány” kiállítását kérheti. Az elbíráló hatóság a kérelmező számára arcképes „magyar igazolvány”-!, vele együttélő nem magyar nemzetiségű házastársa, illetőleg közös háztartásában nevelt kiskorú gyermeke számára „magyar hozzátartozói igazolvány”-t (a továbbiakban együtt: igazolvány) állít ki. Az elbíráló hatóság az igazolványt akkor állítja ki, ha a kérelmező személy olyan ajánlással rendelkezik, amelyet a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek képviseletében az adott államban eljáró, a Magyar Köztársaság Kormánya által ajánló szervezetként elfogadott szervezet állított ki. A Magyar Köztársaság Kormánya azt a szomszédos államok valamelyikében élő magyar nemzeti közösség képviseletében az adott államban eljáró szervezetet fogadja el ajánló szervezetként, amely képes képviselni az adott államban élő magyar nemzeti közösség egészét és gondoskodni az ajánlások iránti kérelmek fogadásának és elbírálásának szervezeti és személyi feltételeiről. Az igazolvány érvényességi ideje a) kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napja; b) a 18-60 életév közötti személy esetén 5 év; c) a 60 év feletti személy esetén határidő nélküli.” Kedvezményesen utazhatunk majd a magyarországi belföldi vasútvonalakon, évente négyszer csaknem ingyen (Juhász László felvétele)
